Farkas Csaba

A módosított Nat és kerettanterv szerint fejlesztett
tankönyvek a Digitális kultúra tantárgyban

A digitális átalakulás komoly kihívást jelent minden ország oktatási rendszere számára. Ahhoz ugyanis, hogy a tanulók sikeresen érvényesüljenek a társadalmi életben és megfeleljenek a gazdaság munkaerőpiaci elvárásainak, el kell sajátítaniuk a felmerülő problémák digitális eszközökkel történő megoldását. A digitális átalakulásnak van egy kulturális vonzata is: megváltoztatta szókincsünket, befolyásolja életmódunkat, kommunikációs kultúránkat. Ebben a folyamatban nagy szerepe van az informatika tantárgy helyét átvevő, tartalmában és célkitűzéseiben megújult digitális kultúra tantárgynak.

A változás olyan mértékű, hogy teljesen új tankönyvsorozat készül az általános iskola 3. osztályától a gimnáziumok 11. évfolyamáig. Ebből eddig az ötödikes és a kilencedikes tankönyv készült el, de már megkezdődött a hatodikos és tizedikes tankönyvek tervezése is.

Az „informatika” tananyagát – összhangban a nemzetközi tapasztalatokkal – az új kerettantervek három fő témakör köré szervezik:

• Digitális írástudás (szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció)
• Problémamegoldás (összetett problémák megoldása, algoritmusok, adatmodellek, adatbázisok, táblázatkezelési és programozási alapismeretek)
• Információs technológiák (robotika, webes és mobiltechnológiák)

A 2013-as kerettantervekben a problémamegoldás, különösen az algoritmizálás-kódolás témaköre háttérbe szorult. Ugyanakkor ez olyan terület, amely fejleszti a logikus gondolkodást, a kreativitást, az együttműködést, a probléma digitális eszközökkel való megoldását, illetve elvárásaink megfogalmazását az informatikus szakemberek részére.

A legfontosabb változás az új tankönyvekben a problémamegoldás, és ezen belül az algoritmizálás-kódolás témakörének a megerősítése, továbbá az információs technológiák hangsúlyosabb megjelenítése. A digitális írástudásra mindenkinek szüksége van, így ez a terület továbbra is megőrizte a tankönyvekben a szerepét. Az előbbiek miatt a digitális kultúra tantárgy óraszáma – talán egyedüli kivételként – jelentős mértékben növekedett.

Az új kerettantervben – és így természetesen az új tankönyvekben is az algoritmizálás-kódolás végigkíséri a tanuló tanulmányait, minden szakaszban a tanuló életkori sajátosságainak megfelelően. Alsó tagozatban a „tevékenykedtetés” módszerével, tehát a gyerekek maguk hajtják végre az algoritmust, majd különböző eszközökkel, például padlórobotokkal követik nyomon. (A gyerekek tehát nem a számítógép előtt ülnek és programsorokat írnak, hanem játszva tanulnak.) A már elkészült ötödikes a blokkprogramozás eszközeivel programoznak különböző eszközöket (például robotokat), tehát végrehajtandó utasításokat grafikus eszközök segítségével adják meg: a cél a gondolkodás fejlesztése. Csak a kilencedikes tankönyvben találkoznak először „hagyományos” programozási eszközökkel, de ott is egy könnyen kezelhető, az iparban és az oktatásban elterjedt programozási nyelvet ismernek meg. Mindvégig fontos a tanár módszertani szabadsága: az eszközöket a tanulócsoport sajátosságainak és az iskola lehetőségeinek megfelelően maga választhatja meg.

A tantárgy megújulása nemcsak tartalmi, hanem jelentős módszertani változásokkal együtt jár, amelyek a most elkészült tankönyvekben is megjelennek. A módosított Nat gyakorlatorientált jellegének megfelelően az elméleti háttér mindig csak az adott feladathoz kapcsolódóan és csak a szükséges mértékben jelenik meg: a tanítási órákon a gyerekek hétköznapi környezetükből származó vagy iskolai problémákhoz kapcsolódó feladatokkal dolgoznak, a füzet és toll használata – hagyományos értelemben – fölösleges.

Hasonló módon, bár a „digitális írástudás” témakörét lényegében az általános iskola befejezi, a kilencedik évfolyamon – az átmeneti időszakban – a tankönyv átismétli, és az életkorhoz illeszkedően magasabb absztrakciós szintű feladatok kitűzésével bővíti. Amennyire lehetséges, a szöveg megfogalmazása szoftverfüggetlen, vagy éppen többféle szoftvert mutat be párhuzamosan, illetve online szoftvermegoldást is szerepeltet. A mintapéldák és kitűzött feladatok megoldásához szükséges nyers fájlok – és sok esetben a kész mintapéldák is – elérhetők lesznek a könyvek weblapjáról.

A tankönyvben többszintű kiemelést használtunk a tananyag szerkezetének bemutatására. A felső tagozaton törekedtünk arra, hogy életkornak megfelelő figyelem megtartása mellett, egy lecke egy oldalpáron legyen. Bízunk benne, hogy a tankönyvek kis lépcsőfokként, de érdemben hozzájárulnak a magyar társadalom digitalizációjához és a digitális állampolgárság megerősödéséhez.