Visy Zoltán
Redmenta: AI asszisztens a személyreszabott tanításban
Köszönöm szépen, szép napot kívánok! Nagy szeretettel üdvözlök mindenkit! Visy Zoltán vagyok, a Redmenta társalapítója és ügyvezetője.
Szeretnék megosztani pár tanulságot, amit az utóbbi években mi is tanultunk, miközben mesterséges intelligencia alapú oktatási rendszereket terveztünk és fejlesztettünk. Természetesen azt is bemutatom, hogy ezekből a leckékből a végén milyen eszköz született. Ugyanis ahogy mi fejlesztjük ezeket az eszközöket, folyamatosan tanulunk a tanároktól, tanulunk az iskoláktól, és magától az élettől. Ezeket a tapasztalatokat mi folyamatosan beépítjük. Több mint tíz éve állunk a pedagógusok mögött, fejlesztünk oktatási technológiát, és a kis magyar csapat mára egy globális oktatástechnológiai startuppá nőtte ki magát. Idén megnyertük az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező nemzetközi oktatástechnológiai versenyének a nagydíját a mesterséges intelligencia kategóriában. Egy tegnapi jó hír, hogy a jövő évi verseny döntőjébe három kategóriában is bekerültünk, úgyhogy friss hírekkel is tudtam szolgálni.
Mi azok közé a ritka fajok közé tartozunk, akik hisznek abban, hogy az oktatás a kulcsa a világ legnagyobb problémáinak. Számtalanszor láthattuk már a történelem során, hogy a generációk tudásának átadása hogyan rángatta ki az emberiséget a nyakánál fogva a legnagyobb kátyúból is. Ezért fejlesztünk olyan technológiát, amely segít a pedagógusoknak, hogy minél nagyobb hatással lehessenek a világra.
Beszéljünk egy kicsit a mesterséges intelligenciáról! Nagyon sokat figyeljük a trendeket és foglalkozunk a világ technológiai változásaival. Azt látjuk, hogy az MI technológiai fejlődésére áramló pénz növekvő ütemben teremt lehetőségeket. Ebből is látszik, hogy ez ma a jelenleg legjobban finanszírozott technológia. Ez a fejlődés lehetőséget ad arra, hogy az oktatási rendszerek, amelyek eddig egy kaptafára készültek, személyre szabottabbá váljanak. Ez egy lehetőség, amit ez a technológiai változás meg tud teremteni.
A másik nagy hatása ennek a globális változásnak, hogy a pedagógusok szerepében is kialakulhat egy változás. Talán már sokszor hallhatták, hogy hogyan változik a technológiával a pedagógusok szerepe, de most még inkább erősödik az a hatás, hogy a mesterséges intelligencia lehetőséget ad arra, hogy a pedagógusok sokkal több figyelmet tudjanak szentelni
- a pedagógiai módszerek alkalmazására,
- a tanár–diák kapcsolatépítésre,
- a kritikai, valamint kreatív gondolkodás fejlesztésére.
Korábban a pedagógusok voltak a tudás forrásai, de a technológia fejlődésével a diákok is interaktív módon fedezhetik fel a tudást. Ez teret biztosít arra, hogy a pedagógus sokkal inkább mentorként jelenjen meg a diákok életében, és nem pedig a megmondó emberként, ami sok esetben nehézséget is okozhat, de néha könnyebbséget is jelenthet.
Természetesen rengeteg adat áll majd a pedagógusok rendelkezésére, hogy segítse őket a döntéshozatalban. Az oktatási intézmények egyre több mesterséges intelligencia alapú megoldást fognak vásárolni, mivel az MI-eszközök mindent áthatnak a jövőben. Az MI-megoldások lényegében talán a végtelenségig fognak szaporodni, hogyha ezt a tempót tartják, de nem csak a technológiai változásokra figyelünk, hanem a pedagógusok visszajelzéseire is. Amit most látunk, hogy a pedagógusok elsősorban időt és lehetőséget nyernek arra, hogy sokkal nagyobb hatást tudjanak a diákokra kifejteni. Az egyik tényező – ezt a pedagógusok mondták –, hogy a legnagyobb érték a mesterséges intelligencia használatában számukra, hogy időt spórolnak vele a tartalmak készítésében, testreszabásában, az értékelési folyamatokban, illetve, a tanulás élvezetesebbé tételére is használják a mesterséges intelligenciát, inspirációra, lehetőségekre, játékok generálására, amire a Csillagsuli is egy nagyon jó alkalmazás.
Mi a Redmentánál alkalmazunk mesterséges intelligenciát, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok is használják a mesterséges intelligenciát.
Egyrészt értékeljük azt, hogy milyen eredményt nyújt maga a mesterséges intelligencia és a pedagógusok ezt hogyan ítélik meg. Ebből az információból továbbfejlesztjük a rendszerünket, hogy hatékonyabbá tegyük a mesterséges intelligencia használatát a pedagógusok számára. Erre tréningeket szervezünk, és mindenféle oktatóanyagokat készítünk.
Összeszedtünk pár tanulságot a hatékony használatra.
Az egyik legfontosabb, hogy a mesterséges intelligenciának szüksége van egy főnökre. Szüksége van arra, hogy a pedagógus vezetője legyen a mesterséges intelligenciának, aki világos utasításokat ad. Nálunk 90%-ban az alacsony minőségű generált tartalmaknál nézzük, hogy mennyire pontozódik a minősége. Az alacsony minőség az amiatt történik, mert nem volt pontosan leírva, hogy mit szeretne a pedagógus. Egy nagyon-nagyon meglepő dolgot fogok mondani: a mesterséges intelligencia nem gondolatolvasó. Tehát kommunikálni kell vele, mintha egy kollégánkkal kommunikálnánk. Még egy dolgot nem tud és nem is fog csinálni a mesterséges intelligencia: nem nézi meg azt a forrásanyagot, amit a pedagógus feltölt. Nem validálja, nem fogja azt mondani, hogy ácsi, ácsi, ez nem felel meg a Nemzeti alaptantervnek, hanem végrehajtja az utasítást. Ezért a pedagógusnak felelőssége lesz, hogy ezt ellenőrizze. Hasznos gyakorlat, ha több ötletet kérünk a mesterséges intelligenciától, mert akkor nagyobb a valószínűsége, hogy eltalálja, vagy valami olyat ad, ami nekünk tetszeni fog. Fontos, hogy adjunk visszajelzést, kérjünk finomhangolást, mérjük a minőséget. Láttuk azt, hogy amikor a mesterséges intelligencia elsőre legenerál egy tartalmat, akkor előfordul, hogy a minőségi értékelésen 10-ből 1 pontot ér el a generált tartalom, de 2-3 módosító komment után – ami 30 másodpercnél nem kerül többe, 10/10 pontot tud elérni ugyanaz a tartalom. Tehát pár módosítással, pár finomhangolással nagyon nagy minőségbeli változásokat lehet elérni, és természetesen – mint minden munkavállalónak –a mesterséges intelligencia esetében is ellenőrizni kell, hogy jó-e az, amit elkészített.
A mesterséges intelligenciának rengeteg új szolgáltatása jelenik meg a piacon. Különböző szolgáltatások különböző érettségi fázisban vannak, és én nem azt mondom, hogy a kevésbé érett szolgáltatásokat nem érdemes használni, de van pár fontos tényező, amit érdemes megfontolni, miközben elkezdjük ezeket az eszközöket használni. Az egyik fontos dolog, amit meg kell fontolni, hogy tudja-e teljesíteni a mi elvárásunkat. Egészen biztos vagyok benne, hogy az összes ilyen eszköz rengeteg időt fog spórolni a tanároknak, de tudja-e azt, hogy pont arra a helyzetre, amiben a pedagógus és a diák éppen van, arra ad egy tartalmat, nem csak egy felszínes, jól kinéző megoldást. Az esetek nagy részében ez történik. Ehhez kell az, hogy a mesterséges intelligencia és a pedagógus között párbeszéd legyen. Ötvözni kell a pedagógus intelligenciáját a mesterséges intelligenciával.
A tantervi illeszkedést talán nem is kell különösebben magyaráznom. Fontos az, hogy a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket ismerje a mesterséges intelligencia, ha már Magyarországról beszélünk. A pedagógiai célokhoz való igazítást sem kell különösebben magyarázni. A többlet idő egy érdekes gondolat, mert említettem, hogy rengeteg időt fog spórolni a mesterséges intelligencia, de ha a nyert időt nem tudjuk hogyan kitölteni, és csak kihívást jelent számunkra, akkor egy újabb fejfájást kapunk, de nem lettünk beljebb. Az egy nagyon fontos szempont, hogy az eszköz tud-e olyan gyakorlatot javasolni, amivel hatékonyan lehet kitölteni a megnyert időt. A diákok, már talán egészen biztosan tudom mondani, hogy aktívan használják a mesterséges intelligenciát a különböző esszékre és a feladatok megoldására. Azt mondják, hogy a kritikus gondolkodás fejlesztésében óriási előnyt tud nyújtani ez az eszköz, mivel hasonlóan viselkedik, mint egy ember, hasonlóan is tud tévedni, ezért sokkal kritikusabban kell hozzáállnia a tanulónak is és a pedagógusnak is az effajta gépi eszközhöz.
Nagyon fontos, hogy a pedagógus ahhoz, hogy elérje a pedagógiai célt, tudja ellenőrizni a diák és a mesterséges intelligencia közötti párbeszédet. Látnia kell azt, hogy mi történt, honnan indult és hova jutott el a diák az eszköz használatával, és tudja kontrollálni a témát, mert a tapasztalatunk az, hogy a diákok elkalandozhatnak, ha ilyen eszköz elé ülnek. Tehát a témát kontrollálni kell. Talán a GDPR is fontos szempont, mivel rengeteg ingyenes eszköz érhető el most, de ha valami túl ingyenes, az gyanús lehet. Ez ugyanis azt jelentheti, hogy a bevitt adatokat monetizálják, és a diákok érzékeny adatait értékesítik, ami iskolai környezetben nem helyénvaló. Ezen tanulságok alapján mi is építettünk egy rendszert. Ez a rendszer alapvetően egy asszisztens- és feladatlaprendszer ötvözetéből alakult ki, és alkalmas arra, hogy a teljes oktatási folyamatot lefedje az interaktív tartalmak készítésétől, a tanuló munkájának az értékelésén át – és itt nem csak a zártvégű kérdésekről beszélek, hanem legyen az egy esszé, egy videós válasz, ábra, folyamatábra, egy grafikon vagy egy képregény, amit a diák összeállít, tudja értékelni a mesterséges intelligencia, és az értékelt munka alapján adaptálni tudjon új tevékenységet, új feladatokat, új kihívásokat a diák szintjére. Ez az, amit a Redmenta tud. Még van három és fél percem, ami alatt bemutatom, hogyan lehet leszedni a teljes pedagógiai munkafolyamatot.
A Redmenta asszisztens központjában az óravázlat-készítőhöz beállítom a Nemzeti alaptantervet. Legyen mondjuk történelem a tantárgy, 9. az évfolyam! Van nekem egy dokumentumom, méghozzá Mátyás király uralkodásáról, amit most fel fogok tölteni. Ez dokumentum 9. évfolyamos történelem tantárgyhoz kötődik. A feltöltést követően megkérem az asszisztenst, hogy ez alapján készítsen nekem egy óravázlatot. Említettem, hogy a mesterséges intelligenciával kommunikálni kell, és azt tapasztaltuk, hogy a pedagógusok – és én is beleestem ebbe a hibába – gyakran egyszerűen feltöltenek egy dokumentumot, de nem írják le, mit szeretnének vele kezdeni. Ez olyan, mint amikor odaadok a kollégámnak egy paksamétát, és csak nézek a szemébe, hogy akkor mi az eredmény. Természetesen segít, hogy ha leírom, hogy pontosan mit szeretnék. De máris elkészült az óravázlat, amiben javasolt nekem feladatlap ötleteket, hogy milyen tevékenységekkel tudnám ezt az órát levezényelni. De én azt mondom, hogy egyik sem tetszik és inkább szeretnék egy kollaboratív szerepjátékot.
A Redmenta feladatlap-készítő alkalmazásban talán a legizgalmasabb az, hogy sokkal változatosabb feladatlapokat lehet készíteni. Például ez a feladatlap alapvetően egy számítógép nélküli munkát facilitál. Tehát egy sorvezetőt biztosít arra, hogy amikor a diákok egymással szerepjátékot játszanak Mátyás király témakörében, akkor hogyan haladjanak, milyen feladatok legyenek, miről beszélgessenek, a beszélgetéseknek milyen kimenetele legyen, hogyan rögzítsék azokat, így a pedagógus végig tudja követni az eredményt. Alapvetően a szcenárió, a témakör a trón megszerzése, a törökellenes harcok, belső reformok, és a végén egy reflexió van a diákok számára. Ha ezt a feladatlapot életre keltem, akkor egy interaktív tartalom jön létre, amelyet a diákok kitölthetnek, és miután kitöltötték, nemcsak zártvégű kérdések lesznek benne, hanem például olyan rész is, ahol a mesterséges intelligenciával tudnak chatelni. Ez egy jól kontrollálható, zárt alkalmazás, amely lehetővé teszi a diák és az MI közötti interakciót. Itt egy esszé, itt egy kreatív tábla, és én ide most valami egészen borzasztóan értelmetlen dolgot fogok beírni csak azért, hogy mutassam, hogy hogyan tudja kiértékelni a nyílt végű kérdéseket, és hiányosan beadom ezt a feladatlapot. Miután beadtam, egyrészt a rendszer értékeli a zártvégű kérdéseket automatikusan, illetve a nyílt végű kérdéseknél nagyon fontos az, hogy nem veszi el a mesterséges intelligencia a pedagógusok munkáját, hanem egy javaslatot tesz, hogy mi lenne szerinte a helyes értékelés. Ezt a javaslatot a pedagógus felülbírálhatja. Máris átváltok az értékelési felületre, kiválasztom a Zoltán nevű tanulót, és látom azt, hogy elég üresen adta be, de itt volt talán egy feladat.
Ha én rányomok arra, hogy értékelés, akkor automatikusan kiértékeli ezeket a nyílt végű kérdéseket is. A legizgalmasabb az, hogy ilyenkor összegyűjti a rendszer a diák teljesítményének az adatait. Készít egy stratégiát arra, hogy melyek a fejlesztendő területek, és ez alapján javaslatokat tesz újabb aktivitásra és feladatokra, majd alapján le is gyártja ezeket. Ezután pedagógusként megkapom a stratégiát, amit felülbírálhatok, módosíthatok, értékelhetek, és el tudom küldeni a tanulónak.
És el is készült az értékelés. Van egy szóbeli összefoglaló a tanuló teljesítményéről: „Nem sikerült megfelelően kidolgozni a válaszokat.” Hogyha itt rákattintok az utolsó gombra, az utolsó fázisra, akkor megkapja az asszisztensem a tanulónak az eredményét, a tanulónak a munkáját, és máris készíti nekem a fejlesztendő területeket, és javasolja a következő feladatokat.
Köszönöm szépen.