2025 - Dr. Gloviczki Zoltán - A Z-szak: Elmélet helyett gyakorlat 8 egyetemi városban – Miért érdemes beiskolázni, jelentkezni a természettudomány-környezettan rövid ciklusú tanárképzésekre? Az első végzettek tapasztalatai szekció összefoglalója
Az úgynevezett „Z-szak” – amelynek elnevezése egyszerre utal a „zöld” fogalomra, mint a természet szimbólumára és a „Z-generációra”, mint a korszerűség irányára – 25 év után az első új természettudományos tanárszak Magyarországon – alapítva 2022-ben, hat egyetem kezdeményezésére, ezzel is példát adva a korunkban elengedhetetlen kooperatív szemléletre. Az Európában is egyedülálló kezdeményezés, a természettudomány-környezettan szakpárban megvalósuló, kétszakosként értelmezett képzés meglévő pedagógus diplomára, vagy egyéb bemeneti felsőfokú alapképzettségre épülve illeszkedik az új rövid ciklusú lehetőségek sorába is.
A szekcióprogram gerincét egy expozé-sorozat és egy azt követő reflexiós kör, majd egy moderált kerekasztal-beszélgetés alkotta. A tanárok és természettudomány(ok) a felső tagozaton és a szakképzésben című részben az első eredményekről, egy több évtizedes elméleti szakmai vita gyakorlati (rész)megoldására a tanárképzésben és az iskolában – Dr. Weiszburg Tamás mineralógus, alapító szakfelelős, a Z-szak országos konzorciumának koordinátora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Környezettudományi Centrum egyetemi tanára mondott el bevezető gondolatokat. Ezt követően egy-egy akadémiai diszciplínaként értelmezett természettudomány képviselője szólt saját területe szempontjából a fő kérdéshez: ha a tanár szemlélete meghatározó, mit nyerünk, ha nem bontjuk meg mesterségesen a felső tagozaton és a szakképzésben a természet egységét?
A kémia szempontjából hozzászólónk Prof. Dr. Lente Gábor az MTA doktora, egyetemi tanár, intézetigazgató, tanszékvezető – a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék professzora –, a fizika felől Horányi Gábor fiziakatanár, a fizika érettségi bizottság elnöke, a Lauder Javne Iskola korábbi igazgatója, a biológia irányából Dobróné Dr. Tóth Márta főiskolai tanár, a Nyíregyházi Egyetem, Környezet-és Természettudományi Intézet Biológia Intézeti Tanszékének oktatója volt. Dr. Rigóczki Csaba földrajz, biológia szakos tanár, a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola igazgatója mintegy összegző szempontként párhuzamosságokról és ellentétekről szólt a NAT, a kerettantervek, a tankönyvek természettudományos fejezeteiben.
Kerekasztal-beszélgetésünkben „Miért jöttem, mit tapasztaltam, mire megyek most vele? És mire megy velem a diák és az iskola?” címmel a rövid ciklusú formában már végzett és gyakorló Z-szakos pedagógusoktól hallhattunk tapasztalatokat első kézből.
A beszélgetés résztvevők földrajzi és iskolatípus szerinti megoszlásban is érdekes metszetet adtak az országos alkalmazásról: Ferenczné Rajtmár Anita természettudomány-környezettan, biológia, földrajz szakos tanár az Arany János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumból érkezett Nyíregyházáról, Kocsis-Pésó Irma természettudomány-környezettan, földrajz, mozgóképkultúra és médiaismeret, vizuális kultúra szakos tanár a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolából Gyomaendrődről, Nemes Balázs természettudomány-környezettan tanár, környezetmérnök és felesége, Nemesné Tancsa Erika természettudomány-környezettan tanár, egyelőre egy nagy iparvállalat munkatársaként, Rausch Péter természettudomány-környezettan, kémia, környezetvédelmi szakmai tanár a Budapesti Műszaki SZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumból, Sóron András természettudomány-környezettan tanár, geológus a Lauder Javne Iskolából, Szűcsné Lőkös Anita természettudomány-környezettan, biológia, földrajz, informatika szakos tanár a Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnáziumból Nyírbátorból.
A hallgatóságot is megmozgató beszélgetés inspiráló körképet adott a képzés kamatoztatásának kognitív és szociális lehetőségeiről is.
