Maus Pál

Tanfelügyelet – egységes külső értékelés
a köznevelési intézményekben

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), a minősítés, a szaktanácsadás mindezek a köznevelési fejlesztésekben megjelenő új elemek olyan impulzusokat adnak majd reményeink szerint a köznevelési rendszernek, amelyek a folyamatos minőségi munkát és az erre épülő önfejlesztést támogatják. A tanfelügyelet alapelveiről és céljairól a tavalyi, hasonló témájú előadásban már volt szó, így most elsősorban a mögöttünk álló egy évben megvalósult szakmai fejlesztésekről és eredményekről fogok beszámolni. Mielőtt azonban rátérnék erre, szeretném röviden bemutatni a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projektet, illetve a tanfelügyelet helyzetét a projekten belül, és azt a speciális háttért, amely meghatározó szerepet játszik ebben a fejlesztési folyamatban, amelynek legfontosabb eddigi eredménye a tanfelügyeleti eszközrendszer, vagyis a különböző területek és szempontok kidolgozása, amit összefoglaló néven tanfelügyeleti standardokként emlegetünk. Mivel a standardok részletes bemutatása, a szekció-előadás keretében megtörténik, így most csak nagyvonalakban mutatom be a rendszer felépítését, valamint a közeljövőben megvalósuló és a távlati terveinket.

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban – TÁMOP-3.1.8

Az „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” című, TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú kiemelt projekt esetében egy meglehetősen régi, több áttervezésen átesett konstrukcióról beszélhetünk. Ezeknek az áttervezéseknek az eredményeként öt pillér – ténylegesen három fő szakmai terület – mentén megfogalmazható feladatok eredménye áll a rendelkezésünkre, illetve van kidolgozás alatt, melynek lényeges eleme az intézményi külső és önértékelési rendszerek kifejlesztése, de ugyanilyen fontos feladatokat tartalmaz a tanulói teljesítménymérésekhez – az érettségi, illetve az Országos kompetenciamérés rendszeréhez – kapcsolódó fejlesztések támogatása és az ezeket megalapozó kutatások elvégzése is. Utóbbi területeken is vannak már eredményeink a folyamatban lévő kutatások és a még előttünk álló feladatok mellett. A harmadik nagy területet a Magyar Képesítési Keretrendszer kidolgozása, vagyis az európai uniós ajánlások mentén az Európai Képesítési Keretrendszerhez való csatlakozás szakmai támogatása képezi – ezeknek a fejlesztéseknek az első szakasza lényegében lezárult, itt tehát már végeredményekről számolhatunk be, amelyek megjelenése hamarosan várható az Oktatási Hivatal honlapján, a www.oktatas.hu felületen. Összességében tehát elmondható: jóllehet a tanfelügyelet a projektünk nagyon fontos és hangsúlyos része, ezzel összefüggésben és ezen túl még sok egyéb, a köznevelési rendszer minőségfejlesztését szolgáló területen dolgozunk.

A tanfelügyelethez kapcsolódó fejlesztések

A tanfelügyeleti rendszer szakmai keretei és a bevezetéséhez kapcsolódó határidők jogszabályokban, – a Köznevelési törvényben, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben – kerültek rögzítésre. Ezek a keretek sajnos nem mindig vannak összhangban a projekt megvalósításának közvetlen körülményeivel, hiszen ez egy európai uniós finanszírozású projekt, így azoknak az újratervezéseknek, amelyek már a feladatok elkezdéséhez is szükségesek voltak, az uniós szabályozásnak megfelelően kellett történniük. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a tanfelügyeleti rendszer jelenlegi formájában még nem áll készen a közvetlen bevezetésre, körülbelül 6–7 hónapos csúszást kell behoznunk, amiben segítséget nyújtanak a támogató szakmai környezet mellett az elkötelezett munkatársaink is, és további motiváló tényezőt jelent a folyamatos, kitüntető figyelem, amely a tanfelügyeleti fejlesztéseket kíséri, valamint az egyes részeredményeinkre vonatkozó pozitív visszajelzések is.

A tavalyi konferencián az elmúlt egy évben elvégzett feladatainkhoz nagyjából a terveket tudtam ismertetni; októberben már rendelkezésre állt az a szakértői csapat, amely a standardok első verzióján dolgozott, és maguk a standardok is alakultak már. Az első változatukat a tavalyi év végére készítettük el, ezek a különböző feladatellátás-típusokba tartozó nevelési-oktatási intézmények számára készültek: külön az óvodák, szakiskolák, általános iskolák és a többi terület részére. Már ennek az első verziónak a kidolgozásakor is igyekeztünk a jogszabályban rögzített kereteket minél jobban figyelembe venni, ugyanakkor tekintettel voltunk arra is, hogy ez egy kipróbálás előtt álló kísérleti anyag, így ennek értelmében bizonyos kérdésekben hagytunk egy kis szabad mozgásteret akár a jogszabályi kereteken túlmenően is. Ezeket a standardokat és a hozzá tartozó szakértői képzést a 2013-as év tavaszán sikerült kipróbálnunk, ekkor volt az első olyan csúszás, amely egy kicsit megnehezítette a tesztelő szakértők munkáját. Szerencsére azt tapasztaltuk, hogy a felkért intézmények olyan pozitív attitűddel álltak ehhez a feladathoz, amely lehetővé tette, hogy a lerövidült időben is olyan eredményeket, tapasztalatokat tudjunk felmutatni, amelyek hozzájárulnak ezeknek a standardoknak, eszközöknek és a szakértői képzésnek a további fejlesztéséhez.

A tanév végére zárult a tesztelés, és ekkorra álltak össze az említett tapasztalatok. Mindezek eredményeképpen elkészült egy kutatási beszámoló, amely a teszteléshez kapcsolódó kutatási kérdések megválaszolásával, illetve a tesztelésben részt vevő szakértők, intézmények, pedagógusok, intézményvezetők véleményének összegzésével támasztotta alá azokat a javaslatokat, amelyeket a tesztelést végző kutatók tártak fel, és összegeztek, és amelyeket az EMMI Közoktatás Fejlesztési Főosztályával egyeztetve, továbbá külső szakértőkkel véleményeztetve gyakorlatilag véglegesítettünk az idei nyár végére. Így azokon a területeken, amelyeken ez a standard elkészült, tesztelésre került, mondhatni, végleges eszközrendszer áll a rendelkezésünkre, amely segítségével akár már ma meg lehetne kezdeni a tanfelügyeleti ellenőrzéseket az intézményekben. Ezeken a területeken tehát mindképpen pozitív eredményekről, előrelépésről számolhatunk be.

A standardok a minisztériummal történő egyeztetést követően kerültek véglegesítésre, ilyen értelemben az államtitkár asszony jóváhagyását bírják, azonban még mindig munkaanyagok, amelyek azoknak a dokumentumoknak az alapját képezik, amelyeket a pedagógusok, a szakértők és a rendszer működtetésében részevő egyéb szereplők, például az Oktatási Hivatal, a kormányhivatalok fognak használni a tanfelügyelet bevezetésekor. Az első ilyen anyag egy kézikönyv, amely a minősítéshez kapcsolódó útmutatóhoz hasonlóan mutatja be a tanfelügyeleti standardokat. Ez a kézikönyv jelen pillanatban az általános iskolai standardra készült, ezt egészítjük ki a többi területre vonatkozó elemekkel is. A köznevelésért felelős államtitkár jóváhagyta, elfogadta ezt a bizonyos kézikönyvet a kiegészítések után, ahhoz azonban, hogy nyilvánosságra hozhassuk, és a tanfelügyeleti ellenőrzéseket, eszközrendszert bemutató, hivatalos kézikönyvvé válhasson, miniszteri jóváhagyással is bírnia kell.

A véglegesítés egyik fontos elemét külön ki kell emelnem. A pedagógusok ellenőrzésének a tapasztalatai, valamint a minősítés és a tanfelügyelet összhangba hozására vonatkozó törekvés egyaránt azt indokolta, hogy a pedagógus ellenőrzési területek megegyezzenek a minősítésben szereplő nyolc kompetenciaterülettel. Ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy ezek a kompetenciák a különböző területeken máshogy értelmezhetők és máshogy értelmezendők, és bizonyos területeken csak most kezdődött el a munka. Ilyen például a szakszolgálat vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató terület, ahol az igényfelmerülés időpontja eltér a köznevelési intézményekhez kapcsolódó fejlesztésektől, de azokra az alapokra építve, amelyeket most kidolgozunk, ezeket az anyagokat rövid idő alatt ki lehet dolgozni.

A tanfelügyeleti standardok felépítése

Jelenleg a kézikönyv legfontosabb részét maguknak a standardoknak a bemutatása képezi, amiről a délutáni szekció-előadás szól részletesebben. A tanfelügyeleti rendszer talán legfontosabb jellemzője, hogy a pedagógusok ellenőrzése mellet a vezetőkre és az intézményekre is kiterjed. A pedagógusok értékelése, mint korábban kifejtettem, a minősítésben megjelenő nyolc pedagóguskompetencia mentén történik – kivéve egyetlen területet: a szaktárgyi, szakmódszertani elem a tanfelügyeletben az általános módszertani elemre cserélődött, mivel esetünkben egy általános pedagógia szempontok mentén felépülő rendszerről beszélhetünk, tehát a vizsgálat nem terjed ki a szakos megfelelőségre, így maguknak a szakértőknek sem kell szakos megfelelőséggel rendelkezniük. A vezetők értékelésének kidolgozásakor az értékelési területek meghatározásához egy egészen friss, nemzetközi kutatás eredményeit használtuk, amelynek során egy, a köznevelési intézményvezetők kompetenciáinak leírására szolgáló, közép-európai kompetencia-keret­rend­szert fejlesztettek ki. Ezek alkotják tehát a vezetői értékelés alapját, amelyhez természetesen a pedagógusértékelés is hozzákapcsolódik, hiszen az intézményvezetők is pedagógusok, így a minősítésük, illetve ellenőrzésük során pedagógusként is kell rájuk tekinteni: ezért amellett, hogy a tanfelügyeleti vezető-ellenőrzés keretében a vezetői kompetenciák mentén történik meg az értékelésük, külön eljárás keretében a pedagógusként történő értékelésükre is sor kerül ugyanazokkal az eszközökkel és ugyanazon szempontok mentén, mint ahogyan a pedagógusok esetében történik.

Az intézményértékelés területei részben építenek a pedagógus- és a vezetőértékelés területeire, így olyan területek is megjelennek intézményi szinten, amelyek az egyes pedagógusoknál egyéni szinten lehetnek jellemzőek: ilyen például a személyiség- és a közösségfejlesztés. Emellett természetesen olyan intézményi területek is vannak, amelyek igazán intézményi szinten értelmezhetők, ilyenek például a pedagógiai folyamtok intézményi szintű áttekintése, az intézményen belüli és intézményen kívüli partneri kapcsolatok, illetve az intézmény szintű eredmények, amelyek az intézményértékelés egy külön területét képezik.

Az értékelési területeket mindhárom esetben, így a pedagógus, a vezető, és az intézmény értékelése esetében is különböző szempontok segítségével bontottuk ki, amelyek a pedagógusok esetében nem egyeznek meg ugyan a minősítésben szereplő indikátorokkal, de azok becsatornázhatók az egyes területek szempontjai alá. Olyan eszközrendszer áll a rendelkezésre mindhárom esetben, amely elegendő információt szolgáltat az egyes területek, részterületek különböző szempontok szerinti megítéléshez, illetve annak eldöntéséhez, hogy melyek a kiemelkedő, illetve a fejleszthető területek, részterületek az egyes pedagógusok, vezetők vagy akár intézmények esetében. Ez azt jelenti, hogy az adott eszközök – például dokumentumelemzési és óralátogatási szempontok, interjúkérdések, kérdőívek – formájában olyan információforrások állnak rendelkezésre, amelyek a különböző területek különböző részterületeire becsatornázhatók, ezt a becsatornázást, ezt a kapcsolatrendszert azonban a jelenlegi formájában a kézikönyv még nem tartalmazza. Az egyes területek összekapcsolása a szakértői képzések elengedhetetlen része lesz, így a szakértői képzésen, illetve a kézikönyv szakértők számára készült, bővített változatában szerepet is kap.

A kézikönyv tartalmát a következőképpen lehet összefoglalni. Az általános bevezető részből kiderül, hogy elsősorban a pedagógusok és intézményvezetők, vagyis a tanfelügyeleti ellenőrzések alanyai számára készült; majd összefoglalja a célokat, alapelveket és az egész rendszer működését, ugyanakkor intézménytípusokra bontva bemutatja az egyes értékelési területeket és eszközöket, külön a pedagógus, vezető és intézmény esetében. Ennek a kézkönyvnek egy elektronikus változatát tervezzük megjelentetni a www.oktatas.hu weboldalon, és ez az elektronikus változat fog tovább bővülni a szakértői, valamint az eljárásrendre, lebonyolításra és az informatikai támogató rendszerre vonatkozó elemekkel, miután a vonatkozó fejlesztések lezárultak. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a tanfelügyeleti fejlesztések egymásra épülő elemekből állnak, melyek közül az első és talán legfontosabb elem magának a standardnak, vagyis a területek és eszközrendszer kidolgozása – ez az, amin most túl vagyunk. Még előttünk álló feladat a végleges standard beépítése a szakértői képzésekbe, felhasználása az informatikai támogató felület kialakításakor és adott esetben a jogszabályok módosításához kapcsolódó javaslatok megfogalmazásakor. A tanfelügyeleti rendszer kereteit meghatározó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítását tervezi a minisztérium, amihez a kidolgozott standard reményeink szerint komoly szakmai inputokkal járulhat hozzá. Bízunk benne, hogy az államtitkár asszonyhoz hasonlóan a miniszter úr tetszését is elnyeri ez a szakmai anyag, és még az ősszel megkapjuk a miniszteri jóváhagyást is.

A szakértői képzés véglegesítésével párhuzamosan készülnek a szakértői kézikönyvek is. Ezekre a képzéseket, amelyeket eredetileg nyárra terveztük, de a több hónapos csúszások miatt sajnos nem tudtuk hamarabb lebonyolítani őket, a jelentkeztetés várhatóan november hónapban indul. Jelenleg a tréneri képzésekre, illetve az első körben 1000 szakértő képzésére áll a rendelkezésünkre forrás a projekt keretében, amelyeket 2014 folyamán tervezünk – újabb források bevonásával – továbbvinni újabb szakértői képzések szervezésével. Emellett nagyon fontos az informatikai támogató rendszer, valamint az önértékelési standard kifejlesztése, amely kidolgozását a tanfelügyeleti külső értékelési standard véglegesítése után gyakorlatilag most kezdjük, természetesen nem minden alap és előkészületek nélkül, így munkánk várhatóan a 2014-es tanév végére zárul eredménnyel. Fő célunk ezen a területen elsősorban az, hogy a fejlesztés eredményeképpen olyan önértékelési standardokat kínáljunk az intézmények számára, amelyek segítenek a külső értékelésekre való felkészülésekben, ugyanakkor nem korlátozzák őket abban, hogy a saját önértékelési gyakorlatukban már jelenlévő és a saját intézményükre jellemző mechanizmusokat, értékelési elemeket továbbra is használják.

Az informatikai rendszer kifejlesztése és a jogszabályok módosítása után, nagyjából a 2014-es évben várható a kézikönyv utolsó, az informatikai eszköz használatával és a jogszabályok által előírt eljárásrenddel történő kiegészítése. Ezeket a fejlesztéseket természetesen nem rövidtávra tervezzük, így a már említett elemek – a jogszabályi háttér a finomhangolása, a standardok és az informatikai támogatás kidolgozása vagy maguk a szakértői képzések – a további fejlesztések eredményeképpen még módosulhatnak, illetve reméljük, hogy fejlődnek is, aminek az alapját a tanfelügyeleti rendszer éles működése fogja megteremteni. A projekt 2014–20-as tervezési időszakra eső folytatásában tervezzük a rendszer működésének a felülvizsgálatát és ennek alapján a rendelkezésre álló eszközök, képzések további fejlesztését – úgy gondoljuk, ez megfelelő alapjául szolgál majd egy stabilan, eredményesen működő rendszer felállásának és folyamatosan működésének.