ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó!

A Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda és a Suliszerviz Pedagógiai Intézet tizennegyedik alkalommal rendezte meg a közoktatási szakértők, szaktanácsadók, intézményfenntartók, felsőoktatási szakemberek, intézményvezetők, pedagógusok hagyományos szakmai rendezvényét:

 

KÖZREMŰKÖDÉS A KÖZNEVELÉS MEGÚJÍTÁSÁBAN

XIV. ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐI KONFERENCIA

 

HAJDÚSZOBOSZLÓ

2012. OKTÓBER 9–11.

 

Tettük ezt azért, mert 1999 óta minden év őszén megrendezésre került a konferencia. Mindig népszerű szakmai rendezvény volt, amelynek kezdetektől fogva kettős célja volt:

• szakértő előadók által a legfrissebb, legújabb eseményekről, fejlesztésekről tájékoztatni a résztvevőket;
• közvetlen tapasztalatcserét biztosítani szekcióüléseken, információs beszélgetéseken.

Ezen céloknak szerettünk volna idén is megfelelni.

 

Tettük azért is, mert erre bátorítást kaptunk

„A Magyar Országgyűlés 2011. december 19-ei ülésnapján elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, mely a 2011. évi törvények sorában a CXC. számot kapta. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően az új törvény fokozatosan felváltja a jelenleg hatályos 1993. évi LXXIX. törvényt. Ez kétség kívül jelentős változásokat eredményez a közoktatási intézmények, továbbá a magyar köznevelésben érintett széles társadalmi csoportok, közösségek életében, így érthető, hogy már a törvény tervezésének, formálódásának időszakában is fokozott érdeklődés kísérte a jogszabályalkotók munkáját, a törvény elfogadása után pedig még inkább fokozódott az információéhség.

Fenntartók, intézményvezetők, pedagógusok, szülők érdeklődnek, tesznek fel kérdéseket a törvény egyes újdonságaival, a várható változások következményeivel és a szükséges teendőkkel kapcsolatban. Valóban fontos, hogy azok, akiket a jogszabályok közvetlenül érintenek, és különösképpen az intézményvezetők megfelelő és pontos információk birtokában, időben felkészüljenek a változásokra, ezért üdvözlendő minden olyan törekvés, amely ennek megkönnyítésére irányul.”

 

S tettük azért, mert számos kérdés fogalmazódott meg a közoktatás fejlesztésében tevékenyen résztvevők körében az átalakítási folyamatokról, melyekre választ vártunk. A közoktatási szakértő mindig is részese volt a fejlesztési folyamatoknak, tevékenyen vett részt a reformfolyamatokban. Sokan vártuk azokat az információkat, melyek a változásokról szólnak, s megmutatják hogyan, miként vehetnénk részt tevékenyen a köznevelés megújításában.

 

Áttekintettük a rendszerváltás óta eltelt időszak tanévnyitóit

„A nevelés és a tanítás nem az iskolában kezdődik. Semmit nem old meg az iskola, amit a család nem tud megoldani” – ezt 1990-ben az akkori szakminiszter, Andrásfalvy Bertalan mondta. A rendszerváltás utáni első oktatási tárcavezető tanévnyitóján azt hangsúlyozta, hogy „az iskola szolgáltatás és nem hatóság. Nem nevel a gyermekből embert, ha ezt otthon elmulasztották.”

A Horn-kormány első oktatási minisztere, Fodor Gábor az 1995-ös tanévnyitón jelentette be, hogy elkészült a nemzeti alaptanterv, „ezzel közoktatás-politikánk jelentős fordulatát alapoztuk meg”. Magyar Bálint az 1996-os tanévnyitón arról beszélt, hogy az eddiginél sokkal stabilabb rendszerben folyik a közoktatási intézmények finanszírozása. Az általános képzés idejét ugyanis abban az évben növelték nyolcról tíz évre.

A Fidesz kormányra kerülésekor, 1998-ban Pokorni Zoltán lett a tárcavezető. Ebben az időszakban szűnt meg a tandíj, és ekkor vezették be a diákhitelt. Az országos tanévnyitón Pokorni Zoltán azt ígérte, hogy a kormány hosszú idő után újra méltó helyére teszi majd az oktatás ügyét, és azonnal megkezdi a finanszírozási gondok megoldását. Pálinkás József 2001-es tanévnyitó beszédében húszszázalékos béremelést ígért a pedagógusoknak. 21. századi iskolaprogramról beszélt, amelyet 2010-ig akartak végrehajtani. „Kell, hogy legyen ennek az országnak néhány százmilliárd forintja az iskolaépületek megújítására” – mondta Pálinkás József.

2002-ben ismét Magyar Bálint lett az oktatási miniszter. A Medgyessy-kormány oktatási tárcavezetőjének legfontosabb gondolata ekkor az volt, „egy Magyarország van, még akkor is, ha kettőnek látszik. Minden gyermek egyformán fontos.” 2004-ben az idegen nyelv fontosságát hangsúlyozta tanévnyitó beszédében a politikus, 2005-ben pedig Magyar Bálint a számítógépes hálózat fejlesztését tartotta kiemelt fontosságúnak.

2007-ben, amikor több mint nyolcezer pedagógus állása szűnt meg, Hiller István oktatási miniszter a nagyobb kiszámíthatóságról beszélt, illetve arról, hogy további iskolákat nem zárnak be és nem vonnak össze. Hiller Istvánnak 2008-ban már az volt a fő mondanivalója, hogy jó tanár nélkül nincs jó iskola. Ötven éve nem volt ilyen jelentős iskolafelújítási program, mint amilyen most indul – jelentette ki Hiller István.

2010-ben az I. Nemzeti Tanévnyitón mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár: „A kormány arra vállalkozott, hogy rendet és biztonságot teremt az oktatási rendszer egészében. Szakít az idegen minták kritikátlan követésével, és helyettük a legnemesebb neveléstörténeti hagyományaink erejére támaszkodva, azokat a mai kor követelményeihez igazítva építi tovább és újra a magyar iskolarendszert.”

Mindannyian fokozott érdeklődéssel figyeltük a 2012/2013-as nemzeti tanévnyitó ünnepséget, melyen[3]:

„Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár, Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Udvardy György pécsi megyés püspök és Dékány Á. Sixtus zirci apát mondott köszöntőt.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint szeptemberben a közoktatásban 1 millió 295 ezer 800 diák kezdi meg a tanévet: az általános iskolákban 748 ezer, a gimnáziumokban 191 ezer 800, a szakközépiskolákban 227 ezer 600, a szakiskolákban 128 ezer 400. Az általános iskolákban 100 ezer 800 elsős tanuló lesz. A közoktatás rendszerében 150 ezer 100 pedagógus áll munkaviszonyban, 665-tel kevesebb a tavalyinál.”

 

1996-ban – az ideihez hasonlóan – szintén egyházi intézményben került sor az országos tanévnyitó ünnepségre, melyen az ezer éves iskola hagyományairól és az oktatás előtt álló kihívásokról egyaránt szóltak az előadók:

„Az 1001. tanév ünnepélyes megnyitója Pannonhalmán

Szeptember elsején délelőtt 10 órakor a Pannonhalmi Bazilikában szentmisével kezdődött az 1996-97-es tanév országos megnyitójának ünnepsége. A szentmise főcelebránsa Pápai Lajos győri megyéspüspök úr, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskola Bizottságának elnöke volt. Ő kezdte el a Szentlélek segítségét kérő éneket, a Veni Sanctét. A szentbeszédet Horváth Dori Tamás, gimnáziumunk új igazgatója mondta - építkezéshez hasonlítva az induló tanévet. A szentmise végén Andres Delgado Hernandez, a Katolikus Iskolák Nemzetközi Szövetségének mexikói főtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Az ünnepélyes megnyitó a Főapátsági Könyvtárban folytatódott. Itt Várszegi Asztrik főapát úr üdvözölte a vendégeket hangsúlyozva hit és műveltség együvé tartozását, majd Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter mondta el tanévnyitó beszédét. Beszédében kiemelte: Pannonhalma azt bizonyítja, hogy a magyar művelődést elszakíthatatlan szálak fűzik Európához, a nyugati kultúrához, melynek értékei között ott találjuk a magyar alkotókat. Lépést kell tartani a művelt világgal, mert az új nemzedékek aszerint ítélnek meg bennünket, hogy mit és mennyit sikerült megőrizni elődeink szellemi hagyatékából, és miként vagyunk képesek megválaszolni a jelen által felvetett kérdéseket. Nyitottnak kell lennünk a világ fejlődésére, éppen úgy, ahogy ez az apátság nyitott volt ezer esztendős története során. A magyarországi oktatás újabb történelmi léptékű kihívás előtt áll, hiszen ma már nem lehet kitérni az információs társadalom kihívása elől. A miniszteri tanévnyitó után Horváth Dori Tamás igazgató úr beszélt még keresztény nevelésünk eszményéről: Röviden, tömören megfogalmazva: „Légy, aki vagy! Légy ember!” „Fedezd fel azokat a talentumokat és adottságokat, amelyekkel Isten megajándékozott, és bontakoztasd ki őket! Nemcsak önmagad számára, hanem mások számára is! Keresd, találd meg és alakítsd saját arcodat, egyéniségedet!” A megnyitót követően a miniszter kitüntetéseket adott át a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, illetve a pannonhalmi Bencés Gimnázium tanárainak. Göncz Árpád köztársasági elnök Környei Lászlónénak, Molnár Marcián, Bárdos Oresztész és Ruttmayer Ince győri atyáknak, illetve dr. Szalayné Kürthy Juditnak, Tálos Zoltánnak valamint Horváth Dori Tamás és Hirka Antal atyának adományozta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. Ebéd után Korzenszky Richárd atya előadása következett „Ezer éves a magyar iskola - de kié a jövő?” címmel. Rámutatott, hogy Szent Benedek Regulája nyomán a bencés nevelésben az iskola nem lehetett kizárólagosan tudás-anyag továbbadásának a helye. Nem egyszerűen információk közvetítéséről volt szó, hanem világképet, emberképet adó - mondjuk így: „interakcióról”, embereknek a találkozásáról, amely kettős fókuszú: az egyik az Isten, a másik pedig az ember... Az iskola így élettérré válik, és az egész embernek kell kibontakoznia benne.”

A 2012/13-as tanév nemzeti tanévnyitó gondolatai:

„Ha van közös ügy egy országban, akkor az a nevelés ügye – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter vasárnap Pécsen, a nemzeti tanévnyitón. Balog Zoltán a fennállásának 325. évfordulóját ünneplő Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában az intézmény több száz tanulója, valamint pedagógusok, közéleti szereplők előtt mondott beszédében hangsúlyozta: az iskola a szülői házzal együtt lehet olyan hely, ahol a 21. századi tudás mellett a jó és rossz közötti különbségtételt, a konfliktusok megoldását, a félelmek, indulatok feloldását is el lehet sajátíttatni.”

„A miniszter szerint az oktatásról a tanítók, szülők, értelmiségiek meghallgatásával zajló, igazi „szakmaközéleti” diskurzusokon kell beszélni, amelyhez pedagógiai nyilvánosságra van szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állam az új köznevelési törvénnyel keretet teremtett, ám, hogy annak mi lesz az eredménye, a résztvevőkön, illetve az együttműködésen is múlik.

Fontos feladatnak nevezte a tanári méltóság helyreállítását, valamint annak elérését, hogy a fiatalok ne érezhessék úgy, hogy nem kellenek semminek, s inkább elhagynák az országot. Úgy vélte, az elvándorlás megelőzéséhez a jó iskola, a jó kormány, a jó oktatás-, gazdaság- és kultúrpolitika mellett a jó szülői munka is nélkülözhetetlen.

 

„Az új köznevelési törvény nagy változásokat hoz”

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat a kiszámítható, „a rendet szülő szabadságra”, a bizalomra és a szakértelemre épülő iskolákat ígér az új köznevelési törvény segítségével, amely az ember erkölcsi, értelmi és testi fejlesztésére egyaránt kiemelt hangsúlyt helyez.

„Azt akarjuk elérni, hogy az új köznevelési rendszer hatékonyan egyengesse nemzeti közösségünk, s benne minden egyes fiatal szárnyalásának útját, hogy egy olyan Magyarország formálódását alapozza meg, amelyben kiegyensúlyozott, dolgos emberek sokasága a képességeit, tudását úgy fordítja önmaga boldogulására, hogy az egyúttal a kisebb és nagyobb közösség, a család, a nemzet felemelkedését is szolgálja” - mondta.

Hoffmann Rózsa a pedagógusokhoz szólva kifejtette, hogy az új köznevelési törvény nagy változásokat hoz, de nem egyszerre és nem a tanárok kizsákmányolásával. - A nemzeti alaptanterv, amely a hazai és egyetemes műveltség alapjait foglalja tananyagba, a kerettanterv kiválasztása és a helyi tanterv kidolgozása csak a következő év szeptemberétől esedékes, amint a pedagógusok és az őket segítők bérének a rendezése is. A pedagógus életpályamodell életbe lépése óriási fordulatot idéz elő majd az iskolák és a tanító rend életében - mondta.

Az államtitkár szerint a mostani tanév a felkészülésé lesz, az iskolák állami átvétele, az önkormányzatokkal kötendő szerződések januártól hoznak változást. A szakszolgálatokkal kapcsolatos jogszabályok és a 16 éves korig érvényes tankötelezettség szintén jövő ilyenkor lép életbe, s akkortól lesznek nyitva az iskolák legalább délután négyig. A 2012/2013-as tanév áll rendelkezésre ahhoz is, hogy kipróbálják és tökéletesítsék a tanfelügyelet új rendszerét.”

 

Az idei konferencia kiemelt témáit az aktualitások mentén határoztuk meg:

1. A nemzeti köznevelés-közoktatás irányítása:

• a köznevelési rendszer fejlesztésének szükségessége, a fejlesztés irányai és céljai;
• a köznevelési törvény legfontosabb elemei;
• a Nemzeti köznevelési törvényt kiegészítő jogszabályok;
• a felsőoktatás és a tanárképzés változása;
• a szakképzés fejlesztésének irányai;
• források az oktatás fejlesztéséhez;
• új tartalmi szabályozás.

2. Fejlesztési programok EU-s forrásból:

• szakértői hálózat, szaktanácsadói rendszer;
• felzárkóztatás;
• támogató rendszer;
• tehetséggondozás;
• mérések fejlesztése.

3. Az intézményfenntartás új rendszere:

• változások az intézmények fenntartásában;
• intézményfenntartó központok;
• az egyházak és az önkormányzatok szerepe az intézményfenntartásban.

4. Tematikus szekciók az intézményeket érintő aktuális tudnivalókról, feladatokról:

• Óvodai nevelés;
• Középiskola, szakiskola (érettségi, szakképzés);
• Tehetségsegítés;
• Szakértői feladatok;
• Az OFI fejlesztési programjai;
• Aktuális pályázatok (ESZA).

Sajnáljuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága ebben az évben sem fogadta el felkérésünket. Így módosítanunk kellett a programtervet.

Külön köszönjük a háttérintézmények szakmai segítségét!

Ismételten megköszönjük előadóinknak, hogy megosztották a résztvevőkkel azokat az információkat, tudnivalókat, melyekkel hozzájárultak a tájékozódásunkhoz, s a feladatok tisztázásához.

A szakmai programok mellett kiállítók mutatták be az oktatási tevékenységgel összefüggő, az oktatást segítő termékeiket, szolgáltatásaikat.

Az előző évihez hasonlóan a konferencián került megrendezésre az innovatív tanárok seregszemléjének, a Partners in Learning Fórumnak (PIL-Fórum) a regionális fordulója.

A résztvevők az előadások után kedden este a nagyváradi M. M. Pódium előadását tekinthették meg.

A szerdai gálavacsora műsorát zenés, táncos produkciók színesítették. Közreműködött a Sütő Band Zenekar, a Valcer Táncstúdió, Koroknai Árpád és Fazekas László.

A konferencia programjaként ebben az évben hetedszer került sor a debreceni Suliszerviz Pedagógiai Intézet, a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a debreceni Nova Humana Egyesület középiskolások részére meghirdetett Országos Középiskolás Képzőművészeti Diáktárlat megnyitójára és díjátadójára.

Résztvevők száma: 420 fő

• férfi 130 fő
• nő 290 fő
• szervezők, közreműködők: 15 fő,
• előadók: 47 fő
  • férfi 30 fő
  • nő 17 fő

A kollégák összesen 73 településről érkeztek, az alábbi intézménytípus szerinti megoszlásban:

• óvodából: 50 fő,
• általános iskolából: 61 fő,
• középfokú oktatási intézményből: 73 fő,
• felsőoktatási intézményből: 4 fő,
• fenntartóktól: 15 fő,
• pedagógiai szolgáltatást végző intézményből: 125 fő,
• egyéb intézményekből: 97 fő.

Az előző évek gyakorlatának megfelelően a konferencián elhangzott előadások, vitaindítók, szekció-összefoglalók gyűjteménye a kiadványkötet, mely reményeink szerint az Ön számára is segít feleleveníteni a XIV. hajdúszoboszlói közoktatási szakértői konferenciát, annak eseményeit, programjait. Bízunk benne, hogy a konferencián készült fotóanyag is jelzi a rendezvény közvetlen légkörét, jó hangulatát. Reméljük azt is, hogy élményekben, tapasztalatokban gazdagodva távoztak a konferencia résztvevői.

 

Köszönjük az előadók, a vitavezetők együttműködését, amellyel lehetővé tették az elhangzott előadások, referátumok megjelentetését. Köszönjük, hogy tapasztalataikat, tudásukat az érdeklődők rendelkezésére bocsátották.

Az Oktatásért Felelős Államtitkárság 2012. november 6-ai „Az állam biztonságot teremt az iskolarendszerben” című közleménye[6] szerint:

„A köznevelési rendszer átalakítása a tervezett ütemben halad. Új törvényeinknek megfelelően az állam 2013-tól garanciákkal együtt valódi szerepet vállal a tanügyben. A feladatok megosztásának célja olyan magas színvonalú, méltányos és igazságos iskolarendszer megteremtése, amely biztonságot nyújt a gyerekeknek, családoknak, pedagógusoknak.

A 2013. január elsején esedékes fenntartói feladatok - a 3000-nél kisebb lélekszámú településeken a működtetés - zökkenőmentes átvételének feltételei a megfelelő időben rendelkezésre állnak.

Az Országgyűlés előtt lévő A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvénytervezet egyértelműen szabályozza az átadás-átvétel folyamatát, a kormány biztosítja a lebonyolításhoz szükséges forrásokat, tárgyi, személyi feltételeket.

A köznevelési rendszer fenntartására és működtetésére szolgáló összeg a költségvetés különböző fejezeteiben 2013-ban is rendelkezésre áll majd. A változásokhoz a kezdeti időszakban többletforrásra van szükség, de az iskolarendszer fenntartása és működtetése az egységes szakmai irányításnak köszönhetően már egy-két éven belül átlátható, tervezhető és költséghatékonyabb lesz.

A köznevelésre fordított adóforintok a gyerekek növekvő tudásában térülnek meg.”

Őszintén reméljük, hogy jövőre az átalakítás sok-sok pozitív tapasztalatát oszthatjuk meg egymással, s annak sikerére koccinthatunk a díszvacsorán!

 

Várjuk Önöket 2013 októberében a XV. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciára!

Debrecen, 2012. október

A házigazda Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda nevében tisztelettel:

Kónyáné Tóth Mária és Molnár Csaba

ügyvezetők