Brassói Sándor

A közoktatási törvény módosításából és a kapcsolódó jogszabályokból következő változások, valamint azok hatásai az intézményekre

Tisztelt Konferencia!  

Engedjék meg, hogy itt a konferencia zárásaként meg-köszönjem a szervezőknek azt a munkát, hogy a konferenciát már sokadik alkalommal megszer-vezték.  

Az oktatási tárca oktatási programja, az oktatási intézkedési közép, és hosszú távú stratégiák elemzését követően kerültek kialakításra. Mindezek összefüggnek sok olyan más ágazattal, amelyek a jelenleg folyó kormányprogramnak kiemelt területei. Ilyenek az állam közigazgatási, gazdasági, egészségügyi, és nyilván az oktatási területei. Ugyanakkor, hogyha az oktatásról beszélünk - az oktatási jogszabályi változásokról -, akkor mindig előtérbe kerül az, hogy melyek azok a stratégiák, amelyek mentén a jogszabályok változnak, amelyek mentén a jogszabályok új intézkedéseket írnak majd elő az oktatás szereplői számára. És beszélni kell arról, hogy mindezek mellett milyen gazdasági feltételek vannak az országban, amely feltételekre szintén figyelemmel kell lenni akkor, amikor pl. az oktatási jogszabályokat módosítjuk. A nyári közoktatási jogszabály módosításoknak nagyjából három fő csapása volt. A reform és fejlesztés irányainak megszabásakor azonban nem volt szabad elfelejtkezni egy fontos dologról, és ezért most bemutatok egy ábrát. Az ábra mutat egy nagyon lényeges folyamatot, amitől nem lehet eltekintenünk, ez pedig a hazai népességprognózis, ami 2020-ig mutatja be a közoktatás rendszerében tanuló fiatal korosztály létszámát, illetve a fiatal felnőttek számát. Ebben látszanak bizonyos tendenciák, látszanak bizonyos létszámváltozások. Itt jól látszik, hogy ha 2005-2011 között nézzük, akár az 5, 9 éves korú, de akár 10, 14 éves korú tanulók számát, láthatóan van egy változás, egy negatív előjelű változás, ami hatással van az oktatási ágazat fejlesztésére, az intézkedések kialakítására.

 Az esélykülönbségi intézkedéseknek több eleme van.Egy fontos intézkedés az esélykülönbség csökkentése érdekében annak a tanulói csoportnak a társadalmi integrációját, felzárkóztatását támogatja, akik a nappali oktatás keretében az általános iskolai végzettségüket nem tudták kellő időben befejezni. Ugyanakkor a szakképzésben, a munkaerő piaci rendszerbe való bekapcsolódásuk alapvetően szükség van. Ez az a feladat, ami szintén 2006. szeptember elsejétől elindult, ezzel, az információk szerint sokan éltek is.

Lényeges a 2007. január elsejétől hatályba lépő, a kötelező felvételt biztosító iskolával kapcsolatos előírások.   Ezzel kapcsolatban a települési jegyzőknek vannak feladataik a körzethatárok kijelölésével, illetve az adatszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos OKÉV felé történő regisztrálással.  A NAT módosítása kapcsán a rendelkező részben fogjuk szabályozni ezt a kérdést alaposabban és mélyebben annál, ahogy a közoktatási törvényben van. És hát természetesen vannak olyan jogszabályok, amelyek a jegyzőkre rónak bizonyos adatszolgáltatási kötelezettséget, ez 2007. január 1-től lép életbe.

Van olyan eleme a tv. módosításnak, amelyek a tanulói továbbhaladással, az iskolarendszeren belüli szegregációk csökkentésével kapcsolatosak. A jövőben majd nem lehet olyanfajta belső vizsgákat tartani, amelyek pl. egy nagy, 12 évfolyamos iskolán belül a nyolcadik osztályban megszervezésre kerülnek, hiszen ezáltal ez olyan versenyhelyzetet teremtene, aminek az eredménye az volna, hogy nagyon tehetséges, ám de egy szűk spektrumban nem annyira érett tanulók kikerülnének az iskolarendszer perifériájára. Ezért az a célja ennek az intézkedés-csomagnak, hogy a tanulói felvételi vizsga nélküli továbbhaladás biztosított legyen az ilyen intézményen belül, segítve ezzel az esélyteremtő oktatásszervezést. 

Fontos eleme a törvénymódosításnak a hatékony működéssel kapcsolatos. Itt is gondolnunk kell arra, hogy azok a finanszírozási elemek, amelyek az idei, illetve a következő évre tervben vannak véve a konvergencia programmal összhangban, szükségszerű, hogy némiképp alakítsák az intézményfenntartói irányultságot, az intézményfenntartói felelősséget. Itt arról van szó, hogy a beiskolázási és KIR adatok alapján van egy elég jelentős intézményi kör, ahol az általános iskola legfelső két évfolyamán (7., 8. évfolyamok) kiürülnek az osztályok, csökken az osztálylétszám. Ugyanakkor ez együtt jár azzal is, hogy az alacsony létszám miatti alacsony normatívák miatt nem tudnak olyan oktatási szolgáltatásokat nyújtani ezek az adott intézmények a tanulóik számára, amit ugyanakkor meg lehet adni egy kisebb többcélú társulásnak, a szakszerűbb tanításszervezéssel, ezeket a tanulókat nagyobb hatékonysággal tudják felkészíteni a továbbtanulásra, tehát a középiskolai felvételire. Ennek az általános iskola felső két évfolyamának a szervezési feltétele változni fog a 2008/2009-es tanévtől. A fenntartói körnek az OKÉV-vel és a megyei közigazgatási hivatalokkal együtt kell működnie az iskolai osztály-csoporttervezéssel, illetve a tagintézménnyé való átszervezésével kapcsolatban, de ennek ellenére lehetnek olyan települések, ahol az adott önkormányzat bevételei, iskola fenntartási lehetőségei megengedik azt, hogy eltérjenek ettől a rendelkezéstől.

A törvénymódosítás emelte egy kissé az 5. 6. évfolyamokban megszerezhető nem szakrendszerű tanítás órakeretét. Ez azzal jár együtt, hogy azokat az alapkompetenciákat, alapkészségeket, amelyeket az első négy évfolyamon kell a tanuló számára biztosítani, ebben az órakeretben lehetőség szerint az iskola választása alapján a határértékek között biztosítani kell majd az 5., 6. évfolyamokon is. Át kellett hozzá gondolni a foglalkoztatási lehetőségeket is az iskolákban. Az iskoláknak van mozgástere, hogy ebben a NAT bevezetése óta zajló években, a felkészülést erre megtegyék.  

Ugyancsak fontos dolog a nyelvi programok növekedése. Az egyik módosítási irány a nyelvi előkészítő évfolyamokra vonatkozik, amely nagyon sikeres kezdeményezés volt 2003-ban, hiszen jól látjuk azt, hogy a gimnáziumok, szakközépiskolák tekintetében ma már ez a bizonyos, a nyelvi előkészítő rendszerhez kapcsolódott kör az iskolák több mint felét jelenti. A jogszabály ennek a feltételét teremti meg úgy, hogy a nyelvi előkészítő évfolyamok esetében az osztályok számának további bővítését 2010-től, 2011-től kötelezően írja elő. Ehhez az intézményekhez, fenntartóknak fel kell készülni, azt gondolom, hogy elég komoly tájékoztatási segítséget nyújt ehhez egyrészt az OM honlapján lévő segédanyag, amelyet pont a nyelvi előkészítő évfolyamokkal (NYEK-kel) kapcsolatban dolgozott ki a minisztérium nyelvoktatási munkacsoportja.

Változott a törvény abban is, hogy a kormányzat preferálta azt, hogy a sok Magyarországon tanult nyelv közül az angol nyelv lesz az, amelynek a tanulását - ha a tanuló igényli -, akkor számára lehetővé kell tenni 2010, 2011-től. Látszik az, hogy a magyarországi felmérések, nyelvi atlaszok statisztikai tanulsága szerint a középfokon leginkább az angol nyelvnek az előretörése érvényesül, és az Európai Uniós térben illetve a nemzetközi programokban, az interneten való használatban az angol nyelvnek van tulajdonképpen nagyobb lehetősége. Ez a lehetőség arról szól, hogy azokon a településeken, azokban az iskolákban, azokban a térségekben, ahol valamilyen oknál fogva nem biztosítják a tanulók számára az angolt, mert a foglalkoztatási helyzet, az adott munkaerő ellátottság, a földrajzi régió miatt nem ezt a nyelvet kínálják első vagy második nyelvként, a tanuló - amennyiben igényli, - az angol nyelvtanulást neki biztosítani kell. Nyilván erre felkészülési idő áll rendelkezésre, van még három év, mind a tárca, mind az intézmények számára, hogy ennek eleget tegyenek. A minőségfejlesztés kapcsán a közoktatási törvény 44. §-ának a korábbi állapota - miközben egy korszerű és előremutató intézményi minőségértékelési-, irányítási stratégiát fogalmazott meg az intézményi minőségbiztosítás kötelező tételével - nem rendelkezett egyes feladatokról. Nem beszélt arról, hogy a vezető feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelését kötelezően rögzíteni kell, meg kell határozni. A jogalkotónak egyértelmű szándéka volt az, hogy az intézményi vezetői körnek is megtörténjen az értékelése, másrészt pedig inkább az értékelési szempontok beépítése az intézményi minőségirányítási programban meg kell, hogy jelenjen a jövőben. Ez a feladat az intézmények számára 2007. március 31-gyel zárul. Tehát az intézmények számára eddig a határidőig kell az intézményi minőségirányítási programot átvizsgálni, ezekkel az új elemekkel kiegészítve.  

A másik kapcsolódó törvénymódosítási elem a Kt. 99. §-át érintette, ami pedig az országos mérések rendszerére vonatkozóan sok új elemet vitt be most nyáron a törvénybe. Úgy gondoljuk, hogy az országos kompetenciamérések - amelyek a két kiemelt kompetencia területen meglehetősen valid, és most már egyre pontosabb adatsorokat biztosítanak -, lehetőséget adnak egy sokkal alaposabb és a mostanihoz képest szerteágazóbb minőségbiztosítást is hozzákapcsolva az intézményi önfejlesztésre. A mérések a lebonyolítását illetően megteremthetik azt a hátteret, amely olyan adatokat, intézményi, regionális képet szolgáltat a jelenlegihez képest több, magasabb és minőségibb szinten, amit az intézményi továbbfejlesztésbe be lehet emelni. A teljeskörűség a négy évfolyamon megjelent, illetve az adott szintet alulteljesítő iskolák felszólítása az intézményfejlesztési program készítésére, továbbá az OKÉV ezzel kapcsolatos jogkörei jelennek meg még a rendelkezések között. 

Változtak a foglalkoztatási szabályok is számos ponton. Ezekről volt szó, erről nagyon sok információ jutott már el az intézményeknek, az OM honlapján segédletet tettünk közzé, másrészt pedig a kapcsolódó 138-as kormányrendelet (KJT) szintén további szabályokat határoz meg a munkáltatóknak.  Több olyan jogszabály-módosítás várható még ebben a tanévben, amelyekről beszélni szeretnék. Az egyik, az a közoktatási törvényből fakadó NAT felülvizsgálat, hiszen a törvény előírja a 93.§ szerint, hogy a miniszter háromévente értékelje az Alaptanterv bevezetését, és az azóta eltelt idő szükségszerű változásokat eszközöl a központi, tartalmi dokumentumban. A miniszter felkért egy bizottságot annak érdekében, hogy a meglévő, hatályos dokumentumot - amely jelenleg az iskolarendszer három évfolyamán már működik - tekintse át, elemezze, hogy mi az, ami változott a NAT készítése, tehát 2002, 2003 óta, és melyek azok az elemek, amelyek indokolttá tesznek egy NAT kiegészítést, felülvizsgálatot. Szükség van egyrészt a NAT felülvizsgálatra, másrészt pedig jelzem, hogy csak minimálisan szándékozunk hozzányúlni a NAT-hoz. Ugyanakkor vannak olyan elemek, amelyeket vagy a NAT kiadásáról szóló kormányrendelettel kell pontosítani, vagy beépíteni, és vannak olyan változások, amelyeket magában a tantárgyi struktúrában, az általános célkitűzésekbe, a prioritásokba, a kiemelt fejlesztési területekbe kell majd beépíteni. Vannak olyan elemek a NAT felülvizsgálatban, amelyek 2003-2006 közötti törvénymódosításokból fakadnak, és ezekre a jelenlegi NAT nem ad választ, az iskolának ezzel feladata van. Ezek az elemek egyrészt az integrációs oktatás megszervezésével kapcsolatosak., Az iskola otthonos foglalkozások pedagógiai tartalmához kötődnek. A szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatásnak az elindított folyamatához.  A tanulók értékeléséhez, a szöveges értékelés bevezetéséhez.  De van még a 9. évfolyamnak, a nyelvi előkészítő évfolyamnak a rendszere, hiszen azt pontosan tudjuk, hogy ezáltal tulajdonképpen a közoktatás 12 évfolyama szépen lassan 13 évfolyam felé halad. Jelenleg is az intézmények fele gyakorlatilag 13 év, és 2010-től a közoktatási rendszer 13, 14 évre nyúlik meg a nyelvi előkészítő évfolyamok kötelező bevezetésével.  

A másik nagyobb jogszabály alkotási elem az érettségi vizsga jogszabályi környezetének változása, amelyben több jogszabály, de leginkább a 100/1997-es kormányrendelet, a részletes követelményeket, vizsgaleírásokat tartalmazó 40/2002-es miniszteri rendelet szerepel. Egyrészt azt mindenki, különösen a szakértők, pontosan tudják, hogy a minisztérium honlapján a jogszabály tervezetek között fent megtalálható az érettségi vizsga, a 100/1997-es kormányrendelet módosításáról szóló tervezet. A teljesség igénye nélkül néhány elemet megemlítek. Az egyik a filozófia, dráma, művészettörténet vizsgatárgyak kiegészítése. A másik pedig az új szerb népismeret tantárgy, ami csatlakozni fog ehhez a rendszerhez. A következő elem, hogy a közoktatási törvény nyári módosítása kitér arra, hogy a díjköteles vizsgák körét át kell alakítani, és szabályozni kell a vizsgaszabályzatban. Úgy, hogy ezen vizsgakör lesz pontosítva, és az ezzel kapcsolatos szabályozás jelenik meg, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek mellett az érettségi vizsga ingyenes, bizonyos feltételek mellett meg nyilván díjkötelessé válik. Változik a vizsga és az értékelés egy része alól felmentés szabályozása is.  

Vannak nagy számban ágazati, miniszteri rendeletek, amelyek nyilván több szemponton változnak, vagy változtak, ezek közül csak néhányat kiemelve, mert ezek azt gondolom, hogy hamarosan meg fognak jelenni, tehát mindenképpen tudni kell róla.  

Az egyik az a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994-es MKM rendelet, amely négy ponton fog megváltozni, négy új alponttal fog kiegészülni a 39.§. Az egyik a képességfejlesztő kompetencia csomagoknak a helyét és a rendszerét, fogalmát be kell építeni a közoktatási jogszabályokba, hiszen ez jelenleg nincsen pontosan szabályozva, és a közoktatási törvény egyetlen egy kifejezése utal ennek a létezésére a 2003-as módosítás óta. Azonban, hogy ez mit tartalmaz, miből áll, tulajdonképpen a NAT-ban hátul megtalálható értelmezéseken kívül nincsen olyan leírás, megfogalmazás, ami ezeknek az alkalmazhatóságát előírná. Egyrészt erről fog a rendeletmódosítás szólni. A másik módosítási elem az Arany János Kollégium program, és a tehetséggondozással kapcsolatos kiegészítés lesz. Sajnálatos módon mind a mai napig a költségvetési törvényen kívül az Arany János program nem található meg a közoktatási jogszabályokban. A módosítással a program meghatározása, a programhoz való csatlakozás feltételei, az együttműködési megállapodás, amelyek bekerülnek a rendeletbe.  

A következő elem pedig a közoktatási típusú sport iskolának a fogalma fog meghatározásra kerülni. Talán kevesen tudják, de a közoktatás intézményi rendszerében van egy olyan sajátos intézménytípus, amelynek kereteiben, hálózatában több, mint ötven intézmény tartozik, amelyek az utánpótlás, a versenysport, az élsport számára képeznek tanulókat. Úgy, hogy közben a tankötelezettségüket is teljesítik.  

Változni fog a tankönyvvé nyilvánításról szóló 23/2004-es OM rendeletünk, ami jelenlegi formájában rendkívül komoly problémákat állít a pedagógiai programcsomagok terjesztése, iskolákba való eljuttatása terén, hiszen az NFT fejlesztéssel létrejött programcsomagok fejlesztése a tankönyvkiadói kör felé való kipályáztatása jelenleg gyakorlatilag lehetetlen a jogszabályok alapján. Úgy, hogy ebben a rendszerben ezek a kompetencia alapú készségfejlesztő programcsomagokat, pályázati úton lehet az oktatási miniszternek eljuttatni, átadni a pályázóknak, akik ezt a pályázattal elnyert programcsomagot utána az intézmények számára el tudják juttatni, át tudják adni.  

Három rendeletünk változik még ebben a félévben, az egyik a 40/2002-es OM rendelt, ennek a módosítása reményeink szerint decemberig megtörténik, a másik rendelet, amit változtatni fogunk, a közoktatási törvénynek a 40. és a 99. §-ával összefüggésben a nevelési, oktatási intézmények minőségbiztosításáról szóló 3/2002. OM rendelet.

A harmadik módosuló elem a kerettantervek kiadásának, jóváhagyásának rendjéről szóló rendelet, amelybe az OKNT  és a Közoktatási Tanács által egyetértésben elfogadott sportiskolai kerettanterv megjelenik, és ezzel ez az intézménytípus, a sport és az oktatási kormányzat együttműködésében széles körben tud működni.  

Köszönöm szépen a figyelmet.