Puskás Aurél

Kompetencia alapú oktatás szekció

puskas aurel

TÁMOP 3.1.4 helyzetértékelés – akadályok és lehetőségek

A konzultációt, vitát felvezető előadás áttekintette a pályázó intézmények számára rendelkezésre álló támogató szolgáltatások rendszerét. A helyzetértékelés abból az előfeltevésből indult ki, hogy a TÁMOP 3.1.4-es pályázat nyertes intézményeinek az eddigiektől eltérő módon komplex, sokelemű innovációt kell rövid futamidő alatt elvégezniük. Ezt az önmagában is megterhelő feladatot az indulásnál nem tudja optimálisan, az előre tervezett módon segíteni az a támogató környezet, melynek pedig elvileg szinte minden eleme rendelkezésre áll, de nem a megfelelő ütemezésben.  A legfőbb kihívás tehát a pályázat érdemi megvalósítására szánható rövid futamidő ütemezése, hiszen a 2009/10-es tanév során kell elvégezni az összes lényegi feladatot, miközben a felkészülést és eszközrendszert biztosító szükséges támogató szolgáltatások jellemzően még nincsenek ott az intézmények többségében. A közbeszerzési folyamat az átlagos és nagyobb méretű pályázatok esetében hónapokkal hosszabbítja meg az előkészítő szakaszt, így a képzési, folyamat-tanácsadói, mentori szolgáltatás, valamint az eszközök csak a tanévkezdés utáni negyedévtől lesznek tömegével elérhetők. A „Jó gyakorlatok” regisztrációja és közzététele az Educatio Társ. Szolg. Nonprofit Kft. honlapján szintén ettől az időtől indul meg, csakúgy, mint a regionális koordinációs szervezetek aktív és segítő kommunikációja.

A kritikus, 2009-es félév áthidalása tehát az elsődleges feladat, melyhez a TÁMOP 3.1.4-es szolgáltatói kosárban megjelenített eszközrendszer részben támogatást ad; pl. a kompetencia alapú oktatási- és óvodai programcsomagok teljes, nyomtatásbarát eszközrendszere megismerhető a pályázat kezdete óta, másolható a pedagógusok és bevont diákcsoportok részére a szállítás késedelme miatti hiány pótlására. Rendelkezésre áll a célzott felkészítésbe vont szaktanácsadók folyamatosan bővülő listája is.

A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott az a lehetőség, amelyet az „NFT HEFOP” program keretében 2005-2008 között pályázó intézmények gyakorlatában rejlik. Ez a közel ezer intézményből álló óvodai, iskolai kör a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésében, valamint a kompetencia alapú oktatás egyes területeinek alkalmazásában számos mintaértékű megoldást dolgozott ki. Ezek a gyakorlati tapasztalatok segíthetik a TÁMOP 3.1.4-es pályázókat, egyben pedig megindulhat az a spontán és szervezett hálózati tanulási folyamat, mely elengedhetetlen az ezres nagyságrendű innováció sikeréhez. A szekció résztvevői megismerkedtek a TÁMOP keretében referencia intézményi státus elnyeréséhez szükséges általános kritériumrendszer tervezetével, amelyet az Educatio Társ. Szolg. Nonprofit Kft. egyeztetett már partnereivel, a regionális koordináló szervezetek szakembereivel. Az országosan egységes kritériumrendszer további egyeztetés után, decemberben kerülhet fel a kosar.educatio.hu felületre a TÁMOP szolgáltatói kosár részeként, egyben pedig a regionális koordináló szervezetek elsődleges kezelésébe is.

A referencia-intézmény definíciója:

„Egyedi, működésében koherens, más intézmények számára is példaértékű gyermekközpontú pedagógiai, szervezeti innovációval, gyakorlattal rendelkező és ezt publikálni, valamint szolgáltatásaiban átadni képes intézmény.”

A hálózati, horizontális tanulás e stratégiai fontosságú szereplőinek köre felkészítés nyomán több százasra kell bővüljön 2010 folyamán. Ők lehetnek azok, akik folyamatos hospitációs lehetőséget kínálnak, összefüggő jó gyakorlat-rendszerrel rendelkeznek, továbbá folyamatos önfejlesztő munkával lesznek részesei saját regionális és országos hálózat létrejöttének is. Kiemelt cél a területi különbségek mérséklése. Remélhető, hogy a TÁMOP program során minősített intézmények a közoktatás jogrendjébe illeszkedő feladatokat láthatnak el a pályázati ciklus lezárulta után is.

A TÁMOP pályázati körben szintén nagy jelentőségű „Jó gyakorlat” definíciója szintén felkerült a TÁMOP Szolgáltatói kosár teszt-felületére /kosar.educatio.hu/, ahol e szolgáltatás minőségbiztosított kereteiről, a feltöltésről is tájékozódhat az érdeklődő jó gyakorlat-gazda és a szolgáltatást igénybe venni szándékozó intézmény egyaránt.

A szekció résztvevői számára a leginkább kritikus kérdés a közbeszerzés műfajának alkalmazása, az abból adódó rendkívüli nehézségek áthidalása volt. A pályáztató fenntartók sok esetben nem kellően szakszerű pedagógiai specifikációt alkottak, a kialakuló árverseny pedig több esetben kérdésessé teszi a minőséget, az optimális ár/érték arány kialakulását. A kiírások többsége nagyon sok megkötést tartalmazott a pedagógus továbbképzési tárgyban az időpontokat és helyszíneket illetően, ezek pedig rendkívüli logisztikai problémát okoznak a nyertes szolgáltatók számára. Előzetes koordinációra ebben a műfajban értelemszerűen nem volt lehetőség, ezért a kis létszámú csoportok indításának kényszere megint csak szükségtelenül önköltségnövelő tényezővé válik. A tapasztalat alapján egyértelmű, hogy a későbbi, hasonló jellegű pályázatok esetén a pályáztatónak célszerű szempontokat megfogalmaznia a közbeszerzések szakmai színvonala és az optimális ár/érték arány megközelítése érdekében.

 össz