Pósfai Péter

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont aktuális feladatai

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák!

Az Oktatási Minisztérium, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont és a magam nevében köszöntöm Önöket e konferencia nyitányán. Egy kicsit furcsán érzem most magam, mert aljegyző úr megköszöntője után elsőként kell szólnom Önökhöz és megszoktuk, hogy egy ilyen gazdag programmal rendelkező konferencia nyitányaként egy általánosabb, oktatáspolitikai alapelveket felvonultató, felvázoló előadást hallunk és most a változások következtében nem ez következik. Bár szívesen beszélnék arról a témáról is, ami itt a konferencia füzetében elsőként szerepel, a „Változás és stabilitás az oktatásban” címmel, hiszen mi, akik az elmúlt évtizedeket iskolában töltöttük erről kellő tapasztalatokat szereztünk. Sok-sok reformot, oktatáspolitikai tervet, programot éltünk át, rendszeres tevékenységükké váltak az iskoláknak, tantestületeknek, a tantervi, iskolaszerkezeti, óratervi viták, nemhogy meggyökeresedett volna, hanem gyakran még el sem kezdődött és már hamvába holt egy kísérlet, egy változtatás. A reformok inflálódása talán még a pénz inflációjának sebességénél is gyorsabb volt. Most úgy érzem az elmúlt 3 év világosan meghatározott, megfogalmazott, következetes oktatáspolitikája nyomán kialakultak azok a keretek, amelyek között valóban megvan a lehetőség iskoláinkban a következő években a nyugodt, kiszámítható munkára, s nem újabb világmegváltó ötleteken, reformokon kell töprengenünk, illetve átküzdenünk magunkat, vagy éppen túlélni azokat, hanem a már kicövekelt pályán a már megkezdett építőmunka folytatására van szükség. Valóban egyensúlyba kerülhetnek a minden iskolára nézve közös követelmények, így például az egységes elveken és szabályokon alapuló tartalmi szabályozás és a helyi tantervekben megjelenített egyedi iskolai sajátosságok érvényesítése, általánosan a stabilitás és a mindig szükséges változtatás.

De most nem ez a témánk. A nyár elején miniszterünk, még Pokorni Zoltán miniszter úr új feladattal bízott meg, amikor felkért az OKÉV vezetésére. Így e konferencia szervezői is azt kérték tőlem, hogy itt most beszéljek az OKÉV feladatairól. Az OKÉV feladat- és hatáskörét általában a közoktatás döntési, irányítási, vezetési rendszerében elfoglalt helyét és szerepét hatósági és szolgáltatási tevékenységét jól meghatározzák a jogszabályok. Ezek nyilván ismertek Önök előtt, s minthogy amúgy is én magam is a konkrétumokat szeretem, így nem is kívánok általában beszélni ezekről a kérdésekről, hanem a konkrét, aktuális feladatokról szeretnék szólni. Az idő szűkössége miatt és a feladatok számossága miatt némelyekről csak egy-két mondatot szólnék.

Elsőként mindjárt arról a kérdéskörről, amely tavasszal leginkább reflektorfénybe került, a középfokú beiskolázásról. Mindjárt július elején hozzáfogtunk és elkezdtünk dolgozni azon, hogy az idén ne legyen semmiféle probléma a beiskolázás körül, a KIFIR betűszóval ismertté vált felvételi rendszer működtetése körül. Ez a valóban jó rendszer, amely a legteljesebb szabadságot nyújtja a diákoknak a választásokkor és a középfokú iskolák igazgatóinak a döntések meghozatalakor, ugyanakkor ezeket a tanulói elhatározásokat és igazgatói döntéseket a legteljesebb mértékben összhangba hozza, bevezetése első évében kiállta a próbát, remekül működött. Sajnos ez a második évben nem volt elmondható róla, éppen ezért részletesen elemeztük a tapasztalatokat, levontuk a következtetéseket és megtettük azokat a változtatásokat, amelyek alapján véleményem szerint idén sikeresen fog újra működni ez a rendszer. Minden változtatástól első pillanatban meghökkenünk és azt mondjuk, hogy megint új dolgok következnek, de itt nem erről van szó teljes egészében. Az alapelvek azok változatlanul élnek, a tanulói jelentkezések ugyanúgy működnek, mint az elmúlt két évben, ugyanazon dokumentumokat kell kitölteniük a diákoknak, azonban mégis jelentősek a változtatások, amely változtatások egyrészt tovább bővítették mind a tanulók és ugyanakkor a középfokú iskolák igazgatóinak lehetőségeit, másrészt pedig minden egyik változtatás azt a célt szolgálta, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkentsük a hibalehetőségeket, eleve már az induláskor a rendszerben kiszűrjük azt a sok-sok hibalehetőséget és hibát, amely az elmúlt évben előfordult. Említettem, hogy július eleje óta dolgozunk ezen és nagy időelőnyünk is van a korábbi évekkel szemben, hiszen mostmár elmondhatom, hogy az iskolák mind tudják, hogy mi az idei feladatuk, kezükben van minden dokumentum és nagyon-nagyon sok lépést, amely tavaly csak januárban került színre, már megoldottunk, már túl is vagyunk rajta. A legelső lépés, amit Önök az iskolákban tapasztalhattak az a szükséges lépés volt, hogy júliusban módosítani kellett a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet és bár ez a rendelet csak augusztus 31-én jelent meg először a Magyar Közlönyben, az iskolák már augusztus közepén értesülhettek a változtatásokról, hiszen az OKÉV minden egyes iskolába elküldött egy nagy falinaptárt azzal a céllal, hogy az iskolaigazgatók amikor augusztus 20-a után az első munkatervi értekezletet tartják kollégáiknak már azon tervezhessék munkanaptárukat, az iskolai tanév naptárát. Ezen már szerepeltek azok az új dátumok is és feladatok, amelyek a rendszer változását jelezték. Szeptemberben minden iskola megkapott egy komoly csomagot, amelyben szerepelt a rendszer újdonságainak leírása, szerepelt középfokú iskolák csomagjában egy 9 oldalas dokumentum a tagozatkód rendszerről és szerepeltek azok a dokumentumok, jelentkezési lapok, adatlapoknak a mintái, amelyeket ebben az évben majd alkalmazni kell. Lejárt az első határidő, amely az iskolák számára egy fontos határidő volt a következő évi beiskolázás kapcsán, október 1-jéig kellett a középfokú iskoláknak elektronikusan megjelölniük ebben a tagozatkód rendszerben a jövőre tervezett indítandó osztályaikat, tagozataikat, aki ezt már megtette, középfokú iskola igazgatója, az megismerte a rendszert, a többiek számára mondom, hogy nem teljesen új gondolatokról van szó, tehát nem borítottunk föl semmi megszokott hagyományt ez ügyben sem, csak éppen rendszereztük a különféle típusú osztályok megadási módját és ha valaki belépett a rendszerbe, minden középfokú iskola csak a sajátjába tudott természetesen belépni és abba beírni, akkor gimnáziumoknál négy, szakközépiskoláknál, szakiskoláknál öt lépésen keresztül végigvezette a rendszer, hogy megfelelő helyekre kattintva beírhatta a következő tanév tervezett tagozatainak leírását.

Tehát például gimnáziumnál azt, hogy hány évfolyamos gimnáziumi osztályról van szó, milyen tantervi, alapvető sajátossága lesz az osztálynak, például a kerettantervre épülő helyi tanterv, vagy Arany János Tehetséggondozó Program, vagy angol kéttannyelvű, ilyen meghatározások szerepeltek a választhatók közül, utána következő lépésben azt, hogy emelt szintű oktatást folytat e az adott osztályban valamely tantárgyból, vagy alapvetően általános tantervű, hiszen ez egy rendeletben rögzített szabály, hogy mi az emelt szintű oktatás és végül pedig teljesen szabadon, minden egyéb további egyedi jellemzőt, amelyet fontosnak tartott megnevezni, vagy éppen azért kellett megneveznie saját maga számára, mert ezzel tett különbséget a különböző felvételi eljárású, beiskolázású osztályai között. Szakközépiskolánál egy lépéssel többet kellett tenni, hiszen ott megfelelő szakterületeket és szakmacsoportokat is ki kellett választani az adott osztályhoz. Én tegnap este néztem meg utoljára a rendszert és akkor 710 középfokú iskola zárta le, fejezte be a dolgozatainak megadását, ez mutatja azt, hogy sajnos nem mindegyik még, pedig a határidő lejárt és most éppen kollégáim is dolgoznak azon, hogy a hiányzó információkat is begyűjtsék. Kérem, hogyha Önök között van olyan iskolaigazgató, aki még esetleg valami oknál fogva nem végezte ezt a feladatot, azt a következő napokban tegye meg és akkor már mindjárt az első lépés az, hogy október 20-áig ellenőrizze ezeket a megadásokat, kezünkben van minden iskola minden egyes osztályáról, félosztályáról a leírás, a tagozatkód rendszer, minden információ, ami alapján a diák majd választhat, s ami alapján majd februárban kitöltheti a felvételi lapjait. Végre egyszer idén teljesíthetik az iskolák azt a rendeletben szereplő előírást, hogy október 31-éig közzétegyék a beiskolázási eljárásukat. Erre most megvan a lehetőség.

Nagyon kevés időm van itt az egyes témákra, így csak három-négy dolgot szeretnék kiemelni az idei középfokú beiskolázási rendszer újdonságai közül. A legeslegfontosabb változás és újdonság és a hibalehetőségek radikális csökkentését az szolgálta, hogy idén nem lesz két külön adatbázis a jelentkezőkről és a jelentkezésekről és nem kell a kétszer 370.000. adatbázis sort egy-egy értelmi módon megfeleltetni egymásnak, hanem egyetlen adatbázis lesz, amelyet az OKÉV felvételi központja állít fel a tanulói adatlapok alapján. A középfokú iskolák igazgatói óriási adminisztrációs tehertől mentesülnek, hiszen nem kell elektronikusan beírniuk minden hozzájuk jelentkező akár sok száz diák összes adatát a névtől, a diákigazolvány számig bezárólag, hiszen készen kapják majd a Sulinet hálózaton keresztül képernyőjükre a hozzájuk jelentkezett összes diák névsorát, tagozatonként. S mindössze annyi teendőjük lesz egy hosszú időszak alatt, március közepétől április 15-éig, hogy ebbe a listába beírjanak a gyerekek neve mellé egy-egy számot, a gyereknek az adott tagozaton általuk meghatározott rangsorbeli helyét, illetve az elutasítást jelző E betűt, hogyha semmiképpen nem kívánják felvenni azt a diákot. Ezután a felvételi központ majd összeveti az igazgatói döntések listáját a tanulói választásokkal és így alakul ki, mint az elmúlt években is az a rangsor és a az a felvételi eredmény, amely biztonságot nyújthat a középfokú iskolák igazgatóinak is, hiszen biztosak lehetnek abban, hogy azok a diákok akik őket választották elsősorban és ők szeretnék fölvenni ezeket, azok hozzájuk kerülnek, ha valakit szeretnének fölvenni, de nem hozzájuk kíván elsősorban menni, akkor pedig a megfelelő helyre jut be, hozzájuk pedig a következő diákok lépnek elő felvettként. Ez tehát egy nagyon fontos változtatás volt.

Említettem, hogy mind a diákok választási lehetőségeinek szabadsága, mind a középfokú iskolák igazgatói döntéslehetőségei is bővültek. Ez azt jelenti, hogy idén először lehetőség lesz arra, hogy az általános felvételi eljárás után, március 16-a után 18-21-e között a diákok módosíthassák előzetesen leadott továbbtanulási szándékaikat, egy új tanulói adatlap kitöltésével. Lehetőségük van arra, hogy változtassanak az eredetileg leadott rangsoron és lehetőségük van arra is, hogy az adott középfokú iskolában, hogyha az iskola igazgatója ezt felajánlja számukra, akkor egy másik tagozatra is átjelentkezhessenek és ezt is megjelölhessék, megjeleníthessék a tanulói rangsorukban. A középfokú iskolák igazgatói végre idén ebben a rendszerben is élhetnek azzal a régi gyakorlattal, hogy tanulót irányíthatnak át az egyik tagozatról a másikra, amennyiben ezt kívánatosnak tartják, ehhez arra van szükség, hogy a tanulóval egyeztetve, a döntést rávezetve a középfokú iskolában lévő jelentkezési lapra, a tanuló ennek megfelelően új adatlapot töltsön ki és küldjék be a felvételi központba. Ez nagyon fontos gondolom a középfokú iskolák, különböző típusú osztályainak betöltésénél, beiskolázásánál, hogy ez a lehetőség adott lesz az igazgatók számára.

Nagyon fontos idei változás, hogy nincsen előfelvételi szezon, nincs előfelvételi, hiszen semmiféle szerepe nincs már annak a korábban még indokolt eljárásnak, a diák tetszőleges számú jelentkezést írhat be magának, tetszőlegesen rangsorolhatja mindenütt egymástól függetlenül, egymásról nem is tudva érdemben megmérettetik, tehát ha valahonnan valamilyen okból elutasítást kap, míg az összes többi érdemi eredménye számít a felvételinél, tehát semmi nem indokolja azt, hogy továbbra is fönntartsunk egy ilyen előfelvételi szezont. Egyetlen kivétel van, tudjuk a BM által működtetett különböző szakközépiskolák és szakiskolák. Még egy nagyon fontos változásra hívnám fel mindenkinek a figyelmét, arra, hogy mivel nincs előfelvételi, ezért előbbre jött az általános felvételi eljárás időszaka és így a tanulók jelentkezésének határideje is, a régen megszokott dátumnál két héttel korábban, február 15-éig kell leadni mindenkinek a jelentkezési lapjait és beküldeni az egy szem tanulói adatlapját.

Nagyon sok mindent kell még elmondani erről, de nyilván most nem ez a fórum, hogy itt tovább részletezzem a kérdéseket, mindent megteszünk azért, hogy minden információval ellássuk Önöket, az iskolákat, tanulókat, szülőket, nemsokára kiadásra kerül és mindenhova eljuttatjuk az általános iskolákba sok példányban a tájékoztató füzetünket, amelyben újra le lesz írva minden tudnivaló diáknak, szülőnek, általános iskolának, középfokú iskolának. November végén, inkább december elején minden iskolába eljuttatunk egy újabb csomagot, amelyben szerepelnek majd a jelentkezéshez szükséges adatlapok és jelentkezési lapok, továbbá a tagozatkód-rendszer, tagozatkód-jegyzék, amely alapján a kódokat a diákok a megfelelő lapokra majd rávezethetik. Minden információ mindig elérhető a különféle Internetes honlapokon, az OKÉV már működő honlapján is és az OM honlapján is. Ez tehát egy olyan feladat volt, azért tettem előre, mert első pillanattól kezdve nyáron nekünk komoly feladatot adott és hasonló időben, ha úgy tetszik sürgős feladat volt, de annyiban eltérő módon, hogy nem a kezdete, hanem már a befejezése egy rendkívül nagyívű pályázatnak, mégpedig a szakképzési alapra,  decentralizált szakképzési alapra vonatkozó pályázatoknak, munkaerő-piaci alap, decentralizált szakképzési alap részére vonatkozó pályázatoknak, amelynek keretében a szakképzési bizottságok és az OKÉV együttműködésével kialakított javaslatok után július elejétől augusztus végéig megszülettek azok a miniszteri döntések, attól függően időben, hogy mikor végezték el időben a munkát, ezek a megyei bizottságok és 3,5 milliárd forint került kiosztásra szakképzést folytató intézmények, vállalkozások között.

Azóta úgy gondolom már az alapkezelési igazgatóság munkája révén a szerződések is megkötettek, csak egy-két számot szeretnék mondani illusztrálásképpen, hogy milyen mérvű munkáról volt szó, bár az összeghatár azért már mutatja, hogy nagyon komoly pályázat volt. Országosan 1280 pályázat érkezett be, 846 kapott támogatást, közülük 334 volt gazdálkodó szervezet pályázata és 512 intézmény, itt leginkább iskolákról van szó 421 szakközépiskoláról és 58 szakiskoláról és 124000 tanulót, hallgatót érintett a támogatott pályázatokra kiosztott összegek köre. A támogatott intézmények 87%-a önkormányzati intézmény volt és még egy számadat, hogyha elosztjuk az általam mondott összeget a pályázatok számával, a nyertes pályázatok számával, akkor kiderül, hogy az egy pályázatra jutó átlagos támogatási összeg 4 millió forint volt. A megyei szakképzési bizottságok betöltötték ugye feladatukat, befejezték pályafutásukat és az elnökeik részére tartottunk egy kis köszöntést, összejövetelt, amelyen megköszöntük az elmúlt években végzett munkájukat és eléjük tártuk a pályázatnak a részletes adatait is, grafikonokat, táblázatokat. Én úgy gondolom, hogy aki érdeklődik részletesebben a részeredmények után is meg fogja találni néhány napon belül ezeket a táblázatokat is honlapunkon.

Harmadikként említeném azt, hogy az OKÉV nevében szereplő É betű, az értékelési szó kezdi megtalálni a helyét, szerepét munkánkban, s valóban megkezdődnek az értékelések, mérések. Elsőként csak néhány szóval utalnék egy olyan feladatra, amely a befejezésénél tart, legalábbis a munkafázis első része lezárult, az előző tanév rendjéről szóló rendeletben szerepelt egy országos szakmai mérés a gimnáziumi matematika oktatás eredményességének vizsgálatára, amelynek eszköze az elmúlt tanév végén megírt írásbeli matematikai érettségi dolgozatok voltak. 32000 nappali gimnazista matematika dolgozata került vizsgálat alá. A vállalkozó középiskolai matematikatanárok megfelelő felkészítés után szeptember végéig elvégezték e dolgozatok vizsgálatát. Azért nem mondom elsősorban azt a szót, hogy felüljavítását, mert valóban megtörtént az összes dolgozat újrajavítása, tehát ha úgy tetszik, példánként képet kapunk arról, hogy hogyan javította az iskolában dolgozó tanár, hogyan javította az újraértékelő tanár a dolgozatot, de emellett, hogy egy újrajavítás történt, emellett minden egyes dolgozat mellé 32+5 szakmai kérdésre is válaszolnia kellett a mérési biztosnak, amely kérdések valóban a gyerekek matematikatudására, azok alkalmazási készségére, modellalkotási készségére, diszkutáló igényükre és így tovább, és így tovább, tehát általában véve matematikatudásukra és az oktatás eredményére vonatkoztak. Így egy hihetetlen adatbázis került a birtokunkba, amelynek elemzése majd a következő évek feladata lesz. E mérés célja, legalapvetőbb célja, ha úgy tetszik többszörös cél volt, egyrészt természetesen ez az eredményvizsgálat, másrészt viszont tapasztalatokat szerezni a majdani kétszintű érettségi vizsgához, annak feladatbankja megalkotásához, a független vizsgabizottságok működtetéséhez, hogy a mai javítókulcsok, előírások alapján mennyire egységesen értékelik, vagy nem egységesen a dolgozatokat az ország különböző pontjain és ezentúl pedig még arra is, hogy hogyan lehet működtetni egy ilyen nagy mérési-értékelési rendszert. Nincs vége még ennek az első fázisnak sem, ha úgy vesszük, hiszen most október második felében sor kerül, az iskolákban el sem jutott, egyetemeken, főiskolákon maradt mintegy 24000 közös matematika érettségi felvételi dolgozat hasonló újrajavítására, újraértékelésére.

Tudjuk mindannyian, hogy ehhez hasonló mérésre kerül sor ennek a tanévnek a végén is, amikor is a szinte a tanév rendjéről szóló rendeletben szereplő mérést fogjuk, vizsgálatot fogjuk lefolytatni az idén érettségiző összes középiskolás diák, tehát több mint 70000 gimnazista és szakközépiskolás diák magyar érettségi dolgozata kerül vizsgálatra, mégpedig nyelvi szempontból, természetesen a helyesírástól a nyelvhelyesség, szövegalkotó képességig sok mindent megvizsgálnak majd a felkért szakértők.

Ennél közelebb van november 9-e, amikor pedig az elmúlt évtizedekben soha nem volt, nem látott nagyszabású mérésre kerül sor iskoláinkban, nyilván ismert önök előtt, hogy az 5. és 9. évfolyamon minden diák megmérettetésre kerül különböző alapkészségekre és kompetenciákra vonatkozó mérés keretében, 2x60 perces dolgozatot írnak majd a diákok. Hát ennek a mérésnek a megszervezése is rendkívüli feladat, hiszen nem néhány száz, vagy néhány ezer diák körében történik egy mérés, hanem minden ötödikes és minden kilencedikes diák részt vesz rajta, több mint 240000 diák. Az iskoláktól kapott információink alapján azt tudjuk, hogy most novemberben 3820 iskola 9500 osztályában kerül sor ugyanabban az időpontban erre a szakmai vizsgálatra.

Mik ennek a programnak a fő céljai. Legfontosabb célként azt fogalmaztuk meg, hogy iskoláinkban minél inkább tért hódítson a pedagógiai szakmai mérés-értékelés, ismertté váljanak ezek módszerei, eszközei, érzékelhetővé váljanak előnyei. Nagyon más szakma ez, mint amit a pedagógusok nap mint nap gyakorolnak az oktatási folyamatban és nagyon fontos az, hogy megismerjék ezeket a módszereket és majd fokozatosan a következő években, évtizedben teret nyerjen iskolai munkájukban ez a mérés-értékelés. Itt is hasonló lényeges elem, hogy a program közreműködői, tervezői tapasztalatokat szerezzenek egy országos mérési-értékelési rendszer felépítéséhez, működtetéséhez. Ezért terjed ki minden diákra a mérés. Nem az a cél, hogy egyes iskolákat, osztályokat, diákokat országosan összehasonlítsunk, minősítsünk, ezért az egész rendszer, mérés, eljárás folyamata is nem így épül föl, hanem minden elemében az előbb elmondottakat követi, csak egy nagyon szűk körű, iskolatípusonként, osztályonként 20-20 dolgozat kerül majd központi feldolgozásra és áll elő belőlük egy országos minta, amelyhez maguk az iskolák passzíthatják hozzá saját teljes mérésük eredményét, azaz a legfontosabb az, hogy az iskolákban majd a megkapott értékelést segítő kézikönyvek, szoftverek segítségével feldolgozzák a mérési eredményeket és a teljes évfolyamokról képet kapjanak különböző alapkészségekről, hogy honnan indulnak diákjaik és a következő években folytatva a mérést követő mérésekkel eljussanak majd ahhoz, hogy a honnan indult, hová jutott kérdésre megbízható válaszokat tudjanak mondani. Hiszen nem egy egyszeri eseményről van szó, hanem egy rendszerbe illeszkedő, mérési-értékelési rendszerbe illeszkedő első lépésről, a terveink szerint, ezeken az évfolyamokon, amelyek ugye nem véletlenül kiválasztott évfolyamok, hiszen az 1., 5., 9., a kerettantervek életbelépésének évfolyama ebben a tanévben, az elsősről most nem kívánok többet szólni, az áprilisban lesz az  elsősök számára egy hasonló, de teljesen más jellegű, más típusú mérés, mint 5-ben, illetve a 9-ben, egyszerűen a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő mérésről van szó, tehát ezeken a páratlan évfolyamokon kétévente kerül sor teljes körű mérésre, jövőre is sor kerül az újabb ötödikbe és kilencedikbe lépő diákok mérésére és terveink szerint a páros években is lesz kisebb mintán követő mérés, illetve a kerettantervi tantárgyakhoz illeszkedő tantárgyi mérés is. Ezek a mérések, mint mondtam, értékelések, országos mérések mind az OKÉV irányítása alatt folynak és aki benne van az iskolai napi munkában, az nyilván találkozott vele, tudja azt, hogy itt is egy, mint a matematika mérésnél is annak idején egy lépcsőzetes fölkészítést, képzést terveztünk a tanároknak, a jövő héten kezdődik meg az első 100, úgynevezett multiplikátor felkészítése a mérésre, akik kiképezik az iskolai koordinátorokat, minden iskolából jövő egy-egy tanárt, különböző csoporton belül, akik pedig majd saját iskoláikban a felmérést vezető kollégáikat képzik, az november 9-én egységesen folyjon le mindenütt az eljárásrend betartásával a mérés.

További nagyon fontos OKÉV feladatokról szeretnék néhány szót szólni. Természetesen szinte észre sem vesszük, mert annyira megszoktuk, hogy zökkenőmentesen zajlanak le az érettségi vizsgák az OKÉV-nek alapvető szerepe van az érettségi vizsgák lebonyolításában, most is szeptember 21-e óta nagyon nagy tömeg számára lefolytatta az OKÉV és az OKSZI közösen az őszi érettségi vizsgák írásbeli részét és most zajlanak a szóbeli vizsgák és tudjuk, hogy gyakorlatilag céljához érkezett, befejezéséhez közeledik a 2005-ben életbelépő új érettségi vizsgarendszer, vizsgaszabályzat kidolgozása, most van kinn a középiskolákban vitára, utolsó véleményezésre az érettségi vizsga tervezete.

Hasonlóan fontos feladatunk az országos tanulmányi versenyek közül az OKTV-k lebonyolítása. Idén tudjuk, hogy itt is majd elektronikusan jutnak el a középfokú iskolákba. Csak olyan tárgyak jöhetnek szóba, ahol nagyon egyoldalúan elfér az összes feladat és van idő a 14 órai kezdés előtti fél órában kinyomtatni és sokszorosítani a feladatot a középfokú iskolák diákjai számára.

Említettem az előbb egy pályázatot, akkor említek még egyet, amelyet szintén most nyáron folytattunk le, a KÖZOKTATÁS 2001 pályázatot, a közoktatás intézményfenntartói vehették igénybe a pályázati támogatást szakértői munkák, szakmai szolgáltatások pénzügyi támogatására. Július végén nyújtották be támogatási igényeiket a pályázók, szeptember közepén megtörtént az eredmény megállapítása is. Az OKÉV elvégezte ugye az előkészítését, a pályázatok értékelését és az OM döntéshozói elé való terjesztését és szeptember 28-ától pedig megkapták a pályázók az értesítéseket is az eredményekről, az előbb mondtam számot, most is mondok, 1047 pályázat kapott támogatást az 1253 pályázatból. A legtöbb nyertes pályázat, témákat tekintve a szakmai ellenőrzéshez történő szakértői igénybevétel volt, 368 támogatott pályázattal, utána pedig az iskolák szakmai, gazdálkodási munkájának elemzésével eredményesség és hatékonyság vizsgálata szakértők bevonásával, ez 280 támogatott pályázatot jelentett, majd harmadikként a kollégiumi, pedagógiai és iskolai felzárkóztató munka segítése a nevelés célkitűzései támogatására vonatkozó pályázatok szerepeltek a leggyakrabban támogatottak között. Ez is egy rendkívül fontos pályázat volt és most elmondhatjuk, ismét mondom szemben a tavalyi évvel, hogy időben le is zárult és az iskolák nemsokára fenntartóiktól tájékozódhatnak arról, hogy a fenntartók a szerződések megkötése után mikor kezdik meg különböző támogatott vizsgálataikat.

Az OKÉV feladata több, sok más mellett, tudjuk a szakértői és vizsgáztatási névjegyzékek kezelése, az OKÉV állítja össze, gondozza ezeket a névjegyzékeket, éppen 2 nappal ezelőtt, kedden ülésezett utoljára az a szakértői bizottság, a körünkben is jelenlévő Farkas Istvánnak a vezetésével, amely döntött a most benyújtott pályázatokról, nagyon sok pályázat érkezett be, hiszen tudjuk, hogy 2002. január 1-jétől megváltoznak a jogszabályi feltételek a különböző országos listára való kerülés kapcsán és ezért most még sokan kihasználták a lehetőséget a pályázat benyújtására. Mi pedig tervezzük, hogy lehetőséget biztosítsunk azoknak, akik az új feltételek között is szeretnének a jövőben felkerülni ezekre a névjegyzékekre, így számukra továbbképzési programot kívánunk a közeljövőben akkreditáltatni. E konferencia központi témája, hogy a szakértő szerepe a közoktatásban és ezzel kapcsolatban igazgató kolléganőm is tart majd előadást a szakértői munkavégzés feltételrendszeréről, hiszen nagyon várjuk azt, hogy sokan szóljanak hozzá ehhez a problémakörhöz és a viták után nagyon hamarosan megalkothassuk eme feltételrendszer szakértői munkavégzés feltételeinek rendszere megalkotását és közkinccsé tételét hogy megállapítsuk azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki valamely területen valamely iskolai fokon szakértői munkát végezhessen. Tudjuk azt is, hogy az OKÉV működteti a független vizsgabizottságokat, amelyek lehetőséget biztosítanak a diákoknak bizonyos jogszabályi esetekben, hogy az iskolai osztályzattól független, év végi osztályzatokat szerezzenek. Egyre többet igénylik eme bizottságok igénybevételét, az elmúlt tanévben pl. a háromközi vizsgaidőszakban együttesen 50 ilyen vizsga zajlott le független vizsgabizottság előtt, ezek közül talán érdekes, 42 volt sikeres, 8 sikertelen. Kidolgoztuk és elfogadtuk a független vizsgabizottságok működési rendjének eljárásrendjét, egy jó hír talán azoknak a kollégáimnak, akik ebben közre szoktak működni, hogy a közreműködésért a díjtételeket jelentősen megemeltük.

Az OKÉV újabb feladata, más feladata a tantervi bizottság működtetése, amelyet az OKNT kért fel arra, hogy a kerettantervtől eltérő helyi tanterveket akkreditálja. Folyamatosan végzi ez a bizottság is a tevékenységét, éppen az elmúlt héten hozta meg a legutóbbi döntéseit, Hoffmann Rózsa vezeti ezt a tantervi bizottságot. Nemsokára itt is azt mondhatom, hogy a honlapunkon fennt lesz az ezekkel kapcsolatos tudnivaló is és minden eddig akkreditált alkalmazási, illetve indítási engedélyt kapott tanterv is, hogy tájékozódhassunk arról, hogy mely tantervek léteznek már, amelyek jelentősen, a jogszabálynak megfelelően jelentősen eltérnek a kerettantervtől. Egyelőre még kevés ilyen tanterv van, nagyon kevés, mintegy tucatnyi, hiszen még jogszabályi lehetőség 2003 szeptemberéig a korábban engedélyezett tantervek használata akkor is, hogyha teljesen eltérnek a kerettantervtől, várható, hogy közeledik ez a határidő, hogy egyre több és több pedagógus kollektíva, vagy pedagógus, vagy szakértő nyújt majd be akkreditálásra kerettantervtől eltérő tantervet. Felkértem ezt a tantervi bizottságot arra is, hogy dolgozza ki az egyedi érettségi vizsgatárgyak akkreditációjának eljárásrendjét is. Hiszen az érettségi központian meghatározott követelményrendszerei, tantárgyai mellett számos egyedi vizsgatárgy akkreditálására is lehetőséget kell biztosítani. Egy nagyon nagy vizsgálat is befejeződött, napjainkban készülnek a záró tanulmányok, mégpedig az óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi óvodai nevelési programok vizsgálata, amelyet az OKÉV vezetett, az OKI és az Oktatáskutató Intézet kutatóinak közreműködésével egy szintén régen nem volt nagyon széleskörű vizsgálatról van szó, amelynek eredményeit a következő hónapban közkinccsé tesszük, számos konferencián fogják a kutatók bemutatni eme teljesen átfogó, új, eredményeket hozó óvodai vizsgálat eredményeit és ezen a konferencián is hallunk majd az OKÉV igazgatóhelyettese részéről előadást erről a vizsgálatról, tehát már itt is információkhoz juthatunk.

Az OKÉV mint az OM egyetlen hatósági feladatokat ellátó társintézménye, hiszen nem háttérintézménye, hanem hatóság az OKÉV nagyon sok ilyen jellegű feladatot is végez. Például ismert előttünk, hiszen 1999-ben volt meghirdetve az a hatalmas PHARE program, amely a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatására hirdetett meg különféle alprojektekben programokat. Elég lassú a nemzetközi átfutási ideje egy ilyen nagy pályázatnak, most 2001. szeptember 30-áig kellett megkötni a pályázókkal eme PHARE projektre a szerződéseket és végre akkor beindul mindenütt a gyakorlati munka és eme munka monitoring vizsgálataira, ellenőrző munkáira is az OKÉV kapott megbízást, úgyhogy munkatársaink fogják majd a programok szerződés szerinti teljesítését ellenőrizni eme most következő évben. Ha már a monitor feladatokról szólok, akkor szólnom kell arról is, hogy a következő előadásban hallunk igazgató úr részéről a Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program működéséről, aktuális helyzetéről, ennek monitorvizsgálataiban is rendkívül aktívan vesznek részt az OKÉV munkatársai. Természetesen a közoktatás olyan nagy, elektronikus, fontos programjait, mint a KIR, vagy éppen a KIR-STAT, amelynek most van ugye szezonja, október 15-éig kell a statisztikákat elektronikusan elkészíteni ebben a tanévben a közoktatási intézményekben, ezek működtetésében is az OKÉV nagyon komoly szerepet vállal.

És akkor, ha csak vázlatosan is említettem néhány feladatot, még el kell mondanom, hogy zömében csak közoktatási feladatokról beszéltem, de ugyanannyit beszélhetnék így vázlatosan szakképzéssel kapcsolatos feladatokról is, sőt ami talán a legkevésbé ismert itt a hallgatóság részéről a nem iskolarendszerű oktatással kapcsolatos OKÉV feladatokról, hiszen az OKÉV gazdája, szakmai irányítója, ellenőrzője a ún. regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok hálózatának is, 9 ilyen nagy központ működik Magyarországon, az elmúlt 10 évben épültek ki különböző régiókban és ezek irányítását is az OKÉV látja el, amelyek pedig, mint tudjuk, a legkülönfélébb típusú képzéseket nyújtják iskolarendszeren kívül, felnőttek számára elsősorban. Hát itt is van bőven teendőnk és éppen a következő héten lesz az elsőként megalakult észak-magyarországi RMKK regionális átképző központ, régebben RÁK jubileumi ünnepsége, ahol összegzik az eddigi tapasztalatokat és napvilágot látnak azok az új elképzelések, amelyek alapján az Oktatási Minisztérium meghatározza ezen RMKK-k működésének további irányait, fejlesztési stratégiáját. Tudtam, hogy időm le fog járni akkor is, ha az OKÉV tömérdek feladata közül csak vázlatosan említek néhányat. Én nagyon köszönöm, hogy meghallgattak és hát hadd mondjam azt, hogy a nagyon kis létszámú, ámde lelkes OKÉV munkatársak csapata mindent megtesz azért, hogy segítse az oktatási intézmények munkáját, én azt kérem Önöktől is, hogy minden problémájukkal nyugodtan forduljanak az OKÉV regionális igazgatóságaihoz, munkatársainkhoz, működjünk együtt, hiszen csak együtt tudunk igazán hasznára lenni oktatásügyünknek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak és a konferencia további több napos menetéhez izgalmas, érdekes előadásokat, jó munkát kívánok.

Köszönöm szépen.