Zsombok Lajos

Közoktatási feladatellátás közös igazgatású közoktatási intézményekben

A pogányvölgyi közoktatási feladatellátási modell

 

1. Bevezetés

A Pogányvölgy egyike az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségének. A Somogy megyében található kistérséget a Balaton 10 háttértelepülése alkotja.

1. sz. ábra

A Pogányvölgy települései (aláhúzva)

Elérhető az M7-es útról Balatonbogláron dél-felé fordulva Kaposvár irányába. 9 km távolságban található Szőlősgyörök, ahonnan keleti irányba kitérve alig 2 km-re terül el Gyugy kisközség. Szőlősgyörökből 5 km-t utazva Lengyeltótiba, a térség központjába ér a látogató. A kisváros központjában keleti irányt véve kereshető fel Hács, a város  déli részén jobbra fordulva 4 km-re található Buzsák, Kaposvár felé keleti irányba tartva lehet Kisberényt felkeresni. Somogyvár előtt nyugati irányban lehet Öreglakra jutni, keleti irányba 4 km távolságra fekszik Somogyvámos. Kaposvár felé tovább haladva, s nyugat felé fordulva kereshető fel a kistérség legdélebbi települése Pamuk. Vasúton a Fonyód-Kaposvári vonatról Lengyeltóti, Öreglak, Somogyvár állomásairól érhetők el a kistérség települései.

A Pogányvölgyi Kistérség már a korábbi években felismerte, hogy a közoktatási feladatok hatékonyabb, szakszerűbb ellátása csak közös összefogás eredményeként valósítható meg.

A többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó jogi szabályozás, a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételek felerősítették a folyamatot, így az önkormányzatok között lévő eddigi társulási kapcsolatokat átértékelve mikro-térségi szinten együttgondolkodva próbálták a rendszert átalakítani.

Ez a folyamat a többcélú kistérségi társulásokra kiírt pályázati feltételek között megfogalmazott 3 éves időintervallumban ment végbe, és felgyorsult a következő évek normatív támogatásainak ösztönző hatásaként.

A kistérségi közoktatási modell kidolgozása szakértő közreműködésével, a SZAK 2003 pályázat keretében kezdődött el. Közös polgármesteri, intézményvezetői értekezletre került sor. Ennek keretében egy már működő kistérségi modellt ismerhettek meg a résztvevők, és feltehették kérdéseiket. Egyeztetések történtek az igények, elvárások, fejlesztési elképzelések feltérképezése, a célok, prioritások meghatározása vonatkozásában. A polgármesterek, intézményvezetők kinyilvánították szándékukat a közös feladatellátás megszervezésére.

A Pogányvölgyi Kistérség polgármesterei az 1/2004. VI. 30. számú határozatukkal – feladataik közös ellátására – megalakították a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulást. A megállapodás határozatlan időre szól.

2. A közoktatási feladatellátás kistérségi összehangolása

 

A közoktatási feladatellátás kistérségi összehangolását az alábbi indokok siettették:

• a területi igazgatás szerkezetének újragondolása,
• a települési önkormányzatok kötelező feladatai között, az egyik legnagyobb szelet a közoktatási feladatok ellátása,
• mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek,
• a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon,
• a tanügy-igazgatási tevékenység ellátásához, ellenőrzéséhez, a fenntartók önállóan nem képesek szakembereket biztosítani,
• a megyei szakszolgálati intézmény túl messze van, így a gyermekek jelentős része ellátatlan marad,
• a pedagógiai szakmai szolgáltatás túl messze került az iskolától, pedagógustól, döntéseikhez, munkájukhoz információhiányában szenvednek mind az önkormányzatok, mind az iskolák, mind a pedagógusok.
• az emberi erőforrások és anyagi eszközök koncentrálása,
• a közoktatási szolgáltatások optimális közelségbe kerüljenek a szolgáltatást igénybevevőkhöz.

És még sorolhatnánk azokat az érveket, amelyek a közös (társult) feladatellátás mellett szólnak!

A Pogányvölgyben 4 közoktatási mikro-térségi társulás jött létre.

2. sz. ábra

Mikro-társulások a Pogányvölgyben

A „közös” feladatellátás törvényi alapjai

a)  Az 1990. évi LXV. törvénynek és az 1997. évi CXXXV. törvénynek való megfelelés

A közoktatásról való gondoskodás Magyarországon a helyi közösségek, illetve azok hatalmi szerveinek, az önkormányzatoknak a feladata. A helyi önkormányzatok szabadon eldönthetik, hogy milyen módon gondoskodnak a településükön élők közoktatási ellátásáról: az óvodáztatásról valamint az általános iskolai nevelésről és oktatásról. Az önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb ellátására szabadon társulhatnak, intézményi társulást hozhatnak létre.

A helyi önkormányzatok képviselőtestületei önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.

A megállapodásban az érintett testületek intézmények közös alapításán túl, azok fenntartására és fejlesztésére vállalnak kötelezettséget. A közös intézmény(ek) fenntartásához a képviselőtestületek a szolgáltatást igénybevevők számarányában járulnak hozzá.

A központi költségvetés pénzügyi eszközökkel is ösztönzi a társulások létesítését és működtetését. A közoktatási feladat ellátására társuló települések normatív támogatást kapnak a központi költségvetésből.

b)  Az LXXIX. törvénynek való megfelelés

A közoktatásról szóló törvény 4. §-a 11. pontja szerint minden olyan intézkedés, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít és mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyeket mégis hátrányos helyzetbe hoz, vagy elkülönít, közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

 

A 4. § (15) hangsúlyozza, hogy a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét kötelesek figyelembe venni. A gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.

 

Aránytalan tehernek minősül, ha a gyermek, tanuló az iskolai nevelést, oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, az intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik, csak tömegközlekedési eszközzel oldható meg.

A pogányvölgyi átszervezések – intézmények jogállásváltozása és a társulásba történő integrálása – nem teremtettek ilyen helyzeteket, mivel a gyermekeknek, a tanulóknak nyújtott szolgáltatások körét, a képzési kínálatot és az ellátás módját nem érintették, és gyerekek, tanulók ugyanazokban az intézményben és a korábbinál jobb színvonalon juthatnak a szolgáltatásokhoz.

 

3. A Lengyeltóti Közoktatási Intézményi Társulás

Az intézményvezetők azt javasolják, hogy a szervezeti változtatások után egy intézmény jöjjön létre, melynek „anyaintézménye” a Fodor András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola legyen. Ebbe tagozódjanak bele a szőlősgyöröki intézmények (iskola és óvoda), a lengyeltóti óvoda és a hácsi óvoda.

Az „alapító” önkormányzatok az intézmény alapfeladatait a következőkben határozták meg:

• óvodai nevelés
• sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
• nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyam
• alapfokú művészetoktatás
• nevelési tanácsadás
• korai fejlesztés
• logopédia és gyógytestnevelés
• továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás
• pedagógiai szakmai szolgáltatás
• intézményi étkeztetés

 

Kiegészítő feladatok:

• intézményi vagyon működtetése
• intézményüzemeltetés
• napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás
• iskolarendszeren kívüli szakmai és nem szakmai oktatás, vizsgáztatás
• munkahelyi vendéglátás
• egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység
• máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás

A társult önkormányzatok által létrehozott intézmény jogállását tekintve többcélú intézmény lett. A közös igazgatású közoktatási intézményben egy intézmény keretei között ellátható bármelyik közoktatási feladat. A különböző közoktatási feladatok ellátásához azonban egymástól elkülönült, szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell kialakítani. Minden az alapító okiratban megjelölt alapfeladathoz külön-külön szervezeti egység tartozik.

Az „új” intézmény neve: Fodor András Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat lett. Rövid neve: Fodor András Óvoda, Iskola és Szakszolgálat. A közoktatási intézmény alaptevékenysége, típusa és neve egymáshoz szorosan kapcsolódik, a közoktatási intézmény nevének ki kell fejezni a közoktatási intézmény típusát!

A közoktatási intézmény által ellátott tevékenységek, feladatok határozzák meg az intézmény struktúráját, belső felépítését. Az egyes feladatok ellátására szervezeti egységek jöttek létre. Az a szervezeti egység, amelyben az intézmény alaptevékenységének végrehajtását szolgáló alapfeladatot látják el, az intézményegység. A más feladatok ellátásához kialakított szervezeti egység a kiszolgáló vagy funkcionális szervezeti egység. Intézményünknek így 4 intézményegysége szerveződött:

1. Óvodák intézményegység
2. Általános iskola és alapfokú művészeti iskola összetett intézményegység
3. Szakszolgálatok intézményegység
4. Gazdasági ellátó szervezet intézményegység

A közoktatási intézmény a feladatait a székhelyén, vagy a székhelyén és a telephelyein látja el. A telephely az a hely, amelyiken a székhelyen kívül szervezeti egység működik. Az intézmény 4 telephelyen látja el alapfeladatait. A telephelyeken 8 évfolyamos általános iskolai nevelést és oktatást, óvodai nevelést és szakszolgálati feladatokat látunk el.

 

3. sz. ábra

A közös igazgatású közoktatású intézmény székhelye és telephelyei

A telephelyeken működő intézményegységek irányítási, képviseleti feladatait a székhelyről nem lehet megoldani, ezért a telephelyeken működő intézményegységek tagintézményként működnek.

Az „új” intézmény tehát közös igazgatású közoktatási intézmény, mert szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. A különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják.

A többcélú intézményeknek azon típusaiban, amelyekben különböző közoktatási intézmények feladatait, és emellett a művelődési ágazatba nem tartozó egyéb más feladatokat is ellátnak, a vezetői feladatok megszervezéséhez kötelezően létre kell hozni az igazgatótanácsot. Abban az esetben, ha az óvodai, iskolai feladatot intézményegység vagy tagintézmény keretében látják el, kötelező az intézményegység-vezetők, illetve tagintézmény-vezetők megbízása. Az intézményegység-vezetők és a tagintézmény-vezetők az intézmény vezetőjének helyettesei (igazgatóhelyettesek).

Intézményünk pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes közoktatási intézmény, amely feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó, intézményegységenként és tagintézményenként elkülönülő, önálló arculatot tükröző, de a tagintézmények közötti átjárhatóságot biztosító tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg.

Az intézmény egy OM azonosítóval rendelkezik, a tevékenységét egy szervezeti és működési szabályzat, egy nevelési – pedagógiai program alapján látja el.

A végrehajtott szervezeti változások után a Fodor András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosítója marad meg, mivel ez lett az intézmény székhelye. A többi a helyzetében bekövetkező jogállásváltozás miatt önállóból tagintézménnyé vált. (nem megszűnt!)

4. sz. ábra

A közös igazgatású közoktatási intézmény intézményegységei és tagintézményei

Az új struktúrában csökkent a vezetői státuszok száma. Ennek magyarázatát a Közoktatási törvény egyes passzusaiban bekövetkező változások adják, tehát nincs összefüggésben a társulással! (A Közoktatási törvény (1. sz. melléklet első rész „A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak” cím „Vezetők alcím 1 – 3. pontja) szüntet meg vezető-helyettesi státuszokat.)

A tagintézménnyé vált intézmények jövőbeni sorsát nem a mikro-társulásban való működtetésük határozza meg, hanem a gyermeklétszám, illetve a születések alakulása.

Európa a kistérségek Európája. A közoktatás megszervezésének elsődleges rendező elve a gyermek mindenek felett álló érdeke. Ebben a megközelítésben a gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy olyan pedagógusok oktassák és neveljék, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A foglalkoztatás oldaláról közelítve ez azt jelentette, hogy azokra a pedagógusokra, akik rendelkeztek az adott tárgy tanítására jogosító diplomával, az átszervezést követően is szükség volt.

Az óvodákban nem volt túlfoglalkoztatás, és nem megfelelő képesítésű munkatárs sem. A Gárdonyi Géza Általános Iskolában voltak olyan tantárgyak, amelyeket olyan pedagógusok oktattak, akiknek nem erre szólt a képesítésük. Ez azt eredményezte, hogy az új tanévtől a lengyeltóti iskolából jártak már ki az adott tantárgyra képesített pedagógusok. (változó munkahely!)

 

4. Az intézmény működtetése

A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai

Az alkalmazotti értekezlet tagja az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A szak-alkalmazotti értekezlet tagjai a vezetők, valamint az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottak.

Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai: az intézmény igazgatója, az általános igazgatóhelyettes, az operatív igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezetők, az óvodai intézményegység-vezető helyettese, a tagintézmények vezetői, a művészetoktatási vezető valamint az intézményegységek képviseletében egy-egy fő. Tanácskozási joggal jelen van a minőségügyi vezető, a gyermekvédelmi felelős és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet, kivéve az intézményegység vezetőjét, akit akadályoztatás esetén a helyettese képvisel.

A nem stratégiai kérdések döntési fórumai a vezetőségi értekezletek és a szakmai csoportok vezetőinek értekezletei és az intézményi érdekegyeztető fórum. Elsőnek tagjai az intézményigazgató és helyettesei, az intézményegység vezetők, az óvodai intézményegység-vezető helyettes, a tagintézmény vezetők, művészetoktatási vezető, a gazdasági vezető. A szakmai csoportok vezetőinek értekezletei a tartalmukban és tevékenységükben azonos típusú intézményegységek koordinációs testületei. Formái: óvodai, általános iskolai, művészeti iskolai szakmai csoportok. Tagjaik a megfelelő típusú intézményegységek vezetői és a tagintézmény vezetők. Legalább havonta üléseznek. Az intézményi érdekegyeztető fórum tagjai a reprezentatív szakszervezetek képviseletében egy-egy fő, a Közalkalmazotti Tanács képviseletében egy fő, az intézményigazgató, illetve megbízottai. A törvényben előírt egyeztetési kötelezettségeknek eleget téve évente legalább kétszer ülésezik. Ha az érdekképviseletek és a KT által delegáltak képviselőinek több mint 50%-a igényli, az ülést össze kell hívni.

Az intézményegységi döntéshozatali fórumok a Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szak-alkalmazotti Közössége, az Óvodák Nevelőtestülete, továbbá az Általános Iskolák és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelőtestülete.

 

Képviseleti jog: Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: az intézményegység-vezetőkre a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét, bármely más ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján.

 

Az intézményegységek szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység illetékességét az intézményegység-vezető látja el. A vezető e jogkört az intézményegység dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: akadályoztatása esetén a helyettesére, képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára.

 

A kiadmányozási jogkör gyakorlása: az intézmény nevében aláírásra az intézményigazgató jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali  intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános helyettes vagy az általános helyettesítést ellátó intézményegység-vezető írja alá.

Az intézményegység vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki.

 

A vezetők közötti feladatmegosztás: az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézményigazgató, a gazdasági vezető, az intézményegység vezetők (tagintézmény vezetők) és helyetteseik látják el. Az intézményigazgatót távollétében az általános helyettes helyettesíti. Az intézmény igazgatóját munkájában intézményegység vezetők és gazdasági vezető segítik.

 A funkcionális szervezeti egységek működése

A központi könyvelés az intézmény székhelyén kialakított gazdasági irodán történik. Az Intézmény működésével kapcsolatos költségek fedezetét elsődlegesen az alábbiakból fedezi: költségvetési hozzájárulás (normatív), kiegészítő támogatások, központi előirányzatok, kötött felhasználású támogatások, valamint pályázati támogatások.

Az intézmény költségvetését az önkormányzatok közösen határozzák meg! A többletköltségeket pénzügyi hozzájárulás címén gyermeklétszám arányában biztosítják.

Mivel a költségvetés elfogadásakor az egyes önkormányzatok egyedi igényeit is figyelembe kell venni, ezért minden szervezetre (tagintézményre) külön költségvetés és beszámoló is készül. Így az intézményfenntartásban érintett önkormányzatok el tudják különíteni a saját településükön működő – és a saját önkormányzatuk tulajdonában maradó – intézményeik működési költségeit.

A szinergiák rosszabb kihasználása magasabb rezsit eredményez, emiatt részletes költségkimutatás szükségszerű. A pontos elszámolás miatt tagintézményenként és szakfeladatonként külön főkönyvi alszámlát és külön banki alszámlát vezetünk.

A számviteli feladatok ellátása két fő könyvelővel biztosított. Az első könyvelő feladatköre a Fodor András Általános Iskola (Lengyeltóti), a Kincsem Óvoda (Lengyeltóti), a második könyvelő feladatköre a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Szőlősgyörök), a Lurkó Óvoda (Szőlősgyörök) és a Napsugár Óvoda (Hács) számviteli feladatainak ellátása. Az egységes költségvetést tagintézményekre bontva is elkészítjük. A beérkező számlákat az intézmény nevére, de a tagintézmény címére kérjük kiállíttatni és megküldetni. A tagintézmény számláit a tagintézmény vezetője hagyja jóvá, és küldi a gazdasági irodába elszámolásra.

A tagintézményeknek havi 20e Ft előleget biztosítunk készpénzfizetésre. (Minden 20e Ft feletti vásárlást egyeztetni kell a gazdasági vezetővel!)

Egyetlen pénztár működik, a központi pénztár. Tagintézményenként vezetünk pénztárkönyvet. A Fodor András Iskola és Kincsem Óvoda (Lengyeltóti) térítési étkezési díjainak beszedése is itt történik. A tagintézményekben az étkezési díjakat a helyben kijelölt személy gyűjti össze (ügyviteli dolgozó), és csekken fizeti be a tagintézmény folyószámlájára.

Élelmezés-vezetés

Főzés három konyhán történik. Az élelmezés vezetését a központi (Lengyeltóti) konyha élelmezésvezetője végzi, munkáját egy készletnyilvántartó-könyvelő segíti, aki távollétében helyettesíti is. A hétközi diákotthon miatt napi ötszöri étkezést kell biztosítani. Naponta átlagosan 1100 adag ebéd készül.

A nyersanyagok egységes beszerzésére törekszünk, kihasználva a mennyiségi kedvezményeket. Az élelmezési költségeket, bevételeket konyhákra lebontva könyveljük, illetve az analitikus készletnyilvántartást egységes rendszerben végezzük.

Az étkezési nyilvántartólapot minden tagintézmény maga vezeti, és a hónap végén számfejtésre leadja a központi irodán dolgozó pénztárosnak.

Természetesen a tagintézmények adminisztrációját is el kell látni. A napi ügyvitellel és a konyha működtetésével összefüggő adminisztrációt a szőlösgyöröki tagintézményekben 1 főállású dolgozó látja el. A tagintézmény-vezetők adminisztrációs tevékenységükhöz igénybe vehetik a központi intézmény adminisztrációját akár kirendeléssel, akár úgy, hogy a tagintézmény-vezető jön be a központi titkárságra.

 5. A fejlődés útjai, lehetőségei

A kistérség oktatásfejlesztési stratégiáját olyan elképzelésre építettük, amely 3 év távlatában fő vonalaiban ugyan kiépíthető volt, de csak hosszabb távon tudja megvalósítani a megfogalmazott célkitűzéseket, a meghatározott cselekvési irányt. Olyan kistérséget kívánunk működtetni a jövőben:

• amelyben a települések –megőrizve önállóságukat– szerves egységbe tömörülnek. Ez az egység a közös érdekeken, a települési érdek figyelembevételén, valamint az erőforrások racionális kihasználásán alapul.
• amelyben nincs függőség, az önkormányzatok között mellérendeltségi viszony van.
• amely olyan alapfokú képzéssel, s ezen belül olyan infrastruktúrával, olyan szolgáltatási kínálattal, olyan szakember gárdával rendelkezik, amelyben a térség minden rétege megtalálja a saját igényeinek megfelelő intézményt, s amely hatékonyan képes megalapozni a térség hosszú távú fejlődését.
• amelyben a térség minden iskolája az önállóan nem megoldható feladatok ellátására közös megoldásokat keres.
• amely az esélyegyenlőség megteremtésével lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására és a lemaradók felzárkóztatására egyaránt.

 

6. Összegzés

A Pogányvölgyben már működnek az iskolatársulások, melyeket a létszámadatok figyelembevételével célszerű felülvizsgálni, hogy a jelenleginél is hatékonyabb működési feltételek teremtődjenek meg.

A közös irányítású iskolák létrehozása önmagában nem jelentette sem egy óvoda, iskola, vagy tagozat megszüntetését, sem egyik vagy másik településnek a fenntartásból való kiszorulását. Lehetőséget teremtett viszont arra, hogy az érintett fenntartók közösen üzemeltetve az iskolát takarékosabban gazdálkodjanak, s az így megtakarított összeget kiegészítő tevékenységekre –felzárkóztatás, tehetséggondozás– fordíthassák, javítva ezzel az oktatás színvonalát. A közös irányítás előnye a „közös” tantestület, amelynek tagjai az igényeknek megfelelően vesznek részt egyik, vagy másik tagiskola munkájában. (változó munkahely!) Ezzel jelentősen javult a szakos ellátottság, bővült a nyelvtanulás választéka, a művészetoktatás mindenki számára elérhetővé vált, a szakszolgálatok utazó munkatársai helybe viszik a lehetőségeket, a rehabilitációs célú foglalkozásokhoz nem a gyerekek utaznak, nem nekik kell a megszokott környezetükből kiszakadni.