Nagyrónai László

Közoktatási feladatellátás tevezése, ellenőrzése a hatályos jogszabályok alapján – kiemelten a kistérségi közoktatási társulások feladatellátása

Színvonal, gazdaságosság, sokszínűség
A kistérségi közoktatási feladatellátás tervezése, szervezése, ellenőrzése

Tisztelettel és szere-tettel köszöntöm Önöket az Oktatási Minisztérium nevében! A megjelentek számából is látható, hogy a kistérségi közoktatási feladatellátás mára az országos figyelem középpontjába került. Ez nem véletlen, hiszen a közoktatás jelenlegi problémáinak egy része a többcélú kistérségi társulások feladatellátásba való bekapcsolódásával közép- és hosszútávon megoldható.

Nem mindegy, hogy a strukturális átalakulást milyen tartalmi változások jellemzik. Hadd idézzem újra a címet: Színvonal, gazdaságosság, sokszínűség. Számomra ez a három szó konkrét közoktatási, pedagógiai tartalmakat is jelöl. Azt jelenti, hogy a többcélú kistérségi társulásban szervezett közoktatási feladatellátás jobb színvonalú közszolgáltatást nyújthat, mint a települési önkormányzatok önálló feladatellátása. Gazdaságosabban lehet megszervezni az intézmények fenntartását, a pedagógusok és más alkalmazottak foglalkoztatását – általában a közoktatást. A sokszínűség pedig azt jelenti, hogy megmarad a magyar közoktatásra az utolsó 20 évben jellemző szakmai, pedagógiai sokszínűség, a pedagógusok szakmai önállósága, a pedagógiai programok függetlensége.           

A Kormányprogram ebben a témában három nagy elérendő célt vázolt fel: a decentralizációt, a kistérségi közszolgáltatások – benne a közoktatási közszolgáltatás – fejlesztését, valamint az Európai Uniós csatlakozás követelményeit. Mindhárom cél a többcélú kistérségi társulások létrejöttével, működésük elkezdésével megvalósulhat a kistérségekben.             

A kitűzött célok elérésének már kialakult a jogszabályi háttere is. A teljesség igénye nélkül hadd soroljak fel néhány olyan jogszabályt, melynek mentén, illetve ezek által meghatározott feladatrendben a közoktatási közszolgáltatás is jól elhelyezhető az újonnan kialakítandó szolgáltatási szerveződésben.

• A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésről szóló 1997. évi CXXXV. törvény,

• A közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2198/2003. (IX. 1.) Kormányhatározat,

• A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról szóló 1113/2003. (XI. 11.) Kormányhatározat,

• A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet

A fenti jogszabályok mellett rövidesen megjelenik a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény is.

Az általános jogszabályi háttér megléte mellett a kistérségi közszolgáltatás fejlesztésének pénzügyi alapjait is megteremtette a Kormány. Az alábbiakban szeretném felsorolni ezeket:

• A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú mellékletének 20. pontja

• A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV.15) Kormányrendelet

• A többcélú kistérségi társulások pályázata 7,7 milliárd forint

A pénzügyi alapok megteremtése lehetővé tette, hogy pályázati alapon 2004. szeptember 1-jétől 75 többcélú kistérségi társulásban kezdték meg a közoktatási közszolgáltatás kistérségi feladatainak szervezését. Ez azt jelenti, hogy az ország közel felében megindult ez munka. Álljon itt néhány adat a pályázat tapasztalatairól és nagyságrendjéről:

• A 7 milliárd + 700 millió Ft össztámogatásból a közoktatási szakterület a 2,3 milliárd Ft támogatásban részesült

• 75 kistérség kapott támogatást

        59 kistérség 80-120 millió Ft,

        16 kistérség pedig 20-50 millió Ft.

• Átlagosan 30,1 millió Ft-ot kistérségenként

• A pályázat 1571 települést és 3.582.156 főt érintett

A pénzügyi alapok megléte mellett nagyon fontos, hogy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvény módosítja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt is. A módosítás szerint a többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra önálló intézkedési tervet készít. Ezzel a módosítással teljessé válik a közoktatás közép- és hosszú távú tervezésének rendszere, és lehetővé válik a kistérségi szintű tervezés folyamatos és országos szintű megvalósítása.

A tervezés mellett a kistérségi szinten gazdaságosan és hatékonyan ellátható közoktatási feladatok jelenleg is meghatározhatók. Ezek az alábbiak:

• pedagógiai szakszolgálati feladatok egy része,
• tanügyigazgatási szakellátás,
• pedagógiai szakmai szolgáltatások,
• alapfokú művészetoktatás.

Természetesen a fent felsorolt feladatok mellett más feladatok is gazdaságosan szervezhetők kistérségi szinten.

Példaképpen felsorolom azokat a lehetséges feladatokat, melyeket a társult önkormányzatok közoktatási intézmény fenntartási és fenntartói irányítási feladataival összefüggésben elláthat a többcélú kistérségi társulás:

• összehangolja az önkormányzati intézkedési terveket – kistérségi intézkedési tervet készít,
• egyezteti az indítandó iskolai osztályok, illetve tanulócsoportok számát, a feladatellátási helyeket, ezek elérhetőségét, megközelíthetőségét,
• mikrotérségekben megszervezi a differenciált fejlesztési, tehetséggondozási és hátránykompenzációs feladatokat,
• a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek közül megszervezi a nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést,
• előkészíti a közoktatási megállapodásokat,
• a kistérségi közoktatási kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében közös pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan,
• dönt a közös intézményfenntartás létrehozásának és fejlesztésének lehetőségeiről,
• információs hálózatot működtet, amelynek keretében tájékoztatást nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézmények, illetve a kistérség területén más fenntartó által működtetett intézmények feladatellátásáról és eredményeiről,
• a társult önkormányzatok intézményei számára a közoktatási törvény 36. §-ában meghatározott feladatkörben pályázatot írhat ki,
• működteti a kistérségben az óvodavezetői, igazgatói, óvoda-, iskolaközi szakmai közösségeket,
• szakmai napokat szervez,
• szaktanácsadót biztosít a kistérségben felmerülő igények alapján,
• kistérségi tanulmányi versenyeket szervez,
• kistérségi szakmai konferenciákat szervez,
• kistérségi mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki és működtet,
• ellátja a társult önkormányzatok esetében a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat,
• megszervezi a társult önkormányzatok intézményeiben a pedagógiai szakmai tevékenység mérését, értékelését és ellenőrzését, erre a tevékenységre közös pályázatokat készít,
• kistérségi közoktatási nevelési adatbázist hoz létre.

Természetesen ez a felsorolás nem teljes, mégis azt hiszem, hogyha valamelyik többcélú kistérségi társulás a közoktatási feladatellátásának szervezésében, tervezésében és ellenőrzésében a fentiekhez hasonló feladatrendszert határoz meg, akkor ez már érezhető változást eredményezhet a kistérségi közoktatás feladatellátásában.

A szakértői konferencia kifejezett célja, hogy felkészítse a szakértőket a közeljövő feladataira. Ennek kapcsán beszélni kell arról, hogy a megalakult és rövidesen megalakuló többcélú kistérségi társulásokban milyen közoktatási szakértői igények merülhetnek fel.

A szakértői munka megrendelője ebben az esetben a többcélú kistérségi társulás. Milyen megrendelő a társulás, mint jogi személy? Csak néhány elemet - amely véleményem szerint jellemző és fontos – szeretnék itt kiemelni:

• A többcélú kistérségi társulás igényesebb megrendelő.

• A munka nagyságrendje szükségessé teszi a közoktatási szakértők együttműködését és munkamegosztás kialakítását.

• A többcélú kistérségi társulásban dolgozó szakreferensek – jegyzők – és a közoktatási szakértők új típusú együttműködésére van szükség.

Fenti néhány kiemelésből is látható, hogy az új típusú szakértői igényekhez új típusú szakértelemre is szükség van, illetve szükség lesz a hatékony munkavégzéshez.

Ennek az új típusú szakértelemnek, illetve szakértői munkavégzésnek jogszabályi alapját teremti meg az oktatási miniszter közeljövőben megjelenő rendelete az országos szakértői, az országos vizsgáztatási, az országos szakmai szakértői és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről. A rendelet új fogalomként bevezeti a térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezési és fejlesztési szakértői szakterületet, melyhez komoly követelményeket is meghatároz. Ennek értelmében egy évre felfüggeszthető annak a közoktatási névjegyzéken szereplő térségi tervezési és fejlesztési szakértői szakterületen szereplő szakértőnek a tevékenysége, aki az előző három naptári évben nem vett részt az oktatási miniszter által az adott szakterülethez meghatározott, akkreditált, legalább 30 órás továbbképzésen. Ez a szigorítás a tanügyigazgatási, valamint a szakoktatás igazgatási szakértőkre is kiterjed.

Természetesen vannak jónéhányan az itt ülő szakértők között is, akik rendelkeznek térségi tanügyigazgatási és tervezési gyakorlattal, illetve szakértelemmel. Ennek megfelelően vázolom fel a közeljövő lehetséges kistérségi szakértői feladatait:

• A többcélú kistérségi társulások 2005. évi ösztönző pályázatainak közoktatási moduljának kidolgozásának támogatása,

• A kistérségi intézkedési tervek elkészítésének segítése,

• Szakmai és törvényességi ellenőrzés a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményeiben.

Előadásomat egy idézettel szeretném zárni:

„A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása.”

(Saint-Exupéry)

Úgy hiszem, hogy a nézőpontok megváltoztatásához olyan közoktatási szakértőkre van szükség, akik tudnak egyszerre a többcélú kistérségi társulásban együttműködő önkormányzati vezetők nyelvén és az ott dolgozó pedagógus kollégák nyelvén is beszélni. Abban a kistérségben, ahol ezt sikerül megvalósítani, ott a szakértő tevőlegesen és hasznosan járulhat hozzá a kistérségi közoktatási feladatellátás többcélú társulásban való ellátásához.

Köszönöm a figyelmet!