Dr. Zachár László

Az új OKJ bevezetésének intézményi tapasztalatai

zachar laszlo

A szakemberek előtt közismert, hogy az új Országos képzési jegyzék (OKJ) szerkezete, és a benne foglalt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek moduláris felépítése, valamint kompetencia alapú tartalma, a szakképzés jelentős, reformértékű fejlesztése. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) szakemberei – akik 2005-2007 között szellemi vezetői és koordinátorai voltak ennek a minden szakmacsoportra, illetve szakágazatra kiterjedő fejlesztő munkának –, úgy vélik, hogy az új szakképesítési rendszer előnyei széleskörűek, mert

  • szélesebb szakma-választékot kínál,
  • jobb pályakorrekciós lehetőséget nyújt (elágazások),
  • szakmai továbbképzésre ösztönöz (ráépülés),
  • gazdaságosabb tanulást biztosít (modularitás),
  • hasznosíthatóbb végzettséget nyújt (kompetencia-elv),
  • támogatja az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező tanulókat a szakképesítés megszerzésében (rész-szakképesítés).

A fenti előnyök azonban csak a rendszer teljes bevezetése után, hosszabb idő múlva fognak érvényesülni, hiszen az iskolai rendszerű szakképzésben a képzési idő több év, a felnőttképzésben pedig az összesen 1250 kimenettel rendelkező, több mint 420 szakképesítést magában foglaló szakmaválaszték széleskörű – képzési programokban történő – „kipróbálása” szintén hosszabb időt igényel.

Az előnyök kihasználásának viszont alapfeltétele, hogy az új rendszer felépítését és tartalmát az alkalmazók – a tanárok, oktatók, szakoktatók, és intézményvezetők – értsék, azzal „értsenek egyet”, továbbá legyenek képesek az alkalmazásra. Ennek megítélése szükséges, mivel természetesnek kell tekinteni, hogy ilyen horderejű fejlesztés elfogadásában, illetve alkalmazhatóságában számos jogos észrevétel, kifogás, illetve hiba is felmerülhet.

A fenti indokok alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által 2008 végén egy monitoring-vizsgálatot indított, melynek célja kettős volt, egyrészt az, hogy megalapozottan tudjuk megítélni az új Országos képzési jegyzék és a kapcsolódó dokumentumok bevezetésének és kezdeti beválásának eredményességét, másrészt javaslatokat lehessen tenni a szükséges korrekciókra.

A vizsgálat alapadatai

A vizsgálatba mindkét intézményrendszert: a szakképző iskolákat, és a felnőttképzési intézményeket is bevontuk, azon intézményekre kiterjedően, melyek 2007. október 1-je és 2008. szeptember 30-a között fejezték be az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló képzéseket – az új, moduláris felépítésű szakmai és vizsgakövetelmények alapján –, beleértve az új típusú szakképesítő vizsga befejezését is.

Az intézmények, illetve a szakképesítések kiválasztásánál az OSAP-adatszolgáltatás keretében küldött információkat vettük alapul: az intézmények által beküldött adatok alapján határoztuk meg azoknak a szakképesítéseknek, illetve szakmai moduloknak a jegyzékét, amelyekkel kapcsolatban véleményt kértünk. Olyan szakképesítéseket választottunk ki, amelyekből legalább két képzést indítottak az iskolák és/vagy a felnőttképzési intézmények.

A kiválasztás eredményeként összesen 234 felnőttképzési intézményt és 89 szakképző iskolát – összesen 323 intézményt – határoztunk meg, melyekben összesen 113 szakképesítés megszerzésére irányuló képzést folytattak, így azoktól kértünk véleményt.

A válaszadó intézmények száma 116 volt (79 felnőttképzési intézmény, 37 iskola), melyek összesen 61 szakképesítésre vonatkozóan nyilvánítottak legalább egy véleményt.

za

A véleményeket egyrészt az új OKJ bevezetésének általános, illetve szakmai megítéléséről kérdeztük, másrészt az egyes szakképesítések konkrét tartalmára vonatkozóan.

A monitoring négy témakör vizsgálatára irányult:

  • a szakmai és vizsgakövetelmények általános előírásaira;
  • a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeire;
  • a központi programok helyi adaptációjának megvalósítására; illetve
  • az áttérés sikerességére.

A vizsgálat tartalma nem különbözött a két intézménycsoport között, amikor az információkat a szakképesítések, vagy a modulok vonatkozásában kértük, ugyanakkor a felnőttképzési intézményektől nem kértük a központi programok adaptációjának részletes megválaszolását. (Természetesen válaszolhattak abban az esetben, ha azt alkalmazták, és voltak már tapasztalataik.

válaszadás módszereként a kérdésekre háromféle: eldöntendő (igen, nem), vagy alternatív (több kérdésre is egyidejűleg), vagy minősítő (1-5-ig „osztályozott”) választ lehetett adni.

Ugyanakkor kiegészítő szöveges vélemény/megjegyzés kifejtésére is lehetőséget adtunk, sőt kértük, hogy amennyiben 3-as, v. gyengébb minősítést adnak, akkor azt indokolják, ne csak „osztályozzanak”.

Hangsúlyoztuk, hogy azért is igényeljük az érdemi (indokolt) véleményt, mert így megalapozottabbak lehetnek az esetleg szükséges változtatások, a válaszadók azoknak aktív résztvevői lehetnek.

za1

A vizsgálat főbb eredményei

A visszaérkezett kérdőívek számának megoszlása

Megkeresésünkre 116 intézmény küldte vissza a kitöltött kérdőíveket. (Az intézmények száma esetenként azért több vagy kevesebb ennél, mivel egy-egy intézmény több kérdőívet is kitölthetett, ha több szakképesítésre megszerzésére irányuló képzést folytatott, vagy a központi programokra vonatkozó kérdőívet a felnőttképzési intézmények nem töltötték ki.)

1. táblázat

A visszaküldött kérdőívek megoszlása kérdőív típusonként

 

Összesen:

Felnőttképzési intézmények

Szakképzési intézmények

Vélemény az áttérés sikerességéről

116

79

37

Vélemény az SZVK általános előírásairól -  szakképesítésenként

171

121

50

Vélemény a szakképesítés szakmai követelményeiről

170

120

50

Vélemény a szakképesítés szakmai követelményeiről – modulonként

170

113

57

Vélemény a központi program helyi adaptációjáról – szakképesítésenként

54

0

54

Vélemény a központi program helyi adaptációjáról – modulonként

56

0

56

Összesen:

737

433

304

         

A vizsgálatban részt vevő intézményektől, a 61 vizsgálandó szakképesítésre vonatkozóan 34-re kettőnél több válasz érkezett.

2. táblázat

A válaszok megoszlása kérdőív típusonként

Kérdőív

Szakképesítés

Modul

Vélemény az SZVK általános előírásairól

34

Vélemény a szakképesítés szakmai követelményeiről

33

Vélemény a szakképesítés szakmai követelményeiről – modulonként

28

A válaszok megoszlása kérdőív típusonként

Kérdőív

Szakképesítés

Modul

Vélemény a központi program helyi adaptációjáról

9

Vélemény a központi program helyi adaptációjáról – modulonként

15

Összesen:

76

43

Az áttérés értékelése

Ebben a témakörben lényegében arról kérdeztük az intézmények véleményét, hogy milyen információs forrásokat vettek igénybe az intézmények, illetve mi okozta az áttérés során a legnagyobb problémát?

Összességében – viszonylag jó egyezéssel – úgy ítélték az intézmények, hogy számukra a legnagyobb segítséget a felkészülésben – csökkenő sorrendben

  • a tájékoztatók, és továbbképzések,
  • a tanárok, szakoktatók szakmai tudása,
  • a szakanyagok, szakirodalom,
  • az NSZFI tanácsadó tevékenysége,
  • más intézmény tapasztalata, illetve
  • külső szakértő igénybe vétele jelentette.

Az intézmények a legnagyobb nehezítő tényezőnek az új rendszerben való gyakorlatlanságot jelölték meg.

Fontos véleménycsoportnak tekintjük, hogy az új rendszerű képzés és vizsgáztatás rendszerét a vélemények általában nem kérdőjelezik meg, domináns vélemény azonban, hogy a sikeres működtetéshez további erőfeszítések, szabályozási változtatások, illetve tájékoztató-felkészítő munka szükséges, mind a tanárok-szakoktatók, mind a tanulók-hallgatók számára.

Ugyancsak lényeges vélemény a képzésfejlesztés tervezésére vonatkozóan, hogy a tananyagok fejlesztésével, a továbbképzések, tapasztalatcserék kihasználásával az intézmények szinte azonos mértékben kívánnak foglalkozni, viszont saját erőből történő fejlesztéssel kevésbé (mindössze 4-7-százalék).

Vélemény az SZVK általános előírásairól

A tartalmi vizsgálatban elsősorban az iránt érdeklődtünk, hogy milyennek ítélik az intézmények az új szakképesítések munkaterületének leírását, ezen belül annak korszerűségét, illetve az elmélet-gyakorlat arányát, valamint a taneszköz-jegyzék megfelelőségét.

Ennek a kérdőívnek a kérdései lényegében osztályzat-típusú választ igényeltek, melyeket szöveges indoklással lehetett kiegészíteni (közepes, vagy rosszabb „osztályzat” esetén), vagy külön szöveges megjegyzést lehetett csatolni.

A szakképesítés munkaterületének leírásáról összesen 172 értékelhető adat-típusú vélemény érkezett be, melyhez összesen 40 szöveges megjegyzés kapcsolódott. A két intézménytípus válaszainak együttes osztályzatai 3,7-4,0 között mozogtak.

za2

A munkaterület leírás korszerűségét átlagosan 4,0-ra osztályozták, ezen belül a felnőttképzési intézmények gyengébbre (3,9) értékelték, mint az (iskolák: 4,3). Nagyobb eltérés a közepes, vagy gyengébb értékű osztályzatok arányában van, az iskolák szinte nem adtak gyenge „osztályzatot”. Ennek okát érdemes tovább vizsgálni.

A szakképesítések SZVK-iban foglalt elmélet-gyakorlat arányáról összesen 171 értékelhető adat-típusú vélemény érkezett be, melyhez összesen 38 szöveges megjegyzés kapcsolódott.

za3

A két intézménytípus válaszainak osztályzatai 4,0-4,2 között mozogtak, az elmélet-gyakorlat arányának megfelelőségét a választ adók átlagosan 4,1-re osztályozták. A felnőttképzési intézmények e vonatkozásban is kritikusabbak voltak (24/16%), és jóval nagyobb arányban igényelték a gyakorlat arányának 20-50 százalékkal történő növelését, mint az iskolák (43/18%).

A szakképesítések SZVK-iban rögzített taneszköz-jegyzékek megfelelőségére vonatkozó kérdésekre összesen 175 értékelhető adat-típusú vélemény érkezett be, melyhez összesen 36 szöveges megjegyzés kapcsolódott. A két intézménytípus válaszainak osztályzatai 3,8-3,9 között mozogtak.

za4

Az ábrából kitűnik, hogy a taneszköz-jegyzékek megfelelőségének értékelésében jó egyezés mutatkozik az iskolák, és a felnőttképzési intézmények között (27/31%), ugyanakkor a jegyzék teljesíthetőségét a felnőttképzési intézmények rosszabbnak értékelik (38%, az iskoláknál 26%).

Összegezve a szakmai és vizsgakövetelmények munkaterület leírásáról mondott véleményeket, megállapítható, hogy 

  • az átlagos „osztályzat” a két intézménycsoport válaszait együtt tekintve, mindegyik kérdés-csoportban 3,7 - 4,0 között mozgott;
  • a felnőttképzési intézmények általában erősebb kritikát fogalmaztak meg;
  • a szöveges vélemények döntő többsége nem kérdőjelezte meg a fejlesztést, esetenként azonban erős kritikát is megfogalmazott.

Vélemény a szakképesítés szakmai- és vizsgakövetelményeiről

Ez a vizsgálati rész a szakmai és vizsgakövetelmények szerkezetének a véleményezésére irányult, melyben vizsgáltuk

  • a feladatprofil, az ismeretek, és a készségek megítélését,
  • a személyiségtulajdonságok leírását, és tartalmát,
  • a vizsgakövetelmények, az írásbeli és a szóbeli tételek összhangját az SZVK-val,
  • a központi programok alkalmazásának mértékét.
  • A feladatprofil, az ismeretek, és a készségek megítélése az SZVK-k alapján
  • A szakképesítések szakmai követelményei feladatprofiljának értékelésére összesen 116 intézmény összesen 1005 osztályzat-típusú választ adott, melyek osztályzat-átlaga 3,9-4,3 között volt. A különböző vélemény-típusok közül kiemeljük a feladatprofil megvalósíthatóságát, amelyre vonatkozó véleményeket az alábbi ábra foglalja össze.

za5

Látható, hogy az új tartalom megvalósítása nem okozott szakmai problémát az intézmények átlagosan 71 százalékában, viszont a felnőttképzési intézmények e vonatkozásban is jóval kritikusabbak voltak, mint az iskolák (34/20 %). A szöveges vélemények egy része is kifejtette, hogy a szakmai követelmények több esetben nehezen értelmezhetőek, kívánatos lenne részletesebb megfogalmazás; adott esetben a tanári kreativitásra olyan mértékben van szükség, amely már jelentős különbséget okozhat az egyes intézmények között. (A konkrét észrevételeket nyilvánvalóan tételesen kell megvizsgálni).

1.4.2. Vélemény a szakképesítések szakmai ismerettartalmáról

A szakmai és vizsgakövetelményeken belül a szakmai ismeretek értékelésére 116 intézmény összesen 1004 osztályzat-típusú választ adott, melyek osztályzat-átlaga 3,9-4,2 között mozgott. A különböző vélemény-típusok közül kiemeljük az ismeret-tartalom megvalósíthatóságára vonatkozókat, mely véleményeket az alábbi ábra foglalja össze.

za6

Az ismeretek új tartalmának megvalósítása nem okozott szakmai problémát az intézmények 72 százalékában, ugyanakkor –hasonlóan a feladatprofilról adott véleményhez –, a felnőttképzési intézmények nagyobb hányada adott gyengébb „osztályzatot”, mint az iskolák (32/19 %).

Érdekes, hogy a szakmai ismeretekre vonatkozóan nem tettek szöveges kiegészítést.

1.4.3. Vélemény a szakképesítések készségtartalmáról

A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben előírt készségek megítéléséről ugyancsak 116 intézmény adott összesen 997 osztályzat-típusú választ adott, melyek átlaga 3,9-4,3 között mozgott, ugyanakkor ehhez a kérdéscsoporthoz 61 db szöveges válasz érkezett.

 za7

Érdekes, hogy az új készségtartalom megvalósíthatóságának megítélésében – azon túl, hogy az nem okozott szakmai problémát az intézmények háromnegyedében (75 %) –, jó egyezőség mutatkozott a két intézménycsoport között mind a jó, mind a gyengébb osztályzatok vonatkozásában is.

A szöveges vélemények között azonban kritikusan is említik, hogy a készségek megfogalmazása, leírása több esetben elég általános, illetve egyes tananyag-elemeknél egyforma, függetlenül attól, hogy mi a feladat. Ugyancsak kritikai vélemény volt, hogy a szakmai kompetencia szintjeinek differenciálása a képzés során és különösen a gyakorlati vizsga-tartalom összeállításakor nehezen valósítható meg, módszertani útmutatóra lenne szükség.

1.4.4. Vélemény a társas, személyes és módszer kompetenciákról

A társas, személyes és módszer kompetenciákra vonatkozóan 1307 válasz érkezett, és ezt a követelménycsoportot már nem minősítették olyan pozitívan, mint a tulajdonságprofil előző elemeit, az átlag-osztályzat 3,5-4,0 között mozgott.

Érdekes, hogy a 161 szöveges válasz között a társas kompetenciákra vonatkozóan nem érkezett vélemény.

A legtöbb kritika ezzel a kompetencia-csoporttal szemben azt fogalmazta meg, hogy azok nehezen értelmezhetőek egyértelműen, nehezen fejleszthetők („taníthatók”), és még nehezebben mérhetők, különösen a felnőttképzésben nincs erre mód. Ugyanakkor a pozitív, támogató vélemények hasonlóan, egyértelműen „álltak ki” az új követelmények mellett.

za8

Az ábrából kitűnik az erős különbség is a két intézménycsoport véleménye között, mely szerint az iskolák szinte teljes egészében jónak tartják az új tulajdonságrendszer meghatározását (92%!); a felnőttképzési intézményeknél is egyértelmű a szükségesség, azonban „csupán” kb. 70 százalékos mértékben, a különbség tehát - relatív arányt tekintve – több mint 30 %!

1.4.5. Vélemény a szakképesítések vizsgakövetelményeiről

A szakképesítés vizsgakövetelményeiről is kértünk véleményt, különösen a vizsgakövetelmények egyértelműségéről, melyre 752 válasz érkezett, az átlagos osztályzat érték pedig 3,8-4,4, volt.

Az SZVK és a tételek összhangját a válaszadók többsége jónak vagy kiválónak ítélte, e két osztályzatot adta együttvéve az intézmények 64-90 százaléka, viszont e vonatkozásban is az iskolák adták a pozitívabb véleményt (átlagosan 0,3-0,5-del).

A nagyszámú beérkezett írásbeli vélemény (152 db) többsége ugyanakkor kritikai észrevételeket tartalmaz, melyekből kiemelhető az a javaslat, hogy létre kell hozni egy központi feladatbankot, mert jelenleg nagy teher hárul a szaktanárokra a vizsgafeladatok összeállítása miatt, különösen a gyakorlati tételek vonatkozásában.

Összegezve a szakmai és vizsgakövetelmények megítélését, kiemelhető, hogy minden kérdéscsoportban

  • általában jónak ítélték az SZVK-k egyes részeit az adott szakképesítések vonatkozásában; az átlagosztályzatok 3,5-4,5 között mozogtak az egyes kérdés-csoportoknál.
  • általában a felnőttképzési intézmények ítélték meg kritikusabban az egyes kérdés-csoportokban feltett problémaköröket, mind a jobb (4-es, 5-ös), mind a gyengébb (1-3-as) osztályzatok vonatkozásában.

1.4.6. Vélemény a központi programokról, illetve alkalmazhatóságáról

A központi program (KP) megfelelőségét az intézmények közel 80 százaléka jónak, vagy kiválónak ítélte, az átlag-osztályzat 3,9 volt. Az iskolák 22 százaléka azonban kritikával élt, melyen belül a leggyakoribb kifogás, hogy a KP szűkszavú, vagy hiányos, esetenként csak a szóbeli tételek sorából tudnak következtetni a tartalomra, stb. A kritikai megjegyzéseket azoknál a szakképesítéseknél szükséges konkrétan megvizsgálni, melyekre azok vonatkoztak.

1.4.7. Javaslat az SZVK-k módosítására

Csak szöveges választ igényelve kértünk javaslatot az SZVK-k esetleges módosítására, melyre összesen 146 észrevétel érkezett. A vélemények szerteágazóak, - jelentős részük konkrét szakképesítésekkel kapcsolatos -, általánosan érvényesíthetőnek tartjuk azonban az alábbiakat:

  • A szerkezeti változtatásokkal kapcsolatban legtöbben a rövidítés, tömörítés igényét jelezték. Egyes vélemények szerint sok a vizsgamodulok száma. Fontos felvetés, hogy a sok modulból álló vizsgák esetében részvizsga lehetőségét javasolják biztosítani, mely egy bizonyos időtartamon belül nem avulna el, és a teljes szakképzettség megszerzéséhez beszámítható lenne.
  • A tartalmi változtatási javaslatok közül kiemelhető, hogy valamennyi modul vizsgakövetelményei csak szóbeli és gyakorlati tevékenységet tartalmazzanak, valamint a szóbeli vizsga ideje jelentősen csökkenjen.
  • A szabályozottság vonatkozásában jelentős számú a túlszabályozottságot kifogásoló észrevétel. Konkrétan említik az intézmények kis szabadságfokát, illetve a vizsga túlszabályozottságát, beleértve a vizsga-kiértékelő lapokat.
  • Ugyancsak sok a kifogás a vizsga/vizsgarészek túl hosszú időtartama miatt.

Összefoglalás 

Az OKJ monitoring-vizsgálata mintegy 61 szakképesítésre irányult, azokra, amelyek megszerzése érdekében 2008. szeptember végéig a tanulók (felnőttek is) vizsgát tettek. A vizsgálni kívánt szakképesítések közül 34 szakképesítésre vonatkozóan érkezett be legalább két (kettő) értékelhető kérdőív.

További intézkedést igénylőnek minősítettük a választ, ha szöveges volt és kritikai elemet tartalmazott, vagy számszerű volt, de közepes, illetve annál gyengébb „osztályzatot” tartalmazott.

Az intézkedés igénylése alatt azt értjük, hogy az adott esetekben először meg kell vizsgálni, és megítélni a kritikai észrevétel helytállóságát, „igazságtartalmát”. Tekintve, hogy az új rendszer szakmai fejlesztés eredménye, ezért a kritikai véleményeket is szakértői véleménynek kell hitelesítenie.

A felülvizsgálat fontos metodikai szempontja az, hogy lehetőleg ne ugyanaz a fejlesztő szakértő minősítse a fejlesztés bírálatát, mint aki a fejlesztést végezte. Célszerű először az összes bírálat intézeten belüli szakmai minősítése, melyet szakmacsoportonként lehet elvégezni.

Az alapvetően pozitív lefolyású és eredményű vizsgálat alapján szükségesnek tartjuk, hogy az új OKJ alkalmazásának monitoringozása folytatódjon, és terjedjen ki a jelenlegi vizsgálatban nem szerepelt szakképesítésekre is. Ennek indokoltsága különösen az, hogy a 2008-2009-es tanévben volt szükséges az iskoláknak áttérnie az új szakképesítések rendszerére, így várhatóan a 2009-2010-es tanév végén már lesznek szakmai vizsgák az új SZVK-k alapján.

Ugyancsak fontos vizsgálni az új SZVK-k tartalmának gyakorlati megvalósulását a szakmai vizsgák vonatkozásában, különös tekintettel a modul-mélységű vizsgarészek következtében megnőtt tartalmi feladatokra.

A vizsgálat második szakaszában – a szakképző iskolák és a felnőttképzési intézmények véleményén túl – meg kívánjuk vizsgálni a gyakorlóhelyek munkaadóinak, és oktatóinak a véleményét is, hiszen a gyakorlati képzés jelentősége a kompetencia-centrikus képzés követelményének tükrében felerősödött.