2025 - Dr. Setényi János – Országos Gimnáziumi Rangsor 2026
Tisztelt Kollégák, Hölgyeim és Uraim!
A mai, rövid időkeretben szeretném bemutatni egy olyan fejlesztésünket, amely az Oktatási Hivatal és a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete együttműködésében valósult meg. Tavaly indítottuk útjára az országos gimnáziumi rangsort, amely természetesen nem az első ilyen kezdeményezés Magyarországon, hiszen a HVG hagyományos listája régóta ismert és elismert. Mi azonban egy más típusú rangsort hoztunk létre, amely nem pusztán sorrendeket állít fel, hanem egy tudásközösséget épít.
Az eddigi, a 2024/25-ben kipróbált elemek között szerepelt a Mandiner mellékleteként megjelent első rangsor, egy díjátadó gála, valamint egy országos turné, amelynek keretében minden megyében kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk. Ezek a találkozások sokszínűek: van, ahol négy igazgató ül velünk a pódiumon, máshol pedig olyan intézmények képviselői jelennek meg, amelyek nem kerültek be az első százba. Az optimizmustól a csalódottságig terjedő hangulatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy közösen gondolkodjunk a gimnáziumi oktatás jövőjéről.
A rangsorunk alapvetően meritokratikus, teljesítményalapú, európai értelemben elitista – a szó pozitív jelentésében. Hét indikátort használunk, részben azonosakat a HVG listájával, hiszen az Oktatási Hivatal ugyanazokat az adatokat biztosítja mindkét fél számára. Ami azonban különösen érdekes, az a pedagógiai hozzáadott érték vizsgálata. Tapasztalataink szerint erős összefüggés van a gimnáziumi felvételi eredmények és a későbbi kimeneti mutatók között: ha a diákok magas szintű felvételit írnak, akkor szinte minden további eredményük is jó lesz. Ez a jelenség ugyan érthető, de nem kielégítő – ezért dolgozunk azon, hogy a hozzáadott pedagógiai értéket is mérni tudjuk.
Ez a törekvés azonban komoly dilemmákat vet fel. Az igazgatók egy része nem veszi komolyan a családi háttérindex kitöltését, mások tudatosan kerülik, mert tartanak attól, hogy az eredmények torzulnak. Mi mégis elindultunk ezen az úton, és bízunk benne, hogy néhány éven belül kiforrott, megbízható mutatóvá válik.
A rangsor másik fontos kérdése, hogy súlyozzuk-e az indikátorokat. Egyelőre nem tesszük, hanem melléktáblázatokban közlünk további eredményeket. Így a HVG listájával való egyezés körülbelül 70 százalékos, de nem teljes – és éppen ez adja a kezdeményezés izgalmát.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az oktatás nem csupán tanítás, hanem nevelés is. Az iskola szelleme, klímája, az egy-egy tanáregyéniség által megteremtett atmoszféra hosszú távon sokkal maradandóbb, mint a statisztikai mutatók. Ezt jelenleg nem tudjuk mérni, de kvalitatív módszerekkel a jövőben közelíteni fogunk hozzá.
Fejlesztéseink között szerepel egy interaktív tudásportál létrehozása, ahol szülők és kutatók maguk is elemezhetik az adatokat. Emellett megyei és egyházi rangsorokat is készítünk, sőt a határon túli intézmények bevonását is fontolgatjuk. Partnerként csatlakozott hozzánk a Magyar Diáksport Szövetség, amellyel közösen egy egészségindex kidolgozásán dolgozunk – ez a diákok testi-lelki állapotát hivatott mérni.
Összességében tehát nem pusztán egy rangsort építünk, hanem egy közösséget, amelyben az igazgatók, a pedagógusok és a kutatók együtt gondolkodnak a magyar gimnáziumi oktatás jövőjéről. Ahogy Nicolas Tate professzor fogalmazott, amikor a száz legjobb gimnázium igazgatóját látta együtt a színpadon: „Ez a száz ember tartja össze Magyarországot.” Amíg a gimnáziumokban Petőfit és Shakespeare-t tanítanak, addig van Magyarország.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és várom a közös gondolkodást, tanácsokat, javaslatokat!
