Dr. Tellné Horváth Zsuzsanna

Ellenőrzések a közoktatási intézményekben – a tapasztalatok, tervek (nem szakrendszerű oktatás, szakképző intézmények, általános iskolák)

Az előadás felépítéséről szeretnék néhány szót szólni.

• Az előadás rövid bevezetőjében beszélek arról, milyen feladatkörbe, milyen szervezetben látja el az Oktatási Hivatal a közoktatási intézmények hatósági ellenőrzését.
• Arról is szólok, mi a különbség a hatósági és szakmai ellenőrzés között.
• Beszámolok az elvégzett hatósági ellenőrzések tapasztalatairól.
• Lezárásként pedig, azokról a vizsgálatokról, melyek a hatósági ellenőrzési területen a 2009-ben és 2010-re tervezettek, a munkatervünkben szerepel.

A Hivatal működésében két fontos meghatározó jogszabályra hívnám fel figyelmüket:

• 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendeletre (2007. január 1-én hatályát veszti), illetve
• Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006.(XII.23.) Korm. rendeletre.

Ez a két rendelet, amely meghatározza intézményünk működését a 105/199. Kormányrendelet tette lehetővé az OKÉV működését, a 307./2006. Kormányrendelet pedig létrehozta az Oktatási Hivatalt. Míg az OKÉV hagyományosan azokkal a feladatokkal foglalkozott a közoktatás területén, melyek az érettségihez, az OKT-hez és a mérés-értékeléshez kapcsolódtak, addig a 2006. évi változtatással az volt a jogalkotó szándéka, hogy létrehozzon egy olyan szervezetet, amelyik a közoktatás és felsőoktatás területén működő hatóságokat egy szervezetben látja el.

Az OH  hatóságként működő központi szervezet, tevékenységét a 2004. évi  CXL. kereteljárási  törvény szabályozását figyelembe véve végzik az itt dolgozó köztisztviselők. Tevékenységét meghatározzák a felsőoktatásra és a közoktatásra vonatkozó jogszabályok. A hivatal központjában működő főosztályok és a Regionális igazgatóságok látják el a feladatokat, országos hatáskörű szervként.

A hatósági ellenőrzési és szabálysértési tevékenységet a központban működő főosztály a regionális igazgatóságon dolgozó hatósági referensekkel együtt látja el. A Hivatal központjában működő főosztály feladata az éves munkaterv tervezése, a szakmai anyagok összeállítása, a hatósági ellenőrzések céljának megfelelő szakmai felkészítések előkészítése, megszervezése, a referensek felkészítése a feladat ellátásra. A Főosztály feladata továbbá az ellenőrzések koordinálása, az ellenőrzések lebonyolítása közben szakmai iránymutatás és lezárásukkor hozott intézkedések ellenjegyzésre való előkészítése a kiadmányozás előtt.

A főosztály és a Régiók hatósági ellenőrzéseket végeznek, szakmai ellenőrzéseket szerveznek és koordinálnak.

Mi a különbség a szakmai és hatósági ellenőrzés között:

• különbözik a céljában,
• a végrehajtó személyében,
• eredményében.

Hatósági ellenőrzés célja:

A szakmai ellenőrzés célja, hogy a vizsgált intézmény szakmai munkájáról átfogó képet kapjon a vizsgált területen. A szakmai ellenőrzés során figyelembe vehetők az intézményi munka eredményei, előzményei.

A hatósági ellenőrzés célja, hogy az adott pillanatban felmérje, hogy az intézmény betartja-e a jogszabályokat, annak megfelelően működik-e. Illetve amennyiben a hatóság vizsgálatában szabálytalanságot tárt fel, határozatban, kötelezésben előírja az intézmény számára annak teljesítését.

Az ellenőrzést végrehajtó személy:

Más szabályok vonatkoznak a hatósági és mások a szakmai ellenőrzésben való részvételre. A szakmai ellenőrzést végző személy, megbízásos jogviszonyban látja el feladatát, csak arra az egy feladatra szerződik az OH-val. A hatósági ellenőrzést köztisztviselők végzik.

A hatósági ellenőrzés eredménye:

A szakmai ellenőrzésről, jelentés, összefoglaló készül, melynek nincsenek az intézményre kötelező előírásai. Nem kerül ellenőrzésre, hogy az ajánlásban foglaltaknak eleget tett-e az intézmény.

Ezzel szemben a hatósági ellenőrzés-intézkedéssel zárul, melyben előírtaknak eleget kell tennie az intézménynek, a kiszabott határidőig. A határozatban foglaltak végrehajtását a hatóság ellenőrzi.

Tapasztalatok a hatósági ellenőrzésekről:

Néhány számszerű adatot szeretnék Önökkel megosztani. A hatósági ellenőrzés területén eddig összesen az országban 26 munkatársunk tevékenykedik. Ehhez képest az elmúlt évben a 2009-ben 580 helyszíni ellenőrzésünk volt. Az idei évben, januártól számítva a mostani időpontig ezt a számot már meghaladta a vizsgálataink száma, közel 700 helyszíni ellenőrzést hajtottunk végre.

A hatósági ellenőrzéseinket éves munkaterv alapján végezzük a miniszter jóváhagyásával. A munkatervbe azok az ellenőrzések élveznek elsőbbséget, melyeket jogszabályok rendelnek el a Hivatal számára. Ezek hatósági, vagy szakmai ellenőrzések lehetnek (például az elmúlt esztendőben így indult az óvodai felvételi eljárásra vonatkozó hatósági ellenőrzésünk, mivel a tanév rendje rendelet írta elő). A rendelet pontosan meghatározta, hogy mely fenntartói kört és települési nagyságot kell figyelembe vennünk a hatósági ellenőrzésre kiválasztott intézményi mintában. A fentiekből következik, hogy a hatósági ellenőrzéseink jelentős száma hivatalból indul. Néhány esetben viszont indulhat ellenőrzés más hatóság megkeresésére, vagy egyedi bejelentés alapján. Az egyedi bejelentésről a Hivatal Elnöke dönti el, hogy Hatóságunk vizsgálja-e. Azokat az egyedi bejelentéseket vizsgáljuk, melyek közérdekűek.

Az elvégzett hatósági ellenőrzések ismertetése 2008/2009. tanév:

Óvodák hatósági ellenőrzése:

A vizsgálat célja volt ellenőrizni az óvodai felvételi eljáráson belül a kötelező óvodai felvétel biztosítását, az óvodai felvétellel kapcsolatos tanügyi nyilvántartások, dokumentációk meglétét és vezetését. Vizsgáltuk az óvodai felvétel eljárásrendjének helyi települési és intézményi szabályozását, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámára, életkor szerinti megoszlására vonatkozó adatokat.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a vizsgált a óvodákba a felvételre váró 4548 gyermek közül majdnem mindenkit, 4451 fő felvételre került. Ami problémaként tárt fel a hatósági vizsgálat, az a létszámhatárok túllépése. Volt olyan intézmény, amelyik az alapító okiratában meghatározott létszámot túllépve vette fel a gyermekeket. Probléma volt a 3 év alatti gyermekek óvodai felvétele, mivel a Kt. meghatározza, hogy csak az a gyermek vehető fel óvodába, aki a 3. életévét betöltötte. Az óvodák a törvény szerinti előnyben részesítési szabályokat betartják.

Általános iskolai vizsgálat az önkormányzati fenntartású általános iskolák körében:

Az ellenőrzés a tanügyi dokumentumok, nyilvántartások meglétére és a tanügyi dokumentumok, nyilvántartások vezetésére vonatkozott. Ellenőriztük az alkalmazási feltételeket, ezen belül a pedagógus munkakörben alkalmazottak végzettségét és szakképzettségét.  1520 pedagógus, 39 óraadó tanár munkaügyi dokumentumának áttekintésére került sor. Megnéztük az alkalmazás módját, az adatok nyilvántartását. A munkaügyi dokumentumokban talált képzettségre, végzettségre vonatkozó dokumentumok alapján megnéztük az intézmény tantárgyfelosztását, annak érdekében, hogy megállapítást tehessünk arra vonatkozóan, hogy a pedagógusok a képesítésüknek megfelelő tantárgyat tanítják-e?

A vizsgálat megállapításai

Sok problémát okoz az intézményeknek az alkalmazási feltételeknek való megfelelés. Ezek a problémák főként a kistelepüléseket érintik. Hiába hirdetik meg álláshelyet, nem mindig találnak megfelelő képesítésű pedagógust. Az OH-nak ebben az esetben is meg kell állapítania, hogy az intézmény nem a jogszabályoknak megfelelően tölti be álláshelyeit, hiszen a gyermek mindenek felett álló érdeke azt követeli, hogy minden közoktatási intézményben a tanulók megfelelő szinten jussanak hozzá a közoktatási szolgáltatásokhoz. Az Oktatási Hivatal ezekben az esetekben a Kt. jogszabály adta lehetőségét figyelembe véve, mérlegelési jogkörében eljárva hoz intézkedést. Ennek ellenére megállapítható volt, hogy a kiválasztott 41 intézményben nem talált olyat a Hatóság, melyet intézkedés nélkül le lehetett zárni. Ezt mutatja a lenti grafikon.

A szakképző intézmények hatósági ellenőrzéséről:

Az Oktatási Hivatal a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (4) bekezdése alapján vizsgálta 70 szakképző intézményben:

• az alkalmazási feltételek,
• a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára a költségvetési támogatás igénylésére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartását.

A vizsgálati mintába régiónként 10-10 nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású szakképző intézmény került kiválasztásra.

A normatívára jogosultság megoszlását a különböző intézménytípusokban az alábbi táblázat mutatja:

Látszik, hogy az igényjogosultság és a tanulók létszáma között különbség van. Ezek az eltérések abból adódnak, hogy az intézmények nem tudják alátámasztani dokumentumokkal a különböző jogcímen igényelt állami támogatást (például a bejáró tanulókra igénybevett állami támogatásra való jogosultságot nem tudták igazolni, valamint a külföldi tanulók hazai közoktatási feladatellátásra jogosultságát igazoló dokumentumok nem álltak rendelkezésre az intézményekben).

Az alkalmazási feltételek vizsgálatában legnagyobb problémát a kinevezett álláshelyen és megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak aránya mutatta. A nem állami fenntartású intézmények számára is előírja a közoktatási törvény, hogy a foglalkoztatottak 70 %-át kinevezett álláshelyen kell foglalkoztatni. Az alábbi táblázat mutatja a szakképző intézményekben végzett hatósági ellenőrzés-foglalkoztatásra vonatkozó vizsgálati adatait.

2009/2010-ben tervezett ellenőrzések:

A fenti vizsgálatok bemutatására azért került sor, hogy az intézményeknek lehetősége legyen betekinteni az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési feladatkörébe. Azt is célozta az előadás, hogy megmutassuk az intézményeknek, mik a leggyakrabban előforduló, az intézményi működés problémái. Reméljük, hogy tájékoztatásunkkal hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az intézmények jogszerűen működjenek. Valljuk, hogy az ilyen jellegű előadásainknak preventív hatása van, mivel a Hivatalnak és az intézményeknek is közös céljuk a jogszerű működés követése. Úgy gondolom, abban egyet érthetünk, hogy szükséges a külső kontroll az intézmények számára is. Ennek egyik eszköze a hatósági ellenőrzés. Remélem a felhozott példák segítik az Önök szakmai munkáját a konferencián és a mindennapi feladataikban