Tóth Mária

A pedagógusok minősítési rendszere szakértői szemmel

Kedves Kollégák!

Előadásom témája a pedagógusok minősítési rendszere, melyet igyekszem a konferencia tematikájához igazítva szakértői szemmel is bemutatni. Eötvös József azt vallja: „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, ahogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségünkre gyakorol, megmarad.”

A pedagógusminősítési rendszernek épp az a célja, hogy a pedagógusok olyan hatást gyakorolhassanak a gyermekekre, tanítványaikra, amelyek egy életen át meghatározzák jövőjüket, sorsukat. A minősítés rendszere a pedagógusok szakmai fejlődésének motiválásán, szakmai munkájuk értékelésén, világos pályaképük megrajzolásán keresztül gyakorol hatást nemcsak a tanítványokra, hanem a köznevelés teljes rendszerére. A mindenki számára egyértelmű, világos, átlátható, országos és egységes minősítés a köznevelés rendszerének eredményesebbé tételét célozza: a pedagógusok szakmai fejlesztésével, a minőségi munkavégzés elismerésével, jutalmazásával, az iskolai munka eredményességének növelésével, valamint a pedagógusok hivatásbeli továbbfejlődésének ösztönzésével. A minősítés rendszerében új, kiemelt cél a pedagógusok motiválása saját teljesítményük javítására, mely a minősítésben a pedagógiai munkára való önreflexióban, azaz a saját tanári munka tervezésének, felépítésének és megvalósításának elemzésében és értékelésében jelenik meg.

Kaposi József főigazgató úr előadásában felhívta a figyelmünket arra, hogy az elkövetkező években nagy hangsúlyt helyezünk a szaktanácsadás, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés (a későbbiekben tanfelügyelet) és a minősítés kapcsolatrendszerére. A kapcsolatrendszer koherenciáját a szaktanácsadás, a tanfelügyelet és minősítés egymásra épülése biztosítja a pedagógiai munka alapvetően kompetenciaalapú értékelésének bevezetésével.

A minősítés egésze a szakmai színvonalat és a többletteljesítményt ismeri el a fokozatokba való besorolással és az ezekhez rendelt anyagi természetű juttatásokkal. A pedagógusminősítés tehát olyan komplex rendszer, mely szakmailag megalapozott tartalmi elemekkel, módszertannal, eljárásrenddel a köznevelés minőségének garanciája.

A pedagógusminősítési rendszer bemeneti információi az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés óra/foglalkozáslátogatásainak értékelése és az összegző értékelés. Szintén bemeneti információként jelenik meg az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó része. Az intézmény vezetője, vezetősége, a szülők, a diákok, a kollegák is véleményt formálnak a pedagógusok tevékenységéről, melyek szintén a minősítés részét képezik. Tudnunk kell, hogy ezek az információk csak abban az esetben vehetők figyelembe a minősítésben, ha az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés is a pedagóguskompetenciák mentén történik.

A fenti ábrán látható, hogy a szaktanácsadói, tantárgygondozói tevékenyég áthatja a teljes folyamatot. A szaktanácsadó segíti a pedagógusokat a tanfelügyeleti látogatásra való felkészülésben, illetve a látogatás eredményeképpen az egyéni fejlesztési tervek kialakításával támogatja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését. A minősítésre való felkészítésben is jelentős szerepük van a szaktanácsadóknak, akik az e-portfólió elkészítésében és védésében, valamint az óra/foglalkozáslátogatásra való felkészülésben és az értékelés folyamatában támogatják a pedagógusokat.

Maga a minősítés az e-portfólió feltöltésével, ennek védésével, illetve az óra/foglalkozás látogatásán alapuló értékeléssel lesz teljes.

A minősítési szakértőknek és a pedagógusoknak egyaránt ismerniük kell azokat a jogi kereteket, amelyek meghatározzák napi tevékenységüket. A fenti ábra a teljesség igénye nélkül készült, mert nem szerepelnek rajta a művészeti[1], a kollégiumi[2], a gyógypedagógiai nevelésben[3] és a nemzetiségi oktatásban[4] dolgozó pedagógusok munkáját meghatározó jogszabályok, melyeket értelemszerűen nekik is ismerni kell, hiszen pedagógiai tevékenységük megítélésében ezek is szerepet játszanak.

A pedagógus-előmeneteli rendszer kiszámítható, világos, tervezhető szakmai életutat biztosít pontosan meghatározott követelményeivel és a teljesítésükhöz, a fokozatokhoz rendelt anyagi juttatásokkal. Az előmeneteli rendszer figyelembe veszi a pedagógusok szakmai fejlődését, teljesítményét, tudását, és segíti őket abban, hogy elkötelezettek legyenek saját szakmai fejlődésük iránt.

A rendszernek vannak kötelező és szabadon válaszható elemei is. A Gyakornok fokozatból Pedagógus I. fokozatba, illetve Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba való átlépés kötelező. A mesterpedagógusi és kutatótanári fokozatba való átlépés a pedagógus saját választása: mindenki maga dönt arról, hogy kellőképpen motivált-e arra, hogy magasabb fokozatba lépjen, tudását, tapasztalatait megossza.

A kötelező fokozatokba való átlépés – az első gyakornoki minősítővizsga és az első minősítési eljárás – térítésmentes. A nem kötelező minősítések, illetve a megismételt eljárások önköltségesek. A gyakornoki idő két év, a második év végén minősítővizsgát kell tenni. Ahhoz, hogy a gyakornok Pedagógus I. fokozatba lépjen, a gyakornoki minősítővizsgán legalább 60%-os teljesítményt kell elérnie.

Pedagógus II. fokozatba lépéshez a pedagógusnak:

• minimum 6 év szakmai tapasztalatot kell szereznie Pedagógus I. fokozatban ahhoz, hogy saját kezdeményezésére minősítési eljárásban részt vehessen, ugyanakkor szakmai gyakorlatának 9. évében a minősítésben való részvétel kötelező;
• a minősítési eljárásban 75%-os teljesítményt kell elérnie.

Pedagógus II. fokozatból – a fokozatban eltöltött legalább 6 év után – mesterpedagógusi, vagy kutatótanári fokozatba lehet lépni. A mesterpedagógusi fokozathoz pedagógus-szakvizsgával vagy a szakvizsgával azonos értékű tudományos fokozattal (PhD) kell rendelkezni, valamint a minősítési eljárásban legalább 85%-os teljesítményt kell elérni.

Mi alapján értékelik a szakértők a pedagógusokat?

A pedagógusok értékelése a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletben és a 8/2013-as EMMI-rendeletben rögzített 8 pedagóguskompetencia alapján történik[5]. A pedagógus értékelése a rendeletekben meghatározott 8 kompetencia vizsgálatát jelenti – az adott fokozatban elvárható szinten. Mesterpedagógusnál és kutatótanárnál a kompetenciák professzionális szintjét feltételezve a saját tanulói körön túlmutató tudásmegosztó tevékenységet minősítik a szakértők. Az értékelés fókusza a pedagógus szakértői, szaktanácsadói, érettségi vizsgaelnöki, intézményvezetői, mentori, vezetőtanári, tehetséggondozói, kutatói, fejlesztői stb. tevékenysége.

A pedagóguskompetenciák azoknak az ismereteknek, képességeknek és attitűdöknek az összessége, amelyek alkalmassá teszik a pedagógust arra, hogy tevékenységét eredményesen elláthassa. Értékelésük, fejlettségi szintjük megállapítása indikátorok (tevékenység- és viselkedés-leírások) mentén történik az óra/foglal­ko­zás-látogatásokon, illetve az e-portfólió vizsgálatakor. A látogatások a tanítási gyakorlatok, a portfólió pedig a pedagógiai tevékenység leírásainak, dokumentumainak vizsgálatát teszik lehetővé.

Maga a portfólió más szakmáknál (mérnökök, fotósok, manökenek stb.) már bevett gyakorlat. A pedagógus e-portfóliója a pedagógus szakmai tevékenységét a pedagógus értelmezéseinek tükrében bemutató elektronikus dokumentumgyűjtemény.

Az e-portfólió a minősítő szakértők információforrása a pedagógus tevékenységéről, kompetenciáiról, ezért akkor jó egy e-portfólió, ha a pedagógus tevékenységéről átfogó, teljes képet tud nyújtani. Tudnunk kell, hogy magunkról állítunk ki képet a portfólióban, ez a mi munkánk, és nem valaki másnak a gondolatait, észrevételeit kell tartalmaznia. Végig kell tehát gondolnunk, hogy mit, miért terveztünk, sikerült-e elérnünk a célunkat, meg tudtuk-e valósítani mindazt, amit kitűztünk magunk elé, s ha nem, annak mi volt az oka. Elengedhetetlen, hogy levonjuk a következtetéseket, összegezzük a tapasztalatokat, mert csak így szolgálja a fejlődésünket, csak így segíti elő, hogy a következő osztályban, csoportban ne essünk ugyanabba a hibába. A tapasztalatok, ismeretek, cselekedetek végiggondolásának, elemzésének, értékelésének rögzítésére az e-portfólióban a reflexióknál van lehetőség.

Az a dokumentumgyűjtemény tehát, amelyet a pedagógus a gyakornoki minősítővizsgára vagy a minősítési eljárásra állít össze: az értékelési portfólió. Az értékelési portfólió a pedagógus kompetenciáinak megfelelő szintű fejlettségét hivatott bizonyítani. Ezt a pedagógus maga készíti el, maga dönt arról, hogy mit mutat meg saját személyiségéből, pedagógiai munkásságából.

Az elektronikus portfólió, e-portfólió szakmai tartalmát az Oktatási Hivatal munkatársai dolgozták ki külső szakmai szakértők bevonásával, az informatikai rendszer fejlesztését az Educatio Nkft. végzi.

Az e-portfóliónak vannak olyan elmei, amelyek fontosak, de nem számítanak bele az értékelésbe. Ilyen például a szakmai önéletrajz és az adott intézmény bemutatása. A szakértők nem minősítik a szakmai önéletrajzot, mégis fontos dokumentum, mivel tájékozatja a szakértőt arról, hogy a pedagógus milyen pályát futott be, milyen képzéseken vett részt, milyen munkakörökben dolgozott. Az intézmény bemutatása is fontos, hiszen a szakértők előbb fognak találkozni az e-portfólióval, mint a pedagógussal, éppen ezért tudniuk kell, milyen környezetben dolgozik a pedagógus, milyen tanulói, gyermeki, nevelőtestületi profil jellemző az adott intézményre, mi jellemző a pedagógiai programjára, milyen sajátosságai vannak, milyen értékeket közvetít, és lényeges az is, hogy milyen infrastrukturális körülmények között dolgozik a pedagógus.

Az e-portfólió értékelésre kerülő elemei közé tartoznak a nevelő-oktató munka dokumentumai, köztük a legalább 10 tanóra/foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve. A pedagógus munkáját 10 óra/foglalkozásterv alapján nem lehet megítélni, mert 10 óra/foglalkozásterv nem mutatja be a teljes pedagógusi tevékenységet. Erre a későbbiekben még visszatérünk.

A pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatásánál, dokumentálásánál van lehetőség arra, hogy a pedagógus beszámoljon a tanórán vagy foglalkozáson végzett tevékenységén túlmutató szakmai munkásságáról (mentori, szaktanácsadói, intézményvezetői, szakmai szervezeti tagsági stb.).

Az önálló alkotói, művészeti tevékenységnél elsősorban a művésztanárok alkotásainak biztosítunk helyet, de ha valaki művészi vénával van megáldva, fotózik, fest, szobrászkodik, néptáncszakkörbe jár stb., munkáit bemutathatja itt. Ez is hozzátartozik személyiségéhez, és nyilvánvaló, hogy mindazt a tudást és tapasztalatot, amit ezen tevékenyég során megszerzett, azt beépíti a pedagógiai munkásságába is.

A szakmai életút értékelése kiemelkedően fontos. Itt van lehetősége arra a pedagógusnak, hogy elmondja, miért választotta ezt a pályát, mi motiválta abban, hogy pedagógus legyen, milyen hatások érték a pályán eltöltött évek során. Milyen céljai vannak, mit szeretne még megvalósítani, és ezt milyen ütemben tervezi. A pedagógus írhat magáról, elmondhatja mindazt, ami ezen a pályán segítette, vagy esetleg gátolta.

Térjünk vissza a 10 óra vagy foglalkozás tervére!

Nagyon fontos – a fenti ábrán jól látható -, hogy a 10 óra/foglalkozástervhez kapcsolódnia kell a csoportprofilnak: annak a csoportnak a bemutatása, amelynek a pedagógus az órát/foglalkozást tartja. A csoportprofilhoz illeszkedő tematikus tervből kell kibontani az óraterveket.

Sok tankönyvkiadó igyekszik megkönnyíteni a pedagógusok munkáját, hiszen a tankönyvcsaládokhoz kész éves tematikát, óravázlatok sokaságát mellékeli. Ezek az óratervek felhasználhatók abban az esetben, ha a pedagógus leírja, hogy melyik tankönyvkiadó, melyik csomagját használja a tanítási órán, és azt is megfogalmazza, hogy mit, miért változtatott meg benne.

Elmaradhatatlan az óra/foglalkozástervekhez készített reflexió és a tanulói teljesítmények értékelésére összeállított különböző kérdéssorok, feladatlapok, valamint értékelésük feltöltése. A 10 óra- vagy foglalkozásterv tehát a csoportprofillal, a tematikus tervvel, valamint a reflexiókkal kiegészítve együtt lesz értékelhető, teljes.

Az egyéb pedagógiai tevékenységek bemutatása is fontos, ezért az e-portfólióban néhány olyan foglalkozásterv feltöltése is szükséges, ami egy felzárkóztatáshoz vagy tehetséggondozáshoz kapcsolódik vagy egy-egy esetleírást vagy az IKT-eszközök alkalmazásának a nevelő-oktató munkába való beépítését tartalmazza.

Nemzetközi gyakorlatban már elterjedt az egymástól való tanulás (peer learning) a pedagógusközösségekben.

Az e-portfólióban a hospitálási napló kínál arra lehetőséget, hogy ha bemegyünk egymás óráit megnézni, akkor tudatos megfigyelők legyünk, épüljünk belőle, beszéljük meg, mi az, amit mi is tovább tudunk vinni, ugyanakkor az is lényeges, hogy milyen tanácsokkal tudjuk ellátni a kollégánkat. A hospitálás tapasztalatait rögzítsük és töltsük fel e-portfóliónkba.

Természetesen vannak olyan dokumentumok is, amelyek szabadon választhatók. Sokfajta dokumentumot tudnánk mondani, amely alkalmas arra, hogy a pedagógus bemutassa kompetenciáinak szintjét, azonban az e-portfólióban csak néhány van felsorolva. 3 és 5 dokumentum között kérünk ilyen szabadon feltöltött dokumentumot, bármit, amiről a pedagógus úgy gondolja, hogy az e‑portfóliójába illik.

Milyen segítséget kapnak a pedagógusok a szaktanácsadói, az intézményvezetői és mentori támogatás mellett?

Elkészült a pedagógusminősítési rendszer részletes leírása, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című kézikönyv, mely a miniszteri jóváhagyást követően az oktatas.hu-n jelenik meg.

Ez az útmutató olyan szakmai anyag, amely folyamatosan bővül specifikus szaktantárgyi és szakterületi elemekkel, de jelen állapotában is alapos tájékoztatást nyújt a minősítésben részt vevő pedagógusoknak, intézményvezetőknek és a minősítő szakértőknek is. Az Útmutatót használja majd a minősítés minden résztvevője, mivel a kézikönyv tartalmazza a minősítés minden eszközét, eljárását és módszerét.

A fenti ábrán az útmutató témakörei láthatók. Minden, a felkészüléshez szükséges információ szerepel benne: a minősítési rendszer felépítése, elemei, a pedagóguskompetenciák, az e-portfólió elkészítése, védése. Találhatók benne dokumentumminták, sablonok és leírások is. Az előre elkészített sablonok olyan ajánlásoknak tekinthetők, melyeket nem kötelező felhasználni. A mintákkal a pedagógus össze tudja hasonlítani saját anyagait, és ezzel is egyfajta szakmai fejlődésen mehet keresztül.

Jogszabály határozza meg, hogy kik lehetnek a minősítőbizottság tagjai.

Gyakornoki minősítővizsga
Szakértő I. (elnök):	Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő
Szakértő II. (szakos):	A pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója/gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorló-kollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja
Intézményvezető:	A köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezető; vezetői megbízással rendelkező alkalmazott
Egyházi intézmény	A felsőoktatási intézmény által delegált szakértőt az egyházi fenntartó kéri fel. Amennyiben az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan, akkor a köznevelési szakértőt a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki.
Minősítési eljárás
Szakértő I. (elnök):	Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő
Szakértő II. (szakos):	A kormányhivatal által delegált, névjegyzéken szereplő szakértő vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója
Intézményvezető:	A köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezető; vezetői megbízással rendelkező alkalmazott; az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője
Kutatótanár minősítése	A három említett tagon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja is részt vesz a minősítésben.

Tanár minősítési eljárása esetén a minősítőbizottság egyik tagjának szakképzettsége azonos kell legyen az értékelt tanár minősítés tanévében legnagyobb óraszámban tanított tantárgya tanítására jogosító szakképzettségével.

A következő ábráról a szakértők feladatainak beosztása olvasható le:

Az intézményvezető feladata az adott pedagógussal kapcsolatos különböző bemeneti információknak az értékelő informatikai felületre való feltöltése. A pedagógusok értékelése indikátorok mentén történik, melyekre 0–3 pontot lehet kapni. Szoftver végzi majd az átlagolást, majd az 1–5 értékekké való átváltást. Az összegző értékelés a kompetenciák 1–5 értékelését, a teljesítés százalékát, valamint a pedagógus erősségeiről és fejlesztendő területeiről szóló szöveges visszajelzést tartalmazza.

A következő ábrán látható, hogy a minősítés során értékelt tartalmi elemek milyen súllyal számítanak be az összegző értékelésbe. Sikeres minősítés esetén a magasabb fokozatba sorolás a minősítést követő év január elsejével történik meg.

Cervantes szavait idézve zárom az előadásomat: „Az ember, aki felkészült, a csata felét már megharcolta.” Kedves Kollégák, én bízom abban, hogy ez a konferencia segít önöknek a felkészülésben és a csatának csak a másik fel van hátra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

[1] Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM-rendelet.

[2] A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI-rendelet.

[3] A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet.

[4] A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI-rendelet.

[5]Az említett rendeletekben a kompetenciák sorrendje és elnevezésük eltérő, de a kompetenciák száma (8) és tartalmuk, leírásuk azonos.