Merklné Kálvin Mária

A szakértői jelentés formai és tartalmi kérdései

Kedves Szakértő Kollégák!

Az előadásom a szakértői jelentés tartalmi és formai követelményeiről szól, illetve arról a felelősségről szeretnék beszélni, amelyet a szakértők viselnek egy-egy vizsgálat során.

A közoktatási szakértő tevékenységével kapcsolatban az egyik legfontosabb - ha nem a legfontosabb - dolognak a felelősséget tartom, ezért ezt választottam vezérfonalnak.

Tekintettel arra, hogy az Oktatási Hivatal egyrészt hatósági ellenőrzéseket folytat le, másrészt szakmai ellenőrzéseket szervez, a szakértői feladat ellátással kapcsolatban is elsősorban arról fogok beszélni, hogy az általunk szervezett szakmai ellenőrzésekben milyen módon vesznek részt a közoktatási szakértők. 

Az előadás témája:

• A közoktatási intézmények ellenőrzése – külföldön és hazánkban.
• A szakmai ellenőrzés.
• Szakértői feladatok.
• Közreműködés szakmai ellenőrzésben.
• Közreműködés hatósági ellenőrzésben.
• Ellenőrzés – tanácsadás.
• Gyakorlati példák, feladatok.

Hazánk az Európai Unió tagállamai közé tartozik, ezért bevezetésképpen végzünk egy rövid kitekintést - a teljesség igénye nélkül - a tagállamok oktatási rendszerében működő ellenőrzési rendszerekre.

A közösségi jog és az oktatás

A közös európai joganyag (aquis communautaire „közösségi vívmányok”) az oktatás területén nem írja elő a tagállamok számára a jogharmonizációt.

Előírások nem, hanem ajánlások kerültek megfogalmazásra, amelyek a tagállamok közötti együttműködésre, a minőségi oktatás fejlesztésének támogatására, továbbá a szakképzési politika támogatására kerültek megfogalmazásra.

Ez azt is jelenti többek között, hogy a tagállamok megőrzik hatáskörüket az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozóan. Történtek kezdeményezések az együttműködés ösztönzésére a különböző közösségi programok kidolgozásával, mint például a „Lifelong Learning Programme”, amelynek alprogramjai: Comenius (iskolai oktatás), Erasmus (felsőoktatás), Leonardo da Vinci (szakképzés), Grundtvig (felnőttoktatás); „Cselekvésben az ifjúság”; Tempus.

Az Európai Parlament és Tanács az alábbi ajánlást fogalmazta meg az európai együttműködésre az iskolai oktatás minőségértékelése terén:

• átlátható minőségértékelési rendszerek támogatása, illetve létrehozása
• a külső és belső értékelés összekapcsolása, az önértékelés technikáinak kialakítása
• az érdekeltek (tanár, tanuló, vezetők, szülők, szakértők) bekapcsolása az értékelés folyamataiba
• az iskolák együttműködése (egymástól tanulás) és az önértékelést segítő képzések támogatása
• az iskolák értékeléséért felelős hatóságok együttműködése és európai hálózatépítés támogatása

Az ellenőrzés területei az unió tagállamaiban, ha az ellenőrzés szintjeit, szereplőit, célcsoportjait tekintjük: (Forrás: Eurydice, the information network on education in Europe 2004)

Az ellenőrzés területei: szintek, szereplők, célcsoport

• az intézmény (mint egység) + a tanárok (egyénileg)

Ausztria, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország (középiskola), Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia Németország, Portugália, Szlovákia

• csak az intézmény (mint egység)

Belgium (flamand közösség), Málta, Spanyolország, Szlovénia, Magyarország

• csak (vagy főképp) a tanárok

Belgium (francia és német közösség), Görögország, Franciaország (általános iskola), Luxemburg

• helyi hatóságok, fenntartók

Dánia, Finnország, Svédország

Az ellenőrzés területei, ha abból a szempontból tekintjük, hogy az oktatási intézmények milyen tevékenységére irányul:

szakmai tevékenység

• az ismeretek közvetítése és a (kognitív) képességek fejlesztése
• a szociális képességek és a személyiség fejlesztése

adminisztratív tevékenység

• emberi erőforrások felhasználása
• eszköz jellegű erőforrások felhasználása
• pénzügyi erőforrások felhasználása
• külső kapcsolatok, információszolgáltatás, partneri viszonyok kialakítása stb.

Az ellenőrzés gyakorlata Walesben

Az ellenőrzés szerve: Estyn - Őfelsége Oktatási és Képzési Főinspektorának hivatala

Az Estyn tevékenysége az oktatás és képzés szinte minden területére kiterjed. Az Estyn felelős - többek között - az alábbiak felügyeletéért:

• az iskoláskor előtti ellátás,
• általános iskolák,
• középiskolák,
• speciális iskolák (beleértve a független speciális iskolákat),
• cégekhez kiközvetített tanulócsoportok (szakképzés),
• független iskolák,
• továbbképzés,
• helyi oktatási hatóságok (LEA),
• tanárképzés,
• szakmunkásképzés,
• felnőttoktatás.

Az intézményellenőrzés típusai és tartalmi elemei

• Az iskola által megvalósított tanulmányi eredmények
• Az iskola által szolgáltatott oktatás-nevelés minőség
• Az iskolai vezetés munkájának minőségéről, beleértve a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékony felhasználása.
• A tanulók lelki, erkölcsi, szociális és kulturális fejlődése

Az ellenőrzések három típusát különböztetik meg, az alábbiak szerint

• A „teljes körű vizsgálat” minden területet tartalmaz az „Általános Ellenőrzési Irányelvek” –ből és minden tárgyat és területet a megtanított tudással kapcsolatos iskolai ellenőrzési szintekből.
• A „sztenderd vizsgálat” kevesebb felügyelői napból áll. Az iskola önértékelése segít meghatározni a hét legfontosabb kulcsterületet az irányelvekből. Néhány tárgy és tanulási terület lesz kiválasztva alaposabb ellenőrzésre.
• A „rövid ellenőrzés” során a felügyelő ki fog választani a hét legfontosabb kulcskérdésből néhányat, és a rendelkezésre álló időben ezeket vizsgálja. Nem biztos, hogy tantárgyi/tanulási értékelés lesz.

Az ellenőrzés lefolytatása

Jogszabály írja elő az ellenőrzés lefolytatásának általános követelményeit, amely a tanulók teljesítményének, az oktatás minőségének és az iskolavezetés működésének vizsgálatára irányul. A felügyelők egységes szempontrendszer alapján készült kézikönyv felhasználásával végzik munkájukat.

• dokumentumok vizsgálata:
  • tanügyi dokumentumok,
  • a tanulók füzetei,
  • a tanulók egyéb munkái,
• interjúk készítése:
  • iskolavezetés,
  • tanárok,
  • diákok,
• az óralátogatás szempontjai, módszere:
• az oktatás minőségére figyelnek,
• felmérik a tanár felkészültségét, az órák megtervezését,
• figyelik a tanár módszertani kultúráját,
• megfigyelik, milyen módszereket alkalmaz a tanár a különböző felkészültségű diákok haladására,
• értékelik a diákokkal kapcsolatos elvárások beállítását (mindenki annyit teljesítsen, amennyit tud; önmagához képest hogyan fejlődik a teljesítménye, a személyisége),
• tantárgyanként minden tanárt 2-3 alkalommal ellenőriznek. Az óralátogatást nem jelentik be előre, becsöngetés után mennek be az osztályba. A tanárok ezt igencsak nehezményezik.
• Az óralátogatás után a tantárgyi felügyelők azonnal tájékoztatják a tanárt az órával kapcsolatos véleményükről,
• az óralátogatási papírt minden óra után ki kell tölteni saját használatra, számskálán értékelve a gyerekek teljesítményét, a tanári munka hatékonyságát, a tanár értékelését. Ez az értékelés bekerül a jelentésbe.

Az ellenőrzés lezárása

• A felügyelők csoportja konszenzus alapján alakítja ki álláspontját, tények alapján bizonyítják, hogy miért sorolták az iskolát abba a kategóriába, amelyikbe került.
• Az iskolát skálán értékelik, amelynek során az értékelés különböző elemeinek aránya kerül kimutatásra (kiemelkedő, jó, valamint hiányos gyakorlat).
• Írásos értékelést készítenek, amelynek bővebb változatát kapja az iskola és a fenntartó, szűkített változatát pedig a szülők.

Az ellenőrzés következményei

• amennyiben mindent rendben találtak a felügyelők, úgy hat év múlva kerül sor újabb vizsgálatra,
• amennyiben komoly nehézségekről számol be a jelentés, úgy az iskolának 8 héten belül intézkedési tervet kell készítenie, amelyet a fenntartó és az Iskolaszék is ellenőriz,
• a fenntartó is készít intézkedési tervet,
• egy évet kap az iskola a hiányosságok megszüntetésére,
• egy év múlva a felügyelők ismét lefolytatják a vizsgálatot,
• az iskolavezetés eltávolítása,
• a tanárok elküldése,
• az iskola bezárása.

Ha visszagondolunk az előadás elején említett felelősség kérdésére, azt gondolom, egyetérthetünk abban, hogy az ellenőrzést végző felügyelő, vagy felügyelők megítélésén múlhat az intézmény további működése. Ahhoz, hogy ezt a munkát maradéktalanul elvégezze, lényeges, hogy jól felkészült legyen és rendelkezzen mindazon kompetenciákkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy objektív, szakmailag kifogástalan jelentést készítsen az ellenőrzött intézmény működéséről.

Az ellenőrzés gyakorlata hazánkban

Jogszabályi háttér (a teljesség igénye nélkül csak azokat emeltem ki, amelyek az előadásban konkrétan is említett ellenőrzésekre vonatkoznak):

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról az esélyegyenlőség előmozdításáról
• 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről
• 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről.

Az ellenőrzés meghatározása az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, (továbbiakban: közoktatási törvény) 121. § 5. pontja szerint: „a közoktatási intézmény vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján;”.

Tekintettel arra, hogy a szakértői feladatok ellátásáról beszélünk, elsősorban a szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket emeltem ki, illetve, mivel jelenleg az Oktatási Hivatal feladatkörében került meghatározásra a hatósági és a szakmai ellenőrzés lefolytatása, megszervezése, ezért össze is hasonlítom a kétféle tevékenységet. Természetesen itt most a közoktatási szakértők által végezhető ellenőrzési tevékenység a hangsúlyosabb.

Ha az ellenőrzés folyamatát tekintjük, akkor beszélnünk kell arról, hogy ki rendelhet el és ki végezhet szakmai ellenőrzést a közoktatási intézményekben. 1985-ben megszűnt a közoktatási intézmények külső szakmai ellenőrzését végző szakfelügyelet rendszere.

1993-ban a közoktatási törvényben jelent meg a közoktatási intézmények szakmai ellenőrzéséről szóló rendelkezés. A szakmai ellenőrzés alkalmas eszköz annak megismerésére, hogy a közoktatás egyes intézményei, a közoktatás rendszerének meghatározott részei, illetőleg a közoktatás egész rendszere milyen teljesítményt nyújt. A közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a szakmai ellenőrzés irányulhat az egész országban, meghatározott térségekben, megyékben, fővárosban, településen működő intézmények munkájának megismerésére vagy az egyes nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka értékelésére. Indokolt, hogy a szakmai ellenőrzés megállapításai nyilvánosságra kerüljenek abban a körben, amelynek érdeke fűződik ahhoz, hogy ismeretet szerezzen az ellenőrzés tapasztalatairól. 

Ugyanebben a törvényben került az is meghatározásra, hogy ki indíthat szakmai ellenőrzést. E szerint:

• országos, térségi, megyei, fővárosi szinten a miniszter (és az országos kisebbségi önkormányzat),
• megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat,
• települési szinten a helyi (és kisebbségi) önkormányzat,
• intézményi szinten
  • a fenntartó,
  • a közoktatási intézmény vezetője,
  • a közoktatási intézmény alkalmazottja.

A fenti törvény 107. § (1) bekezdése írja elő, hogy ki végezhet szakmai ellenőrzést:

„A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel* – az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.” * az országos kisebbségi önkormányzat képviselője

A közoktatási szakértő megbízás alapján - a közoktatási törvény szabályozásának és a szerződésben/kirendelésben foglaltaknak megfelelően - köteles a szakmai feladatokat teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén kívül, azokat a feltételeket is teljesítenie kell a szakértőnek, amelyeket a megbízó meghatároz számára. 

Az ellenőrzés módját a feladat jellege, illetőleg a megbízó előírása határozza meg, ez lehet helyszíni vizsgálat, dokumentumelemzés, dokumentumellenőrzés.

Fontos szempont, hogy a szakértő szakmai ellenőrzést végez megadott szempontok szerint, és nem szaktanácsadói feladatokat lát el az intézményben.

Tekintsük át röviden, hogy milyen feladatokat láthat el közoktatási szakértő!

1. Szakmai ellenőrzés elvégzése

Azokban az esetekben, amikor az oktatásirányítás az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) számára országos (kistérségi, egyéb területi elv alapján) szakmai ellenőrzés lefolytatását írja elő az adott tanév rendjéről szóló rendeltben, azt is előírja, hogy a feladatot közoktatási szakértők bevonásával látja el. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés lefolytatásáért az OH a felelős, a szakértők munkavégzéséért is elsősorban ő viseli a felelősséget. Az ellenőrzés célja a fent említett rendeletben kerül meghatározásra. A vizsgálat tárgyának meghatározása, továbbá a szakmai anyag, a szakértői jelentés szempontjainak kidolgozása az OH feladata. Ekkor a szakértő a szakmai anyag felhasználásával elvégzi a kiválasztott intézmény vizsgálatát és a megadott szempontok szerint elkészíti a szakértői jelentést.

2. Szakmai ellenőrzésben való közreműködés

Az OH elsősorban a saját éves munkatervében megtervezetten végez hatósági ellenőrzéseket. Abban az esetben, amikor a hatósági ellenőrzés során vizsgálható tanügyi dokumentumok ellenőrzésén túlmenően a működés további területeit is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy teljes kép alakuljon ki a jogszabályok betartásáról, speciális szakértelemmel rendelkező közreműködőkre van szükség. Például: Az intézmény fenntartója közoktatási megállapodást kötött az Oktatási és Kulturális Minisztériummal és az ellenőrzés arra irányul, hogy betartotta-e az általa fenntartott intézmény a megállapodásban foglaltakat a működés során, továbbá, hogy el tud-e számolni a részére biztosított anyagi támogatás felhasználásáról. Ebben az esetben olyan szakértők bevonására került sor, akik pénzügyi, gazdálkodási tapasztalattal rendelkeztek és az általuk készített szakvélemény a hatóság intézkedésének során felhasznált dokumentum volt. Másik példa: az OH a költségvetési támogatás igénylésének jogszerűségét a tanügyi nyilvántartásokban szereplő és az igénylési adatlapon közölt létszámadatok vizsgálatával, összevetésével vizsgálja.  Ebben az esetben a közoktatási szakértő által végzett helyszíni szakmai ellenőrzés a nevelő-oktató munka tartalmi elemeinek tervezésére, megvalósítására irányul, a létszámadatokon túlmenően azt vizsgálja, hogy az intézmény az állami normatíva igénybevételének szakmai feltételeit is biztosítja. A szakértő által - a megadott szempontok szerint - készített szakvélemény a hatósági ellenőrzés eredményképpen hozott intézkedésnek az alapjául szolgál.

3. A pedagógiai munka értékelése

Kivételes eset lehet, amikor a közoktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus indít szakmai ellenőrzést saját munkájának értékelése céljából. Erre általában akkor kerül sor, amikor valamilyen okból szükségessé válik a pedagógus szakmai munkájának külső megítélése. Például: vita alakul ki a munkáltatói jog gyakorlója és a pedagógus között. A szakértő ilyen esetben szakértői véleményt készít az érintett pedagógus szakmai munkájáról, amellyel szemben a legfontosabb elvárás, hogy elfogulatlan és objektív legyen, alkalmas arra, hogy az esetleges vitás kérdések rendezésre kerülhessenek.

4. Fenntartói döntés előkészítésében való közreműködés

A közoktatási intézmény fenntartója  is indíthat szakmai ellenőrzést, amennyiben külső szakértővel kívánja áttekintetni például az Intézményi Minőségirányítási Programban foglaltak végrehajtását. A szakértő által készített jelentés ebben az esetben tájékoztathatja a fenntartót az intézményben folyó munkáról, segítséget nyújthatnak fenntartói döntések meghozatalához. Speciális szakértői feladat lehet az intézmény összevonás során végzett tevékenység, amikor a szakértőnek a tanulók, alkalmazottak érdekeinek védelme, az esélyegyenlőségi kérdések kezelése mellett esetleg a fenntartók, intézmény vezetők közötti egyeztetési feladatokból is ki kell vennie a részét.

5. Szakmai feltételrendszer vizsgálata (költségvetési támogatás mértéke)

Az alapfokú művészetoktatási intézmények Szakmai Minősítő Testülete szakértők bevonásával végzi minősítő tevékenységét. Az intézmény minősítése határozza meg az igénybe vehető költségvetési támogatás mértékét.

A szakmai ellenőrzésnek ez egy speciális fajtája, hiszen a szakmai feltételrendszer vizsgálatán – az intézményi szabályozó dokumentumok, tanügyi nyilvántartások, személyi és tárgyi feltételek – túl, a szakértők a helyszínen tanítási órát is látogatnak. Ebben a vizsgálatban a szakértő felelőssége nagy, hiszen az általa készített jelentés alapján dönt a Magyar Államkincstár az intézmény működésének finanszírozásáról.

6. Pályázati feltételek szakmai teljesítése

A közoktatási intézmények bizonyos – jogszabályban előírt – feltételek megléte esetén a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában és a 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter által kiadott integrációs és képesség kibontakoztató, valamint óvodai fejlesztő program szervezéséhez esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatást igényelhetnek.  A pályázatban kiírt feltételek teljesítését speciális felkészültséggel rendelkező közoktatási szakértők bevonásával végzi az OH. Az ellenőrzés tapasztalatairól értékelőlapot készítenek a szakértők, amelynek alapján az OH beszámol az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának arról, hogy a vizsgált intézmények teljesítették-e a pályázati feltételeket a szakmai működés megszervezése során.

Elvárások a szakértőkkel szemben

• A vonatkozó jogszabályok naprakész ismerete.
• A vizsgált intézménytípus jellemzőinek ismerete.
• Felkészülés az adott intézmény ellenőrzésére – előzetes tájékozódás (KIR, honlap, különös közzétételi lista…).
• Az ellenőrzés tartalmának pontos ismerete.
• Az ellenőrzési dokumentumok maradéktalan, hibátlan kitöltése.
• A szakvélemény, szakértői jelentés, értékelőlap tartalmának és az ellenőrzés céljának összhangja (megadott szempontok).
• Etikai szabályok betartása (összeférhetetlenség, titoktartás).
• A határidők betartása.

A szakértőknek szakmai felkészültségükön túl további kompetenciákkal kell rendelkezniük.

Ellenőrzés módszertan

Ellenőrzés módszertani gyakorlat a dokumentumelemzésben, elemző készség az összefüggések, tények koherenciájának bemutatásában.

Szakmai tapintat

Az intézmény munkájának megítélésében, értékelésében és személyes vélemények közvetítésében elengedhetetlen a szakmai diszkréció (nem minősít!).

Együttműködési készség

Az együttműködés a feladat jellegéből adódóan több irányú, egyrészt az ellenőrzött intézménnyel, másrészt az országos ellenőrzési folyamat részeseként együttműködésre utalt az ellenőrzés irányítóival és szervezőivel.

Kivételes eset! Tanácsadói szemlélet (új oktatás szervezési forma bevezetésének ellenőrzése során, csak a megbízó kifejezett kérésére).

Pl.: A nem szakrendszerű oktatás ellenőrzésének sajátossága (a bevezetés évében történt az ellenőrzés) az ellenőrző és ellenőrzött kapcsolatában igényelte a felmerülő kérdésekre történő reflektálást, szükség szerinti megerősítést, vagy egyes megoldások újragondolásának ösztönzését.

Arányérzék

A mintavételen alapuló ellenőrzések problematikája a rendelkezésre álló adatok szűkössége, vagy túlzott bősége.  A szakértőnek kiemelt a felelőssége abban, hogy a dokumentum kötelező adattartalmán túl mennyi és milyen kiegészítő információt közöl.

Elvárások a szakvéleménnyel, szakértői jelentéssel, értékelőlappal kapcsolatban

• A megadott szempontok szerinti tartalom a vizsgálat tárgyát illetően.
• Összegzés.
• A vizsgált intézményről szól.
• Az előírt példányszámban készül.
• Az előírt határidőre elkészül.
• Aláírással ellátva kerül beadásra.

A szakértő felelőssége két irányú:

• az adott intézmény szakmai ellenőrzéséért egyedül saját maga tartozik felelősséggel,
• a szakmai ellenőrzés egészének eredményességért valamennyi közreműködő együttesen vállalja a felelősséget.

A szakértő által készített szakvélemény, szakértői jelentés, értékelőlap következménye az intézmény további működésére

• Az intézmény szakmai munkájának külső megítélése.
• Pályázatban való részvétel lehetősége.
• A költségvetési támogatás mértéke.
• A vizsgált terület szakmai működésének nyilvánossága.

A közoktatási intézmények külső ellenőrzése, mint azt az előadás bevezetésében említettem, hatósági és szakmai ellenőrzés keretében történhet. (Az előadásnak nem volt témája a törvényességi ellenőrzés, ezért ez az ellenőrzési mód nem került ismertetésre)

Szakmai ellenőrzést közoktatási szakértők végezhetnek, hatósági ellenőrzést pedig az OH-n kívül az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, az OMMF, az Ügyészség, a VPOP, a Rendőrség, az ÁNTSZ, az APEH.

A szakmai és a hatósági ellenőrzés közötti alapvető különbségek

• Jogszabályi háttér

Szakmai ellenőrzés: Alapvető rendelkezésként a közoktatási törvény 107. §-a szabályozza az ellenőrzés menetét, irányultságát, meghatározza az ellenőrzést végző személyek körét.

Szakmai ellenőrzésről akkor beszélünk, ha az annak megállapítása érdekében folyik, hogy a közoktatási rendszer intézményei betöltik-e funkciójukat, hogyan hajtják végre pedagógiai tevékenységüket, milyen teljesítményt érnek el a rájuk bízott gyermekek, tanulók fejlesztése terén, milyen hatékonysággal érvényesül a rendelkezésükre álló szakmai tudás. A szakmai ellenőrzés módot nyújt arra, hogy az intézmény vezetője megismerje egy külső szakértő értékelése alapján az intézményben végzett nevelő-oktató munkát, esetleg egyes alkalmazottja munkájának színvonalát. A szakmai ellenőrzés akkor lehet igazán hatékony, ha be tud épülni az ellenőrzési rendszerbe pl.: gazdasági, pénzügyi ellenőrzés.

Hatósági ellenőrzés: Alapvető rendelkezésként a Ket. (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) szabályozza az eljárást.

• Személyi feltételek

Szakmai ellenőrzés: közoktatási szakértő. A szakmai ellenőrzésben olyan személy vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.

A közoktatásról szóló törvény ez alól a feltétel alól két esetben ad felmentést:

1. a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatási intézményben folyó szakmai ellenőrzés esetében
2. az intézmény szakmai munkaközössége által végzett ellenőrzés

Hatósági ellenőrzés: köztisztviselő

• A vizsgálat, az ellenőrzés tárgya

Szakmai vizsgálat: a vizsgált intézmény szakmai működése, pályázati feltételek szakmai részének teljesítése, speciális ellátási forma szakmai feltételeinek biztosítása, új oktatásszervezési forma megszervezése, vizsgáztatás.

Hatósági ellenőrzés: a jogszabályoknak való megfelelés

A törvény az ellenőrzés lényegét úgy határozza meg, hogy a közigazgatási hatóság az ellenőrzés keretében a jogszabályban, illetve a közigazgatási határozatban foglaltak teljesülését vizsgálja.

• A vizsgálat eredménye, az ellenőrzés következménye

Szakmai vizsgálat: szakértői jelentés, összehasonlító elemzés, országos (régiós, kistérségi) jelentés, javaslat hatósági ellenőrzés lefolytatására.

Hatósági ellenőrzés: minden esetben intézkedéssel zárul.

A hatósági ellenőrzés minden esetben valamilyen intézkedéssel zárul. Az ellenőrzést lefolytató hatóság a Ket. szerint az alábbiak szerint tesz intézkedést az ellenőrzés eredményeképpen (az egyes hatóságok intézkedési jogkörét a rájuk vonatkozó speciális jogszabályok kiegészíthetik).

A szakmai és a hatósági ellenőrzés különbözik egymástól a súlypontját tekintve is, a következők szerint:

Megköszönöm megtisztelő figyelmüket és a továbbiakban rendelkezésre álló időben  közösen fogunk elvégezni egy olyan feladatot, amely az OH által megbízott szakértők feladatai közé tartozott.

A feladathoz egy adatlapot fogok adni. Az adatlapot a nem szakrendszerű oktatás előkészítésének és megszervezésének vizsgálata során használtuk fel.

A vizsgálat - több más terület mellett - a nem szakrendszerű oktatás időkeretének biztosítására irányult.

Gyakorlati feladat

Az ellenőrzés tárgya: a nem szakrendszerű oktatás előkészítése és bevezetése.

Feladat: az ellenőrzés tényadataiból állapítsa meg a nem szakrendszerű oktatás időkerete meghatározásának jogszerűségét!

(A jogszabályi előírás szerint a kötelező órák 20 % -ában kell megszervezni – heti kötelező óra 22, 5 óra, 20% -a heti 4,5 óra)

Megállapítandó: a nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak és tartalmak a jogszabályi előírások betartásával kerültek kiválasztásra?

Az oktatásra szánt időkeret meghatározása megfelelő-e?

Az időkeret felhasználása megfelelő-e?

Az oktatás megszervezése megfelelő-e?

Nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom:	2 óra (ebből 1 óra választható időkeretből)
Történelem:	1 óra
Matematika:	1 óra
Természetismeret:	1 óra
Angol nyelv:	1 óra
Egyéni fejlesztés:	1 óra (tanórán kívüli időkeretből)
Összesen:	7 óra

A nem szakrendszerű oktatás időkerete

Tartalom	Nem szakrendszerű óra szám		Szakrendszerű óraszám		Összes óraszám
	Heti	Éves	Heti	Éves	Heti	Éves
Magyar nyelv és irodalom	2	74	2	74	4	148
Történelem	1	37	1	37	2	74
Matematika	1	37	2	74	3	111
Természetismeret	1	37	1	37	2	74
Angol nyelv	1	37	2	74	3	111
Egyéni fejlesztés	1	37	-	-	1	37
Összes	7	259	-	-	-	-

A nem szakrendszerű oktatás időkeret felhasználása

Tartalom	Óraszám		Tömbösített
	Heti	Havi	Év eleje	Év vége	Évközi
Magyar nyelv és irodalom	1	-	20 óra	17 óra	-
Történelem	1	-	-	-	-
Matematika	1	-	-	-	-
Természetismeret	-	-	-	15 óra	22 óra
Angol nyelv	1	-	-	-	-
Fejlesztő foglalkozás	1		-	-	-

Oktatásszervezés

Tartalom	Projekt	Témahét	Modul	Integrált tantárgy	Hagyományos tanóra
Magyar nyelv és irodalom	-	-	-	-	2
Történelem	-	-	-	-	1
Matematika	-	-	-	-	1
Természetismeret	22 óra	15 óra	-	-	-
Angol nyelv	-	-	-	-	1
Fejlesztő fogl (szoc. komp, arra rászorulók részvételével)				-	1

A kérdések és a válaszok:

A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak, és tartalmak jogszerűek?

Válasz: Nem.

Indoklás:

Tanórán kívüli foglalkozásokra fordítható időkeretből nem lehet felhasználni, az nem óratervi óra, a törvény a kötelező és a választott óratervi órákból felhasználható időkeretet határozza meg. Továbbá a tanórán kívüli óra nem szakrendszerű oktatásra történő felhasználása, az óratervi órák számának növekedését eredményezi, tehát a tanulóknak több órán kell részt venniük.

A nem szakrendszerű oktatás időkerete megfelel a törvényi előírásoknak?

Válasz: Igen.

Indoklás:

Az időkeret 7 óra megfelelő, (lehetséges minimum 4,5 óra) abban az esetben is, ha a jogtalanul felhasznált 1 órát levonjuk.

Az időkeret felhasználása jogszerű?

Válasz: Igen.

Indoklás:

Az időkeret a tanév során szabadon felhasználható, akkor is, ha pl. természetismeretből nincs hetente óra, az éves óraszámnak kell kiadni a meghatározott időkeretet.

Az oktatásszervezés a jogszabályok betartásával történt?

Válasz: Nem.

Indoklás:

Az egy óra fejlesztő foglalkozás nem vonatkozik minden tanulóra, az ezen részt vevőknek több órájuk van, mint a többi tanulónak, ami több jogsértést eredményez.

Értékelő lap

A nem szakrendszerű oktatás előkészítésére és megszervezésére irányuló szakmai ellenőrzést végző szakértők a vizsgálat tapasztalatait Értékelő lapon összegezték, amelyet az ellenőrzést szervező OH eljuttatott az érintett intézményeknek és fenntartójuknak.

A nem szakrendszerű oktatás előkészítése és megszervezése
Tartalmi elemek	Megtalálható igen/nem	Szabályozott igen/nem	Megállapítás	Megjegyzés
Pedagógiai program legitimált
Fenntartó által jóváhagyott
Nem szakrendszerű oktatás helyi tanterve
Nem szakrendszerű oktatás által érintett tantárgyak helyi tanterve
Tartalmi struktúra
Értékelés - minősítés
Időkeret %-os aránya
Oktatásszervezési eljárások
Oktatási segédletek
Személyi feltételek biztosítása
	Megállapítás
Általános állapothatározó
Dátum:
		Szakértő aláírása