Egyházi Andrea

Tankerületi tapasztalatok
a digitális munkarendre való áttéréssel kapcsolatban

Egyházi.png

A koronavírus járvány elleni védekezés érdekében a Kormány a 1102/2020. (III. 4.) Korm. határozatában a köznevelési intézményekben bevezette a tantermen kívüli, digitális munkarendet. A Pápai Tankerületi Központ az intézményvezetőkkel, az intézményvezetők a pedagógusokkal a dolgozók egészségének védelme érdekében a megbeszéléseket digitális eszközök, telefonok segítségével bonyolította le. A Korm. határozat 1. d) pontja értelmében 2020. március 16. napjától a szülők igényei alapján indokolt esetben megszerveztük a gyermekek napközbeni kiscsoportos felügyeletét is. Kiemelt figyelmet fordítottunk azon szülők gyermekeire, akiknek a munkája nélkülözhetetlen volt a járvánnyal kapcsolatos feladatok, valamint az egyéb közfeladatok és a közellátás biztosításához. Ajkán az Ajkai Borsos Miklós Általános Iskola, Pápán pedig a Tarczy Lajos Általános Iskola volt kijelölve a feladatra, amelyet zökkenőmentesen láttak el. Ez utóbbi intézményünk a Honvédelmi Minisztérium által is kijelölt intézmény volt: a Magyar Honvédségnél dolgozók gyermekeinek napközbeni kiscsoportos felügyeletére kiemelt figyelmet fordítottunk. Emiatt az intézmény már reggel 6-kor nyitotta kapuit és este 19 óráig biztosítottuk a HM dolgozók gyermekeinek felügyeletét. A rendkívül hosszú „nyitva tartása” az intézménynek számos túlórát is eredményezett.

Az iskolák 2020. június 2. és 2020. június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működtek, de a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat is szervezhettek a tanulók felzárkóztatása céljából. Az iskolák ügyeltek, hogy a csoportok nagysága a maximális 10 főnél ne legyen nagyobb. A közel 8500 tanulószámhoz képest a diákok hat százaléka jelent csak meg iskoláinkban. A tanulók nagyobb létszámban elsősorban a városi intézményekben éltek a lehetőséggel, a falvakban inkább a felzárkóztató foglalkozásokat választották. A felügyelet ideje alatt a takarító személyzet fokozott figyelmet fordított a higiéniai feltételek biztosítására, fertőtlenítették a tanulók környezetét, a mosdókat, a kilincseket. A kollégák maszkot viseltek, és ügyeltek arra, hogy a gyerekek lehetőleg ne érintkezzenek egymással.2020. június 26-áig az igényeknek megfelelően minden általános és középfokú iskola megszervezte a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozást tartottak.

A digitális munkarendre való átállást az intézmények nagyon kreatívan oldották meg. Az iskolák a diákokkal és a szülőkkel való kapcsolattartásra a digitális oktatás megvalósításához elsősorban a KRÉTA felületet használták. Fontos volt a tanulókat és azok szüleit ösztönözni a folyamatos kapcsolattartásra, amelynek alapja a KRÉTA felület volt.

Az információk megosztására szolgáltak még a különféle csevegő programok: Facebook Messenger (zárt csoportok), Skype, Viber stb.

A digitális tanulás-tanítás folyamata – mivel a diákok túlnyomó többsége rendelkezik Google-fiókkal – leginkább a Google Classroom felületen lett megvalósítva. A tananyagok megosztásához szintén sokan használták a Google Drive-on létrehozott mappákat is. Pár intézmény használta még a Redmenta és az OpenBoard programokat.

A tanárok a digitális platformok használatánál leginkább a tananyag megértésére helyezték a hangsúlyt, nem pedig a számonkérésre. Az órák megtartása az addig használt órarend szerint történt, új órarend nem készült. A kormányrendelet kihirdetésének napján jómagam egy Klebelsberg Központban dolgozó kolléganővel létrehoztunk egy közösségi privát csoportot a Facebookon, „Távoktatás, digitális oktatás, e-tanagyagok” elnevezéssel, amely az első perctől kezdve törekedett a pedagógusokat segíteni az átállásban, ma már közel 8800 tagja van a csoportnak.

A Pápai Tankerületi Központ intézményei vonatkozásában alapvetően a digitális eszközök és online megoldások alkalmazását helyezte előtérbe, mindezért azonnal megvizsgáltuk annak lehetőségeit is, hogy az intézményekben nem használt eszközöket milyen feltételek mellett tudjuk használatba adni azon gyermekek és tanárok részére, akik nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. A diákok részére a használatba adás szülői felelősségvállalással történt. A kiadott eszközök visszavétele tanév befejezésével megtörtént. Kis létszámban – főleg az internet hiánya miatt – sajnos akadtak olyan tanulók is, akiknél nem volt megvalósítható a digitális oktatás. Részükre papír alapon, általában heti szinten, postai úton vagy önkormányzatok segítségével juttatták el az intézmények az összekészített tananyagokat.

A tanulók részéről – főleg a kezdetekben – az „újdonság erejéből” kifolyólag nagy volt az aktivitás, kevés gyermeknél, szülőnél volt tapasztalható inaktivitás. Több tanuló esetében is tapasztalható volt, hogy amíg hagyományos óra keretében kevésbé vett részt az órai munkában, addig digitális munkarendben „felpörgött”. Előfordult olyan eset is, amikor pont a fiatal diákok segítették az idősebb tanárokat az informatikai eszközök használatában. Az órákon – ha virtuálisan is – részt vettek a tanulók. A hiányzás fogalma ez idő alatt nem volt ismert.

Az új helyzetben hármas összefogás alakult ki szülő-tanár és diák között, akik informatikai eszközök és a kommunikáció szintjén hatalmas fejlődésen mentek át. A digitális munkarend általi tanévet összességében pozitív élménnyel, jó érzésekkel zártuk, „élvezték” a diákok. Felmerült kérdésként a tanulóktól, hogy valamilyen szinten „Nem lehetne jövőre is így tanulni?”.