Dr. Kaposi József

A köznevelés komplex szakmai támogató rendszere
az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fejlesztései tükrében

Jelen előadásomban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) az elmúlt időszakban történt pedagógiai fejlesztéseket és azok hátterét kívánom bemutatni. Ezeket a fejlesztéseket, melyek fókuszában a köznevelési rendszer megújításának szakmai támogatása áll, Intézetünk részben önállóan, részben háttérintézeti partnereivel együttműködve valósította meg, hiszen az OFI, az Oktatási Hivatal és az Educatio Kft. munkája számos ponton kapcsolódik, illetve kiegészíti egymást. A közösen végzett fejlesztő munka előterében a pedagógusok szakmai munkájának támogatása áll. Ez a fejlesztési folyamat összességében azt célozza, hogy létrejöjjön egy olyan komplex szakmai támogató rendszer, amelynek elemei – egymásra épülve – intelligens módon segítik és támogatják a mindennapi pedagógiai munka pro­fesszionalizálódását.

A fejlesztési területek bemutatása előtt érdemes megvizsgálni a fejlesztések kontextusaként értelmezhető oktatáspolitikai környezetet. A köznevelési törvény 2011-ben erőteljesebb állami beavatkozást, felelősségvállalást hirdetett meg az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében. Az állam az elmúlt két évtizedben is lényeges szerepet töltött be mind a finanszírozás, mind pedig a tartalmi szabályozás tekintetében, de a kialakuló új rendszerben az intézmények fenntartásban is meghatározó szerepet kapott. (Gondoljunk csak bele, hogy az intézmények több mint 60%-át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működteti!) Az új oktatáspolitikai környezetben mindenképp kiemelendő a megváltozott pedagógus-politika, amely célkitűzései közt a pedagógus munka minőségének javítását és a pedagógus életpálya kiszámíthatóbbá tételét fogalmazta meg. Ezekkel a szándékokkal párhuzamosan az oktatáspolitikai gondolkodásmód homlokterébe került a tanulók lelki-szellemi és testi fejlesztése, továbbá az ezt érvényesíteni szándékozó nevelésközpontú és értékelvű pedagógia. Összességében megállapítható, hogy a pedagógiai fejlesztések tekintetében az OFI és más oktatási háttérintézmények közös cél érdekében dolgoznak: azért, hogy egy minőségi, fenntartható, költséghatékony, esélyteremtő és méltányos köznevelési rendszer jöjjön létre hazánkban.

Természetesen a fenti célrendszer csak akkor tud megvalósulni, ha lebonthatóvá válik konkrét feladatokra és tevékenységekre, amelyek megoldása, illetve elvégzése a későbbi időszak eredményévé válik. A köznevelési rendszer egy hatalmas, sokszereplős és sokféle érdekviszonyok mentén tagolt rendszer. Megújítása éppen ezért nagy körültekintést igényel: a különböző aktorok szándékának beazonosítását, a társadalmi, politikai környezet jellegzetességeinek feltárását és a sokfelé ágazó folyamatok együttes kezelését feltételezi. Nem véletlenül terjedt el a szakirodalomban az a megállapítás, hogy az oktatáskutatónak három különféle perspektívából kell szemlélnie a vizsgált területet: madárszemmel fölülről (makroszint), rovarszemmel nagyon közelről (mikroszint), illetve a vízi élőlények olyan szemével, amely képes az áramlatokat érzékelni. Épp ezért, az OFI által végzett feljesztő munka eredményeként kialakítandó komplex szakmai támogató rendszer kölcsönös együttműködéssel hozható csak létre, amelyben a partnerek szakmai szempontjai a közös cél érdekében érvényesülnek.

Mit is jelent ez a komplex támogató rendszer? Tulajdonképpen azt, hogy a pedagógiai munka tartalmát, módszereit, a pedagógusok szakmai fejlesztését, az iskolafejlesztéseket, a minőségfejlesztés garanciális elemeit, továbbá a mérési-értékelési módszereket, a rendszer különböző elemei tényekre alapozott elemzésekkel, kutatásokkal megsegítve, egymásra épülve, együttesen alakítják ki.

Milyen anyagi forrásokra támaszkodva jön létre ez a komplex támogató rendszer? Elsősorban az Európai Szociális Alapból finanszírozott TÁMOP programokra: a 3.1.1. XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) – II. szakasz és a 3.1.5/12 Pedagógusképzés támogatása kiemelt projektekre, de fontos anyagi forrást jelent emellett a Svájci projekt (SH/4/5 Zöld Óvoda, Ökoiskola Programok kiszélesítése) és egyéb, eseti jellegű nemzetközi együttműködések. A hazai támogatások közül fontos kiemelni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap által biztosított forrásokat és az OFI éves költségvetését, amely lehetővé teszi az intézeti alapfeladatok (jogszabályalkotási folyamatok támogatása, folyóirat-kiadás, stratégiai tervezőmunka segítése, stb.) elvégzését

Milyen tartalomfejlesztések folytak, folynak az OFI-ban? Ezen a területen a legjelentősebb munka a 2012-ben elkészült új Nemzeti alaptanterv, amelynek megalkotásában több mint 120 szakember vett részt, és amely a 110/2012. (VI. 4.) sz. kormányrendelet formájában jelent meg. Ez a fejlesztő munka a nemzetiségi oktatás és a két tanítási nyelvű képzés terén kiegészült az irányelvek elkészítésével is (17/2013. (III. 1.) számú EMMI rendelet, 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet), valamint a kollégiumi nevelés alapprogramjával (59/2013. (VIII. 9.) számú EMMI rendelet). Mivel a tartalmi szabályozás hazai rendje kétpólusú és háromszintű, ezért a Nemzeti alaptanterv megjelenése után intézetünk hozzákezdett a kerettantervek elkészítéséhez, melyek a helyi tantervek révén teszik lehetővé az oktatáspolitikai célok adaptálását.

A kerettantervek első nagy „csomagja” 2012 augusztusában látott napvilágot, majd decemberben az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben jelent meg. Lényeges segítséget jelentett e fejlesztő munkában az, hogy a TÁMOP 3.1.1. program 1. szakaszának keretében megvizsgáltuk az iskolák helyi tanterveit és az akkreditált kerettanterveket, így kutatási tényekre alapozva kezdhettünk hozzá a fejlesztéshez.

2013 húsvétján jelent meg a kerettantervek második nagy csoportja (23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet), döntően a szabadon választható tantárgyak kerettanterveivel, illetve készültek el azok a nevelési-oktatási programok, amelyek a tartalmi fejlesztés új szakaszát jelentik. Ezek közül kiemelném a HÍD-programo­kat, illetve a migráns tanulók számára készített nevelési programot. Az új tanév kezdéséhez igazodóan a tartalmi fejlesztés kerettantervi része a lezáráshoz érkezett, megjelenés előtt áll az új kerettantervi csomag, mely a felnőttképzés segítését szolgálja, illetve további szabadon választható tantárgyak indíthatóságát teszi lehetővé.

A tartalomfejlesztésnek talán a legfontosabb területe a tankönyvek és a taneszközök korszerűsítése. Kutató-elemzők szerint, az osztálytermi munka hatékonyságának növelése érdekében több módszer is adott, ám ezen tényezők közül a tankönyvek és a taneszközök a legmeghatározóbbak. Erre utal az a megállapítás is, mely szerint „a tankönyvek megváltoztatása a leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja az osztálytermi munka tartalmának és tanításnak fejlesztésére.” (Marilyn, J. és Calfee, R. (1998): Textbooks for Learning: Nurturing Children’s Minds. John Wiley & Sons, 54. o.)

A tankönyvek fejlesztése terén kiemelkedő jelentőségű – és egyben az OFI-ban folyó szakmai munka egyik nagy sikere – a Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv, amely szeptemberben minden kilencedikes évfolyamba járó szakiskoláshoz ingyenesen eljutott. Ennek a kiadványnak az újdonsága abban áll, hogy benne egy könyvben jelennek meg a közismereti tantárgyak: az osztályközösség-építő program, a matematika, a természetismeret, a kommunikáció – magyar nyelv és irodalom, a történelem – társadalomismeret. A praktikusság mellett – a szakiskolai tanuló több tanórán is tudja használni a tankönyvet – a tantárgyak közötti szinergia megvalósítása is lehetségessé vált, azaz a szaktanárok rugalmas módon tudnak a különböző tárgyakban megtanítandó tantárgyi elemekre hivatkozni. A kísérleti tankönyv további újdonsága, hogy teljes terjedelmében elérhető pdf-formátumban az OFI honlapján, egy fejezetéhez (osztályközösség-építés) pedig mobilapplikáció kifejlesztését is kezdeményeztük. Azáltal, hogy a diákok a tankönyvet mobiltelefonjaikra is le tudják tölteni, újabb lépést tettünk a minden helyzetben való tanulás („lifewide learning”) lehetőségének megteremtése felé. Jövő évben tervezzük kiadni a közismereti tankönyv következő kötetét, amely magában foglalja a tizedikes és tizenegyedikes tananyagot is.

A szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv használhatóságáról és tapasztalatairól egy olyan – szintén a 3.1.1. program keretében megvalósuló – kérdőíves felmérés keretében szeretnénk visszajelzést kapni, amelybe az összes (480) szakiskolát, illetve azok tanárait bevontunk. A kipróbálás egyben pilot program olyan értelemben is, hogy ezen keresztül tesztelhetővé válik a kipróbálás mint a tankönyv-jóváhagyási folyamat egyik új, korszerű eleme. Bízunk abban, hogy a tesztidőszak után olyan tartós tankönyvei és elérhető digitális tartalmai lesznek majd a köznevelési rendszer egészének, amelyek jól szolgálják azt a paradigmát, amely a gyerekek alapvető tanulási attitűdjének, azaz a természetes kíváncsiságuk és aktív közreműködésük kiaknázását helyezi a középpontba. Reményeink szerint tankönyv-fejlesztési tevékenységünk mind a papíralapú, mind a digitális tankönyvfejlesztés új koncepciójának kialakításához hozzájárul.

Ehhez a szándékhoz kapcsolódóan a közeljövőben új programként indul a TÁMOP 3.1.2/B, amely már deklaráltan a tankönyvek új generációjának fejlesztését kívánja megvalósítani, illetve létrehozni azt az úgynevezett Nemzeti Közoktatási Portált, amelyen keresztül minden pedagógus közvetlenül („egykapus rendszeren” keresztül) juthat majd hozzá az eddig elkészült és a későbbiekben elkészítendő digitális tananyagokhoz. Ennek a rendszernek köszönhetően a tankönyvek fejlesztésében a jövőben egyszerre fog részt venni a papíralapú és a digitális tankönyveket fejlesztő módszertanos szakember, illetve a pedagógus. Ezek az új tankönyvek és taneszközök megpróbálnak majd hozzáigazodni az elmúlt évtizedek alatt lezajlott információrobbanás és technológiai fejlődés következtében megváltozott tudásfelfogáshoz, illetve az információszerzés és -tárolás megváltozott módszereihez, azaz a diákok új tanulási szokásaihoz.

Intézetünk munkájában a tartalmi fejlesztés új-régi szakaszát jelenti az, hogy a bemenetet vagy a folyamatot szabályozó dokumentumok mellett hozzákezdtünk az új típusú kimeneti követelmények fejlesztéséhez is. A TÁMOP 3.1.1. 2. szakaszában kísérletet teszünk a 8. évfolyamon a szövegértési és matematikai standardok kidolgozására. Megítélésünk szerint az új típusú kimeneti követelmények megfelelő információt adnak majd a középfokú oktatási intézményeknek arról, hogy az informális tanulás keretében megszerzett tudás révén kik rendelkeznek megfelelő bemeneti feltételekkel. A kimeneti követelmények a formális iskolai végzettséggel nem rendelkező résztvevők esetében különösen fontossá válnak, mert ezek teljesítése jelenthet belépést a szakképzésbe. Az intézeti fejlesztések hagyományos, de egyben új területe is az érettségi vizsga fejlesztése. Ezzel egyrészt összekapcsolhatóvá válnak a bemeneti (tantervi) és kimeneti követelmények, másrészt reményeink szerint a felsőoktatási és a köznevelési rendszer igényei is harmóniába hozhatók. Az érettségi stratégia fejlesztésének koordinációja keretében kutatás-fejlesztési pályázatot írunk ki az érettségi rendszer elektronikus platformra helyezése feltételrendszerének feltérképezésére. A követelményfejlesztési munkában a tervek szerint a felsőoktatási intézmények is részt vesznek majd, így olyan széleskörű – minden érintettet bevonó – fejlesztési környezet alakulhat ki, amely a leginkább működőképes, leghatékonyabb, a prediktív mobilitást elősegítő érettségi vizsgarendszer-koncepcióját és gyakorlat bevezetését eredményezi majd.

Az OFI által jegyzett pedagógiai módszertani fejlesztések kiemelt területei közé tartozik a tantervi implementáció is. E munka a „Fejlesszünk együtt!” filozófiájára épül: a program megvalósítása érdekében 60 iskolával kötöttünk megállapodást, új komplex általános iskolai programok kipróbálására. A tantervi implementáció támogatására módszertani segédlet készül, illetve olyan tantestületi továbbképzéseket szervezünk, amelyek elősegítik a Nat és a keretantervek hatékony és eredményes iskolai alkalmazását.

Az iskolákkal közös munka fontos eleme a szakiskolai programfejlesztés is, amelynek célja, hogy a már fent említett szakiskolai közismereti tankönyv valóban a tanulási eredményességet támogassa és a program valódi lehetőséget jelentsen az ebben a képzésben résztvevő diákok számára a munka világában való elhelyezkedésre, az élethosszig tartó tanulás alapjainak megteremtésével.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – mint nevünkből is látszik – az oktatási kutatás-fejlesztés egyik központi háttérintézménye. E tevékenységünket a TÁMOP 3.1.1. keretében megvalósítottak mellett az eddigieknél tágabb körben tudjuk folytatni, hiszen olyan területeket vizsgálunk, mint az iskolafenntartás és a finanszírozás változásainak a köznevelésre gyakorolt hatásai; az óvodai neveléssel kapcsolatos kötelességek megváltozásának következményei; a hátránykompenzáció; a minőség és eredményesség vizsgálata, vagy az iskola belső világát alakító tényezők. Reméljük, hogy kutatási és elemzési munkánk sikeresen segíti azt, hogy érdemben tudjunk reagálni a jelenleg zajló intézményi és rendszerbeli folyamatokra és kontextualizálni tudjuk azokat a neveléstudomány és az oktatáspolitika számára.

Kutatási-elemzési tevékenységünk portfólióját bővíti a most induló TÁMOP 4.1.2/B program. Ennek keretében feldolgozzuk a pedagógusképzés tartalmi jellegzetességeit, és egy olyan széleskörű adatbázist hozunk létre, amely a pedagógusképzést folytató intézmények, illetve az ott folyó szakmai munka tartalmainak fejlesztését alapozza meg. Ennek keretében valósul meg el a 2013 szeptemberében induló osztatlan tanárképzésbe bekerült pedagógusjelöltek vizsgálata. Célunk az, hogy végigkövessük a pedagógusképzés minden szakaszában a hallgatók viszonyulását a pedagógus pályához, és tudjuk előre jelezni a pedagógusokat foglalkoztató rendszernek azt, hogy a leendő tanárok milyen attitűddel kerülnek ki a képzésből, illetve milyen továbbképzési igények merülhetnek majd fel a gyakornoki időszakban.

Szándékaink szerint az intézetben új lendületet kapott kutató-elemző munka hatékonyabbá tudja tenni a köznevelési rendszer ágazati irányítását és a szakmapolitikai döntéshozatalt, illetve megfelelő alapot nyújt az EU-s források 2014-20-as időszakban történő elosztását megalapozó, jelenleg zajló tervezési folyamathoz.

A 2013-14. tanév meghatározó programja a tartalom- és a pedagógiai módszertan fejlesztésén túl a pedagógiai szakmai szolgáltatások új rendszerének elindítása. E területen elsősorban a szaktanácsadói-tantárgygondozói rendszer kiépítése az OFI feladata. Régóta várat magára a megújítás, a szakfelügyeleti rendszer 1985-ös megszüntetése óta. A 48/2012. EMMI rendelet most folyó módosítása teremti meg az OFI számára a feltételeket a munka elindítására. Ez teszi lehetővé a szaktanácsadói névjegyzék nyilvánosságra hozatalát és a szaktanácsadói–tantárgygon­do­zói képzések elindítását. Célunk az, hogy az újonnan kiképzett tantárgygondozók a tanév második felétől már megjelenhessenek az iskolákban – egyelőre még csak kísérleti program keretében. Lényeges törekvésünk az is, hogy összekapcsolódjon az újjászervezett szakmai szolgáltató rendszer és az osztatlan tanárképzési rendszerhez igazodó tanárképző központok fejlesztése is, megteremtve a kontinuin (az egész pedagógus pályát végigkövető) tanártovábbképzési rendszer felépítésének lehetőségét. A szaktanácsadói munka elindítását 200 szakember felvételével kívánjuk a TÁMOP 3.1.5-ös projekt keretében megvalósítani. E rendszer kiépítésének a jelenlegi oktatáspolitikai azáltal ad prioritást, hogy mihamarabb be kívánja vezetni a külső ellenőrzést és a pedagógus-minősítés rendszerét. Ez pedig csak akkor tehető meg eredményesen és szakszerűen, ha ennek elindítását megelőzi a szakmai támogató rendszer kiépítése, hiszen a tétre menő értékelést, minősítést meg kell előznie a felkészítésnek. Fontos, hogy az intézményeket és a tanítókat/tanárokat hozzájuttassuk azokhoz az információkhoz, amelyek felkészültté teszik őket a megmérettetésre.

A fenti fejlesztések mellett intézetünk gazdája az ún. „Svájci projekt”-nek, amely a Zöld Óvoda-rendszer kiépítését és az Ökoiskola-hálózat bővítését szolgálja. Intézetünkhöz kötődik továbbá a Nemzeti Tehetség Program is, amelynek keretében 2012 során több mint egymilliárd forint került kiosztásra nagyjából 850 nyertes pályázat közt. A jövőt illetően az eddigieknél is nagyobb szerepet szán intézetünk a tudásközvetítésnek, mivel a fejlesztési eredmények csak akkor válhatnak a szakmai közvélemény számára feldolgozhatóvá, a hétköznapi diskurzusok részévé és hasznosíthatóvá, ha az OFI K + F eredményeit érthető és attraktív módon megosztja, és ezen keresztül minél több pedagógussal és egyéb oktatási szereplővel kapcsolatba kerül. A tudásmegosztás területén fontos változás, hogy a Köznevelés c. újság 2013-tól az OFI saját lapjává vált. A folyóirat minden iskolához díjmentesen jut el és az interneten is elérhető. Az Intézet másik fontos lapja, az Új Pedagógiai Szemle szintén megújult: új szerkesztőbizottsággal, új szerkesztővel, új formátummal, és szándékaink szerint naprakészebb, aktuálisabb írásokkal jelentet meg havi rendszerességgel lektorált, jó minőségű tanulmányokat. Az OFI szervezeti keretein belül működik a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum is, amely ezt a tudásmegosztási szándékot számos tevékenységével segíti. Egyik kiemelt és nagy népszerűségnek örvendő programja az Olvasás Portál, mely szakmaibeliek és laikusok, illetve minden korosztály számára közvetít az olvasással kapcsolatos hasznos tartalmakat (tankönyv-adatbázis, pedagógiai szakirodalom, gyermek- és ifjúsági irodalom).

Úgy vélem, előadásom egészéből kitűnik, hogy az OFI komplex szakmai támogató rendszer fogalma alatt mi tért és mit gondol. Olyan egymáshoz szervesen kapcsolódó rendszereket, amelyek egyszerre fedik le a tudásépítés, a tudásalkalmazás és a tudásközvetítés háromszögét, és amelynek fókuszában a pedagógusok állnak. Köszönöm a figyelmet.