Pásztorné Gottfried Éva

Tanulói képességek vizsgálatának gyakorlata egy szakértői bizottság működésének tükrében

 

„Nézz hosszan egy gyermekarcra, és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik.”                                                                 

Ancsel Éva

1995. március 31-től ad otthont szakszolgálatunknak az 1991-ben alapított Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve a mai napig is a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés.

A szakszolgálatok alaptevékenységét az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény (amelyet azóta kétszer is módosítottak) határozza meg, illetve a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (melyet szintén módosítottak már) szabályozza.

A közoktatási törvény 34. és a 35. §-a az, amely felsorolja illetve részletezi a feladatainkat, melyekből az alábbi tevékenységeket látjuk el az új, 1999. április 1-jén módosult alapító okiratban meghatározottak szerint:

1. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
2. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a más fogyatékosság szűrése
3. konduktív pedagógiai ellátás megszervezése
4. a képzési kötelezettek fejlesztő felkészítése
5. olyan utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése, amely biztosítja az integrált oktatásban részt vevő fogyatékosokat oktatók munkájának segítését
6. a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás területén információs kiadványok megjelentetése, a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a fogyatékosok és egészségügyi szempontból problémás tanulók továbbtanulásával, pályaválasztásával kapcsolatos tanácsadás
7. kiegészítő feladatként látjuk el a tanköteles koron túli értelmi fogyatékosok munkaalkalmassági vizsgálatát és az agytréner gép működtetését.

Az alapító okiratban nem meghatározott, de törvényben előírt szakszolgálati feladatokat a közoktatási ellátási körzetek látják el.

A megyei pedagógiai szakszolgálat nagy hangsúlyt fektet a jó szakmai kapcsolat kiépítésére a különböző nevelést-oktatást ellátó intézményekkel, szakszolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal – nem csak megyei, de országos szinten is. Alapelvünk és célunk a gyermekek, szülők, pedagógusok igényeinek maximális kielégítése, mindig szem előtt tartva a szakszerű, legmegfelelőbb ellátás biztosítását.

A továbbiakban szeretnénk a teljesség igénye nélkül bemutatni sokrétű, naprakészséget igénylő, legtöbbször sorsdöntő munkánkat, amelyet nap, mint nap végzünk.

 

Kompetenciánk I.

Kompetenciánk II.

 

A speciális nevelési szükséglet biztosításához vizsgálati eljárások:

A gyógypedagógiai korai fejlesztést és tanácsadást az 1993. évi közoktatási törvény nevesítette és jelölte meg kötelező szakszolgálati feladatként, biztosítva ezzel annak lehetőségét, hogy az érintett gyermekek akadályozottságuk felismerésének, diagnosztizálásának időpontjától kezdve részesülhessenek célzott fejlesztésben.

Az érintett gyermekek köre 0-5 éves életkorú. A 3/1998. OM rendelettel módosított 14/1994. MKM rendelet meghatározza a korai fejlesztés minimálisan biztosítandó heti órakeretét, amely 0-3 éves gyermekek egyéni fejlesztése esetén legalább 2 óra, 3-5 éveseknél heti 4 óra. Csoportos foglalkozásnál 4 illetve 6 óra.

Gyógypedagógiai korai fejlesztésben azok a gyermekek részesülhetnek, akik állapotuk miatt óvodai közösségben nem helyezhetők el.

A feladatellátás 1996 óta államilag finanszírozott, normatívával támogatott. A normatív állami támogatás igénybevételének alapfeltétele, hogy szakértői vélemény dokumentálja a gyermek korai fejlesztésbe történő bevonásának szükségességét, a fejlesztés irányait, módját, óraszámát.

Szakértői véleményt a Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készít.

Szakszolgálatunk feladatrendszerében mindkét tevékenység (korai fejlesztés és szakértői vizsgálat) jelen van.

A korai gyógypedagógiai fejlesztési intervenció előtt szükséges a részletes és alapos orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai állapot feltárása, mely a szakértői vizsgálatok során történik.

Az érintett családok személyesen, írásban vagy telefonon kérhetik szakszolgálatunktól gyermekük vizsgálatát.

Vizsgálataink során fontosnak tartjuk, hogy diagnózisunk fejlesztési diagnózis legyen, és támpontot adjon ahhoz, hogy a korai tanítási-tanulási folyamatot milyen képességekre lehet alapozni. A célunk a korai segítségnyújtás és nem a korai szelekció. Elsődlegesen olyan magatartás és képességanalízis, amely a fejlesztést biztosító nevelési programokat alapozhatja meg.

A diagnosztikus tevékenység első lépése az anamnézis felvétele és a gyermekorvosi vizsgálat, mely feltárja a gyermek akadályozottságának kóroki hátterét.

A korrekt diagnózis felállításának alapeleme az anyával történő beszélgetés a terhességet megelőző időszakról, a terhesség alatti, a szülés körüli és a szülés utáni történésekről, a gyermek újszülött- és csecsemőkori fejlődéséről. Áttanulmányozzuk a korábbi orvosi vélemények, kórházi ápolások dokumentumait.

A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat során különös hangsúlyt kap a szülőkkel történő beszélgetés, a gyermek megfigyelése.

A megfigyelés szempontjai:

1. viselkedés, magatartás, figyelem
2. mozgás
3. kommunikáció, beszéd
4. játéktevékenység
5. tanulékonyság.

A megfigyelés mellett fejlődési skálákat, bébiteszteket is alkalmazunk az egyes területek fejlettségi szintjének megállapításához, a kicsi minél teljesebb megismeréséhez.

A diagnosztikus munka valamennyi momentuma azt a célt szolgálja, hogy a gyermek további fejlesztésére vonatkozóan támpontot, segítséget tudjunk nyújtani a szülők és a szakemberek számára.

Korai gondozással kapcsolatos feladatellátásunk része a fejlesztés biztosítása is, amely részben a Klapka György Utcai Korai Fejlesztő és Tanácsadó Szolgálatnál történik.

A szolgáltatást igénylő szülők, gyermekek számára jelenleg három gyógypedagógus (egy főállású és kért óraadó) és egy gyógypedagógiai asszisztens biztosítja az elérhetőséget.

A fejlesztő foglalkozások a szülők jelenlétével, együttműködésével történnek, a gyermek egyéni fejlesztési terve alapján.

A foglalkozások megtervezése során kiemelt hangsúlyt kap a komplexitást figyelembe vevő apró lépésekkel – a gyermek igényeihez igazodva – haladó gyógypedagógiai munka.

Az ellátás során rendkívül fontos szerepet kap a szülőkkel történő partneri kapcsolat kialakítása, fenntartása, a tanácsadás és megbeszélés, mely felöleli a mindennapi gondozási tevékenységekben, a játékválasztásban, a családi és a szélesebb környezetben meglévő problémákat, lehetőségeket, a más jellegű ellátó rendszerek által biztosított és hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel kapcsolatos információk nyújtását.

Szolgáltatásunk a családok számára térítésmentes. A vidékről beutazó gyermekek és kísérőik számára az útiköltség-támogatás teljes, melyet a társadalombiztosító finanszíroz.

A tanulási képességet vizsgáló bizottság feladata a tanköteles korú gyermekek tanulási nehézségeinek illetve beilleszkedési zavarainak hátterében meghúzódó okok feltárása, az okok tettenérését követően fejlesztési javaslatok összeállítása az adekvát terápia kiválasztása illetve ajánlása.

Munkánk a vizsgálat előkészítésével kezdődik. A vizsgálandó gyermek megismeréséhez segítséget, hasznos támaszt illetve jó mankót kapunk az óvodák, iskolák pedagógusaitól, a nevelési tanácsadóktól, a házi gyermekorvosoktól.

A szakértői javaslat iránti kérelem részletes pedagógiai szempontú jellemzésből, anamnesztikus és orvosi adatokból, valamint a nevelési tanácsadó előszűrő pszichológiai vizsgálatának leírásából áll.

A kollégák szakterületüknek megfelelően kapják – a munkát koordináló munkatárstól – a gyermek iratanyagát. Esetfelelősi rendszerben dolgozunk, ami azt jelenti, hogy egy gyermek illetve család minden ügyét ugyanaz a kolléga intézi a vizsgálattal kapcsolatban és a kontroll vizsgálatok mindegyikén is.

Heti rendszerességgel állítjuk össze a vizsgálatra behívandó gyermekek listáját, és választjuk ki a vizsgálatban résztvevő team tagjait.

A team mindig 3, de esetenként többtagú. Gyermekorvos, pszichológus, gyógypedagógus, tanító, óvónő, logopédus, pszichiáter, mentálhigiénikus, szociális szervező, tiflopedagógus, pszichopedagógus képesítéssel rendelkeznek munkatársaink.

A vizsgálatvezető úgy válogatja meg a gyermek vizsgálatában résztvevőket, ahogyan azt az adott gyermek illetve problémája az előzetesen megismert írásos anyagból megkívánja.

Pszichometriai vizsgálatok

0-5 éves gyermekek vizsgálata

A korai gondozásra „jelentkező” szülők telefonon, levélben vehetik fel gyógypedagógusunkkal a kapcsolatot. A szülők orvosi javaslat (rehabilitációs osztály, gyógytornász) alapján keresik fel általában intézményünket.

A vizsgálat teamban, gyermekorvos, pszichológus és gyógypedagógus közreműködésével történik. Nagy hangsúlyt fektetünk a szülővel való beszélgetésre, ugyanis sok esetben a mi vizsgálatunk során szembesül kimondva gyermeke fogyatékosságának tényével.

A gyermekek fejlesztésére tett javaslataink általában személyiségállapotuktól, intellektusuktól, közösségbe történő elhelyezés lehetőségétől (szocializáltság) függ:

• normál óvodai elhelyezés gyógypedagógiai fejlesztéssel
• gyógypedagógiai bölcsőde vagy óvoda
• korai fejlesztés (egyénileg)
• egészségügyi gyermekotthon.

A vizsgálat során alkalmazott eszközök:            Brunet-Lézine-teszt

SON (3-6 év)

A tanköteles korú gyermekek beiskolázásával kapcsolatban alkalmazott pszichometriai eszközök:

MAWGYI-R

SON ( 6 év - ….)

Bender-B

emberrajz

A gyermekek intellektusa, szociális háttere, képezhetősége alapján javaslunk iskolatípust a gyógypedagógus tapasztalatait figyelembe véve. A halmozottan fogyatékos gyermekek, ahol a vezető fogyatékosság a súlyosan mentális fogyatékosság - bekerülnek a képzési kötelezettek „rendszerébe”.

Fogyatékosság – „más fogyatékosság” megállapításánál alkalmazott pszichometriai eszközök:

• MAWGYI-R
• MAWI
• SON (beszédfogyatékos, hallássérült gyermekeknél)
• PIERON (figyelemvizsgálat)
• E. P. Q. (Eysenk-féle személyiségkérdőív, ami az extro-introverzióra, a neurotikusságra, a pszichopátiára, hazugság-hajlamra nyújt támpontot).

Főként a magatartásproblémás gyermekeknél projekciós technikákat is alkalmazunk (családrajz, elvarázsolt családrajz, napirend-készítés stb.)

Ehhez kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül néhány, a mindennapokban alkalmazott vizsgálati eljárást szeretnénk bemutatni.

A szakértői vizsgálatra érkező gyermekeknek az előzetes vizsgálata már megtörténik a nevelési tanácsadókban. Ez tartalmazza az IQ vizsgálat eredményét, mely a legtöbb esetben részleteiben feltárja az egyenetlenül fejlett részképességeket és jelzi a legfontosabbat, hogy a gyermek ép értelmű.

A körzeti logopédus által végzett vizsgálat anyaga is a vizsgálat iránti kérelemmel érkezik meg. Mindezeket az általános iskolai pedagógus pedagógiai jellemzése egészíti ki.

A logopédiai vizsgálaton a körzeti logopédusok általában a hagyományos, előírt, logopédiai vizsgálatokat végzik el, a formaszövegeket használják. Ezért a szakértői bizottságban dolgozó logopédus a saját maga által szerkesztett betűkből, szavakból, mondatokból álló tollbamondási szöveget készít, amely a neuralgikus betűcseréket, ékezeteket, mássalhangzó kettőzéseket célozzák meg. (pl: b-d, k-g, f-v, sz-z, l-r, ty-gy, u-ű stb.)

Olvasásnál a „Varázsló”-ból, vagy más mesekönyvből vett mintaszöveget olvastatunk a gyermekkel, szintén a fent leírt céllal váltogatva.

A dyscalculia vizsgálatára a Dékány Judit által összeállított vizsgálati anyagot használjuk.

A logopédiai vizsgálatot kiegészíti a gyermek magatartására, viselkedésére, feladatmegértésére vonatkozó adatgyűjtés, valamint az általános tájékozottságra irányuló feladatok végzése (tér, idő, saját testen való tájékozódás) a dominancia megállapítása, (kéz, láb, szem) a szemmozgás vizsgálata.

A beszédvizsgálat hagyományos módon történik. Ha a verbalitással gond van, akkor a GMP tesztet is felvesszük a gyermekkel.

A részképesség gyengeségek feltárására pedig a Sindelar vizsgálóeljárást alkalmazzuk. A szülőket berendeléskor megkérjük, hogy hozzák magukkal többek között a gyermek matek és írásfüzeteit is. Ugyanis a füzetekből a folyamatosan elkövetett hibákra derülhet fény, ami esetleg a rövid vizsgálat alatt nem kerül felszínre.

A logopédus felvilágosító munkát is végez. A szülővel megbeszéli a további teendőket, terápiás tanácsokkal látja el. Ugyanakkor az iskolával is felveszi a kapcsolatot a gyermekkel való szakszerű, fejlesztő foglalkoztatás alapfeltételeinek biztosítása érdekében (alapító okirat, emelt fejkvóta, megbízási szerződés a logopédussal, fejlesztő szakemberrel).

Részletes záróvéleményt készít, mely tartalmazza az alkalmazandó törvényt és a fejlesztési javaslatokat.

A diszkalkulia olyan tanulási zavar, amelynek esetén az egyénnek a matematika megtanulását szolgáló képességei egyéb képességeihez mérten kórosan alulmaradnak.

Magyarországon ezidáig átfogó felmérés nem történt, a külföldi szakirodalom szerint azonban a gyermekpopuláció 4-6 %-a tekinthető diszkalkuliásnak, s ezt az adatot a hazai vizsgálatok is alátámasztják.

Mit jelent ez a „statisztikai adat” az óvodában és az általános iskolában?

Azt jelenti, hogy minden 100 gyermek közül kb. 6 gyermek küzd súlyos számolási gondokkal!

Feladat:

 

• A számolással nehezebben ismerkedő gyermekek korai kiszűrése, az esetleges diszkalkulia veszélyeztetettség tényének felismerése, a diszkalkulia veszélyeztetettség vizsgálata, ami által elindulhat óvodás korban a diszkalkulia prevenciós foglalkozás.
• Sok esetben a diszkalkulia ténye az iskolában derül ki, hiszen itt szembesülünk mérhetően az elvont fogalmak lassú kialakulásával, a matematikai műveletek elvégzésének, s az eszközhasználattól való elszakadásnak a nehezítettségével, valamint az egyszerűbb instrukciók, majd a szöveges feladatok megértésének problémájával. Amennyiben felmerül a diszkalkulia gyanúja, célszerű elvégezni az iskoláskorú gyermekek számára összeállított diszkalkulia vizsgálatot, a Gyakorló Logopédiai Intézetben kidolgozott vizsgálóeljárás alapján.

A szülő a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsághoz fordulhat vizsgálati kérelmével. Amikor a vizsgálat eredménye a „diszkalkulia valószínűsíthető” megállapítás, ez a kisiskolás gyermek esetében az egyénre szabott, rendszeres diszkalkulia terápia beindítását teszi szükségessé. A terápia hatását és a diagnózis pontosságát kontrollvizsgálatokkal kell nyomon követni.

• Szakszolgálatunk feladata a diszkalkuliával összefüggő közoktatási törvény megfelelő értelmezése, végrehajtása.

GMP-diagnosztika

A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata

A diagnosztikát dr. Gósy Mária fejlesztette ki, 1984 és 1988 között. Ezzel a ma már rendelkezésre álló, standardizált eljárással a magyar gyermek anyanyelv-elsajátítási folyamata a beszédmegértési folyamat működését tekintve vizsgálható, a kapott adatok alapján jól jellemezhető, ezáltal a fejlődési szint megbízhatóan elkülöníthető az elmaradottól, a zavart folyamattól. A GMP-diagnosztika a teljes beszédpercepciós folyamatot vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek az anyanyelv hangzó és írott formájának elsajátításához szükségesek.

A GMP-diagnosztika célja: a beszédpercepciós elmaradás vagy zavar helyének, típusának és mértékének felderítése.

Beszélő illetőleg valamelyes kooperálásra képes és hajlandó gyermekek vizsgálatára kialakított eljárás 3 éves kortól 12 éves korig. A diagnosztika utolsóként tárgyalt tesztjével a megkésett, illetőleg akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszédfeldolgozási folyamata is bizonyos mértékig vizsgálható.

A vizsgálati eredmény alapján javaslatot teszünk a terápiára. Ha a gyermeknél középsúlyos vagy annál súlyosabb beszédpercepciós zavart, illetve elmaradást tapasztalunk, kontrollvizsgálatra hívjuk vissza.

Sindelar vizsgálóeljárás

Tanköteles és iskoláskorú ( -14 évig) gyerekek számára kidolgozott vizsgáló eljárás, amelynek célja a tanulási zavarok hátterében álló gyengén fejlett tanulási képességek felismerése, erre épülő fejlesztőprogrammal ezek befolyásolása.

Akkor eredményes, ha az iskolai teljesítményzavart (olvasás-írás-számolás tanulásának zavara) részképességek gyengesége okozza. Az ismeretszerzés legfontosabb területeit öleli át.

vizuális – auditív alak háttér tagolás

vizuális – auditív differenciálás

vizuális – auditív emlékezet

intermodalitás, szerialitás, téri orientáció. (Affolteri elvet követi)

Alapvetően a minőségi elemzésre helyezi a hangsúlyt, teljes képességprofil megismerését célozza meg, nem csak a hibás funkciókat: Vizsgálóeljárásra épülő tréningprogram hatékonysága a gyermek ÖNMAGÁHOZ irányított fejlődési szintjének változásával ellenőrizhető.

Szakértői bizottsági munka keretén belül ez a módszer nem helyettesíti a klinikai pszichológiai differenciál-diagnosztikai eljárásokat, sokkal inkább kiegészíti azokat. Segít a gyerek problémájának megértésében, egyéves teljesítményszint alapján, a gyermek SAJÁT teljesítmény átlagához viszonyít, hogy nem csak a gyerek, de családja is hatékony segítséget kapjon.

Tréningprogram napi 10 perces időintervallumban, OTTHONI keretek között alkalmazható.

Tanulási zavar = (más fogyatékosság)

Ép érzékszervek, normál intelligencia szint mellett alakul ki, mely hátterében organicitás valószínűsíthető tünetek valójában az iskolai évek kezdetén válnak szembetűnővé.

• Felnőtt korban is nyomon követhetők.
• Kapcsolódhat értelmi érzékszervi fogyatékossághoz.

Diagnosztikában:

• Kirajzolható egy jellegzetes profil (szórt / tüskés) intelligencia struktúra
• Vizsgálatok központjában a kognitív rendszer elemzése áll.

Pályaválasztási vizsgálatok

Szakszolgálatunk az enyhe fokban értelmi fogyatékosok és a „más fogyatékosok” pályaválasztásával foglalkozik.

Megyénkben három helyen működik kisegítő iskolát végzettek számára speciális képzést nyújtó intézmény (Ózd, Tornanádaska, Miskolc). Ezek többféle szakma elsajátítására adnak lehetőséget. A választást leszűkíti az a helyzet, hogy a gyermek számára melyik van a legközelebb, vagy ha a bejárás nem megoldható, van-e annyi önállósága, hogy a kollégiumban el tudja magát látni.

Miskolcon pl. nincs kollégiuma az iskolának, és esetleg az egész várost átutazva kell megközelíteniük a szálláshelyet, ahol nem kaphatják meg a kellő védelmet és támogatást.

A valamikor debilként kisegítő iskolába helyezett gyerekek az évek elteltével változnak. Fejlődnek vagy visszamaradnak. Képességeik szóródása sokkal nagyobb, mint kezdetben. A nyolcadikosok közt nem egyszer találunk az imbecill zónába lecsúszott vagy a normál zóna alsó felébe felemelkedett gyerekeket.

Az imbecilleknél a kollégiumi életet vagy a napi beutazást nem javasolhatjuk. Ezek a speciális képzésben is csak akkor vehetnek részt, ha a képzés helye és a kollégium egy helyen van, pl. Ózd, Tornanádaska. A jobb képességű gyermekek könnyen választhatnak a lehetőségekből.

Tanácsadásunk a fiatal körülményei megismerése után az intelligencia mérésével kezdődik. Ha új helyzet állt elő (IQ > 80) és a fiatal betöltötte a 16. életévét, nem kezdeményezzük az általános iskolába való visszahelyezését, hanem bíztatjuk a szülőket, hogy keressenek olyan szakképző iskolát, ahol az igazgató saját hatáskörén belül felveszi a kisegítő iskolát végzett tanulót. Átlagos esetben a meglévő, nem kevés lehetőség közüli választásban segítünk.

A „más fogyatékosság” ügye nehezen indult és nehezen válik általánossá. Kevés azoknak a középiskoláknak a száma, mint pl. a Kossuth Gimnázium, a Debreczeni Márton Szakképző Iskola stb., ahol hivatalosan közlik a tájékoztató számára, hogy felvesznek diagnosztizált részképesség-zavarral is jelentkezőt. Mi természetesen a képességek figyelembevételével csak ezeket az intézményeket ajánlhatjuk.

Kiegészítő feladatunk közé tartozik a felnőtt fogyatékosok vizsgálata. Megyénkben Putnokon működik a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat kezelésében a Foglalkoztató Rehabilitációs Intézmény, ahol védett körülmények között dolgozhatnak enyhe és középfokú értelmi fogyatékos felnőttek.

5 éve került hozzánk a felvételüket kérők munkaalkalmassági vizsgálata, melyet az Értelmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Intézet Módszertani Központja ajánlása szerinti teszt üteggel végzünk el. Ezt kiegészítjük anamnesztikus és életrajzi adatokkal, melyeket a vizsgált személytől, kísérőjétől és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján gyűjtünk össze. Mindezeket figyelembe véve tesszük meg javaslatunkat arról, hogy a felnőtt fogyatékos milyen jellegű és tartamú munka megtanulására és tartós végzésére alkalmas.

A feladat megfelelő elvégzéséhez nemcsak a képességek felmérésére van szükség, hanem az elvégzendő munkák követelményeinek ismeretére. Ehhez adatokat a helyszínen, a munkahelyeken gyűjtöttünk.

Ezek a munkák nem kívánnak magas kvalifikációt, de elvégzésükhöz a képességek különböző szintje szükséges. Az azonos, ismétlődő és csak néhány műveletből álló feladatokhoz elegendőek a gyengébb készségek, a monotónia tűrés és az önfegyelem (pl. gyurma csomagolás). A varrodában, ahol pl. autóülések és bútorok számára szabnak és varrnak huzatot, ott az adottságok szélesebb skálája és magasabb fejlettségi szintje szükséges.

Az anamnézis felvétele, az életrajz összeállítása, a jelen helyzet, szokások, tájékozódási készség, betegségek stb. megismerése után kerül sor a jelentkező intelligencia vizsgálatára (MAWI) színlátás, kézügyesség és biztosság, forma, nagyság differenciálás, tartós figyelem, igényszint stb. felmérésére.

A hosszú vizsgálati helyzet és kialakuló személyes kapcsolat egyéb személyiség tulajdonságokat is megmutat, mint pl.: kitartás, monotóniatűrés – munkához, szokatlan helyzethez való alkalmazkodás, az indulatok szabályozása stb.

Mindezeket Szakértői véleményben összegezzük, és tesszük meg javaslatunkat a munka típusáról és az alkalmasság köréről.

E mellett működő kiegészítő feladatunk az agytréner gép alkalmazása terápiákat megsegítő szándékkal.

A pedagógiai, gyógypedagógiai, logopédiai és pszichológiai munka szerves egységet alkot a „más fogyatékosság”, a korai fejlesztés, a beiskolázás, az áthelyezés, a pályaválasztás megállapításának diangosztizálásában.

A pszichológus az intellektus fokának megállapításával, a gyermekkel és a szülővel folytatott beszélgetés tapasztalataival, a különböző kognitív- illetve személyiségállapot-felmérő teszt értékelésével, elemzésével támpontot nyújt a pedagógus, gyógypedagógus számára az adekvát terápiás javaslat kialakításához.

A diagnosztikai munka mellett egyre nagyobb igényként merül fel intézményünk irányába a tanácsadás, a terápiás munka gyakorlati kibővítése (pl. szülői tréning-csoportok, fogyatékos, más fogyatékos gyermekek nevelésével kapcsolatos problémákban nyújtott tanácsadás; célirányosan a más fogyatékos, a tanulási nehézséggel küzdő, a magatartásproblémás gyermekek csoportos tréningje.)

A terápiás módszerek hatékonyságának növelése érdekében új technikák alkalmazását tervezzük intézményünkben – így pl. az Ayres-terápiát, a hang-fény effektuson alapuló mentális komputertechnikát. Az agytréner gép alkalmazása felerősíti más terápiás mód, fejlesztő eljárás pozitív hatását oldva a kliens szorongását, növelve koncentrációs képességét, memóriakapacitását, kreativitását – az alkalmazott programtól függően. Az agytréner gép kiválóan alkalmas mind a gyermekek, mind a felnőttek mentálhigiénéjének karbantartására is.

Végezetül engedjék meg, hogy felolvassak egy másik gyönyörű Ancsel Éva idézetet, mely úgy gondolom, a munkánk rövid bemutatása által minőségében több értelmezést kap.

„Mégiscsak van valami, amitől változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el, amilyen.”                                   

Ancsel Éva