Modláné Görgényi Ildikó

A szakképzés minőségének és tartalmának fejlesztése

modlane

A TÁMOP 2.2.1 fejlesztés indoklásához egy kicsit vissza kell tekinteni a korábbi időszakra.

Magyarországon a 90-es években a politikai, társadalmi, gazdasági változás első időszakában szükségszerű volt, hogy a szakképesítések rendszerének kialakítása fókusz pontba kerüljön, mert közel 3500 szakképesítésből és 17 jegyzékből kellett megalkotni az állam által elismert képesítések jegyzékét akkor, amikor a privatizáció zajlott és csak részben állt rendelkezésre a szakképzéshez szükséges gazdasági háttér.

Az Országos Képzési Jegyzék, mint az állam által elismert képesítések jegyzéke, 1993-ban készült el és ekkor jelent meg először jogszabályként 955 szakképesítéssel. A Jegyzék mérföldkő volt a magyar szakképzés történetében. Létrehozásával a korábban különböző szintű és érvényességi körű, széttagolt rendszert felváltotta egy országos érvényű, egységes struktúra, amely összehangolt a Foglalkozások egységes osztályozási rendszerével is.

A megalkotásakor korszerű rendszer az elmúlt évek során számos változáson ment keresztül. Az évenként végrehajtott módosítások követték a gazdaság munkaerő-piaci igényeit, amelyek révén átrendeződött a szakmai képzések struktúrája, változott a jegyzékben szereplő szakképesítések száma.

A jegyzék funkcióját és tartalmát tovább fejlesztette, hogy Magyarországon 1996.-ban az OECD-be való belépés feltételeként a szakképzés területén az ISCED (International Standard Classification of Education)., a foglalkoztatás területén pedig az ISCO (International Standard Classification of Occupations) került bevezetésre. Ennek megoldásaként az OKJ-ben szereplő szakképesítések ISCED szintje is meghatározásra került

Az ISCED célja integrált és következetes keretrendszer biztosítása, amely alkalmas a képzési adatok gyűjtésére és az országok közötti összehasonlításra, az országok programjának besorolására, függetlenül a tanulás módjától és az intézményi alaptól.

A 2001-ben kiadott módosított új elemeket tartalmazó, egységes szerkezetű Országos Képzési Jegyzék 812 szakképesítést tartalmaz alapvetően négy szakterületre és 21 szakmacsoportba besorolva.. A szakmacsoport szerinti bontás hidat alkot a szakképzés és a közismereti oktatás, valamint a felsőoktatás között. 2001 évtől új elem, hogy a korábban érettségire épülő szakképesítések közül azoknál, amelyeknél nem szükséges az érettségi, elegendő lesz a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése. Ez lehetőséget biztosít több, középfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítés megszerzésére azoknak is, akik nem kívánnak érettségit tenni, vagy vizsgájuk sikertelen volt.

Az évenként változó jegyzék tartalmazza mindazokat a szerkezeti és tartalmi változásokat, amelyekben az Országos Képzési Jegyzék korszerűsítési munkái során a szakképesítésekért felelős minisztériumok és a képzésben érintettek (gazdasági kamarák, szakmai szervezetek, szakképzést folytató intézmények stb.) képviselői konszenzusra jutottak

A szakmastruktúra illetve az OKJ fejlesztés valamennyi szakaszában az adott körülményeknek megfelelően társadalmi elvárások mellett közelített a gazdasághoz. Az a releváns cél, hogy vegye jobban figyelembe annak igényeit mind az iskolai, mind az iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzés során elodázhatatlan, annak érdekében is, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében mindenki megtalálhassa a számára szükséges szakképesítést élete bármelyik időszakában.

Az innovációk sorozata nem nélkülözheti a magyar tradíciókat és az Európai Unió irányelveit. Valamennyi folyamat véghezvitele arra késztet, hogy megtanuljunk megfelelően alkalmazkodni az állandóan és gyorsan változó körülményekhez.

2005-ben megint egy nagy lépés történt. Ugyanis az Európai Unió, az EUROPASS rendszerét alakította ki, amelybe benne van a bizonyítvány-kiegészítő, természetesen a felsőoktatás diploma kiegészítője is. Az EUROPASS azért nagyon fontos a szakképzésben, mert sokkal részletesebb, áttekinthetőbb képet ad arról, hogy mit is tanult, milyen kompetenciákkal rendelkezik az, aki az adott képesítést elvégezte. A dokumentum munkaadóknak ad részletesebb tájékoztatást az egyén tudásáról.

2004-re a szakképzés ezen alapdokumentumának tartalma és az ebből eredő szabályozás részben idejét múlt, rugalmatlan, és nem tudott lépést tartani a gyorsan és folyamatosan változó gazdasági igényekkel emiatt minden érintett elégedetlen. A rugalmatlan rendszerben a tartalmi fejlesztés is elmaradt, amely folyamatos minőségi megoldatlanságokhoz vezetett.

A munkaadók olyan munkavállalót szeretnének, akik kompetenciájuk alapján képesek többféle feladat elvégzésére és arra is, hogy technológiaváltást követően kis továbbképzéssel el tudják végezni az új munkakörük feladatait.

Szakképzés a társadalmi elvárások mellett közelebb kell, hogy kerüljön a gazdasághoz, hogy jobban figyelembe vegye annak igényeit mind az iskolai, mint a tanfolyami képzésnél. A gazdaságorientált képzéshez ezért 2006 év elejére a HEFOP 2.2.1-ben új szakmaszerkezet kifejlesztésére került sor, amely jelentősen eltér a korábbitól, és biztosítja az állampolgárok, a társadalom és a gazdaság elvárásait.

Kialakításra került a kompetencia alapú és moduláris szerkezetű Országos képzési jegyzék, és erre ráépülve a szakmai és vizsgakövetelmények.

Kiemelt cél az, hogy mindenki megtalálhassa a számára szükséges szakképesítést élete bármelyik időszakában.

A gazdaságorientált képzéshez kifejlesztett új szakmaszerkezet jelentősen eltér a korábbitól, és biztosítja az állampolgárok, a társadalom és a gazdaság elvárásait.

Lisszabon, Koppenhága, Bologna, Maastricht, Helsinki által meghatározott prioritások, kohéziós politikai célok, stratégiai irányelvek hatása megtalálható a magyar szakmastruktúra rendszerben.

Tekintettel arra, hogy az EU szabályozás több dokumentumban erősíti, ismétli ugyanazt az alapelvet, direktívát a magyar szakmastruktúrára való hatása ezért célirányosan került összefoglalásra.

  • A szakmastruktúra illetve OKJ fejlesztés valamennyi szakaszában az adott körülményeknek megfelelően társadalmi elvárások mellett hangsúlyt kapott a gazdaság.
  • Valamennyi folyamat véghezvitele arra késztetett, hogy megtanuljunk megfelelően alkalmazkodni az állandóan és gyorsan változó körülményekhez.
  • Az esélyegyenlőség szempontjai a szakmaszerkezet kialakítása során is érvényesültek. A hátrányos helyzetűek, a csökkent munkaképességűek, a fogyatékkal élők, illetve a közoktatás rendszeréből lemorzsolódó fiatalok számára is biztosít a rendszer olyan állam által elismert rész-szakképesítéseket, amelyek a munkaerőpiacra való belépésüket lehetővé teszik.
  • A rendszert átláthatóvá teszi az országos modultérkép, amelyben szereplő követelménymodulok állandósága a stabilitást, e követelménymodulok sokszínű csoportosíthatósága a munkaerőpiac folyamatosan módosuló igényei szerint kívánatos rugalmasságot biztosítja. A modultérképen bárki eligazodhat és életpályát tervezhet.
  • A képesítések meghatározása a munkaadók képviselőivel folytatott konzultációk keretében történt.
  • Az élethosszig tartó tanulás jegyében mindenki megtalálhatja a számára szükséges szakképesítést élete bármelyik időszakában.
  • Releváns szempont, hogy az állampolgár – munkanélkülivé válása esetén – a már teljesített szakképzési modulok, és a korábban megszerzett tudás beszámításával rövid képzési idő alatt a munkaerőpiac által elfogadott szakképesítéshez juthasson az iskolai rendszerű és a felnőttképzés keretében egyaránt.
  • Az új kompetenciaalapú képesítési szerkezet megkönnyíti
    • a karrierutak kijelölését, az életpálya tervezését,
    • a tudás előzetes felmérését, és beszámíthatóságát,
    • a képzésből a munkába való átmenetet és a visszatérést a képzésbe,
    • a felsőoktatás kreditrendszeréhez való kapcsolódást,
    • az iskolai rendszerű, az iskolán kívüli és az informális tanulás közötti szakadék áthidalását,
    • a szakképesítések közötti átjárhatóságot,
    • a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követését.

A szakmaszerkezet, a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei, a központi programok nem elegendőek a szakképzéshez. Több probléma is nehezíti az oktatást.

Az egyik a rendszerelvűségen kívül a kis példányszámú, drága, gyorsan elavuló tankönyvek.

A másik szakmai problematika a vizsgatétel-készítés, nagy mennyiségben, titkosan úgy hogy nincs a szakképesítések oktatásához kiadott mérő- értékelő rendszer.

Nagy probléma az is, hogy elég nehéz a gazdasággal kommunikálni. Először is azért, mert széles a gazdasági vertikum, a mikro vállalatoktól a nagy multikig, és nekünk a szakképzésben valamennyi gazdálkodó szervezet igényét ki kellene elégíteni. Nyilván optimalizálni kell, hogy mi az a szakmai tartalom, amit az összes képesítésnél számon kell kérni, és mi az, amit specialitásként kell végigvinni, és úgy szükséges megtanítani.

Az európai szakképzés fejlesztésére vonatkozó programok céljainak megvalósításához szükség van a szakképzés és a felnőttképzés összehangolt fejlesztésére. A képzés csak akkor vezethet eredményre, ha a képzési rendszer képes igazodni a folyamatos változásokhoz, és azokat a naprakész ismereteket adja át, amelyekre a gazdaság szereplői igényt tartanak.

A felsorolt célok elérését az ÚMFT TÁMOP 2.2.1 kiemelt projekt, „A szakképzés és felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése a munkaerő versenyképességének javításáért”, célozza meg és a korábbi fejlesztésekre épül.

A projekt egymáshoz szervesen kapcsolódó 9 alprojektet tartalmaz, amelyek az alábbiak:

  • A pályakövetés fejlesztése.
  • A minőségbiztosítási rendszer fejlesztése.
  • A szakmai vizsgarendszer fejlesztése.
  • Tananyagfejlesztés és tananyagbővítés elektronikus tananyagokkal.
  • Mérés-értékelés.
  • Oktatók szakmai, munkahelyi tapasztalatszerzése.
  • A szakmai idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.
  • Munkahelyi gyakorlati képzés támogatása.
  • Képzés iránti kereslet növelése.

1. alprojekt: Pályakövetés rendszere (PKR)

Cél, hogy a szak- és felnőttképzés, valamint a felsőoktatás teljes vertikumára vonatkozóan, országosan egységes elvek alapján kerüljön kidolgozásra és bevezetésre egy teljes körű pályakövetési rendszer. Továbbá cél egy multifunkciós adatbázis létrehozása, mely a pályakövetés adatainak összegyűjtésével és feldolgozásával minden szakképzésben érdekelt partnert megbízható, tényekkel alátámasztott, képzési- és munkaerő-piaci információval lát el.

Indikátorok:

  • Output indikátor: adatbázisra épülő honlap.
  • Eredmény indikátor: 25.000 fő.

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Kérdőíves felmérés: 1050 db.
  • Alternatívák kidolgozása a jogi szabályozásra PKR informatikai rendszer kifejlesztése.
  • Szinergiák (TÁMOP 2.2.2, TÁMOP 4.1.3).

Kidolgozásra és bevezetésre kerül a pályakövetési rendszer, amely kiterjed valamennyi iskolai és iskolarendszeren kívüli képzés keretében államilag elismert szakképesítést szerzett egyén munkaerő-piaci pozíciójának értékelésére. Az itt kifejlesztésre kerülő informatikai rendszer hatalmas adatmennyiséget képes tárolni.

A tervezett projektben kifejlesztendő pályakövetési rendszer hiánypótló a munkaerő-piaci igényekre való reakcióképesség növelése szempontjából. A munkáltatók az elkészült honlapon keresztül rendszeresen véleményt nyilváníthatnak az új szakképzési rendszerben szerzett szakmákban foglalkoztatott munkavállalók szakmai és személyes kompetenciáiról. A vélemények visszacsatolásával megvalósuló fejlesztés hatással lesz a szak- és felnőttképzési rendszer hatékonyságának növelésére.

A pályakövetési rendszerből származó információk visszacsatolásra kerülnek az intézményfenntartókhoz, a regionális irányító szervezetekhez, a szakpolitikát meghatározókhoz, valamint a képzési programokat fejlesztőkhöz is, ezáltal várhatóan javul a programok munkaerő-piaci igényeknek való tartalmi megfelelése.

2. alprojekt: Minőségbiztosítás

Cél az egységes minőségirányítási keretrendszer (modell, módszertan, szoftver- és adatbázis) létrehozása, mely

  • a szak- és felnőttképzést folytató intézmények ön- és külső értékelését is magában foglalja,
  • az európai minőségbiztosítási keretrendszerhez illeszkedik,
  • erősíti a hazai szakképzés átláthatóságát és fejlesztését.

Indikátorok

  • 1000 szak- és felnőttképzést folytató intézmény felkészítése.
  • Az intézmények 95%-a használja a kifejlesztett minőségirányítási rendszert.

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Szakmai módszertan elkészítése
    • „Az Egységes Minőségirányítási Keretrendszer bevezetése” című tanulmány Módszertani kézikönyv (munkaváltozat)
  • Minőségbiztosítási hálózat kialakítása
    • 2 fő fejlesztő szakértő, 60 fő mentor
    • 1200 szak- és felnőttképző intézmény
  • Szinergiák (TÁMOP 4.1.4)
  • Regionális disszeminációs konferenciák

A projekt folyamán bevezetésre kerül a szakképzést folytató intézmények számára általánosan kidolgozott önértékelés mellett a külső értékelési rendszer, amely illeszkedni fog az Európai Minőségbiztosítási Keretrendszerhez.

A szakképzést folytató intézmények eredményességének megítélésére hatással lesz a szakképzett munkaerőt foglalkoztató vállalatok és a képzésben résztvevők véleménye, amely együttesen hozzájárul a szakmai képzés minőségének javításához.

3. alprojekt: Vizsgarendszer fejlesztése

Cél:

  • A vizsgaellenőrzési rendszer létrehozása, amely kiterjed
    • a vizsgaszervezési tevékenységre,
    • vizsgahely akkreditációra,
    • egy-egy szakmai vizsga előkészítésének és lebonyolításának – beleértve a vizsgabizottság működését is – ellenőrzésére.
  • A bemeneti kompetenciák mérési, értékelési módszertanának, eszközrendszerének kialakítása

Indikátorok

  • Feltöltött szakmai vizsgaellenőrzési adatbázis (1 db komplex rendszer).
  • Felkészítésben részt vevő szakmai vizsgaellenőrök száma (33 fő).
  • Felkészített vizsgaelnökök, vizsgabizottsági tagok, a vizsgabizottság munkáját segítők aránya (közel 10 ezer fő).
  • A bemeneti kompetenciákhoz kifejlesztett mérési eszközök száma (240 db).

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Tanulmányok (munkaváltozat).
  • Tartalomfejlesztés.
  • Fejlesztési útmutatók, munkalapok, sablonok, tematizálás.
  • Tartalomfejlesztés munkacsoportban:
    • bemeneti kompetenciák mérési, értékelési eszközrendszere,
    • akkreditációs dokumentum- és követelményrendszer.
  • Rendszerfejlesztés.
  • A vizsgaellenőrzési kézikönyv kidolgozása.

A szakmai vizsgarendszer fejlesztése során a moduláris rendszerű, kompetenciaalapú szakmai és vizsgakövetelményekhez igazodó új vizsgáztatási rendszer alakul ki, illetőleg a szakmai képzés kimeneti szabályozásának megerősítése érdekében és a célzottan felkészített szakértőkkel, sztenderdizált módszerekkel megkezdődik a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzése, megvalósul a képzéstől függetlenített szakmai vizsgáztatás és vizsgaellenőrzés rendszere.

3-4-5. alprojekt

A hármas, négyes, ötös projektnél a vizsga, a tananyagfejlesztés és a mérés-értékelés esetében belső szinergia található, ezért meghatározott elemeit a fejlesztés során összevonjuk.

4. alprojekt: Tananyagfejlesztés

Célok:

  • A korábban megkezdett fejlesztést folytatva és annak eredményeire alapozva készüljenek tanulást-tanítást segítő tananyagok.

Indikátorok:

  • 3000 darab, az alap-, páros és páros-többes modulokhoz kifejlesztett tartalomelem.
  • Az összes tartalomelem 1%-ának kipróbálása.

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Tanulmányok (munkaváltozat).
  • Fejlesztési ütemterv, útmutatók és munkalapok.
  • Tartalomfejlesztés munkacsoportban:
    • a kompetencia leírások összevetése a meglévő tan- és szakkönyvi tartalmakkal,
    • tartalomelem-struktúra kialakítása,
    • tananyagfejlesztés.
  • Szinergia (TISZK, TÁMOP 2.2.3).

A kompetenciaalapú oktatásnak a szak- és felnőttképzés teljes rendszerében való elterjesztéséhez olyan programcsomagok, eszközök és módszerek, digitális tartalmak és tananyagok fejlesztésére kerül sor, amelyek a korszerűsödő intézmények számára megfelelő oktatási tartalmakat biztosítanak. Emellett biztosítjuk a programcsomagok és módszerek bevezetésére és eredményes alkalmazására képes humán kapacitás megteremtését, a megvalósításban részt vevő szakemberek képzését és továbbképzését, valamint az új szemléletű oktatást bevezető intézmények támogatását, segítését.

Fejlesztésre kerülnek a moduláris követelményekhez igazodó tananyagok, tananyagtartalmak, megvalósul a tartalomszolgáltatás, elkészül az országos tananyag-adatbázis.

5. alprojekt: Mérés-értékelés

Célok:

  • Javuljon a munkaerő alkalmazkodó-képessége, munkába állásának lehetősége.
  • A képzés kibocsátása rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerő-piaci kereslethez.
  • Feladatbankba szervezett, a tanulói teljesítmény mérését és a felkészülést is segítő, az új OKJ szerinti kompetenciáknak megfelelő mérési-értékelési eszközök készítése.

Indikátorok:

  • Az elkészített mintafeladatok 10%-ának kipróbálása.
  • Kompetencia leírások: 2000 darab.
  • Tanulmányok (munkaváltozat).

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Fejlesztési ütemterv, útmutatók és munkalapok.
  • Tartalomfejlesztés munkacsoportban:
    • kompetenciák leírása (517 követelménymodul),
    • belső arányok feltárása,
    • régi OKJ-val történő összevetés,
    • kompetenciák leképezése a vizsgafolyamatra,
    • feladatkészítés.
  • Technikai help működtetése.
  • Feladatbank SzTTR-rel összhangban (specifikáció).

Az új szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott kompetenciák alapján elkészül a kompetenciák értelmezése, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekhez igazodó új mérési-értékelési eszközrendszer (feladatbank), mely a tanítási, tanulási folyamatot segíti, valamint a vizsga mérési-értékelési objektivitását növeli. Az Országos Képzési Jegyzékhez (OKJ) illeszkedően kidolgozásra kerülnek a szakmai képzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák méréséhez, értékeléséhez szükséges eszközök, módszerek, amelyekkel lehetővé válik az informálisan, illetőleg nonformálisan megszerzett tudás értékelése és beszámítása.

6. alprojekt: Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése

Célok:

  • A szakmai elméleti és gyakorlati oktatók számára a továbbképzési rendszerbe illeszthető munkahelyi körülmények között végezhető tapasztalatszerzés rendszerének kiépítése.

Indikátorok:

  • 50 fő munkahelyi tapasztalatszerzésben részt vett szakmai oktató.

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Előkutatás, tanulmányok.
  • Továbbképzési rendszer fejlesztése.
  • Tanácsadók felkészítése:
    • 30 fő tanácsadó kiválasztása,
    • felkészítési tananyag, program,
    • pilot és monitoring tevékenység előkészítése.

A kompetenciaalapú oktatásra való átállás megköveteli a pedagógiai kultúra korszerűsítését. A tananyagok, programcsomagok kidolgozásával és iskolákban történő bevezetésével párhuzamosan az új módszerek (kooperatív tanulás, epochális oktatásszervezés, élményközpontú tanítás, projekt módszer, csoportmunka stb.) és új eszközök széles körű megismertetésére és a gyakorlati képzésben történő elterjesztésére, általánossá tételére, valamint a helyi innovációk, „jó gyakorlatok” megismerésére és a képzésbe történő integrálására kerül sor.

A szakmai tanárok, szakoktatók, andragógusok részére számos továbbképzési lehetőség nyílik. Számukra üzemekhez kihelyezett gyakorlati továbbképzések keretében lesz mód szakmai kompetenciáik fejlesztésére. Külföldön, anyanyelvi környezetben kerülhet sor a szakmai tanárok, szakoktatók idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére és új technológiák, módszerek megismerésére, mely lehetővé teszi a nemzetközi „jó gyakorlat” elterjedését Magyarországon.

7. alprojekt: Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése

Célok:

  • A szakképzésben oktató szakmai tanárok és szakoktatók nyelvismeretének fejlesztése:
    • háromhetes hazai,
    • háromhetes külföldi nyelvtanfolyam keretében.
  • Szakmai nyelvi tananyagsegédletek létrehozása.

Indikátorok:

  • 132 fő idegen nyelvi alapismeretekkel rendelkező szakmai tanár, oktató és szakoktató szakmai idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése.
  • A képzést követően mintegy 3,8%-ra emelkedik a szakmai idegen nyelvi ismerettel rendelkezők száma.

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Előkutatás, tanulmányok (munkaváltozat).
  • Külföldi partnerkapcsolatok kialakítása: 5 helyszín - Írország és az Egyesült Királyság.
  • Tájékoztató és toborzó konferencia (217 résztvevő).
  • Szintfelmérők előkészítése, lebonyolítása 7 régióban; értékelés: 5 szakmacsoport, 48+9 fő résztvevő.

Pilot I. tanfolyamok programjának indítása (gépészet, faipar; idegenforgalom, vendéglátás; informatika)

8. alprojekt: Munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése

Célok:

  • A tanulószerződéses munkahelyi gyakorlati képzés modernizációja.
  • Innovatív tananyagok, eszközök, módszerek a munkahelyi gyakorlati oktatók és a tanulók személyes és szakmai kompetenciáinak javításához.
  • A munkahelyi gyakorlati képzés új formáinak azonosítása.
  • Kiterjesztési koncepció megalkotása a fentiek gyakorlati alkalmazására.
  • A tanulószerződések számának növelése (közvetetten).

Indikátorok:

  • 200 fő képzésben részesített - gazdálkodó szervezetnél munkahelyi gyakorlati képzéssel foglalkozó – szakember.
  • A tanuló és hallgatói szerződések folyamatos bővülése, előirányozva azok 10% bővülését a 2013-ra a 2008 év adataihoz, mint bázisadathoz képest.
  • Ismerettel rendelkezők száma.

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Átfogó felmérés a munkahelyi gyakorlati képzés jelenlegi helyzetéről.
  • Tanulmányok, interjúkérdések, kérdőívek.
  • 180 interjú.
  • Online kérdőíves tesztelése, megkeresés.
  • 30 szakértő felkészítése felmérés.

A munkahelyi gyakorlati képzés támogatása során innovatív tartalmat hordozó tanulószerződéses rendszert alakítunk ki, amely a munkahelyi megfelelést és a továbbfoglalkoztatást nagyobb arányban biztosítja. A tanulók gyakorlati oktatására vállalkozók módszertani felkészítése elengedhetetlen feltétele a gyakorlati képzés sikeres átalakításának.

9. alprojekt: Képzési kereslet növelése

Célok:

  • Elsődleges cél a széleskörű tájékoztatás:
    • lokális szinten a szakmaiság hangsúlyozása,
    • globális szinten populárisabb eszközökkel történő szemléletformálás a cél.

Az alprojekt jelenlegi eredménye:

  • Weblap és webfórum létrehozása: 38 000 egyedi látogatás a honlapon.
  • Információs füzet.
  • Disszemináció - 27 fő disszeminátor.
  • PR-cikk megjelentetése 7 napilapban.
  • Sajtóközlemény (7 megjelenés).
  • Részvétel a Sziget Fesztiválon (Civil Sziget).
  • Módszertani filmsorozat (3 rész).
  • Hiány szakmákra on-line játék indítása (2009.12.01-től).

A széles körű nyilvánosság biztosítása elsődleges fontosságú, így a projekt teljes ideje alatt folyamatos az érdekeltek, érintettek bevonása, korszerű infokommunikációs eszközök alkalmazásával és rendszerek kialakításával. A szerzett információk széles körű hozzáférhetősége javítani fogja a képzési lehetőségek iránt érdeklődők informáltságát. Tervezett, ütemezett központi kommunikációval biztosítani kell a szak- és felnőttképzés népszerűsítését, a képzési lehetőségek bemutatását, presztízsének emelését.

Megpróbáltam röviden összefoglalni e hatalmas 7,8 milliárdos projekt céljait indikátorait és eddigi részeredményeit. Remélhetőleg a következő év végén már önök által is használható termékeket eredményeket tudunk bemutatni.