Bernáth Lajos

A 8. szekció programja

8.szekció Bernáth Lajos

Elnök úr, hölgyeim és uraim! A mi szekciónkban egy kicsit szerencsésebb volt az arány, hiszen én Molnárné Stadler Katikával együtt bonyolítottam a szekciót és szigorúan ügyeltünk, hogy 50-50%ig vegyük igénybe a résztvevők figyelmét. Katika először arról beszélt, hogy milyen módon lehet tanácsadóvá válni. ez óriási érdeklődést váltott ki, sőt egy-két olyan vélemény is születetett, amelyet nem hoznánk a plenáris elé. A második előadásában a csoportos pályázat feltételeiről beszélgettünk. Hasonlóan vehemens véleményeket kiváltva ezzel. Én már sokkal csöndesebb vizeken evezhettem, hiszen a programigazgatóság által egy fejlesztő csoport munkájának eredményeképpen elkészített Comenius egyes intézményi modell értelmezését és a bevezetési útmutatóját volt szerencsém abban a 90%-os készültségi szintjében bemutatni a résztvevőknek. Idő hiányában csak az irányított önértékelést. Megpróbáltunk elémenni ugyanennek a feladatnak és az utolsó egynegyedben a Comenius kettesből a vezetési stratégiák kidolgozásával foglalkoztunk. Hogy ma is tudjak valamit mondani, néhány véleményt gyűjtöttünk össze a kedves kollegáktól, amely egy rövid csokor. Ezek vélemények és nem tények. Néha erősen szubjektívek. Annak nagyon is örültünk, hogy azzal kezdődött a vélemények sora, hogy a Comenius Közoktatási Minőségfejlesztő program segíti az intézmények a fejlődését, sőt olyan kedves kollegina is volt, aki határozottan azt kérte, hogy tegye kötelezővé a minisztérium a Com I. bevezetését.

Néhányan a csoportos pályázat ellen prüszköltek. Volt aki kifejezetten kifogásolta, hogy a programigazgatóság ezt favorizálja. Volt olyan kollega is, aki azt szerette volna elérni, hogy az intézmények és a fenntartók közösen pályázhassanak. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy ennek az előkészítése folyamatban van. Voltak erősen panaszkezelési eljárásba illő vélemények is, amelyek a program irányításával kapcsolatosak. Kevesebb ellenőrzést szeretnének bizonyos tanácsadó kollegák. Ez nem biztos, hogy szerencsés lenne. Az jogos, hogy a határidők betartásával kapcsolatosan van még mit javítani. Szerették volna a résztvevők, ha a pályázati feltételek egyértelműbbek lennének, különösen a csoportos pályázati feltételekkel kapcsolatban merültek fel ilyen problémák. Felmerült egyedi igényként, hogy a sikertelenül pályázó intézmények kapjanak több gondoskodást. Volt aki kifejezetten nehezményezte, hogy miért kell ennyi dokumentációs adminisztráció. A programigazgatóság ugyan valamennyit kér, de az intézményben annyit valósítunk meg, amennyi az intézmény számára hasznos. Volt aki a fenntartói programot sürgette. Voltak keményen aggódó megnyilvánulások, amelyek a kormányokon átívelő programmal kapcsolatosak. Volt olyan borúlátó megjegyzés is, hogy egyáltalán akkor kell még tanácsadó a közeljövőben? Voltak akik még szerettek volna több programközponti segítséget kapni a tanácsadóvá váláshoz. Ezek között voltak jámbor óhajok is, amik nem biztos, hogy teljesíthetőek. Tarthatatlanul hosszú lenne az hogy öt év legyen az újraminősítés időszaka. Van olyan kezdeményezés is, hogy az írásbeli vizsga struktúráját érdemes lenne egy kicsit a PDCA logikának alávetni. A következő cédulán az áll, hogy több időt adjon az Oktatási Minisztérium a Com II-re. Mindenki egyedi munkatempót határoz meg. Szakmai szempontból nagyon pozitív dolog az, hogy készül az oktatási minőségügyi díj feltételrendszere, s látszik hogy a tanácsadó kollegákat is motiválja. Volt aki mindjárt tanácsot is adott, legyen helyszíni szemle. Mértékadóan befolyásolja ennek az eredménye az elért eredményt.

Egy nagyon érdekes ötlet is volt, amit Bényei Sándor barátomnak is ajánlanék a figyelmébe. Az adott fenntartók próbálják meg a saját régiójuk kiemelkedő munkát végző intézménynek  regionális minőségdíj formában díjat adni. Külföldön vannak erre példák, adaptálni kellene.

Azokat a munkajelentéseket, amelyek a legjobbnak tekintendők, jelentessék meg írásban, hogy lássák a kedves kollegák.

Az utolsó oldalban nagyon vegyes, mint a puli szőre eső után, olyan megjegyzések voltak. A címeket elnézést, én adtam. A Comenius nem azt eredményezi, hogy a tanárok jobban tanítsanak, és a gyerekek jobban … Nem tudom egy tanácsadó miért akar bevezetni rendszert, ha így vélekedik. Közpénzen egy olyan kiválasztási folyamat folyik, ami egy szűk réteg kiváltságát erősíti. Én tanácsadóként azt mondom, hogy igen, így helyes. De azt se tessék elfelejteni, hogy egy intézmény életét három-négy évre el lehet szúrni, vagy megjavítani, ez a tanácsadó felelőssége. Aztán vannak itt meditatív megjegyzések is, melyek nagyjából olyanok, mint, hogy Amerikában üldözik a négereket. A minőség nem állapot. Az interferencia nem referencia, hol vannak a pedagógiailag hozzáadott értékek? ISO-Com összehasonlító értékelés? Hiányzik az ige a mondatból, úgyhogy nem tudjuk, hogy kellene, vagy sok? Ezt a kettőt nem véletlenül hagytam a végére. Költői magasságokba emelik a Comenius szekciót. Mindenhatót ne a földön keresd és még csak ne is magadban. Minden változás kényelmetlenséggel jár, még az is ami a rosszat jobbá teszi. Ez azt hiszem, hogy ez munkaüzenet is lehetne a következő konferenciáig. Ehhez csak egy dolgot tudok hozzátenni, hogy fényes munkasikereket kívánok mindenkinek, köszönöm a figyelmüket.