Dr. Polonkai Mária

Megoldásra váró feladatok a hazai tehetséggondozásban

Magyarországon a tehetséggondozásnak óriási hagyományai vannak. Akár ezer évvel ezelőttre is visszamehetünk, amikor Szent István király Isten áldotta tehetséggel, különleges képességgel irányította Magyarországot Európa országai közé. Sorolhatnánk uralkodóinkat, hadvezéreinket, akiknek adottságai meglévén olyan környezetben nevelkedtek, hogy Európában vagy messzeföldön is elismerést kiváltó teljesítményt nyújtottak. De említhetem tudósainkat: a Bolyaiakat, Neumann Jánost, Szentgyörgyi Albertet, Teller Edét, zeneszerzőinket, költőinket, íróinkat. A felsorolásba azért nem kezdtek bele, mert a sor végeláthatatlan, amire nagyon büszkék lehetünk.

Ha az iskolára gondolunk, megemlíthetjük az eötvösi és klebelsbergi tehetséggondozó programokat, vagy a Fasori Gimnáziumot, a sárospataki Kollégiumot, a két világháború között virágzó egyházi tehetséggondozó, tehetségmentő gimnáziumokat, kollégiumokat.

Ha az ezer esztendőt átfogó időszak egy-egy képének felvillanása után csak a XX. századot nézzük a tehetséggondozás szempontjából, azt mondhatjuk, hogy e nemes eszme sorsa „búvópatakhoz” hasonlít. Ezt a hasonlatot Harsányi István használta, amikor szemléletesen leírta, hogy az eszme elindult, kanyargott, más források vizével bővült, eltűnt, mintha egy homoksivatag vagy barlang nyelte volna el. Később előkerült, feltört, nem lehetett megállapítani, hogy ugyanannak a folytatása-e, ami eltűnt, vagy más szinten, más formában alakult a forrásból a folyó, hogy többször eltűnhessen, állóvízzé, mocsárrá alakuljon, és felduzzadva tovább folytassa az útját.

Harsányi István a XX. századi tehetséggondozás három szakaszát különítette el. Az első a századfordulótól a 30-as évekig, Nagy László haláláig tart, akinek legnagyobb jelentőségű műve „A gyermek érdeklődésének lélektana”.

A második szakasza 1935-ben Sárospatakon kezdődik és tart a II. világháborúig, a harmadik szakasz 1979/80-tól napjainkig, ahol meg lehet említeni a Baranya és Somogy megyei tehetséggondozó műhelyeket, a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumot, a tatai Eötvös József Gimnáziumot és itt is folytathatnánk a sort.

Magyarországon azt mondhatjuk: a XX. században voltak intenzív, sokat ígérő szakaszok a 20-as, a 30–40-es években, vagy a 80-as évektől, de azt is mondhatjuk, hogy a század utolsó éveitől találtak egymásra az addig elszigetelt nevelési-oktatási intézmények, a civil szféra és a kutató-fejlesztő műhelyek. Kormányzati szinten megkezdődött a hátrányos helyzetű tehetséges tanulók nevelése-oktatása, tehetséggondozása pl. az Arany János Tehetséggondozó Programban.

Most, a XXI. század első évtizedében mondhatjuk „a búvópatak” felduzzadt, széles hömpölygő folyó lett, a hagyományokat folytatjuk, a kiterjesztett tehetséggondozásnak a rendszere kialakulóban van, a rendszer első eleme megszületett, van nemzeti programja a tehetséggondozásnak.

Ez a nemzeti program abból indul ki, hogy nagyon sokféle tehetségfogalom létezik a szakirodalomban, a különböző tehetséggondozó programoknak más-más a tartalma, más módszereket alkalmaznak azok, akik megvalósítják, más szervezeti keretek között zajlanak a foglalkozások. A nemzeti program éppen ezért nem direktívákat tartalmaz, hanem  olyan kereteket ad a tehetséggondozóknak, amelyek között születő programokból bárki találhat magának megfelelőt, továbbfejleszthetőt, kicsiknek nagyoknak egyaránt.

A tehetséggondozóknak felkínált keretek:

• A nemzeti tehetséggondozás formái rendszerének megismerése. Ez a hazai és határon túli tehetséggondozás körét jelenti, amely minden területre kiterjed (pl. tudományos, sport, művészeti, mesterségbeli stb.).
• Ez a keret felrajzolja azt a tehetségtérképet, amely a létrejött/létrejövő Tehetségpontokat, a jó tehetséggondozó programokat, gyakorlatokat. Információkat tartalmaz arról, hogyan lehet bekapcsolódni a hálózatba, kapcsolatba kerülni Tehetségpontokkal, részt venni Tehetség Napokon. Továbbá megjelenik az információk között a tehetséggondozás állami formáival, a TÁMOP-pályázatokkal való szervezett és hatékony kapcsolattartás lehetősége (köz- és felsőoktatási intézmények, Arany János Tehetséggondozó Program, Útravaló Program, Nemzeti Kiválóság Program – Eötvös Lóránd Tudásbefektetési Program), amely elősegíti a tapasztalatcserét.
• A keretek olyan lehetőséget is tartalmaznak, amelyek segítik a pedagógusokat képzésekkel, továbbképzésekkel, egymástól tanulás lehetőségeivel stb., hogy a tehetséggondozáshoz szükséges kompetenciáik fejlődjenek.
• A megismert tehetséggondozó programok mentén, a tehetséggondozásban együtt dolgozók létrehozhatják a Tehetségsegítő Tanácsokat. A Tehetségsegítő Tanácsoknak szakmai, társadalmi, gazdasági funkciói lehetnek.

A szakmai funkciót jelenti, hogy a Tehetségsegítő Tanács tájékozódik a szakmai programokról, javaslatokat fogalmaz meg a hálózatok számára.

A társadalmi funkció eredményeképpen új minőséget jelentő közéleti aktivitást generálhatnak a Tehetségsegítő Tanácsok.

A gazdasági funkció pedig azt jelenti, hogy segítségül hívjuk a vállalkozókat, a hazai ipart „a világ legkeresettebb árucikke” a tehetség segítése érdekében.

• A keret lehetőséget ad a tehetségeket pártolóknak (pedagógusoknak, mentoroknak, szponzoroknak, támogatóknak stb.), hogy regionális, kistérségi, helyi szinten létrehozzák a „Tehetségbarátok körét”.
• Szintén ezek a keretek adnak lehetőséget a tehetség felkarolása megalapozásában, megvalósításában a Tehetségbónusz (Tehetségbatka) program kidolgozásával, a Tehetségalap, Tehetséghitel létrehozásának.

A tehetséggondozás nemzeti programjának országos keretei arra várnak, hogy megtöltsük őket hittel, (mert hiszünk abban, hogy mindenki tehetséges valamiben,) szakértelemmel, gondolatokkal, segítő szándékkal, hogy el tudjuk végezni azokat a feladatokat, melyekkel a tehetségek fejlesztését megvalósíthatjuk.

Megvalósításra váró feladatok, átfogó célkitűzések:

• A tehetséges fiatalok felkutatása
  • a korszerű tehetségértelmezés és fejlesztése;
  • a sokoldalú információgyűjtés (tanár, szülő, kortárs csoport stb.);
  • az esélyegyenlőség biztosítása;
  • a területi egyenlőtlenségek csökkentése;
  • a tehetséggondozók számának növelése.
• A tehetségek folyamatos segítése
  • a képességek fejlesztése mellett személyiségformálás;
  • egyéni fejlesztési programok alkalmazása a tehetséggondozásban;
  • új tehetséggondozó programok összeállítása, átvétele, megvalósítása;
  • komplex tehetséggondozó programok kidolgozása, alkalmazása
    • a tehetség, erős oldalának fejlesztése;
    • a tehetség gyenge oldalának fejlesztése;
    • kiegyensúlyozott kapcsolatok megteremtése a tehetséggondozásban;
    • szabadidős programok szervezése;
  • szakmai színvonal, a hatékonyság növelése a tehetséggondozásban;
  • gyorsítás:
    • korábbi iskolakezdés;
    • osztály-léptetés;
    • egyetemi tanulmányok idő előtti megkezdése;
  • A tehetségek hasznosulásának elősegítése.
    • tehetségbarát társadalom
      • tehetségbarát köz- és felsőoktatás
        • az új közoktatási és felsőoktatási törvény ne csak általánosan, hanem konkrét formában is fogalmazza meg a tehetséggondozás szükségességét;
        • bővüljön a tehetséggondozásra fordítható időkeret (tanórai, tanórán kívüli),
        • a tehetséggondozás finanszírozásának megoldása.
      • Új szerepek megjelenése a tehetséggondozásban
        • megyei szinten tehetséggondozó, tehetség-tanácsadó megjelenése,
        • intézményi tehetségtanácsadó (szakvizsgázott pedagógus, pszichológus),
        • mentor-tanár (órakedvezménnyel, asszisztensek).
      • Tehetséggondozó életpálya modell kidolgozása
        • továbbképzések,
        • szakmai kvalifikációk,
        • alkotó-idő megteremtése stb.
      • A tehetséges fiatal családjával való együttműködés tartalmának kidolgozása és gyakorlati megvalósítása
    • a tehetséges fiatalok boldogulása
      • kapcsolatrendszer kiépítése,
      • ön-menedzselésre való felkészítés.

A megoldásra váró feladatok tervezése, kidolgozása, kipróbálása megkezdődött. A TÁMOP – 3.4.4/A „Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő program a TÁMOP 3. prioritáshoz tartozó pályázatokhoz kapcsolódik:

• TÁMOP 3.4.4/B Iskolán kívüli tehetséggondozás,
• TÁMOP 3.4.3 Iskolai tehetséggondozás,
• TÁMOP 3.3.5 (A komponens) Tanoda programok,

illetve a TÁMOP 4. prioritásához tartozó pályázatokhoz is kapcsolódik. „A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében:

• TÁMOP 4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztés a felsőoktatásban
• TÁMOP 4.1.2. Tartalomfejlesztés, képzők képzése …
• TÁMOP 4.2.3. Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja
• TÁMOP 4.2.4. Nemzeti Kiválóság Program – Eötvös Loránd Tudásbefektetési Program

Ha az imént felvázolt kereteket – a lehetőségekhez képest – jól megalkottuk, a kereteket sikerül kitölteni, tartalommal, módszerekkel, eszközökkel, az előttünk álló fiatalokban nemcsak azt látjuk, aki ő most, hanem azt is, akivé húsz-harminc év múlva válik, ha minden segítséget megadunk neki, küldetésünket megkezdtük, a nemzeti tehetséggondozás elkezdődött hazánkban és a határon túl is a magyar lakta településeken.

Imre Sándor szavaival szeretnék búcsúzni:

„az igazán tehetséges ember örül annak, ha

van alatta olyan, akit önmagánál nagyobbá

és különbbé nevelhet fel”