B. Trefil Edina

A pedagógiai szakszolgálatok szerepe
a tehetséggondozásban

48 B. Trefil Edina

I. Törvényi háttér

A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása szakszolgálati feladatot a 15/2013 EMMI rendelet szabályozza. A felsorolt szakszolgálati feladatok két csoportra oszthatók:

  • Gondozás, ellátás – az intézmény egészének feladata
  • Tehetség-felismerés, tehetség-azonosítás;
  • Személyiségfejlődés támogatása;
  • Önismereti csoport;
  • Tanácsadás szülőknek;
  • Konzultáció pedagógussal.
  • Szervezési, koordinációs – a tehetséggondozó koordinátor feladata (aki a fent felsorolt feladatok végzésében is résztvevő lehet):
  • Tehetség-tanácsadási fórum szervezése;
  • Tehetségprogramban való részvételre javaslat;
  • Kapcsolattartás a tehetségfejlesztő programok vezetőivel;
  • Kapcsolattartás az iskola- és óvodapszichológusokkal;
  • Mérések;
  • Tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultáció;
  • Kapcsolattartás a tehetséggondozó szervezetekkel.

II. A feladat ellátása

A tehetséggondozás a szakszolgálatoknál tehát komplex feladat, melyben az együttműködő szakemberek: az intézményben dolgozó pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, tehetséggondozó koordinátor és iskolapszichológus koordinátor, esetleg orvos. A hatékony szakszolgálati tehetséggondozás csak team-munka keretében valósulhat meg!

Az intézményi szintű feladatok két nagy csoportja:

  • diagnosztikai munka: vizsgálat vagy szakértői vizsgálat részeként
  • tanácsadó vagy terápiás ellátás:
  • tanácsadás a szülő és/vagy a fiatal részére;
  • terápia (egyéni/csoportos formában): önismereti vagy a személyiség bármely aspektusát fejlesztő céllal
  • konzultáció (szakemberek között, illetve pedagógusokkal).

Terápiás ellátásra akkor van szükség, ha a tehetséges vagy tehetségígéretnek látott gyermek a következő problémák valamelyikével küzd:

  • magatartási problémák (érzelmi, társas nehézségek, konfliktusok);
  • komolyabb pszichés problémák (határterület, melyben gyermekpszichiátriai érintettség is szerepelhet);
  • alulteljesítés – tanulási nehézségek.

III. Tehetséggondozó munka a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat I. ker. Tagintézményében

Szakszolgálatunknál sokrétű tehetséggondozó munka folyik.

Az elmúlt tanév során megkezdődött, és jelenleg is tart a kapcsolatfelvétel a kerület pedagógiai intézményeivel, tehetséggondozó szervezeteivel. Ennek elsődleges célja az információgyűjtés, igényfelmérés, valamint a személyes kapcsolat kiépítése olyan tehetséggondozó vagy arra kedvet érző szakemberrel, akivel az információáramlás hatékonyan megvalósítható az intézmények között. Tapasztalataink szerint ez csak személyes kapcsolattal tud hatékony lenni.

Szülői kérésre vagy intézményi javaslatra kollégáink végeznek vizsgálatot, tanácsadást, valamint terápiás ellátást. Az egyéni önismereti és terápiás munkában egyre nagyobb számban jelennek meg a tehetségígéretnek számító gyermekek is.

Ebben a tanévben három korosztály számára indítottunk csoportos személyiségfejlesztő tehetséggondozó foglalkozást: nagycsoportos óvodás, 2–3. osztályos (ez még az elmúlt tanév utolsó harmadában indult 1–2-os csoportként), valamint 6–7. osztályos (ugyancsak tavaly indult 5–6-os csoportként) korúaknak. A csoportokban kiemelt cél az egymásra figyelés, együttműködés, kommunikációs készség fejlesztése, a határtartási nehézségek kezelése, melyek ezeknek a gyermekeknek gyakori problémái.

Esetmegbeszélő fórumokat szervezünk a pedagógusok és a kollégák számára.

Rendszeres konzultációk folynak az óvoda- és iskolapszichológusokkal, az iskolapszichológus koordinátorral, intézményekre szabott tehetséggondozó munka kidolgozása vette kezdetét az intézmények pszichológusaival, melyben fontos kiinduló pont az intézmény igénye, kapacitása, lehetőségei és erőforrásai.

Természetesen a koordinátori munka fontos része a kapcsolattartás tehetséggondozó szervezetekkel, az aktuális információk, pályázatok nyomon követése.

Ugyancsak fontosnak érezzük, hogy hagyományainknak megfelelően a tehetséggondozás területén is minél szélesebb körű ismeretterjesztő munka történjen: ennek érdekében nyílt napot, belső továbbképzést tartottunk, és tervezzük a munka folytatását a pedagógiai intézményekben is (nevelési értekezleten, szülői értekezleten való megjelenés – utóbbi például az óvodákban e tanév elején meg is valósult).

IV. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Tehetséggondozó munkaközössége

A munkaközösséget a 23 fővárosi tagintézmény tehetséggondozó koordinátora alkotja, akik havonta rendszeres munkaközösségi értekezleten találkoznak. Tekintettel a munka újszerűségére, a rendszeres találkozókra a kollégák részéről is nagy igény van. A találkozóknak megegyezésünk szerint hármas tematikája van (minden értekezleten sort kerítünk ezek megvitatására):

  • Információ-csere, aktuális kérdések megbeszélése.
  • Belső továbbképzés (vizsgáló eljárások, módszerek).
  • Jó gyakorlatok bemutatása.

Ezen felül ebben a tanévben fontos része a közös munkának egy adatbázis létrehozása a főváros pedagógiai intézményeinek tehetséggondozó lehetőségeiről, egyéb tehetséggondozó szervezetekről, mert mindannyian egyetértünk abban, hogy a tehetséggondozás kerületeken átívelő munka, mely akkor tud igazán hatékony lenni, ha ismerjük a saját tagintézményi kerületünk határán túli lehetőségeket is, és ennek érdekében fontos létrehozni egy folyamatosan frissítendő információs rendszert, mely a hálózatos működésnek alapjává válhat. Meggyőződésünk, hogy szakszolgálati szinten is kulcsfontosságú a hálózatos jellegű működés a tehetséggondozás területén.

Szakmai munkánkat továbbképzéseken, konferenciákon való részvétellel támogatjuk, melyek tapasztalatait a munkaközösségi értekezleteken, információcsere-fórumunkon (csoportos email) osztunk meg egymással.