Szabó Péterné

A Budapest-Kőbányai Önkormányzat fenntartásában lévő nevelési, oktatási és közművelődési intézmények mérési-értékelési programja, az intézményvezetők tevékenységének értékelési rendszere a 2001-2004. közötti időszakra

 

Bevezetés

                Budapest-Kőbánya Önkormányzat polgármesteri hivatalának Közoktatási és Közművelődési Irodája által készített oktatási koncepciót 1999-ben fogadta el a képviselőtestület. Az oktatási koncepcióban egyik fő feladataként jelöltük meg az önkormányzat fenntartásában lévő nevelés-oktatási intézmények értékelési rendszerének kidolgozását. Célul tűztük ki a meglevő elemek rendszerbe szervezését úgy, hogy a kerületi ellenőrzés magába foglalja a pedagógiai szalmai munka (eredményesség, hatékonyság, minőség), a kapott feladatok végrehajtása (törvényesség, határidő, minőség) szempontjait. Az ellenőrzés és értékelés a tevékenységmenedzselés két, de egymással szorosan összefüggő területe. Az önkormányzat, mint sajátos helyzetben lévő fenntartó és munkáltató, az ellenőrzést polgármesteri hivatalával, szakosodott intézményeivel, külső szakértőkkel végezteti, az értékelést végzi.

                A mérési, ellenőrzési, értékelési programunkban a mérési alrendszer nem megy tovább az adatok összegyűjtésén, feldolgozásán, csoportosításán, elemzésén, csak információkat gyűjt és tényeket tár fel. A következtetések levonása a különböző szinteken elhelyezkedő felhasználók feladata.

Az értékelés célja, a folyamatok minősítés nélküli nyomon követése, az eredmények kihasználásával a visszacsatolás és a korrekciós-fejlesztés, a gyengeségekre történő rámutatással a pillanatnyi teljesítmény javítása.

                Az ellenőrzések a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. Évi LXXIX. Törvény által meghatározott, a fenntartók ellenőrzési feladatkörébe tartozó területeken a törvényesség biztosítására irányulnak, az adott területeken az eredményességet, célszerűséget, hatékonyságot kérik számon.

                Az intézményvezetői teljesítmény értékelésének célja a vezetők teljesítményének növelése, a fenntartó részéről a visszacsatolás, figyelemfelhívás a korrigálandó területeken, az eredmények megerősítése, a minősítés. A vezetőkkel kapcsolatos fenntartói munkáltatói döntések előkészítése. A visszacsatolás módjai: jegyzőkönyvek, értekezletek, személyes megbeszélés, egyeztetés.

A Budapest-Kőbányai Önkormányzat fenntartásában lévő nevelési, oktatási, és közreműködési intézmények mérési-értékelési programja, az intézményvezetők tevékenységének értékelési rendszere a 2001-2004 közötti időszakra című dokumentum három nagy fejezetre tagolódik:

1. A vizsgálandó területek, és azok tartalma
2. Mérések, értékelések és ellenőrzések programozása
3. Mérések, értékelések és ellenőrzések időbeli ütemezése

I. A vizsgálandó területek és azok tartalma:

 

Ez a fejezet táblázatba foglalja a vizsgálandó területeket, és azok tartalmát.

A táblázat sorai:

• A gazdálkodás jogszerűsége
• A gazdálkodás hatékonysága,
• A szakmai tevékenység eredményessége,
• A működés törvényessége,
• A gyermekvédelmi tevékenység
• A tanulói balesetek megelőzése,
• A vezetői teljesítmény,
• Az ellenőrző- értékelő rendszer vizsgálata.

A táblázat oszlopai:

• Külső követelményekhez való mérés,
• Saját célokhoz történő mérés,
• Partnerek elégedettsége,
• Hozzáadott érték vizsgálata.

II. A mérések, értékelések és ellenőrzések programozása:

 

A második fejezet három témát tartalmaz:

• A gazdálkodás jogszerűsége,
• A szakmai tevékenység,
• A működés.

A továbbiakban a három téma tartalmát ismertetem. A szöveges rész egységes szerkezetű, minden tervezett vizsgálatnál a következő sorrendet találjuk: a vizsgálat célja, a vizsgálat fajtája, módjai, a sikerkritériumok, a vizsgálat főbb területei, igényel-e külön költségvetési fedezetet.

1. A gazdálkodás jogszerűsége

• Pénzügyi-gazdasági és pénzügyi ellenőrzések
• Fizetendő térítési díjak megállapítása az oktatási nevelési intézményekben
• A tandíjfizetések gyakorlata, a bevételi többlet felhasználása
• Az ingyenes tankönyvellátás

Az ellenőrzés célja: a Budapest-Kőbányai Önkormányzat intézményeiben nyújtandó ingyenes tankönyvellátásról szóló 14/2000. (111.2 8.) sz. önkormányzati rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése.

Az ellenőrzés fajtája és módja: a dokumentumok helyszíni vizsgálatára épülő diagnosztikus ellenőrzést a részben önállóan gazdálkodó intézmények vonatkozásában a GAMESZ, az átfogó pénzügyi ellenőrzések keretében a GAMESZ, és az önállóan gazdálkodó intézmények vonatkozásában a polgármesteri hivatal jegyzői irodája végi. Az ellenőrzés az általános iskolákra, a Komplex Általános Iskolában a 9. és 10. évfolyamra is kiterjed.

Az értékelés sikerkritériumai: a jogkövető magatartáson túl a pedagógusok tankönyvválasztási szabadságának érvényesülése mellett a takarékos szemlélet is érvényesül (egy tantárgy egy tankönyv, amelynek tartalma lefedi a kerettantervet, csak olyan munkafüzetek megrendelése, amit a gyakorlatban használnak a tanutók).

Az ellenőrzés főbb területei: igényjogosultság megállapítása, az ingyenesen biztosított könyvek köre, pénzügyi dokumentumok vizsgálata, kötelező könyvtárfejlesztés megvalósulása.

Az ellenőrzés külön költségvetési fedezetet nem igényel.

• Összefoglaló jelentések (beszámolók) az éves ellenőrzési feladatok végrehajtásáról.
• Tanév eleji statisztika
• A részben önállóan gazdálkodó intézmények és a GAMESZ között létrejött együttműködési megállapodás értékelése.
• Az intézmények várható szabad kapacitásának felmérése.
• Az intézmények műszaki állapota
• Az intézmények eszközellátottsága
• A gyermekétkeztetés helyzete Kőbányán.

Az értékelés célja: A gyermekétkeztetés erősségeinek és gyenge pontjainak feltárása.

Az értékelés módja és fajtája? Az intézmények, szülők, tanulók, nevelők, valamint a budapesti kerületek részére kiküldött kérdőíves felmérésre épülő elemzést a Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közművelődési Irodája végzi.

Az értékelés sikerkritériumai: a feltételrendszer értékelésén túl a térítési díjtámogatásra vonatkozóan más kerületekkel is összehasonlításra kerül a helyi gyakorlat.

Az értékelés főbb fejezetei: az étkeztetésben résztvevők számának alakulása. Az étkeztetésben résztvevők támogatása, a helyi támogatórendszer összehasonlító elemzése.

Az étkeztetés feltételeinek alakulása, a szülői, tanulói, nevelői elégedettség mérése, a speciális ellátást igénylő tanulók helyzetének vizsgálata.

Az értékelés külön költségvetési fedezetet nem igényel.

• Ingyenes tej-kakaó akció
• Az intézmények pályázatokon való részvétele
• Féléves és éves pénzügyi beszámolók.

2. A szakmai tevékenység:

 

• A Pataky Művelődési Központ beszámolója az intézmény közművelődési tevékenységéről.
• A Kőbányai Gyermek és Szabadidő Központ beszámolója az intézmény tevékenységéről.

A beszámoltatás célja: fenntartói döntések előkészítése a kulturális javak védelméről, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvényben előírt beszámoltatási kötelezettség teljesítése.

A beszámoltatás formája és módja: az írásos beszámolót az intézmény minden évben elkészíti, és a képviselőtestület elé terjeszti.

A beszámoló sikerkritériumai: a képviselőtestület tagjai átfogó képet kapjanak az intézmény közművelődési és egyéb tevékenységeiről, mely alapján meg tudják ítélni a következő év munkatervét.

A beszámoló főbb fejezetei: a közművelődés feltételeinek alakulása, kiemelt rendezvények, közművelődési programok, tanfolyamok, kiállítások, néptánc-oktatás, úszásoktatás, napközis és nyári táboroztatás, arlói üdültetés, propaganda tevékenység, együttműködés a kerület közoktatási intézményeivel.

A beszámoltatás külön költségvetési fedezetet nem igényel.

• A Kőbányai Pedagógiai Kabinet beszámolója az intézmény tevékenységéről.
• Tanév végi statisztikai felmérés.
• Munkatervi beszámolók.

A beszámoltatás célja: az intézmények éves munkájának értékelése.

A beszámoltatás fajtája és módja: az írásos önértékelő beszámolókat valamennyi közoktatási intézménynek a tanév végén el kell készítenie, és a tantestület véleményezése után meg kell azt küldenie a PH. Közoktatási és Közművelődési Irodájának.

A beszámoló sikerkritériumai: a beszámoló akkor sikeres, ha adatokra, elemzésekre támaszkodva készül, alkalmas arra, hogy az intézmény ráépítse következő évi munkatervét, illetve a fenntartó (iskolaszék) átfogó képet kap az intézmény éves tevékenységéről, az előző évhez viszonyított változásokról.

A beszámoló főbb fejezetei:

• Erőforrások (személyi feltételek alakulása, pedagógus létszám, tanulói létszám, pedagógus továbbképzés, tárgyi feltételek alakulása, az intézmény gazdasági helyzete)
• Pedagógiai munka (munkatárgyak tantervi követelményeinek teljesítése, tehetséggondozás és felzárkóztatás, tanulási és magatartási zavarban szenvedők ellátása, gyermekvédelmi tevékenység, tanórán kívüli tevékenység, iskolán kívüli tevékenység, iskolarendezvények, nevelés, tanulói eredmények)
• Szervezet (vezetőség, nevelőtestület, munkaközösségek, szülői szervezet, diákönkormányzat)
• Kapcsolatok (szülők, diákok, fenntartó, szakmai intézmények, pedagógiai intézetek, FSZEK kerületi fiókja, következő iskolafok, civil szervezetek, szponzorok)

A beszámoltatás külön költségvetési forrást nem igényel.

• Intézményvezetői önértékelések.
• Visszatérő tudásszint mérések.
• Neveltségi szint vizsgálata.

A vizsgálat célja: az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott, és a fenntartó által elfogadott nevelési értékek, célok megvalósulásának vizsgálata a gyermekek tevékenységében.

A vizsgálat fajtái: a negyedik évfolyamon diagnosztikus, a hatodik évfolyamon nyomon követő, a nyolcadik évfolyamon szummatív. A vizsgálat módjai: adatgyűjtés, kérdőíves megkeresés, interjú.

A vizsgálat ütemezése:

Időpont	4. évfolyam	5. évfolyam	6. évfolyam	7. évfolyam	8. évfolyam
2001. november	1., 2.
2002. november	3., 4.
2003. november	5., 6.		1., 2
2004. november	7., 8.		3., 4.
2005. november	1., 2.		5., 6.		1., 2.
2006. november	3., 4.		7., 8.		3., 4.
2007. november	5., 6.		1., 2.		5., 6.
2008. november	7., 8.		3., 4.		7., 8.

A vizsgálat területei:

1. Szocializáció (iskolához, pedagógushoz, társakhoz való viszony)
2. Közösségi aktivitás (tevékenységkínálat, és –használat, tevékenység látogatottsága iskolában töltött idő, közéleti munka, tanulói jogok ismerete, alkalmazása)
3. Karitativitás (társakkal való kapcsolat, segítségnyújtás fajtái, gyakoriságuk)
4. Értékóvás (Hagyományok az iskolában, iskolai ünnepek, tanulói rongálás)
5. Fegyelmezettség (deviáns viselkedési formák megjelenésének mértéke, igazolt és igazolatlan hiányzások száma, fegyelmi ügyek gyakorisága, dicséretek iskolai alkalmazása, büntetések rendszere)
6. Művelődéshez való viszony (versenyek szervezése és részvételi arány, művelődési szokások megléte, szabadidős tevékenységek tartalma)
7. Egészséges életmód (egészségkárosító szokások gyakorisága, testedzés mértéke)
8. Esztétikumhoz való viszony (tanulók ápoltság iránti igénye, a környezet esztétikájának megítélése)

A mérés a megjelölt évfolyam valamennyi tanulójának kiterjed, negyedik és nyolcadik évfolyamon külső szakértő, hatodik évfolyamon az oktatási intézmény végzi.

A vizsgálat költségét a költségvetésben tervezni szükséges.

• Az óvodákban folyó nevelési tevékenység vizsgálata
• A pedagógiai munka hatékonysága a Szent László Gimnáziumban.
• Iskolaérettségi vizsgálatok.
• Tanulászavarok szűrése.
• Logopédiai szűrés.
• Középiskolai eredmények (nyolcadikos osztályos tanulók nyomkövetési vizsgálata)

3. A működés

• Tantárgyfelosztások kiértékelése.
• A X. kerületi oktatási intézmények helyzete a közegészségügy tükrében.
• Visszatérő tanügy-igazgatási ellenőrzés.
• Vezetőértékelés.

Az értékelés célja: összefüggő kép felrajzolása a vezetőről a képviselőtestület fenntartói, munkáltatói döntéseinek előkészítése.

Az értékelés fajtája és módja: Az adott intézmény pedagógusi körében végzett kérdőíves felmérésre épülő értékelést a vezetői ciklus utolsó évében a PH. Közoktatási és Közművelődési Irodája végzi. Az értékelés valamennyi vezetőre kiterjed.

Az értékelés sikerkritériumai: a feldolgozás alapján ismerjük meg a tantestület véleményé az igazgató vezetői tulajdonságairól.

A vezetési jellemzés részei: személyes tulajdonságok, a vezető, mint változó. Az elképzelés megalkotása, a csapat kialakítása, az értékek tisztázása, a helyzet meghatározás, a kommunikálás, a képessé-tétel, a mérés.

Az értékelés külön költségvetési fedezetet nem igényel.

• A Gyermekvédelmi Szolgálat és az oktatási intézmények kapcsolata.
• Munkavédelmi, tűzvédelmi és foglalkozás-egészségügyi szemlék, ellenőrzések.
• Összefoglaló értékelés (vezetői 5 éves munkájáról)
• Az ellenőrző-értékelő rendszer vizsgálata.

A felmérés célja: annak vizsgálata, hogy Budapest-Kőbányai Önkormányzat fenntartásában lévő neveli, oktatási és közművelődési intézmények mérési, értékelési programja, az intézményvezetők, tevékenységének értékelési rendszere a 2001-2004. között című anyagban foglaltak milyen módon teljesültek 2004. Július 31-ig.

A mérés fajtája és módja: szummatív értékelés.

Sikerkritériumok: az összefoglaló értékelésén túl a felmérés a következő évek ellenőrző-értékkel rendszere kialakításának alapjául is szolgál.

A felmérés főbb fejezetei: a gazdálkodás jogszerűségét és hatékonyságát vizsgáló alrendszer értékelése, a szakmai tevékenység eredményességét vizsgáló alrendszer értékelése, a működés törvényességét vizsgáló alrendszer értékelése. A vezetői tevékenység eredményességét vizsgáló alrendszer értékelése. 

Az értékelés külön költségvetési fedezetet nem igényel.

III. A mérések és ellenőrzések időrendi ütemezése

A jobb áttekinthetőség érdekében a gazdálkodás, a szakmai tevékenység, és a működés területeken történő vizsgálatokat táblázatba foglaltuk. A sorok a vizsgálatok megnevezését tartalmazzák, az oszlopokba az időpont, és a vizsgálatot végző megnevezése került.

A mérési, értékelési, ellenőrzési terv kidolgozása egybeesett a pedagógiai programok módosításával, ezért a helyi mérések, ellenőrzések tervezése erre épült. A dokumentum elfogadását az intézményekben lefolytatott vita előzte meg. Az intézményi javaslatok egy rész bekerült a végleges anyagba.