Kapornai Judit

A közoktatási intézmények hatósági ellenőrzésének metodikája

Tisztelt Kollégák!

Szeretettel köszöntöm Önöket a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda VIII. Országos Közoktatási Konferenciájának szakértői szekcióülésén.

A konferencia az „Értékek és értékelés a közoktatásban” címet viseli.

Szinte lehetetlenre vállalkozunk akkor, ha taxatíve szeretnénk felsorolni azt, hogy egy közoktatási intézményt milyen szempontok alapján lehet értékelni.

Egy szelete az értékelésnek, ha hatósági ellenőrzés történik. A hatósági ellenőrzés tulajdonképpen az összhangot vizsgálja a jogszabályi előírások és az intézmény működése között.

Ennek a szekcióbeli előadásnak az a célja, hogy (szorosan kapcsolódva Merklné Kálvin Mária Osztályvezető Asszony előadásához) lépésről lépésre bemutassa azt, ahogyan a hatósági ellenőrzés történik.

Miért fontos, hogy ezt Önök megismerjék? Egyrészt azért, mert intézményvezetőként jó, ha tudják, mire számítsanak akkor, ha értesítő levelet kapnak arról, hogy az Önök által vezetett intézményben hatósági ellenőrzés lesz.

Másrészt volt már példa arra, és várhatóan lesz is, hogy az OKÉV közoktatási szakértők bevonásával végez hatósági ellenőrzést.

Miről is fognak Önök hallani ezen az előadáson?

• Először is vázoljuk a hatósági ellenőrzés jogszabályi hátterét (1),
• definiáljuk a hatósági ellenőrzés fogalmát (2),
• ismertetjük a hatósági ellenőrzés módszereit (3),
• a hatósági ellenőrzés területeit (4),
• a hatósági ellenőrzés folyamatát (5).
• Említést teszünk a 2006-os év első féléves ellenőrzéseiről (6),
• illetve az OKÉV új feladatáról (7).

Természetesen Önök feltehetik az előadás közben felmerült kérdéseiket is, hiszen egy szekcióülésnek ez is a célja.

(1)

Nézzük akkor elsőként a jogszabályi hátteret: legfontosabb és hivatkozunk a továbbiakban a Ktv-re és a Ket-re. A felsorolás itt csak a hatósági ellenőrzés jogszabályi hátterét jelenti, nem pedig a közoktatásban alkalmazandó jogszabályokat (gondolok a 11/1994. MKM rendeletre).

A hatósági ellenőrzés jogszabályi alapjai

–         1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.),

–         2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.),

–         1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről,

–         1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,

–         2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről,

–         20/1997.(II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról,

–         105/1999.(VII.6.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról,

–         218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről.

(2)

Nézzük a hatósági ellenőrzés fogalmát!

Ennek lényege, hogy az OKÉV csak a jogszabályok által biztosított felhatalmazás alapján, és az azok által meghatározott területeken vizsgálódhat.

Tehát nincs jogosítvány arra, hogy egy nevelési-oktatási intézmény egész tevékenységét vizsgálja.

A hatósági ellenőrzés fogalma

A hatósági ellenőrzés azon jogosítványok összessége, amelynek birtokában az OKÉV meghatározott körben vizsgálja a nevelési-oktatási intézmények tevékenységét.

A hatósági ellenőrzés a jogszabályban foglalt rendelkezések betartásának, valamint a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatokban foglaltak ellenőrzése.

Az OKÉV ellenőrzési hatáskörét a hivatkozott jogszabályok pontosan meghatározzák, e szerint az ellenőrzés nem terjed ki az ellenőrzött nevelési-oktatási intézmény egész tevékenységének valamennyi szempontot magába foglaló vizsgálatára, csak a jogszabályi felhatalmazás alapján meghatározott területekre.

(3)

Milyen módszerei vannak a hatósági ellenőrzésnek?

A hatósági ellenőrzés módszerei:

–   dokumentum ellenőrzés,

–   dokumentum vizsgálat,

–   munkafolyamat vizsgálata,

–   felvilágosítás kérés,

–  kép-és hangfelvétel készítés,

–  szemle.

Dokumentum vizsgálat és dokumentum ellenőrzés azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, hogy a jogszabályban előírt dokumentumokkal rendelkezik-e az adott intézmény, és az előírásoknak megfelelően vezetik-e azokat.

A munkafolyamat vizsgálata:

Szabályozzák-e azokat a folyamatokat, amelyeket a törvények, rendeletek előírnak számukra?

Helyesen szabályozzák-e azokat?

Például a térítési díjak meghatározásával ez jól példázható:

Ktv. meghatározza, hogy a fenntartónak kell szabályoznia. Akkor megnézzük a szabályzatot. Meghatározza milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban az igazgatónak, és megnézzük, hogy az igazgató hogyan hajtja ezt végre.

Felvilágosítást kérünk, (mivel a fenntartó és az intézmény képviselője jelen van) ha valamit nem értünk a dokumentumokból, esetleg, ha olyan téma merül fel, hogy súlyosabb hiányosságra utal, akkor helyszíni meghallgatási jegyzőkönyvet vehetünk fel.

Példa:

Osztálynapló vizsgálata – feltűnt, hogy a 9. osztályt fél év alatt végzik el a tanulók. Erről készült a felvilágosítás kérése miatt szóbeli meghallgatási jegyzőkönyv.

Kép és hangfelvétel – rendkívül ritka.

Szemle – pl.: a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétének ellenőrzése.

(4)

A hatósági ellenőrzés területei

A Ktv. 95/A. §-a határozza meg azokat a jogköröket, amelyeket az OKÉV hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhat.

Maximális osztály és csoportlétszámra vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartását minden ellenőrzés keretében vizsgáljuk. Megnézzük, hogy az adott intézményben - ha túllépik a Ktv-ben előírt maximális létszámot - , rendelkeznek-e fenntartói vagy OKÉV engedéllyel.

A minimális eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását az elmúlt félévben az önkormányzati fenntartású, alapfokú művészetoktatási intézményekben vizsgáltuk.

Eddigi leggyakoribb ellenőrzésünk a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók költségvetési támogatása igénylésére vonatkozó rendelkezések megtartása, és alkalmazási feltételek vizsgálata, tanügyigazgatási ellenőrzés volt. Az ellenőrzésre a Magyar Államkincstár munkatársaival együtt kerül sor.

Az ellenőrzés területei, érintett intézmények
A nevelési-oktatási intézményekben a maximális osztály-csoportlétszámra vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény
A gyermek- és tanulói balesetvédelemre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény Kivétel: szakközépiskola, speciális szakiskola, középiskola gyakorlati képzés
A tanulói óraterhelésre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény
Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény
A minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény
A nem helyi önkormányzati intézményfenntartók költségvetési támogatása igénylésére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartása	Csak a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények
Az alkalmazási feltételekre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény
A kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére, valódiságára vonatkozó rendelkezések megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény
Az állami vizsga megszervezésére, lebonyolítására vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartása	Minden nevelési-oktatási intézmény

Nézzük most meg azt, hogyan történik a hatósági ellenőrzés megtervezése, hogyan történik a hatósági ellenőrzés, és hogyan zárul le.

Az ellenőrzés megtervezése

1.      Az oktatási miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján

2.     Az OKÉV főigazgatója éves munkatervben határozza meg

3.     Az OKÉV regionális igazgatóságai éves munkaterv alapján végzik

4.     A mintaválasztás szempontjai:

–         fenntartó típusa,

–         fenntartó által fenntartott intézmények száma,

–         intézménytípus,

–         tanulólétszám,

–         előző időszak utóellenőrzései.

A 2006-os év ebből a szempontból különleges év volt, mivel a Költségvetési törvény előírta az OKÉV számára, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények normatíva igénylését teljes körűen ellenőrizze le. Ez igen nagy feladatot jelentett a munkatársak számára, de örömmel tájékoztatom Önöket arról, hogy sikerült elvégezni az ellenőrzést és ennek eredményéről az előadás későbbi részében fogok majd szólni.

 

Az ellenőrzési program

A regionális igazgatóságok számára ellenőrzésre kijelölt intézményekre vonatkozóan egyedi ellenőrzési programot készítenek az ellenőrzésre kijelölt munkatársak. Az ellenőrzési programnak kötelezően tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

• Az ellenőrzést végző regionális igazgatóság megnevezését,
• Az ellenőrizni kívánt fenntartó megnevezését, székhelyét,
• Az ellenőrzésbe bevont oktatási intézmények megnevezését, székhelyét, OM azonosítószámát,
• A vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, az ellenőrzés pontos célját, módját,
• Az ellenőrzés alá vont területeket,
• Az ellenőrzés időszükségletét, kezdés, befejezés időpontját,
• Az ellenőrzést végzők nevét, beosztását,
• A jegyzőkönyv elkészítésének határidejét,
• Keltezést, a programot jóváhagyó aláírását.

Az ellenőrzési programot nem küldjük ki, de vezérel minket.

Az ellenőrizendő intézménynek értesítő levelet küldünk arról, hogy mit és hogyan fogunk ellenőrizni, ezt 7 nappal az ellenőrzés megkezdése előtt küldjük ki.

Az értesítő levél tartalma:

• Az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás,
• Az ellenőrzés célja, tárgya, területei,
• Az ellenőrzés fajtája,
• Az ellenőrzés módszerei,
• Az ellenőrzés időtartama,
• Véleménynyilvánítás módja,
• Ellenőrizendő tanügyigazgatási dokumentumok felsorolása,
• Előzetes adatok, dokumentumok bekérése.

Az értesítő levelet 7 nappal az ellenőrzés megkezdése előtt küldjük ki. Nem kell kiküldeni, ha az veszélyeztetné az ellenőrzést, illetve a vizsgálatot.

Az értesítő levélben jelezzük az intézménynek, hogy az ellenőrzéshez milyen dokumentumokra van szükségünk, valamint az ellenőrzés módszerét. Az ellenőrzés módszere általában a dokumentumelemzés.

Az ellenőrzést végzők a helyszíni ellenőrzés során bemutatják az intézményvezetőnek és az intézmény jelenlévő fenntartójának a megbízólevelüket, majd az értesítő levélben jelzett módszerrel (általában dokumentumelemzés) elkezdik a helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzést végző kolléga egyéniségétől függ az, hogy segítséget kérő kérdésekkel végzi az ellenőrzést, vagy kizárólag a dokumentumokra koncentrál. Bármennyi ideig is tart a helyszíni ellenőrzés, annak minden napjáról napi jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az aznap elvégzett ellenőrzés mozzanatait. Természetesen a jegyzőkönyv egy-egy példányát átadjuk az intézményvezetőnek és a fenntartó képviselőjének is. A jegyzőkönyv formája minden vizsgálat esetében ugyanaz az ország egész területén, hiszen az OKÉV munkatársai egy standardizált eszközrendszerrel dolgoznak.

A napi jegyzőkönyv tartalma:

• A helyszíni ellenőrzés megállapításai,
• Az eljáró hatóság megnevezése, az ügy tárgya és az ügyiratszám,
• A jegyzőkönyv készítésének helye, ideje,
• Az ellenőrzés során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges megállapítások,
• Az ügyfél nyilatkozata,
• A jegyzőkönyv mellékletét képző dokumentumok tételes módon
• Záradék, amelyben az ügyfél jelzi, hogy kíván-e 8 napon belül a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt tenni, ill. a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért.

A hatósági ellenőrzés akadályozása

Ritkán, de előfordulhat az, hogy a hatósági ellenőrzést akadályozzák az érintettek. Mit tekinthetünk akadályoztatásnak? Ha

• az ellenőrzéshez szükséges iratot az ügyfél nem bocsátja az ellenőrzést végző rendelkezésére,
• az ellenőrzést megakadályozza,
• az iratot megsemmisíti.

Ilyen esetben eljárási bírság szabható ki.

Szankció a hatósági ellenőrzés akadályozása esetén

Az eljárási bírság:

• Legkisebb összege: 5.000.-Ft
• Legmagasabb összege: 500.000.- Ft
• Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: 1.000.000.-Ft

Kiszabható ha,

• Az ellenőrzéshez szükséges iratot az ügyfél nem bocsátja az ellenőrzést végző rendelkezésére,
• Az ellenőrzést megakadályozza,
• Az iratot megsemmisíti.

Eljárási bírság kiszabására akadályoztatás miatt az előző félévben egy esetben került sor.

Példa:

Egy ellenőrzésen felmerült a vizsgálat kiterjesztésének szükségessége. Az ellenőrzött intézmény fenntartója nem járult hozzá a kiterjesztett vizsgálat lefolytatásához. Erről szóbeli meghallgatási jegyzőkönyvet vettünk fel
            akadályoztatás.

Az ellenőrzés lezárása

A helyszíni ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik.

Lehetséges intézkedések:

• Figyelemfelhívás
• Felügyeleti bírság
• Szabálysértési eljárás megindítása
• Indítványozás az oktatási és kulturális miniszternél
• Kezdeményezés a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál
• Kezdeményezés más hatóságnál
• Az érintettnek joga van észrevételt tenni a jegyzőkönyvben foglaltakra.

Az elsőfokú határozatot az OKÉV főigazgatója hozza, de az érintettnek joga van fellebbezést benyújtani 15 napon belül az oktatási és kulturális miniszterhez.

Az elvégzett ellenőrzések alapján az OKÉV Központi Főigazgatósága adatbázist hoz létre az alábbi tartalommal:

• Nevelési-oktatási intézmény megnevezése,
• Székhelye,
• OM azonosítója,
• Fenntartó megnevezése,
• Ellenőrzött terület,
• Ellenőrzés ideje,
• OKÉV döntése,
• Egyéb fontos megállapítások.

Egy rövid statisztikai összegzés:

Ellenőrzések 2006-ban

A költségvetési törvény 120.§-a hatósági ellenőrzést rendelt el az alapfokú művészetoktatási intézmények teljes körére. (2006. június 30-ig a nem önkormányzati fenntartású intézményeknél)

TELJES KÖRŰ ELLENŐRZÉS a 2006. február 1-jei normatíva igénylésre vonatkozóan.

Az ellenőrzés eredménye

Összes művészetoktatási intézmény	860 db	24 milliárd Ft állami támogatás
Nem állami, nem önkormányzati művészetoktatási intézmény	279 db	7,8 milliárd Ft állami támogatás

A vizsgálat eredménye

133 intézményben 292,6 millió Ft normatíva túligénylés

81 intézményben 39,6 millió Ft normatíva aluligénylés

Alkalmazási feltételekre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése

Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak végzettsége, képzettsége

Ktv. 17. § (1) bek., 127. §, 128. §

Pedagógusok

• Foglalkoztatás módja;
• Ktv. 15. § (1),(5) bek.;
• Ktv. 16. § (1);
• Munka Törvénykönyve, Közalkalmazottak jogállásáról szóló Tv. + Ktv. együttes alkalmazása;
• Ktv. 16.§ (2) bekezdés: büntetlen előélet (az erkölcsi bizonyítvány igazolja);
• Ptk. 474. § - 480. §.

Ellenőrzött dokumentumok:

• Kötelező nyilvántartások megléte Ktv. 2. sz. mell.;
• 20/1997. (II. 13.) Korm. rend. a Ktv. végrehajtásáról 12/D § (5) bek.;
• Tantárgyfelosztás;
• Órarend;
• Diploma;
• Erkölcsi bizonyítvány;
• Munkaszerződés, kinevezés, megbízási szerződés.

Végezetül szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy a Közoktatási törvény 2006. szeptember 1-től hatályba lépő módosulása egy új feladatot adott az OKÉV számára.

A Ktv. 2006. szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezése:

A Ktv. 26.§ (1) és (3) bekezdése módosul:

• A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszűnik, és másik iskola tagintézményeként működhet csak tovább.
• Határidő: 2008. augusztus 31-ig kell gondoskodni a fenntartónak a feladatellátás iskolaellátás nélküli megoldásáról.

Ha a fenntartó nem tud erről gondoskodni:

• OKÉV engedély
• Továbbműködés
• Az OKÉV dönt a székhely szerinti kistérségi társulás és a megyei közigazgatás hivatal bevonásával
• Határidő: Az engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani.
• Jelenleg az OKÉV-ban az engedélyezési eljárást dolgozzák ki.

 

Köszönöm a figyelmet!