Dr. Cs. Nagy Gábor

A közoktatás kistérségi szintű tervezésének lehetőségei

A Szakértői Konferencia intéz-ményfenntartói szekciójában „visszatérő” napirendként jelenik meg a közoktatás tervezésével kapcsolatos aktuális feladatok áttekintése, az ezirányú tapasztalatok közreadása és feldolgozása. A hazai közigazgatás korszerűsítését célzó - az elmúlt egy év alatt megszületett - új jogszabályi előírások ismét az érdeklődés homlokterébe emelték e kérdéskört. A jogszabályi környezet változását az alábbiakban rögzítettük:

Ø  2003. évi LXI. törvény:

      85. § (4) - (5): „Intézkedési Terv”: kötelező, önálló/közös feladatellátás

      85. § (6): MÖK-szakvélemény a koherenciáról

      86. § (2) - 87. § (1): kötelező alapfeladat-bővítés

      88. § (1): intézményátszervezés, -megszüntetés

 

Ø  2198/2003. (IX. 1.) Korm. határozat a közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól, célrendszerének prioritásairól

Ø  244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről

Ø  2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről

Ø  65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről

 

A címben jelzett téma részletes kifejtésére két csomóponti kérdéskörben teszünk kísérletet:

1.) A közoktatás-irányítás és tervezés főbb jellemzői

A hazai közoktatás irányításának, illetve tervezésének országos vonatkozásaitól itt eltekinthetünk, ám fontosnak tartjuk a területi szint jellemzőinek áttekintését, amelyet az alábbi táblázat segíthet:

Területi szintű szereplők a közoktatás-irányításban

Irányító szervezet	Fő tevékenység
OKÉV regionális egységei	szakmai ellenőrzés
Területfejlesztési Tanács	a területfejlesztési források elosztása
Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok	a szakképzés-fejlesztési források elosztása
Megyei Önkormányzat	szolgáltatások biztosítása és területi koordináció/tervezés
Megyei Közoktatási Közalapítványok	közoktatási szakmai fejlesztési források elosztása
Megyei Közigazgatási Hivatal	törvényességi ellenőrzés
Területi Államháztartási Hivatal	pénzügyi adatszolgáltatás

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a közoktatás tervezése szempontjából csupán egyetlen szint, a Megyei Önkormányzat jelenik meg. A megyei szintű irányítás egyik legfontosabb közoktatási feladatát, a területi ágazati tervezést első ízben az 1996. évi LXII. törvény írta elő (Megyei Fejlesztési Terv). Ez a dokumentum a települési önkormányzatok számára még csak ajánlást jelentett. Az 1999. évi LXVIII. törvény már megteremtette az intézményfenntartó önkormányzatok együttműködésének jogszabályi kereteit, rögzítette annak elveit.

A megyei közoktatás-tervezéssel kapcsolatban az elmúlt években végzett kutatások és empirikus tapasztalatok megállapításai az alábbiakban összegezhetők:

Ø  alacsony szintű harmonizáció a tervek között,

Ø  inkoherencia a területfejlesztés rendszerével,

Ø  megvalósítás/értékelés súlytalansága,

Ø  operatív vagy átfogó stratégiai tervezés,

Ø  módszertani szakmai támogatás hiánya.

A hazai közoktatás-irányítási rendszer egyik legfontosabb jellemzője a helyi (települési) szintű felelősség erőssége, ugyanis a közoktatással kapcsolatos döntések legnagyobb részét az intézményfenntartó helyi önkormányzatok hozzák. A helyi döntések meghatározó módon befolyásolják a közoktatás minőségét, vagyis azt, hogy az óvodák, iskolák és kollégiumok milyen feltételek között működhetnek, s hogy az állampolgárok milyen színvonalú szolgáltatáshoz jutnak hozzá. A helyi közoktatás-irányítás minősége ezért továbbra is a hazai közoktatás-politika egyik kulcsproblémája.

Témánk szempontjából figyelemre méltó lehet a különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok számának alakulása 1994/95. és 2001/2002. között, amelyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

Megnevezés	1994/1995.	1999/2000.	2001/2002.
Összes helyi önkormányzat	3147	3153	3177
Nem tart fent oktatási intézményt	704	721	828
Csak tagiskolának ad helyet	-	69	7
Oktatási-nevelési intézményt fenntartó önkorm.	2443	2432	2349
Csak óvodát fenntartó önkormányzat	177	201	229
Csak általános iskolát fenntartó önkormányzat	116	44	49
Ált. iskolát és óvodát is fenntartó önkormányzat	2149	2072	1849
Legalább 8 évfolyamos iskolát fennt.önkorm.	1822	1798	1721
Középiskolát is fenntartó önkormányzatok	223	233	200

A helyi irányítás belső szervezeti és személyi viszonyait, valamint szakmai felkészültségét illetően számottevő különbségek mutathatók ki a kistelepülések rovására, ami természetesen a döntés-előkészítés és a közoktatási szolgáltatás minőségének heterogenitásához vezet.

A közoktatás tervezésének helyi szintjét illetően meghatározó erejű volt az 1999. évi LXVIII. törvény azon rendelkezése, amely kötelező érvénnyel írta elő minden olyan önkormányzatnak, amely legalább két intézményt tart fenn ún. feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (a továbbiakban: intézkedési terv) elkészítését. Az intézkedési tervek kötelező tartalmi elemeit és e dokumentumok általános jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

Ø  kötelező tartalmi elemek:

–   kötelező feladatok ellátásának módja

–   nem kötelező feladatok köre

–   működtetés/fenntartás/fejlesztés/átszervezés

Ø  általános jellemzők:

–   előtérben: demográfia, költségkihatás

–   háttérben: munkaerő-piaci alkalmazkodás

–   kínálatbővítés visszafogottsága

Az 1990-es évtized második felében egyre markánsabban mutatkozó negatív demográfiai tendenciák, valamint az önkormányzatok intézmény-fenntartási problémái miatt felvetődött a közoktatási szolgáltatások stabilizálása, tervezhetősége és színvonalának biztosítása érdekében a településközi együttműködés lehetősége. Ezt a hatályos jogi keretek (1999. évi LXVIII. törvény, valamint az 1997. évi LXXXV. törvény) megfelelő módon szabályozták mind a költségmegosztás, mind a felelősségi kör és a hatáskör szempontjából. Annak ellenére, hogy 2001. és 2003. között nem javultak az érintett kistelepülések intézményfinanszírozási forrásai, viszonylag kevés érdemi együttműködésről adhatunk számot. Bizonyára gátló tényezőként szerepelt az is, hogy kevés az adaptálható együttműködési modellek száma. A vonatkozó kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy településközi együttműködésben a következő stratégiai fontosságú tervezési területek mutatkoznak:

Ø  pedagógiai programok összehangolása

Ø  közös kínálattervezés

Ø  munkaerő összehangolt foglalkoztatása

 

2.) A kistérségi szintű tervezés esélyei, tartalmi elemei 

A fenti áttekintés alapján megállapítható, hogy napjainkra kialakultak - mind közigazgatási, mind szakmai (közoktatási) szempontból - a közoktatási szolgáltatások kistérségi szintű tervezésének elvi lehetőségei és feltételei.

 

Az együttműködés alapelvei, elemei az alábbiakban foglalhatók össze:

Ø  együttműködési megállapodás az érintett települések között,

Ø  összhang megteremtése a megyei fejlesztési és a helyi intézkedési tervekkel,

Ø  EU-források elérhetősége a minőségi szolgáltatás biztosítása érdekében,

Ø  tanügyigazgatás jogkövető megvalósítása,

Ø  költséghatékonyság az intézményműködtetésben, szakmai és szakszolgálati szolgáltatásokban,

Ø  szakmai koordináció biztosítása,

Ø  egyéni képességek/adottságok fejlesztése az óvodáskortól a középiskoláztatással bezárólag,

Ø  hatékony, a kistérségi munkaerő-piaci igényekhez igazodó felnőttképzés megvalósítása.

Az együttműködés lehetséges tartalmi területei

Tanügyigazgatás

Ø  statisztikai adatgyűjtés, adatszolgáltatás koordinációja,

Ø  szakmai ellenőrzések előkészítése, lebonyolításának szervezése, adatfeldolgozás,

Ø  intézményértékelés,

Ø  költségvetési elemek harmonizációja,

Ø  intézményfejlesztések szakmai előkészítése,

Ø  munkajogi segítségnyújtás,

Ø  kistérségi pályázatok kimunkálása,

Ø  koordináció egyéb humán szolgáltatásokkal,

Ø  MMK-kapcsolat, felnőttképzés.

 

Pedagógiai szakszolgálat

Ø  gyógypedagógusok foglalkoztatása,

Ø  logopédiai ellátás rendszerbe állítása,

Ø  pszichológus, fejlesztő pedagógus alkalmazása,

Ø  gyógytestnevelés megvalósítása,

Ø  egyéb segítő tevékenység (szakvélemény, szülői fórum, dislexia-, disgraphia-prevenció és szűrés,

Ø  nevelési tanácsadás, információ-szolgáltatás,

Ø  iskolaválasztási, pályairányítási tevékenység.

 

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

Ø  országos mérések lebonyolításának kistérségi előkészítése,

Ø  szaktanácsadási igények helybeni kielégítése,

Ø  kistérségi pedagógus továbbképzés,

Ø  szaktárgyi munkaközösségi foglalkozások,

Ø  tehetséggondozás koordinációja, tanulmányi és egyéb versenyek szervezése,

Ø  bemutató foglalkozások előkészítése, értékelése,

Ø  szakmai tanulmányutak szervezése, lebonyolítása,

Ø  kistérségi pedagógiai napok (előadások, fórumok, tréningek),

Ø  szakmai, módszertani pályázatok benyújtásának segítése.

A fenti felsorolás természetesen keret-jellegű; az adott kistérség adottságai alapján különböző gyakorlati megvalósítások lehetségesek.

A kistérségi társulásban megvalósuló közoktatási szolgáltatás tervezésének fontos feltétele, hogy a jelenlegihez képest jobb pénzügyi kondíciókat biztosító forrásokat találjanak a társulásos együttműködést választó települési önkormányzatok. Az alábbiakban ezeket a lehetőségeket rögzítjük:

Ø  állami közoktatási normatíva-hányad,

Ø  szakalkalmazotti normatíva,

Ø  szakmai szolgáltatások normatívájának feladatarányos hányada,

Ø  Megyei Közoktatási Közalapítványi támogatás,

Ø  decentralizált szakképzési támogatás,

Ø  2005. évtől új állami normatív támogatás a kistérségek számára,

Ø  hazai és EU-s pályázati források.

Az elmúlt hónapokban több olyan kormányzati intézkedés, pályázat látott napvilágot (SZAK 2004., BM-pályázat többcélú kistérségi társulások számára), amelyek elősegíthetik, hogy a hazai közigazgatás korszerűsítésének részeként a közoktatás új tervezési szintje is megjelenjen: a kistérségi intézkedési/fejlesztési terv. Ehhez -a helyi szakemberek munkáját segítendő - közoktatási szakértői közreműködésre is szükség lesz.