Dr. Benkő Szabolcs

Az ének- és zeneoktatás módszertanának megújítása

Benkő.png

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) vállalta, hogy az EFOP-3.2.6 projekt keretében Magyarország kevésbé fejlett régióiban található köznevelési intézményeket (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészeti iskola) keres meg és von be a megvalósításba, bázisiskolák közreműködésével, az intézmények pedagógusainak, valamint tanulóinak (kiemelten: hátrányos helyzetűek, kevésbé fejlett régiókban élő tehetségek) körét érintő tevékenységei révén. Ennek érdekében együttműködési megállapodást köt az intézménnyel, illetve fenntartójával.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hagyományosan a „magyar iskola” letéteményese, legyen szó a művésztanárokra oly jellemző szenvedélyes perfekcionizmusról, a kamarazene jelentőségéről, vagy éppen a zenepedagógiát alapjaiban meghatározó Kodály-módszer örökségéről. Az intézmény nemzetközi elismertségét jelzi, hogy az egyik legelismertebb globális oktatási felmérés 2016-os toplistája szerint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a 30. legjobb előadóművészeti egyetem a világon.

Szakmai tananyagok fejlesztése

Az EFOP-3.2.6-16-2016-0000-1 „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” elnevezésű projekt keretein belül megvalósuló digitális fejlesztés mind témájában, mind a témafeldolgozást követő megoldási stratégiájában a művészetoktatásban szükséges digitális reformok életszerű megvalósítását célozza meg.

A témaválasztás időszerűsége elvitathatatlan, hiszen a digitális eszközök bevonása és ésszerű használata az oktatás minden területén – így a művészetoktatásban is – egyre hangsúlyosabb kérdés, amelyre még nincsenek tökéletes válaszok.

A változó igények és az új eszközök adta lehetőségek egyre nagyobb teret hódítanak, de az optimális online oktatási környezet kialakításához és a minőségi e-learning tartalomfejlesztéshez szükséges az előzetes igényfelmérés, a tanulási célok meghatározása, valamint a szervezeti, módszertani és kommunikációs viszonyok analízise. Ezen területek felmérése segítséget nyújt ahhoz, hogy a jövőben megvalósuló fejlesztések valóban támogassák a pedagógusok munkáját, és tanulóik képességeit – a modern eszközök bevonásával – minél inkább kibontakoztathassák.

Benkő1.png

A technikai fejlesztések elméleti megalapozásánál azokhoz fordultunk segítségért, akik nap mint nap szembesülnek a művészetoktatás jelenlegi életviszonyaival, és gyakorló pedagógusként jól ismerik az online oktatással kapcsolatos lehetőségeket, nehézségeket, hiányosságokat és igényeket.

A projekt előkészítő szakaszában kérdőíves felmérés készült a különböző oktatási intézmények művészetoktatásra vonatkozó adottságainak megismerése érdekében. A felmérés átfogó képet adott a művészetoktatás jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel a digitális kompetenciákra és eszközellátottságra.

Az országos körkép ismeretében, a tananyagfejlesztés szakmai felelőseivel szoros együttműködésben kerültek meghatározásra a digitális tananyagok főbb feladattípusai és technikai elemei. A szakmai konzultációk során kirajzolódott az online tananyagok legcélszerűbb struktúrája, valamint döntés született a különféle lecketípusok és feladatcsoportok jellemzőit illetően.

Rendkívüli fontosságú tevékenység volt a projektben a digitális tananyagok tesztelése, ahol a próbaüzem során törekedni kellett arra, hogy minél több fajta intézménytípusból legyenek jelen a tanulók és a pedagógusok.

A művészeti képességfejlesztő nevelési-oktatási program kidolgozása

A nevelési-oktatási program az oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a Nemzeti alaptantervben és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott több elemű rendszer.

A művészeti képességfejlesztő nevelési-oktatási programok szakmailag megalapozott kidolgozása és fejlesztése jelentős mértékben hozzájárult a projekt tevékenységeinek koherens egymásra épüléséhez, valamint a célhoz kötött végrehajtásához.

A program részei:

  • Zenei belenevelődés: enkulturáció, tradicionális módszerek a modern társadalomban, ezek alkalmazása, adaptálása óvodás-kisiskolás korban.
  • Zene és mozgás: tanulás, megértés, önkifejezés a zene és mozgás együttesében, a testben megélt zene, a zene mint mozgás minden képzési formában és életkori szakaszban.
  • Zene és kreatív játék: generatív zenei tevékenység, részvételre épülő közös zenei megnyilvánulások, saját zene, kreatív zenei gyakorlatok, alapvető kompozíciós eljárások játékos alkalmazása életkornak és képzettségi szintnek megfelelően.
  • Közösségi éneklés: az iskolai éneklés tanórai és tanórán kívüli formái, kórusimprovizáció, karének, a közös éneklés különböző lehetőségei a köznevelési intézményekben.
  • Zeneközvetítés, zenehallgatás: befogadás-központú zenepedagógia, befogadói kompetenciák fejlesztése, a zeneértés problémája, zenei reflexiók, hídverés generációk, korok, műfajok között – az óvodától az iskolán át a képzés magasabb szintjeiig.
  • Zenei írás-olvasás: a szolfézsoktatás módszertani megújítása az alap-és középfokú képzésben, a felismerő kottaolvasás módszertana az iskolai ének-zeneoktatásban.
  • A hangszerjáték gyakorlata: hangszeres tradíciók és módszertani innovációk, a zenei munkaképesség gondozása az alap- és középfokú képzésben.
  • A gyakorlás módszertana: figyelemirányítás, koncentráció és relaxáció a zenei előadás és a gyakorlás során, hatékony tanulási és memorizálási módszerek, stratégiák, az érzelmi és a logikai rendszer szerepe a zenélésben, a gyakorlási folyamat megtervezése, önmotiválás és önellenőrzés, a zenei munkaképesség fenntartása.

A nevelési-oktatási programhoz kidolgozásra került egy, a mindennapi használatot támogató segédlet a pedagógusok munkájának megkönnyítése érdekében.

A kidolgozott nevelési-oktatási programok
szakmai, módszertani segédleteinek fejlesztése, használata

A képességfejlesztő nevelési-oktatási program szakmai segédleteinek kidolgozása alapvető fontosságú a programnak a pedagógus társadalmon belüli elfogadtatásához, a szakmai bevezetés előkészítéséhez és annak gyakorlati alkalmazásához. A projekt célrendszerének megfogalmazásakor is egyértelművé vált, hogy a tevékenységek egymással való szoros szakmai kapcsolata elengedhetetlen a sikeres végrehajtás szempontjából.

A pedagógustársadalom jelentős része a mindenkori új módszerek tekintetében sok esetben konzervatív gondolkodású, nehezen reagál az újításokra. Ezért volt szükséges a jól használható segédletek megalkotása, hogy az új tananyagtartalmak későbbi bevezetése gördülékenyen és hatékonyan mehessen végbe.

Népzeneelméleti kisokos

Függetlenül attól, hogy a népzene szájhagyományos kultúra, a benne való tájékozódáshoz, elsajátításához ugyanúgy szükség van biztos elméleti ismeretekre, a jelenség megértéséhez specifikus tudás elsajátítására, mint más műfajokban, a klasszikus zenében, vagy a jazzben. Ma már, a hagyományos kultúra visszatanulásának és eredeti környezetétől merőben más, idegen körülmények között való továbbéltetésének korában nem kerülhető meg az értelmezés, az intézményesített oktatás kérdése. A népzenével foglalkozóknak, a népzenét tanulóknak, a népzene előadóinak, megszólaltatóinak olyan követelményeknek kell megfelelniük, amelyek feltételezik a dallamok formai, zenei szempontú elemzését, a dallamalkotás és változatképződés belső logikájának elsajátítását, a népi hangszerek elméletét, a népzene előadásmódjának, a népi többszólamúság problematikájának és sok másnak az elméleti ismeretét is. Mindennek alapja a magyarságot ezer éve körülvevő nyugati zenekultúra, köznyelvi szóhasználatban a klasszikus zeneelmélet anyagának alapszintű elsajátítása. Összeállításunk szándéka szerint e kettős és egymásra épülő célt kívánja közérthetően, az oktatás minél szélesebb körét megszólítva szolgálni.

Miről szólnak a népdalok?

A könyv formájában megalkotott tananyagtartalmak jó szívvel ajánlhatóak az óvónőknek, tanítónőknek, tanároknak; mindazoknak a kollégáknak, akik történeti-etimológiai, vagy néprajzi kapaszkodót keresnek a népdalszövegek értelmezéséhez. Az alkotó szándéka szerint a módszertani segédlet szövegezése nem feltétlenül tudományos igényű (bár a forrásmegjelölések esetében pontos adatok kerültek közlésre), sokkal inkább leegyszerűsítő, remélve azt, hogy az olvasó kellemes olvasmányélményként éli meg a népdalszövegek megismerésével töltött időt. Az alkotója közlése szerint: „Végül, de nem utolsó sorban talán sikerül felkeltenem a kíváncsiságát és kutatási kedvét azoknak, akik e kötetben még nem találtak választ kérdéseikre, így maguk is felfedezőivé válnak a nemzettudatunkat őrző gyönyörű világnak.”

A jelenleg alkalmazott tanulásszervezési eljárások felülvizsgálata,
egyéb foglalkozástípusok tartalmi-módszertani kidolgozása

A hagyományos tantervi órák mellett további foglalkoztatás típusok tartalmi-módszertani, valamint kerettantervi helyének meghatározására megérett az idő a zeneművészeti oktatás területén. A zeneoktatásban nagyon fontos elem a szakmai tradíció és annak továbbvitele, azonban a progresszív oktatási folyamatok sem hanyagolhatók el a pedagógiai munka során.

Az Új Zenei Projekt legfontosabb újítása, hogy miközben átjárást biztosít a különböző műfajok között, rengeteg felesleges gátlást felszabadít, alkotótárssá, ezáltal kreatív, gondolkodó zenésszé formálja a gyerekeket, képessé tesz egy szabadabb, az addig megszerzett tudást egy másikkal ötvözni képes gondolkodásmódra, amely saját területén is egy sokkal magasabb rendű produkció lehetőségét hordozza. A projekttevékenységek végrehajtásának vezérgondolata a kreativitás, az együttműködési képesség, az önálló gondolkodás, az alkotás örömének felébresztése.

Az előkészítő munka során több olyan zenei alapkészség fejlesztésének igénye merült fel, amelyek az új zene szempontjából a klasszikus képzéstől eltérő megközelítést igényelnek. A foglalkozásokon ezért kreatív módon kezelték a felmerülő problémákat, és a hangzó eredmények igazolták elgondolásaik helyességét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő módszertani megközelítés esetén a bonyolultnak tűnő zenei feladatok könnyebben megoldhatók, a növendékek így sikertörténetként élik meg a tanulási folyamatot.

Az Új Zenei Projekt révén a diákok és a tanárok folyamatosan azon dolgoznak, hogy az új zene nyújtotta végtelen lehetőségeket, a világ állandó változásait mind művészi, mind technikai értelemben követő irányzatokat új pedagógiai módszereken keresztül, lehetőség szerint naprakészen tárják a fiatalok elé. A cél egy mindenre nyitott, saját környezetével művészi értelemben is kommunikálni tudó, ugyanakkor a tradíciókat és a klasszikus hagyományt az új irányzatokkal integrálni képes fiatal zenésznemzedék kinevelése. A projekt stábja ennek érdekében munkálkodik, abban a reményben, hogy sikerült megváltoztatni az iskola és növendékeik szemléletmódját az elmúlt hat évben. Az Új Zenei Projekt fejlesztői csapata úgy gondolja, hogy csak azok a muzsikusok lehetnek ma igazán versenyképesek, akik nem csupán az elmúlt évszázadok, de a jelen művészetét is ismerik, értik, és képesek azt sikerrel közvetíteni közönségük felé. Ezen a téren a magyar hivatásos muzsikusképzés meglehetősen sok adósságot halmozott fel, és elodázhatatlannak érzik, hogy ebből megpróbáljanak valamennyit törleszteni.

Új pedagógus-továbbképzések tartalmi meghatározása,
kidolgozása, akkreditálása

A pedagógusok képzésének, továbbképzésének megszervezése és lebonyolítása fontos feladat, amely meghatározhatja az új tananyagtartalmak bevezetésének sikerességét és elfogadottságát. A bázisiskolák szervező munkájának segítségével az ország több térségében kellett megszervezni a pedagógusok továbbképzését bentlakásos és egyéb formában.

Az új tananyagtartalmak megalkotásakor a gondolkodás homlokterében minden esetben annak kell állnia, hogy a fejlesztéseknek a köznevelési intézményrendszerben zajló gyakorlati pedagógiai munkát kell szolgálnia. A tananyagfejlesztés során több lépcsőben is szem előtt kell tartani a gyakorlati alkalmazhatóság feltételrendszerét. Ezen elvárásokat elengedhetetlen érvényesíteni az alkotó munkában ugyanúgy, mint a lektorálás és validálás során.

A pedagógus továbbképzések tartalmi elemeinek tervezése során fontos szem előtt tartani azon szakmai igényeket, amelyek valós és szakmailag megalapozott tudásanyaghoz akarják juttatni a pedagógusokat. A művészetoktatás zeneművészeti ágában a közelmúltban nem voltak fellelhetők a színvonalas, gyakorlatorientált, szakmai továbbképzések. A projekt végrehajtása során az új szemlélettel megalkotott továbbképzések komoly hiányosságokat szüntetnek meg a művészetoktatás területén.

Hangszerismereti alapok

A továbbképzés célja a hangszerek és hangszercsoportok alapvető sajátosságainak megismertetése a hangszeres tantárgyakat tanító zenetanárok számára, hiszen a zenei képzéshez és a zenei intelligencia kifejlesztéséhez hozzátartozik a hangszerek megismerése is. További cél, hogy a továbbképzésben részt vevő zenetanárok el tudjanak igazodni a hangszerekkel kapcsolatos fontos témakörökben, s ezeket a hangszeres tanítás során fel tudják használni, be tudják építeni pedagógiai szemléletmódjukba.

A gitártanítás, mint hosszú távú, tudatos építkezés  

A továbbképzés célja a gitárt tanító pedagógusok szakmai ismereteinek bővítése. A résztvevők legyenek képesek tudatosan megérteni a technikai problémákat, ezekre a növendék életkori sajátosságainak megfelelő feladatkijelöléssel megoldást találni. Legyenek képesek a zeneelmélet alapvetéseit a gitáron is megértetni a növendékkel. Ezzel párhuzamban ismerjék meg a belső hallásra, az előre eltervezett, elképzelt hangzás- és mozgásideálra építő végrehajtó mechanizmus kiépítésének lehetőségeit.

Játék! Öröm! Rend!, avagy az élményszerű, kreatív fafúvóstanulás lehetőségei

A továbbképzési program célja a fafúvós tantárgyat tanító pedagógusok szakmai ismereteinek és készségeinek megújítása, bővítése és továbbfejlesztése. A továbbképzésben részt vevők ismerjék meg – és szerezzenek átfogó elméleti és gyakorlati jártasságot – az éneklésre alapuló fafúvós hangszeroktatás kezdő lépéseit, a személyiség és tehetség kibontakoztatásának állomásait, a hangszeres játék fiziológiai és pszichológiai alapjait, a modern hangszertechnika módszertani alkalmazásának lehetőségeit és a hatékony fúvóslégzést. Legyenek képesek ezen ismeretek átlátására, birtoklására és tanítására.

Kézügyességtől a Varró-iskoláig – a zongoraoktatás hagyományairól és feladatairól

A továbbképzés célja zongora tantárgyat tanító pedagógusok szakmai ismereteinek bővítése a módszertani irodalom, a tanításban használt repertoár és a különböző zenei stílusok tanítása terén. A továbbképzésben részt vevők ismerjék meg a legfontosabb zongora módszertani műveket és zongoraiskolákat. Legyenek képesek tanári munkájuk során gazdag tanítási repertoárt kialakítani, a megfelelő kottakiadásokat használni.

Népzene a szolfézsórán

A továbbképzés célja az alap- és középfokú művészeti képzésben oktató szolfézstanárok népzenei szakmai ismereteinek bővítése, a mai kor követelményeinek megfelelő szintű elmélyítése a magyar népzenekutatás és a táncház-metódus, mint ezen a területen a szellemi kulturális örökség megőrzését célzó legjobb gyakorlati eredményeinek bemutatásával, átadásával. A továbbképzésben résztvevők ismerjék meg a magyar és érintőlegesen a szomszédos népek népzenéjének folklór és zeneelméleti vonatkozásait, a népi hangszereket, széleskörűen tájékozódjanak a népzenei repertoárban, és legyenek képesek a különböző hangszeres és énekes gyakorlatokról, a népi előadásmódról a különböző képzéseken belül az egyes korosztályok számára megfelelő szintű ismereteket élményszerűen átadni és a népzene műfaját megszerettetni.

Népzene az ének-zene tanórán 

A továbbképzés célja az ének-zene tanárok népzenei szakmai ismereteinek bővítése, a korszerű ének-oktatás követelményeinek szakmai színvonalának kiteljesítése, a táncház-metódus eredményeinek bemutatásával. A továbbképzésben résztvevők megismerhetik a magyar népzene illeszkedését Magyarország hagyományos kultúrájába, szokásrendszerébe, továbbá ismerjék meg a népi hangszereket. Legyenek képesek a népi előadásmódról a pedagógiai munkájuk során az egyes korosztályok számára megfelelő szintű általános ismereteket élményszerűen átadni és a népzene műfaját megszerettetni.

Gyermek született nékünk! – Az adventi és karácsonyi időszak egyházi zenéjének tanítása

Itt az alkalmas szent idő – A nagyböjti és nagyheti időszak egyházi zenéjének tanítása

"Krisztus feltámada" – A húsvéti és pünkösdi időszak egyházi zenéjének tanítása

"Dicsérjétek az Urat" – Az évközi idő és az Úr ünnepei egyházi zenéjének tanítása

A továbbképzések célja az alap-és középfokú oktatási intézményekben oktatók és nevelők, valamint óvodapedagógusok egyházzenei ismereteinek bővítése és továbbfejlesztése. A továbbképzésben részt vevők ismerjék meg – és szerezzenek átfogó elméleti és gyakorlati jártasságot – az egyházi zene történetéről, liturgiai és művészeti- szellemi kulturális örökségéről. Ismerjék meg az egyházzene különböző vokális és hangszeres műfajait, azok alkalmazási lehetőségeit a mai iskolai és templomi gyakorlatban. Legyenek képesek a megszerzett ismereteket az egyes korosztályok számára élményszerűen átadni. A képzések azoknak a pedagógusoknak jelenthetnek kiemelt segítséget, akik a közelmúltban kezdtek el tanítani egyházi fenntartású intézményekben, ahol a különböző ünnepkörök tanulók felé való – zene általi – közvetítése fontos lehet szakmai munkájuk során.

Stresszoldás a zenetanításban

A továbbképzés célja zenét tanító pedagógusok, valamint iskolapszichológusok stresszkezelési és stresszoldási ismereteinek bővítése, pszichológiai módszerek használatával. A továbbképzésben részt vevők ismerjenek meg a zeneoktatásban alkalmazható olyan, könnyen elsajátítható technikákat, amelyek a tanulók mindennapi életében, általános szakmai fejlődésében, valamint a pódiumhelyzetben jelentkező stressz kezelésére és oldására alkalmasak. Legyenek képesek a sajátos technikáknak a saját pedagógiai munkájukba való beépítésére, gyakorlati alkalmazására.

Adolphe Saxtól a Perényi-ABC-ig – a szaxofontanítás módszertani kérdéskörei –

A továbbképzés célja a klasszikus szaxofont oktató pedagógusok szakmai ismereteinek és készségeinek fejlesztése és bővítése. A továbbképzésben résztvevők ismerjék meg a szaxofon rövid történetét, szerezzenek átfogó képet a repertoárjáról a kezdőtől a középhaladó szintig, és szerepköréről a kamarazenében. Továbbá szerezzenek elméleti és gyakorlati ismereteket a szaxofontanítás alapvető problematikájáról, úgy mint a helyes hangszer-, száj- és kéztartás kialakítása, a különféle légzéstechnikák és alapvető hangszerkarbantartás, illetve tájékozódjanak ezen feladatkörök lehetséges megoldásairól. Legyenek képesek ezeket az ismereteket beépíteni a saját tanítási módszereikbe.

Innovatív megoldások a zenepedagógiában

A továbbképzés célja a köznevelésben a művészeti oktatásban dolgozó pedagógusok módszertani repertoárjának frissítése, gazdagítása, a pedagógusok támogatása az önálló, innovatív szemléletű módszertani fejlesztő tevékenységben és a fejlesztések alkalmazásában. További cél a zenei nevelés különböző részterületeit lefedő választható résztémák keretében kifejlesztett óramodulok módszertani és pedagógiai alapjainak megismerése és a velük kapcsolatban szerzett személyes tapasztalatok által önálló fejlesztő, kísérletező tevékenységre késztetni a résztvevőket, inspirálni őket a folyamatos szakmai, módszertani, szemléleti megújulásra, módszertani fejlődésre, önálló fejlesztő tevékenységre.

Fontos tevékenység volt programba bevont pedagógusjelöltek, pedagógiai munkát segítők és önkéntes feladatvégzők felkészítése a tanulók nem formális és informális tanulási folyamatának megtervezésére, lebonyolítására. A köznevelés intézményrendszerében a pedagógia munkát segítő kollégák rendkívül fontos szerepet töltenek be a tanulásszervezési folyamatok terén, valamint az adminisztrációs munkálatok közepette munkájuk elengedhetetlen, de képzésük, továbbképzésük nem megoldott. A projekt végrehajtása során jó példával tudtunk előljárni annak érdekében, hogy az állami intézményfenntartás területén az ilyen típusú továbbképzések is meghonosíthatóak legyenek.

Regionális hatókörű bázisiskolák hálózatának fejlesztése és működtetése

A projekt tervezése, megszervezés és lebonyolítása szempontjából stratégiai fontosságúak a bázisiskolák. Regionális hatókörükkel látják a bevont iskolák tevékenységét és lehetőségeit, így elősegíthetik azt, hogy a programok és tevékenységek szervezése harmonikusan történjen és átgondoltan építkezve koherens megvalósulást idézzen elő. A bázisiskolák koordinációs szerepe felbecsülhetetlen volt olyan térségekben, amelyek tehetséggondozási vagy beiskolázási szempontból a konzorciumi partnerek számára ismeretlen területként jelentkeznek. A bázisiskolai tevékenység jelentős mértékben elősegítette a program hátránykompenzációs szerepét is.

Bázisiskolák a projektben:

  • Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola – 9023 Győr, Csaba utca 3.
  • II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – 4243 Téglás, Úttörő u. 15.
  • Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola (Batthyány Lajos Általános Iskola és AMI) – 6100 Kiskunfélegyháza, Batthyány Lajos u. 12–18. 3. emelet

A bázisiskolák hálózatának megerősítését szolgáló szakmai rendezvények megszervezése és lebonyolítása úgy ment végbe, hogy az elsősorban a bevont intézményekkel való kapcsolatépítést segítette elő. A rendezvényeknek kiállítás, workshop, mesterkurzus és egyéb programok formájában kellett megvalósulnia olyan módon, hogy elsődlegesen a bevont iskolák pedagógusait, tanulóit szólítsa meg.

A kidolgozott új képzési-módszertani fejlesztések alkalmazásának támogatása a mindennapi pedagógiai munkában tanácsadással, konzultációval és szakmai felügyelettel valósítható meg. A tanítás-tanulási folyamatnak a tanórákon való megfigyelése, értékelése, felülvizsgálata után visszacsatolások formájában kell a pedagógiai következtetéseket levonni, a szakmai véleményt megalapozni.

A kerettantervekhez csatolni kívánt új tananyagtartalmak kipróbálása és tesztelése szempontjából is fontos a szakmai felügyeleti tevékenység, mert a pedagógusoknak sem egyszerű feladat a fejlesztéseknek az oktatás mindennapjaiba való beültetése. A módszertani fejlesztések tesztelése során nagyon fontos szempontnak bizonyult a visszajelzések számbavétele, azok összegyűjtése és kiértékelése. Alapvető elvárás volt, hogy a pilot programba bevont intézmények és pedagógusok a köznevelési intézményrendszer egészét lefedjék. Az óvodától a középiskoláig terjedő pedagógiai visszajelzések és igények beépítésre kerültek a kidolgozott nevelési-oktatási program újraértékelése, véglegesítése során.

Szakmai napok, workshopok szervezése, a műhelymunkák tapasztalatai

Nem formális és informális tanórán kívüli programok, felzárkóztató/tehetséggondozó programcsomagok kidolgozása, a projekt tevékenységeinek egyik legizgalmasabb, legprogresszívebb tevékenysége volt. A zeneművészet területén sok olyan kiemelkedő művész van, aki a világ meghatározó pódiumain rendszeresen koncertezik, de nem tud az oktatási rendszerekben, illetőleg a köznevelés intézményrendszerében tanítani. A diákoknak csak workshopokon, mesterkurzusokon van lehetőségük találkozni és tanulni a neves mesterektől. Ezek a tanórán kívüli foglalkozások rendkívül gyakorlatorientáltak és sokszor hasznosabbak, mint a több hónapig tartó tanórai foglalkozások. Az elsajátítható tudásanyag intenzív formában jelent meg ezeken az alkalmakon és a diákokra rendkívüli hatással volt.

Tehetséggondozó táborok tervezése és megvalósítása a projekt szép kihívásai közé tartozott. A klasszikus zenei és jazz, valamint népzenei témában megrendezett bentlakásos táborozás rendkívül hasznosnak bizonyult a diákok fejlődése szempontjából ugyanúgy, mint a művészeti ágak összességét, illetve kapcsolódását megjelenítő témahetek és programok rendezése.

 Benkő2.png

A művészetoktatás zeneművészet ágában a koncertek rendezésének központi szerepe van, hiszen a zenei teljesítményt egy adott pillanatban a koncertpódiumon kell produkálni, és a megítélés is kizárólag ennek fényében történik meg. A hangverseny ebben az esetben a tanítás-tanulási folyamat csúcspontja, az előtte végzett munka és az utóhatások nem értékelhetőek kizárólag a koncerten nyújtott teljesítmény megítélés alá. Nagyon fontos, hogy a diákok már kisgyermekkortól kezdve a „koncerthelyzetet” tanulják meg kezelni, hogy felnőve sikerorientált művészként, az izgalom és a feszültség pozitívan hasson előadói teljesítményükre. Ezért nagyon fontos, hogy sok koncerten vegyenek részt a növendékek, amelyet a projektben lévő erőforrások nagyban elősegítettek.

A projektmunka végrehajtása során megszerzett koncerttapasztalatok összegzése, a későbbiekben segítheti a pedagógusminősítési eljárásoknak a művészetoktatásban való alkalmazhatóságát. A zeneművészeti képzésben a fent említetteknek megfelelően a mérés-értékelés más alapokon nyugszik, mint a közismereti és egyéb tantárgyaknál. Például a hangszeroktatás területén, a főtárgy órákon a tanulók nem írnak dolgozatot, nem felelnek, hanem félévi és év végi értékelésüket kizárólag a vizsgakoncertek határozzák meg. A projekttapasztalatok átadása nagyban elősegítheti a növendékek értékelésének valamint a pedagógus munkájának minősítési eljárásban való megítélését.

A projekt megvalósulása jótékonyan hatott azon szinergiák feltérképezésére, amelyek a művészeti életben az oktatási tevékenységet segíthetik. Értékes szakmai szervezetek, alapítványok, zenei műhelyek kerültek bevonásra a tevékenységek megvalósításába olyan módon, hogy az hosszútávon a művészetoktatás fejlesztését is elősegíthesse.

A fejlesztés megvalósításába bevont intézmények folyamatos szakmai-módszertani támogatása, tanácsadás, módszertani szakmai műhelyek működtetésének feladata a bázisintézményeken keresztül valósult meg, rendkívüli hatékonysággal. Az egyetemi és a gyakorlóiskolai oktatók, illetőleg tanárok folyamatos kapcsolattartása a bevont intézményekkel jelentősen elősegítette a tehetséggondozási folyamatok olajozottá tételét. A magyarországi zenei képzés azért tudta a 19. század közepe óta megtartani vezető szerepét a világban, mert a tehetségeket széles intézményhálózaton keresztül volt képes segíteni.

A tehetségsegítő tevékenység fontos eleme a tehetségkutatás. A regionális és országos versenyek leginkább ezt a célt szolgálják, továbbá a tanulók életére való pozitív hatásuk felbecsülhetetlen. A művészeti versenyek közül mind színvonalban, mind a szakmai tradíciók tekintetében kiemelkednek az Oktatási Hivatal által szervezett országos versenyek. A projekten belül a hátrányos helyzetű tanulóknak a tehetségkutató rendezvényeken való részvétele jelentős mértékben megvalósult.

A jelen tevékenység elősegítette azt, hogy a hátrányos helyzetű régiókban élő és hátrányos helyzetű tanulók a tehetségsegítő tevékenység folyamataiba sokkal nagyobb mértékben bekapcsolódhassanak.

Az alapfokú művészetoktatáshoz való hozzáférés elősegítése, a művészeti nevelés fontosságát hangsúlyozó tájékoztatók, nyílt napok szervezése és lebonyolítása

Magyarországon a művészetoktatás a köznevelési rendszer része. Ez a hagyomány a rendszerváltoztatás előttről eredeztethető, és hazánkban a piacgazdaság keretei között is komoly állami finanszírozásnak örvend. Ez olyan vívmány, amelyet meg kell őrizni, hiszen nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő eredményről beszélünk. A felsőoktatás a zeneművészet területén azért büszkélkedhet világszínvonalú eredményekkel, mert a tehetségsegítő tevékenység hatalmas intézményhálózatból tud meríteni. Napjainkban azonban sajnálatos jelenségként vehetjük tudomásul, hogy az alapfokú művészetoktatás nyújtotta előnyökhöz a leszakadó társadalmi rétegek gyermekei nem minden esetben tudnak egyenlően hozzáférni. A projekt teljes időszakában alapvető az a hátránykompenzációs célkitűzés, hogy elősegítse a hátrányos helyzetből induló tanulók hozzáférését a művészetoktatás nyújtotta csodálatos tudás elsajátításához.