Kovács Tibor

A KÖSZE jövőbeli tervei, elképzelései a szakértői munka

menedzselésére, a lehetőségek bővítésére

A Közoktatási Szakértők Egyesülete tízéves múltra tekint vissza. 1995-ben hozta létre az alapítók szándéka ezt a civil szerveződési formát, amelybe az Országos szakértői listára felkerült szakértők jelentkeztek. Az egyesület kimondottan a szakértők szakmai érdekeinek képviseletére jött létre. Kezdettől fogva politikamentes, saját önkormányzattal rendelkező szakmai és érdekképviseleti szervezetnek tekintette önmagát. Tevékenységét – az alapszabály szerint – az ország területén fejti ki. Küldetéséről szóló nyilatkozatában alapként fogalmazták meg, hogy elősegíti a magyar közoktatás eredményességének biztosítását és fejlesztését. Közhasznú szervezetként a közoktatásban dolgozók, a közoktatási intézményeket fenntartók, a szülői és a tanulói civil szervezetek munkáját kívánja segíteni. Az egyesület szervezeti tevékenysége két területen volt az elmúlt tíz évben hangsúlyos:

• munkánkat regionális szinten, a megyei tagozatok útján fejtettük ki;
• a tisztségviselők szakmai és közéleti tevékenységén keresztül országos szinten történő együttműködésre és képviseletre törekedtünk.

Az egyesület sajátos helyzetéből adódik, hogy sok tekintetben újra kell fogalmazni feladatait és lehetőségeit a megváltozott szakmai és társadalmi igényekhez kell igazítani. Mindenképpen tisztázni szükséges az egyesület jövőbeni szerepét formai és szervezeti oldalról is.

Tagságunk egy jelentős része az „ernyőszervezet” jelleget erősíti. Ennek a megközelítésnek a lényege, hogy az egyesület engedi a különféle szervezeti formák megjelenését – megyei tagozatok, megyei egyesületek, regionális szerveződés –, és ezeket összefogva érvényesíti országos hatáskörű civil szerveződésként a tagság érdekeit. A tagság köréből megfogalmazódik egy másik vélemény is, miszerint az egyesületnek „ kamaraként” kellene folytatni tevékenységét. Véleményüket és szándékukat arra alapozzák, hogy:

• a kamara garantálja a minőségi szakmai munkát,
• az etikai kódex előírásainak betartása lenne a tagsági viszony alapfeltétele,
• lehetőséget adna az erőteljesebb szakmai jelenlét és érdekképviselet megvalósítására.

A szervezeti felépítés tisztázásával egyidőben el kell végeznünk a tagnyilvántartás felülvizsgálatát is. Jelenleg a KÖSZE-nek közel 1350 tagja van, ugyanakkor szükséges tisztázni, hogy ez a tekintélyes létszám a valóságban, vagy csak papíron létezik. Az ismételt regisztrálásnak az alapja annak a tisztázása, hogy:

• mit vár el a tagság a KÖSZE-től?
• másrészt: mit tud biztosítani az egyesület a tagjainak?

Mindezek átgondolása után lehet sok tekintetben újra megfogalmazni tevékenységünk alapjait, amelynek a legfontosabb mutatói lehetnek:

1. Az állami szintű iskolai felügyeleti jogot gyakorló minisztérium előtt határozottabban kell képviselni tagságunk szakmai érdekeit.
2. Szakmai-módszertani oldalról szükséges leginkább segíteni a szakértők tevékenységét.
3. Civil szervezetként markánsan kell megjelennünk a szakértőket érintő jogalkotási folyamatban.
4. Az ország számos körzetében működő és különböző felkészültséggel, oktatási gyakorlattal rendelkező szakértőket fel kell készítenünk az előttük álló feladatokra, megbízatásuk eredményes ellátására. Ezt tömören így lehetne megfogalmazni: elsődleges küldetésünk a tagság szakmai kondicionálása.
5. A szakmai-módszertani segítség jól bevált és eredményesen működő kereteként folytatjuk a 2004-ben beindított akkreditált szakértői tanfolyamunkat.
6. Kiemelten támogatjuk a pedagógiai szakmai szolgáltató intézetekkel és a helyi oktatáspolitikát befolyásoló szervekkel, szervezetekkel való együttműködést.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy szükséges az egyesület jövőbeni feladatait jól meghatározni, a tagság igényeihez, elvárásaihoz igazítani, s ebből adódóan egy markánsabb szakértői jelenlét és érdekképviselet feltételeit megteremteni.