Petránné Képes Gizella

Komplex állapotfelmérés és
a fejlődés nyomon követése az óvodában

S1 3 Petránné Képes Gizella

Előadásomban – a címének megfelelve – arra szeretnék választ adni a tisztelt érdeklődő hallgatóság számára: történt-e változás az óvodák életében e tekintetben, ha igen mely ponton/pontokon és ennek tükrében milyen feladatok várnak az óvodákra?

A konferencia előadásainak, illetve a szekció eddig elhangzottak sorában már hallhattunk e témáról, azonban én mindezeket szeretném most összegezni.

Jogszabályi hátterek, intézményi alapdokumentumok

2012. 09. 01. előtt

2012. 09. 01. után

A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

(Hatálya folyamatosan/fokozatosan szűnik meg)

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

(Folyamatos hatályba léptetés 2014. szeptember elsejéig)

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a ne­ve­lési–oktatási intézmények működéséről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet,
az Óvodai nevelés országos alapprogramja

Intézményi Minőségirányítási Program

 

Szervezeti és Működési Szabályzat

Házirend

Helyi Nevelési Program – Pedagógiai Program

A következőkben jogszabályi idézetek segítségével szeretnék választ adni arra, hogy történt–e változás, az óvodás gyermekek komplex állapotfelmérése és a fejlődés nyomon követési rendszerével kapcsolatos jogszabályi elvárások területén.

137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelethez, az Óvodai nevelés országos alapprogramja

„ IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei/Az óvodai élet megszervezése

  1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

  1. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
  2. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg.

A teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus tartja…”

A többször módosított 1993. évi LXXIX. Torvény a közoktatásról – 2012. 08. 31-ével hatályát vesztette

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról – hatályos: 2012. szeptember 1-jétől

47. § Az óvoda nevelési programja tartalmazza:

6. §. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza:

a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit,

a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,

b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,

b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,

c) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének le­hetőségeit,

d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

e) nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,

f)

f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

 

h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

 

i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési–oktatási intézmények működéséről – 2012. augusztus 31-ével hatályát vesztette

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mű­ködéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról – hatályos: 2012. szeptember 1-jétől

20/B. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.

63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

(2) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.

(2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról.
 

(3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.
 

(4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.
 

93.§ (4) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.

39/E. § (4) Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez.

173. § (1) Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez.

Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.

Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető gyerekek létszáma azonban nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermek létszámának tizenöt százalékát.

(5) Az óvodai fejlesztő program keretében - a gyermek igényéhez igazodva - oldja meg az óvoda

a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet

(2) Az óvodai fejlesztő program keretében - a gyermek igényéhez igazodva - oldja meg az óvoda

a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet

c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

(6) Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tizenöt százalékot.

(3) Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya – tört létszám esetén felfelé kerekítve – eléri a tíz százalékot.

(7) Amennyiben az óvodában, az adott feladat-ellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladat-ellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot.

(4) Amennyiben az óvodában, az adott feladatellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladatellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot.

(8) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával szervezi meg, mely szakmai szolgáltatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 105. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is.

(5) Az óvodai fejlesztő programban részt vevő gyermek – az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az egyéni fejlesztésben résztvevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a gyermek szülőjét és indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, valamint a nevelési tanácsadást végző pedagógiai szakszolgálat képviselőjét.
 

(6) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg. E szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. A szervezet az óvodai fejlesztő program vonatkozásában a 172. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújt szakmai támogatást…”

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról – 2012. szeptember 01-jétől hatályos:

„VII. FEJEZET

IRATKEZELÉS A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál.

(2)   Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét.

(3)   Az óvodai csoportnapló tartalmazza:

  1. a gyermekek nevét és óvodai jelét,
  2. a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,
  3. a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,
  4. a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,
  5. a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti­ren­det napi bontásban,
  6. nevelési éven belüli időszakonként
    1. a nevelési feladatokat,
    2. a szervezési feladatokat,
    3. a tervezett programokat és azok időpontjait,
    4. a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése,
    5. az értékeléseket,
  7. a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását,
  8. a gyermekek egyéni lapjait.
  9. 93. § (1) Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

(2)   A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét.

(3)   A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza

  1. a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,
  2. az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény
    1. a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét,
    2. a gyermek további óvodai nevelését,
    3. a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát, vagy
    4. a gyermek nevelési tanácsadás keretében történő vizsgálatát javasolja,

   c. a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását,

   d. a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását.

(4)   A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.

(5)   A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.”

Az előzőekben bemutatott jogszabályi háttér ismeretében bátran megállapíthatjuk, hogy a komplex állapotfelmérés és a fejlődés nyomon követésének rendszerét már Magyarország valamennyi óvodájában ki kellett alakítani, azt működtetni és folyamatosan fejleszteni kellett az elmúlt időszakban is.

Kiemelt szempont a gyermeki fejlődés nyomon követési rendszerének működtetése során:

  • A holisztikus szemléletmód érvényesüljön
  • az óvodapedagógus soha ne lépje át saját kompetencia határait, óvakodjon a „pszichologizálástól”
  • a gyermeki fejlődés nyomon követési rendszerét az óvodapedagógus nyomon követéses megfigyelési rendszere uralja (megfigyelési szempontsor, cetlizés…!)
  • az óvodapedagógus fő energiáját a változatos játékokkal dúsított, élmény gazdag mindennapok megszervezésére fordítsa,
  • természetesen látnia kell az egyes gyermek fejlődésének ívét, biztos választ kell adnia a „honnan-hová” kérdésre
  • az óvodapedagógusnak folyamatosan képezni kell magát, mérési, értékelési kompetenciáit folyamatosan fejleszteni kell

 

Az óvodák választhattak: saját fejlődés nyomon követési rendszert alakítottak ki, vagy az adaptáció mellett döntöttek.

Kérlek Titeket, ha Ti is ismertek vagy már adaptáltatok komplex állapot felmérési, nyomon követési rendszert, annak tapasztalatait most osszátok meg velünk!