Pásztor Tibor

A Comenius Program tapasztalatainak felhasználási lehetőségei az iskolai minőségirányítási programok készítésénél

A címben megfogalmazott témakör aktualitását két fontos tényező indokolta:

• Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40.§-ban idén bekövetkezett változások.
• A közoktatási intézmények ezres nagyságrendben vettek részt a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programban.

A téma konferencián történő feldolgozásának elsődleges célja annak vizsgálata és megvitatása volt, hogy a programban pályázati úton részt vett, valamint az OM 3/2002. rendeletének önerősen megfelelni kívánó intézmények mennyiben tudják hasznosítani az eddig befektetett munkát, illetve más intézmények milyen tapasztalatokat tudnak átvenni jövőben induló minőségfejlesztő tevékenységeikhez. A szekciófoglalkozáson jelenlévő mintegy 50 főnek körülbelül 25%-a jelentkezett arra a kérdésre, hogy valamilyen módon hozzákezdtek-e már intézményükben a rendeletben foglaltak megvalósításához. Ez megközelítőleg megfeleltethető az országos átlagnak. Ezek az intézmények, megítélésem szerint, egészen bizonyos, hogy előnyben vannak az intézményi minőségirányítási program (MIP) elkészítése tekintetében, hiszen sok eleme rendelkezésre áll, a megvalósításához szükséges munkamódszereket pedig döntően elsajátították.

Nézzük meg a törvény vonatkozó követelményeit, és a megvalósításukhoz felhasználható, ezen intézményekben vélhetően rendelkezésre álló elemeket:

40.§ (10) „…A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni…”

A minőségpolitika tartalmi elemeire nem ad további útmutatást a törvény, ezért itt a gyakorlatban szokásos, igen változatos elemeket mind figyelembe vehetjük, mérlegelve, hogy intézményünk jellegének mi felelne meg leginkább, ami partnereink számára is jól érthetően és nem túlzottan terjedelmesen fejezi ki mondandónkat.

Ilyen elemek lehetnek:

• Küldetés, jövőkép
• Minőség célok
• Elvek, elképzelések

Ezen elemek a „Mit?” kérdésre válaszolnak, valamilyen módon kifejezve, hogy mit kívánunk nyújtani. A jövőkép meghatározása a Comenius modellekben követelmény, de küldetésnyilatkozatot is sok intézmény megfogalmazott. A megkövetelt helyzetelemzés egyéb vonatkozásban is sok információt hozott felszínre (stratégiai célok elemzése), melyek itt felhasználhatóak. A Comenius II. modellben pedig magának a minőségpolitikának a megfogalmazása is követelményként jelent meg. Itt talán érdemes leszögezni, hogy a Comenius II. intézményi modellt megvalósító iskolák minőségirányítási programjához minden rendelkezésükre áll, feladatok ezen a téren nem is igen adódnak.

A minőségpolitika másik fontos tartalmi eleme a „Hogyan?” kérdésre adott rövid válasz lehet, mely a megvalósítási elképzeléseink eszenciáját tartalmazhatja. Elemei lehetnek:

• Minőségfejlesztési rendszer működtetésével
• A munkatársak bevonásával
• A partnerek bevonásával
• A törvények betartásával
• A gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával stb.

Ezen elemeknek a felsorolásnál azért részletesebb, néhány mondatos kifejtése kívánatos.

A törvény a következőkben így fogalmaz: 40.§ (10) „…A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet…” Ez egyértelmű, az intézménynek ki kell építenie, és működtetnie kell egy minőségfejlesztési rendszert. Kérdés persze, mit tekinthetünk minőségfejlesztési rendszernek. Az egyedi rendszerek kifejlesztése igen nagy szakértelmet és sok időt igényelne, az a szerencsésebb, ha egy létező, kipróbált megközelítést választunk. Milyen kézenfekvő lehetőségeink vannak?

• Partnerközpontú működés (Comenius I.)
• Teljes körű minőségirányítás (Comenius II.)
• TQM
• ISO
• EFQM (KMD) önértékelésen alapuló

Fenti lehetőségek közül most az első kettő az érdekes, hiszen legtöbb iskola valószínűleg a jövőben is ezeket fogja választani. Az OM 3/2002. rendeletben foglaltakat szakszerű működtetés esetén valójában valamennyi felsorolt rendszer képes kielégíteni. Amely intézmények tehát a programban részt vettek, rendelkeznek a jogszabályokat kielégítő minőségfejlesztési rendszerrel, kiépítették azt. Kevesebb tapasztalat gyűlt össze azonban még a folyamatos működtetés terén, az eltelt idő még erre nem nyújtott kellő lehetőséget.

A működtetés szempontjából az alábbi területeken szerzett tapasztalataikra építhetnek az intézmények:

• A vezetés elkötelezettsége, támogatása (megvolt-e, érzékelhető volt-e, stb.)

• Szervezeti háttér (bevált-e, esetleg túlterhelte a résztvevőket, együttműködésük zökkenőmentes volt vagy nem, stb.)

• Erőforrások rendelkezésre állása (létszám, szakértelem, eszköz, helyiség, irodatechnika, informatika stb.)

• Hatásosság, hatékonyság (a cél megvalósult-e, az anyagi- illetve az időráfordítás arányban áll-e az eredménnyel?)

Nézzük tovább a törvényt:

40.§(11) „… Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását”

Ez egy komplex kidolgozást (vagy átdolgozást) igényel, itt most csak az egyes követelményekkel összefüggésbe hozható, a Comenius I. modell építésével kapcsolatos területekből említek egyet-egyet:

Vezetés:           támogató szervezet működtetése

Tervezés:          intézkedési tervek, projekt tervek készítése

Mérés:              partneri igényfelmérés

Értékelés:         irányított önértékelés

A MIP kidolgozása során ezeket a területeket nagyrészt az intézmény meglévő dokumentumaiból (PP, SZMSZ, stb.) át lehet venni, illetve azok a kidolgozás alapját képezhetik.

Végül, néhány gondolat a Comenius Program során az intézmények által nyert szervezési tapasztalatok felhasználásának lehetőségéről:

• Tanácsadói segítségnyújtás (eredményes volt, szükséges továbbra is?)
• Tájékoztatókon történő részvétel (melyek a hasznosak, melyek nem?)
• Képzések igénybe vétele (milyen kompetenciákat akarunk

 fejleszteni?)

• Segédanyagok felhasználása (adaptáljunk - újat fejlesszünk?)
• Team munka alkalmazása (mire szervezzünk teameket és hogyan?)
• Munkatársak bevonása (önkéntességgel, szép szóval, utasítással?)

Azon intézmények, melyek már a minőségfejlesztő tevékenységet valamilyen formában megkezdték, saját tapasztalataik alapján képesek megválaszolni a fenti és a felmerülő további kérdéseket, mely válaszok alapján valószínűleg képesek megalkotni az intézményük fejlődését eredményesen támogatni képes minőségirányítási programjukat.