Gönczöl Enikő -Vass Vilmos

Az oktatási programok fejlesztése

1. A programfejlesztés helye, szerepe a tartalmi szabályozás rendszerében

2003-ban megtörtént az 1995. évi Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. A megújult dokumentum megőrizte alaptantervi, stratégiai jellegét, ugyanakkor megerősödött fejlesztő funkciója is. A kiemelt fejlesztési feladatok megfogalmazása, valamint a műveltségterületek tartalmának felülvizsgálata révén az összefüggések, a folyamatok tanítása-tanulása is a korábbinál nagyobb szerepet kapott benne. Az új Nemzeti alaptantervet életbe léptető kormányrendelet (243/2003. (XII. 17.) miközben rendelkezett a dokumentum kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, körvonalazta egyúttal a tartalmi szabályozás új rendszerét is.

A bevezetés felmenő rendszerben, 2004. szeptember 1-jével, az általános iskolák 1. évfolyamán kezdődik meg. Ehhez kapcsolódóan elindul egy folyamatos jellegű, új típusú tartalmi fejlesztés, amelynek nyomán fokozatosan háromszintűvé válik a tartalmi szabályozás rendszere. A ma még kétszintű rendszer egyik pólusán a NAT, a másikon pedig az egyes iskolák helyi tantervei helyezkednek el. E két, régóta létező szint között közvetítő elemként alakul majd ki lépésről lépésre – választható alternatívákat felvonultatva – a kerettantervek és a programcsomagok kínálata. Ez a kínálat várhatóan komoly segítséget nyújt majd az iskoláknak helyi tanterveik kialakításához, s egyúttal jól szolgálja a közoktatás tartalmi modernizációját és módszertani megújulását. A meginduló folyamatok orientálhatják a tantervek és taneszközök fejlesztőit, valamint a különféle mérési és értékelési eszközök megtervezőit is.[1]

2. Az oktatási program fogalma és elemei

A szakmai közgondolkodásban most kezd letisztulni az új kategória tartalma. Ennek értelmében az oktatási program egy adott céllal létrejövő tanulási – tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszer, amely a különféle taneszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Legfőbb funkciója a tanítási-tanulási folyamatok segítése úgy, hogy pontosan leírja a célokhoz vezető utakat és eljárásokat. A tartalom körvonalazása mellett tehát mindig válaszol a „hogyan?”, illetve a „miért?” kérdéseire is.

A felhasználási kereteket tekintve az oktatási program lehet

• integrált jellegű, vagyis átfoghat több műveltségterületet és/vagy több tantárgyat;
• kapcsolódhat egy műveltségterülethez / tantárgyhoz / illetve ezeken belül egy-egy részterülethez;
• lehet kereszttantervi jellegű, vagyis irányulhat valamilyen fejlesztési cél többféle tartalmi területen való párhuzamos megvalósítására;
• és lehet tanórán kívüli keretek között megvalósítható.

 

Az oktatási program általában az alábbi elemekből épül fel:

a) Pedagógiai koncepció

Ez az elem a program alapvető pedagógiai elgondolásait foglalja össze. Feltárja a fejlesztők által követett irányzatokat, elméleteket, tanuláselméleti és szaktudományos felfogásokat, pedagógiai és pszichológiai elveket, valamint nem pedagógiai – vallási, filozófiai stb. – orientációs pontok. Azokat az elvi alapokat mutatja tehát be, amelyek révén az adott programot a célok szintjén más programoktól megkülönböztetik. A koncepció keretében körvonalazható a program tantárgyi filozófiája, és adhatók meg azok illesztési pontok, amelyek segítségével a program más tartalmi rendszerekhez hozzákapcsolható. Ugyancsak itt lehet rögzíteni az alkalmazás, a differenciálás és a karbantartás mikéntjére vonatkozó gondolatokat. A koncepció tartalmazza a tanulói célcsoport megjelölését, az elvárt pedagógus-kompetenciák és attitűdök leírását, az általános érvényű módszertani ajánlásokat, valamint a taneszköz-rendszer bemutatását.

b) Programtanterv

Ez az elem írja le a program tantervi szintű céljait, a tananyagot és a követelményeket, a megvalósításhoz szükséges időkeretet és a javasolt módszereket, valamint az alkalmazandó értékelési eljárásokat. A programcsomagba akkreditált és nem akkreditált tantervek egyaránt beemelhetők. Fontos szempont azonban, hogy mindkét esetben megjelenjenek benne a Nemzeti alaptanterv stratégiai célkitűzései.

c) Modulleírások

Az oktatási modul tartalmilag viszonylag jól körülhatárolható oktatási egység, amely általában valamilyen nagyobb terjedelmű tanítási-tanulási program önállóan is felhasználható része. Jellemző szerkezete a következő:

• A modul címe

Körülíró vagy figyelemfelkeltő jellegű.

• A modul rövid leírása

Egy-két mondatos, alcímszerű összefoglaló.

• Azoknak a részcéloknak a leírása, amelyek megvalósításához hozzá kíván járulni

A programtantervben már megfogalmazott célokra és követelményekre utal.

Fontos, hogy kifejtése konkrét: mindig megjelenik bennük valamilyen elvárt tanulói teljesítmény.

A programcsomagban szereplő eszközökkel elért célok értékelhetősége is fontos elem.

Mindezek kifejtése során nem szabad elfeledkezni arról, hogy a rövidebb, 1-2 tanórás modulok esetében a kitűzött célok szinte mindig csak hosszabb, sokszor tanéveken áthúzódó folyamatok során érhetők el.

• A feldolgozáshoz szükséges idő

A legtöbb modul többféle tantárgyi órakeretben is feldolgozható. Ennek az adatnak ezért inkább csak tájékoztató jellege van.

• Felhasználási terület

Egy modul kapcsolódhat valamely hagyományos tantárgyhoz, de gyakran több műveltségterületen vagy integrált keretek között is feldolgozható.

Felhasználási keret lehet a tanórán kívüli tevékenység is: például egy akció vagy valamilyen különleges iskolai rendezvény.

E részben kaphatnak tájékoztatást a pedagógusok arról is, hogy mely oktatási-nevelési folyamatban, annak melyik szakaszában alkalmazhatják eredményesen a modult.

Itt határozható meg az a részfunkció is, amit a modul tanítása egy átfogóbb szakaszon belül betölt.

• Eszközrendszer

A leírás utal azokra a különféle eszközökre, amelyek a programcsomag fejlesztése során, annak részeként jöttek létre.

Felsorolja ugyanakkor azokat az eszközöket és anyagokat is, amelyek nem kötődnek sajátosan az adott programcsomaghoz (pl. szöveggyűjtemények, kémcsövek, rajzeszközök, papír, olló), de a megvalósítás folyamatában szükség lehet rájuk.

• Háttér

Szakmai háttér: azok a tudományos, művészeti, gyakorlati stb. ismeretek, amelyekre az alkalmazóknak szükségük van ahhoz, hogy eredményesen használják fel tanításukban a modult.

Pedagógiai háttér: azoknak a pedagógiai készségeknek és módszertani eljárásoknak a leírása, amelyek birtoklására szükség van ahhoz, hogy a modul tanítása során elérhetők legyenek a kitűzött célok.

• Változatok

Az ajánlott feldolgozási mód alternatíváinak leírása- pontokba szedve, sorszámmal ellátva-, amelyek segítségével a felhasználók saját helyi igényeikhez igazíthatják a programot.

A változatok pontjai között szerepelhetnek például érdekes ötletek, más eszközigénnyel alkalmazható, illetve módszertani kidolgozásuk tekintetében eltérő megoldások.

• Ajánlott feldolgozási mód

Ez a szempont különösen hangsúlyos, alapvető eleme a modulleírásnak.

Itt szerepel a tanítási-tanulási folyamat részletes bemutatása, a tennivalók sorszámmal ellátott pontokba szedett rendszere.

Fontos, hogy ez a leírás reális, részletes, közvetlenül alkalmazható megoldásokat kínáljon.

A leírás tartalmazhat alternatívákat, elágazásokat.

Itt van lehetőség arra, hogy a fejlesztők intenzívebb tanítási módszerekre, érdemi differenciálásra, kooperatív tanulási technikákra, projektmunkák szervezésére stb. ösztönözzék a felhasználókat.

• Kiegészítések

Sorszámmal ellátott, röviden leírt javaslatok, amelyek arra szolgálnak, hogy segítségükkel a modul tanításához kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket szervezhessen meg a pedagógus.

Például az érdeklődő, a témával elmélyültebben foglalkozó tanulók számára fogalmazhatnak meg a felsoroltak olyan feladatokat, amelyeket akár tanórán kívüli tevékenység keretében is végezhetők.

• Értékelés

Az oktatási programcsomag egyik összetevője az értékelés átfogó rendszerének bemutatása. Egy-egy modul leírásában ezért csak azok a speciális megfontolások szerepelnek, amelyek a modul tartalmával összefüggő konkrétumokhoz kapcsolódónak.

Itt lehet felhívni a pedagógusok figyelmét a kvalitatív, szöveges értékelés szempontjaira, valamint a folyamat közbeni tanulói önértékelést segítő lehetőségekre.

• Források

Ebben a pontban papír alapú vagy elektronikus formában rendelkezésre álló olvasnivalók, multimédiás anyagok ajánlhatók a modul tartalmához kapcsolódóan: külön a pedagógusoknak, és külön a tanulóknak.

d) Eszközi elem

A programcsomag általában a tanulást/tanítást segítő eszközrendszert is tartalmazza. Ennek elemei jellemzően az alábbiak lehetnek:

• Tankönyv

Az oktatási programcsomag készülhet egy létező, bevált, továbbfejleszthető tankönyvhöz.

Lehetséges azonban az is, hogy a programcsomaghoz egyáltalán nem szükséges tankönyv.

Előfordulhat, hogy a programcsomaghoz a fejlesztés folyamatában, egy későbbi időpontban készül el a tankönyv típusú ismerethordozó.

A fejlesztők egy új, az oktatási programcsomag rendszerébe illeszkedő, annak céljait szolgáló, modulokból álló kapcsos könyvet is készíthetnek.

• Munkalapok

A tanulók csoportos vagy egyéni munkáját segítik, felhasználásuk helyi sokszorosítással megoldható.

• Hagyományos eszközök

Kártyák, táblák, képek, szemléltető grafikonok, kazetták, mérőeszközök stb.

• Elektronikus eszközök

Szoftverek, oktató- és szemléltetőprogramok, interaktív eszközök; videofilmek,
DVD-k, animációk, klipek, hanganyagok stb.;

• A pedagógusok számára készült szemléltetőeszközök

Fóliák, számítógépes bemutatók, szemléltető ábrák, transzparensek.

e) Értékelési eszközök

A programcsomag alkotórészeként kialakított értékelési rendszer leírásában az általános, a programcsomag egészére vonatkozó értékelési feladatkijelölések szerepelnek. A rendszer két funkcionális egységből áll:

• Az egyik a tanulói teljesítmények értékelését szolgálja.
• A másik értékelési elem funkciója magának a programcsomagnak a minősítése.

A tanulói teljesítmények értékelése során fontos szempont, hogy abban háttérbe szoruljon az értékelés hagyományosan létező fegyelmező, illetve szelekciós funkciója, s váltsa fel ezt egy objektívebb, kritériumorientált értékelési rendszer. Ezek szakmailag korrekt módon kifejlesztett, megfelelő szinten érvényes és megbízható mérési eszközök lehetnek. A pedagógiai cél elsősorban a bemért, standardizált tesztek használatával biztosítható. Ebben az eszköztárban helyet kaphatnak a következő mérőeszközök:

A tanulók előzetes tudásának, tanulási problémáinak, képességeik fejlettségi színvonalának elemzésére alkalmas diagnosztikus jellegű tesztek, feladatlapok, valamint a javításukhoz, kvalitatív értékelésükhöz szükséges útmutatók.

A normatív jellegű, a tanulási folyamat közben alkalmazható feladatlapok, tesztek, és a kvalitatív értékeléshez szükséges útmutatók.

Átfogóbb tanulási folyamatok eredményeinek globális értékelésére alkalmas, országosan sztenderdizált feladatlapok, tesztek; az értékelési, az osztályzat kialakítását segítő útmutatókkal együtt.

Azoknak az eljárásoknak a leírásai, amelyek a tanulók önértékelési folyamatát segítik.

f) A pedagógus felkészülését segítő eszközök

A programcsomagnak részét képezi az az eszközrendszer is, amely segítséget ad a pedagógusnak ahhoz, hogy felkészüljön az adott program megvalósítására. Ennek lehetséges elemei között jellemző módon a következők kaphatnak helyet:

• önálló tanulással elsajátítható ismeretanyag
  • szakirodalmi ajánlás;
  • hagyományos tanári segédkönyv;
  • e-Learning tananyag;
• akkreditált továbbképzési program
  • önálló módon vagy szakvizsgás képzésbe illeszkedő modulként;
  • hagyományos tanfolyami vagy távoktatási formában;
• a programhoz kapcsolódó szakmai tanácskozások, amelyek az egymástól való tanulást segíthetik;
• alkotó műhely keretében folyó, tevékenységközpontú felkészülés.

g) Az oktatási program támogató, szolgáltatási eleme

Az oktatási program élő, időről időre módosuló dokumentum, amelynek használatát és folyamatos javítását támogató-szolgáltató rendszer segíti. Ennek elemei:

• Internetes fórum

Az alkalmazással kapcsolatos napi, gyors választ igénylő kérdések felvetéséhez és megválaszolásához.

A gyakorlatban kiderülő hibák jelzéséhez és sürgős javításához.

• Információszolgáltatás

Folyamatos, a témához kapcsolódó információk (elméleti publikációk, módszertani anyagok, taneszközök, használható webcímek stb.) biztosítása.

A gyakorlatban felmerült jó ötletek, új megoldások gyűjtése és közkinccsé tétele az alkalmazók körében.

A programcsomag alkalmazása során kapott értékelési eredmények – az adatkezelési szabályoknak megfelelő – publikálása legalább a felhasználók körében.

Hírek a programcsomag alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről.

Információk az adott programcsomag és más programcsomagok kapcsolatáról, viszonyáról.

A programcsomag alkalmazásával összefüggésben megjelenő fontosnak tekinthető oktatási, oktatáspolitikai információk.

• Közvetlen segítségnyújtás a felhasználóknak

A programcsomagot alkalmazó pedagógusok tanítási terveinek (tanmenetek, tématervek, óravázlatok) véleményezése.

Óralátogatások, megbeszélések, értékelések.

Közvetlen, személyes konzultációk.

A tapasztalatok és az értékelési folyamatok eredményei alapján – amennyiben indokolt - elemzés készítése adott térségben, iskolában vagy egy pedagógus munkájával kapcsolatban.[2]

3. A fejlesztés irányai, szakaszai

A programfejlesztés keretében elinduló első nagyszabású projektsorozat a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként megfogalmazott Humán Erőforrás Operatív Program (HEF OP) oktatási céljainak megvalósítását szolgálja.

A jelenleg folyamatban lévő előkészítő-fejlesztő szakasz után 2005. szeptember 1-jén megkezdődik a tesztelő szakasz, majd a folyamatos visszacsatolás és fejlesztés nyomán 2006 végéig - hat kiemelt fontosságú kompetenciaterülethez kapcsolódva - 39 olyan programcsomag jön létre, amelyek egyszerre illeszkednek majd az NFT és a NAT célkitűzéseihez.

Ezek a programcsomagok a közoktatás teljes időtartamát átfogva segítik majd az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását (NFT 3.1. program),  a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását (NFT 2.1. program), valamint ezzel egyidejűleg hatékonyan támogatják a NAT bevezetésének sikerét,  a kiemelt fejlesztési célok megvalósulását.

E munka szervezeti keretéül jött létre 2004 tavaszán a SuliNova Kht-n belül a Programfejlesztési Központ, amelynek fő feladata a meginduló programfejlesztő tevékenység ösztönzése, szakmai irányítása és koordinálása.

3.1. Az előkészítő szakasz

A 2004 nyaráig tartó előkészítő szakaszban a Programfejlesztési Központ munkatársai áttekintették a NAT műveltségterületein, illetve az élethosszig tartó tanulási képesség kialakítása szempontjából legfontosabb kompetencia-területeken belül megfogalmazódó normatív, elméleti jellegű és tapasztalati bázison nyugvó társadalmi-szakmai elvárásokat. A szakterületi elvárásokat tovább elemezték abból a szempontból, hogy azok milyen mértékben teljesülnek a jelenlegi gyakorlatban. A nem teljesülő elvárások esetében a vizsgálat középpontjába kerültek azok a problémák, amelyek akadályozzák a megfogalmazott célok megvalósulását. A feltáruló problémák osztályozásában alapvető szempont lett, hogy azok kezelhetők-e a programfejlesztő tevékenység keretében, vagy másfajta beavatkozást kívánnak. Az azonosított feladatok rangsorolása minden műveltségterületen megtörtént a következő szempontok szerint: szakmai fontosság, költségigény, időigény és várható hatás. A különböző dimenziókban megállapított rangsorok jó támpontot nyújthatnak a későbbiekben a fejlesztési tervek realisztikus kialakításához. 

Az NFT-hez kapcsolódóan a kiemelt kompetenciaterületek mindegyikének meg kellett keresni azokat a képességfejlesztő lehetőségeket, amelyek a tantárgyi kereteken belül megvalósíthatóak. Ugyanígy minden műveltségterület kapcsolódási pontjait is feltérképezve körvonalazódtak azok a lehetőségek, amelyek jó alapot kínálnak az NFT-ben megfogalmazott kompetenciák kereszttantervi fejlesztéséhez.

Mindez egy olyan hálóterv kidolgozását jelentette, amely megjelenítette, hogy az NFT-ben kiemelten kezelt területek milyen módon kapcsolhatók össze a különféle iskolai tantárgyak tartalmi anyagával és képességfejlesztési feladataival. Külön figyelmet érdemelt a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű implementációjával összhangban a kiemelt fejlesztési feladatokhoz és a kezdőszakaszhoz kapcsolódó elvárások azonosítása. Ezek azok az elvárások, amelyeket a NAT 2003, az Oktatási Minisztérium középtávú fejlesztési stratégiája, a különféle tanulmányok, mérési eredmények és egyéb szakmai háttéranyagok; valamint a személyes gyakorlat során szerzett tapasztalatok támasztanak az egyes műveltségterületeken folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatosan.

3.2. Az NFT keretében meginduló programfejlesztés tartalmi területei

A program hat kiemelt kompetenciaterületen támogatja oktatási programcsomagok létrehozását. Az eszközjellegű kompetenciák közül a

• szövegértési-szövegalkotási,
• matematikai,
• idegen nyelvi (angol, német, francia, magyar mint idegen nyelv,),
• IKT (informatikai és médiahasználati) területen,

valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő, a leghátrányosabb helyzetben lévők felzárkóztatása szempontjából szintén kulcsfontosságú

• szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, illetve
• az életpálya-építési kompetenciák területén.

E kompetenciaterületekkel összefüggésben az alábbi, érvelő jellegű, tömör helyzetértékelések olvashatók a fejlesztést megindító intézkedési terv dokumentációjában:

1. A szövegértési és szövegalkotási képességek

A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. Az e képességcsoportot megalapozó ismereteket ma már valamennyi iskolaköteles korú gyermek elsajátítja Magyarországon. A funkcionális írás-olvasás, illetve önkifejezés képességszintjére azonban nem jut el a tanulók teljes köre.

Ennek az az oka, hogy ma csupán az iskolázás alapozó szakaszára (1-4. évfolyam) korlátozódik a szövegértési – szövegalkotási képességek tervszerű fejlesztése, ám itt is szükség van a legújabb olvasáspedagógiai és olvasásszociológiai kutatások eredményeinek gyakorlatba való átültetésére. Fontos lenne, hogy ne csupán olvasókönyvek készüljenek a kisiskolások számára, hanem a korszerű oktatási metodikák alkalmazását támogató programok is. Ugyanilyen lényeges, hogy e kompetenciaterület tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon. Az évek során a gyerekek egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen ha a számonkérés során dominánssá válik az ismeretek írásbeli tesztelése, nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Mindezek alapján a program keretében elinduló fejlesztés ezen a részterületen belül azt tekinti legfőbb feladatának, hogy a pedagógusok kezébe adja azt az eszköztárat, amelynek birtokában valamennyi szövegalapú információval dolgozó tantárgyi területen hatékonyan tudják fejleszteni a tanulók szövegértési és szövegalkotási képességét.

2. A matematikai kompetenciák

A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A hazai oktatási gyakorlatban azonban a matematikai képességek fejlesztése – az intézmények széles körét tekintve – nem kapcsolódik eléggé össze a mindennapi élet problémáival, illetve az egyén szükségleteivel. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy olyan eszközöket adjunk a pedagógusok kezébe, amelyek felhasználásával életközelbe tudják hozni az elvont matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával eredményesen tudják fejleszteni a tanulók problémaazonosító és -megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére.

3. A szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés

A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető és szervező képesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át, és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak abban, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is tudják fejleszteni a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket.

 

4. Az idegen nyelvi kompetenciák

Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük:

• szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban,
• kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése,
• ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz/kommunikációhoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása.

A most meginduló fejlesztés olyan oktatási programcsomagok létrehozását tűzi ki célul maga elé, amelyek a hagyományos nyelvtanítási gyakorlat (olvasás, fordítás, nyelvtani gyakorlatok) helyébe lépő, cselekvésközpontú és kommunikatív stratégiákhoz illeszkedve eredményesen járulnak hozzá a használható nyelvtudás kialakulásához, és igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez, világismeretéhez. Három idegen nyelv, az angol, a német és a francia nyelv oktatói számára kívánjuk kifejleszteni a körvonalazott eszköztárat, amely azonban a későbbiekben valószínűleg könnyen adaptálható lesz más nyelvi területekre is. A fejlesztési folyamat keretében a nyelvi előkészítő évfolyamon alkalmazható program kifejlesztése is lezajlik. A jelen program keretében kerül sor a migráns fiatalok beilleszkedését segítő magyar nyelvi oktatási csomag kidolgozására a Közös Európai Referenciakeret A1, A2 és B1 szintjén. Az idegen nyelvi kompetenciák elsajátításának egyik leghatékonyabb eszköze a 7-12. évfolyamon bizonyos egyéb kompetenciaterületek (matematikai-logikai, IKT, életpálya-építési) egészének vagy részleteinek idegen nyelven történő tanítása. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyanakkor a pedagógusok részéről egy sor ismeret megszerzését és készség kialakítását igényli.

5. Az IKT kompetenciák

Az IKT (=informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Számos tanár kerül szembe azzal a problémával, hogy a tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásban-tanításban. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagok ehhez is segítséget nyújtanak. A többi kompetencia fejlesztését célzó oktatási programcsomagokhoz is készülnek digitális, interaktív Internetes taneszközök.

 

6. Életpálya-építési kompetenciák

Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy

• reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel,

• különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni, és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani,
• közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni,
• az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni,
• képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára,
• tudjon jó döntéseket hozni.

A fejlesztés a nemzetközi tapasztalatokat felhasználva a jelenlegi munkaerő-piaci tanácsadásban és az egyes intézményi műhelyekben már jól bevált tapasztalatokra támaszkodik. Kiemelt célja, hogy az egyének kezdettől fogva (óvoda, iskola) megkapják az egész életen át tartó segítő tanácsadás lehetőségét. Ennek jegyében egyrészt eszközöket, módszereket ad a pedagógusok kezébe, másrészt a diákok sok-sok modellértékű helyzetben való részvétel során szerezhetik meg azokat a képességeket, praktikus munkaerő-piaci ismereteket, amelyek nélkül nem tudják hatékonyan tervezni saját életpályájukat.

A fenti kompetenciaterületeken három-három programtípus fejlesztésére és tesztelésére, illetve korrekciójára kerül sor a 2004-2008 közötti időszakban.

A típus:

Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében fedő (A1) programcsomag, vagy az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet részben fedő (A2) programcsomag.

B típus:

Kereszttantervi programcsomag, amely az adott kompetenciát más műveltségterületek tananyagába ágyazott módon fejlesztő modulok rendszerét kínálja.

C típus:

A tanórán kívüli keretek között felhasználható modulokat kínáló programcsomag.

Ezeknek a fejlesztéseknek a megalapozását biztosítja az Óvodai programcsomag, amelynek tervezett jellemzői a következők:

Olyan készség-, kompetencia- és gondolkodásfejlesztő egységeket fog tartalmazni, amelyek az óvodáskorúak életkori sajátosságainak megfelelnek. Óvodáskorban a cél a játékos formában történő komplex készségfejlesztés. A fejlesztő programok a mozgás, a közvetlen cselekvés, a közvetlen tapasztalatszerzés készségeinek fejlesztését célozzák, és mivel az óvodáskorú gyermek mindezeket a készségeket természetes módon a játék közvetítő közegén keresztül sajátítja el, a fejlesztő programok is a játékra épülnek. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő lehetőség, megjelenik benne az ismeret, a jártasság, a készség. A játék során a gyermek maga tevékenykedik, vagyis ő maga csinál, próbál ki valamit, saját tapasztalatot szerez, mindennek során fejlődnek képességei és a közös játékos tevékenységben szociális kompetenciái. Az óvodáskorú gyermekek számára különösen fontos az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tágabb értelemben vett tanulás folyamatához, a folyamatban való aktív részvétel lehetőségének biztosításával, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A központi program keretében zajló fejlesztés ehhez biztosít az egész életen át tartó tanulást megalapozó motivációs, játékos készségfejlesztő, és az iskolába való átmenetet segítő tevékenységekkel kapcsolatos programokat.[3]

4. A fejlesztés távlata

E stratégiai célkitűzés megvalósításának útján az első lépéseket a NAT 2003 felmenő rendszerben történő bevezetésének támogatása, valamint az NFT keretében meginduló azon munkák jelentik, amelyek keretében a kulcskompetenciák kibontakoztatását középpontba állító oktatási programcsomagok jönnek majd létre. Mindezzel összefüggésben kiemelt feladat a modernizációs törekvésekkel összhangban álló, korszerű eszközök és módszerek felkutatása, illetve jó gyakorlatként való beemelése az iskola világát megújító innovációs folyamatba. [4]

 

[1] Nat Start. A Nemzeti alaptanterv implementációs terve. Háttéranyag. Oktatási Minisztérium. 2004.

[2] Nahalka István: Az oktatási programcsomag. (szerk. Korányi Margit). Szakmai háttéranyag. 2004.

[3] Pála Károly: Az oktatási programokról. Szakmai háttéranyag. 2004.

[4] A szerzők köszönetet mondanak a Programfejlesztői Szakértői Bizottság tagjainak (Arató László, Báthory Zoltán, Knausz Imre, Nahalka István, Mihály Ottó, Pála Károly, Trencsényi László, Zsolnai József), hogy munkájukkal koncipiálták és előkészítették a fejlesztési folyamatokat.