Kojanitz László

Kimeneti szabályozás

Szeretettel köszöntök mindenkit ezen az immár hagyományossá vált rendezvényen, amelyen immáron harmadik alkalommal van szerencsém előadni.

Az első alkalommal a kerettanterv elkészítésével kapcsolatos ügyek voltak a középpontban, tavaly már a kerettanterv bevezetésével kapcsolatos tervekről lehetett itt előadást tartani, ez ugye mind a bemenet szabályozással kapcsolatos tartalmi szabályozó feladatokkal függött össze. Idén pedig már az apropóját a témának az adja, hogy belépett a kilencedik évfolyamba már a kerettanterv szerinti tartalommal az a nemzedék, amely először fog 2005.-ben emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Tehát a feladat nem fejeződött be, most kerültünk abba a helyzetbe, hogy a kilencvenes évek elejétől futó bemeneti reformfolyamatokat és a sok cikkcakkot megélt kimeneti szabályozás folyamatát összezárjuk és ennek a most kilencedik évfolyamos diákkorosztály számára elvégezhetően a két szabályozási rendszert összekapcsoljuk. Én mindenképpen ennek az aktualitása miatt az új kétszintű érettségi vizsgára vonatkozó ügyekkel szeretnék foglalkozni, és befejezésként az alapvizsgával kapcsolatban mondok néhány szót. Négy téma köré szeretném az információkat csoportosítani, elsőként a kerettantervvel kapcsolatos szabályozók kidolgozása során miként és hogyan lettek figyelem bevéve az új érettségi rendszerrel kapcsolatos szabályok. Továbbá milyen módosításokat igényelt ezeknek az összhangba hozása. Utána beszélnék arról, hogy mi a szándékunk és milyen pro célok jegyében szeretnénk az érettségi és a felvételi vizsga közötti összhangot megteremteni, valamint hogyan kívánjuk azt megteremteni, hogy olyan vizsgakövetelmények legyenek érvényesek a felvételin, amik nem írják felül sem a kerettantervi követelményeket, sem az érettségi követelményeket. Ellenkező esetben a gyakorlat kudarcba fullad. Ebben a pillanatban tehát én ezt tartom a legaktuálisabbnak. A harmadik dolog aktualitása a részletes vizsgakövetelményeknek a megjelenése. Megkezdődött az a szakmai vita, amelynek tárgya már a részletes szakmai vizsgakövetelmények, ezek ebben az évben folyamatosan fognak megjelenni, a szakmai közönség számára nyilvánossá válni. Tulajdonképpen ennek az évnek a feladata lesz az, hogy a viták eredményeképpen egy végleges szöveggel miniszteri rendelet formájában meg is jelenjenek, és ezzel teljessé tegyék az érettségi vizsgakövetelményeknek a dokumentumait. Befejezésül pedig szeretnék arról beszélni, hogy várhatóan a szabályozási feladatok befejeződése után, 2002-2003-2004-es évben milyen szakmai feladatok várhatók, hogy az érettségik végrehajtása is megfelelő minőségben és minden gond nélkül megtörténhessen.

Kezdjük akkor először a kerettantervvel kapcsolatos jogszabályok módosításának a bemutatását abból a szempontból, hogy az látensen milyen döntéseket hozott az érettségivel kapcsolatban. az első fontos dolog a ’99-es törvénymódosítás volt, amely beemelte a kerettantervet. Mivel ez eleve meghatározta, hogy a kerettanterveknek a középiskolák esetében iskolatípusonként és mind a négy évfolyamra vonatkozóan kell a tartalmat szabályozni. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy módosul a ’98-as koncepció, amit a NAT szabályozott és az érettségi vizsgaszabályzat és az abban lévő tantárgyi általános követelmények egyszerre töltöttek be egy kimeneti vizsgakövetelmény funkciót, illetve a helyi tanterveknek megfelelően egy bemeneti szabályozási funkciót. Kiegészítve azokkal a szabályokkal, amelyek azt is meghatározták, hogy a kötelező érettségi tantárgyak esetében az emeltszintű és a középszintű felkészítést is biztosítani kellett, illetve, hogy minimum hány tantárgyat kell felajánlani minimum e mellett az utolsó két évben.

Nyilvánvaló volt csak ez az egy pont a kerettantervvel kapcsolatban, ami miatt már ekkor végig kellett gondolni, hogy mi maradjon meg az eredeti koncepcióban, és min kell változtatni. Több volt az ami maradt. továbbra is cél maradt az egységes követelményeken alapuló, a gyakorlatban is egységes mérést, egységes elbírálást lehetővé tévő érettségi koncepciója. Azaz az érettségire kapott jegy bárhol is teszi azt a vizsgát le a tanuló, azonos teljesítményt fedjen le. Ez egy régi adóssága az érettségi rendszernek. A másik ilyen döntés az az volt, hogy megmarad a többszintűség. Az a helyzet, hogy folyamatosan szélesedő korosztály arányban lépnek be érettségit adó középiskolába, ez egy mennyiségi expanziót jelent. A tudás és a motiváció eltérése tette szükségessé, hogy egyfajta differenciált érettségi követelményrendszer álljon a rendelkezésünkre, ami ad egy választási lehetőséget a diáknak.

Megmaradt természetesen az a funkció is, hogy egy kétszintű vizsgarendszer alkalmas arra, emeltszintű vizsgarendszer bevezetésével, hogy részlegesen, vagy teljesen a felvételi funkcióját is betöltse. ezek a dolgok nem változtak. Egy viszont változott, a kerettanterv vált az alapvető dokumentummá a helyi tanterv készítés szempontjából. Ettől kezdve az emeltszintű követelmények jelentenek egy olyan bemeneti szabályozást, amelyek a kerettantervi óraszámon felüli időknek a tartalmi megtervezéséhez adnak megfelelő hátteret és orientációt.

Ez is egy kiindulópont volt, hogyha a kerettanterv a tantárgyak tekintetében mindenkire nézve a kötelező óraszámot határozza meg és ehhez rendeli hozzá a követelményeket, akkor ennek a tartalomnak a kétszintű érettségi középszintű vizsgakövetelményeivel kell hogy egy az egyben megfeleljenek. Az emelt szintű vizsga pedig annyival haladhatja ezt meg, ami a megfelelő többletidőben teljesíthető.

Ennek alapján milyen döntések születtek? A tantárgyi rendszer kialakítása tekintetében a kerettantervek a meghatározók. az az alternatíva, hogy hány tantárgyat ajánl fel, és hányat tanít kötelezően a középiskolában ebben került meghatározásra. A másik fontos feladat az volt, hogy a kerettantervi anyagtartalmak meghatározásakor figyelembe kellett venni a már ’97-ben megjelent általános tantárgyi érettségi követelményeket is. Megváltozott az a helyzet, hogy az egyik egy bizonyos évfolyamig, a másik egy bizonyos évfolyamtól kezdődően szabályoz, a kettő teljes mértékben átfedésbe került. Közben a törvény továbbra is kimondta, hogy az iskolák helyi tantervei a kerettanterveken, illetve az általános érettségi követelményein alapulnak.

Nagyon fontos volt a kerettantervek bevezetése és az ezzel kapcsolatos helyi korrekciók szempontjából az is, hogy a lehető legkevésbé ütközzön a már elfogadott általános érettségi követelményekkel az ami a középiskolai kerettantervekbe belekerül.

Így történt az a megoldás, hogy miután 200. szeptemberében kiadásra kerültek a kerettantervek, a következő hónapokban megtörtént ennek az érettségi mellékletének a kidolgozása is. Azokon a pontokon, ahol némi módosításra volt szükség, ez megtörtént és idén tavasszal a kormányrendelet e tekintetben módosult is.

Volt egy nagyon fontos kérdés, hogy az emelt szintű érettségi követelményei mennyivel haladják meg a középszintű érettségi követelményeit. A válasz egyértelmű volt, annyival, amennyivel az egyes tantárgyak tekintetében azt kell mérni, hogy nem csak az általános műveltséggel rendelkezik valaki, hanem egy továbbtanulásra alkalmas képességgel, készséggel. 1998-ig nagyjából ezen alapult a különbségeknek a meghatározása. Azonban végig homályban maradt, hogy ha a tanuló igényli az emeltszintű vizsgát, ehhez mennyi időt kell biztosítani. Mekkora az az időkeret, amiben ez a többletteljesítmény megvalósítható. Ennek a pontosítása érdekében a kerettantervről szóló rendeletbe kerültek át azok a pontok, amik az emeltszintű érettségi megszervezésével kapcsolatos feladatokat szabályozták. Ebben megjelent egy olyan pont is, ami kimondta, hogy minimálisan 138 órával többet kell a középiskolában abból a tantárgyból tanulnia a tanulónak, ha az emeltszintű érettségi vizsgára készül. Ennyivel többet, mint amit a kerettanterv erre a tárgyra megállapított. Ez meg is felelt a gyakorlatnak, hiszen két éven keresztül heti két óra pluszt jelent. Ettől a pillanattól kezdve mind a helyi tanterv készítése szempontjából világossá vált a feladat, mind az általános követelmények készítőinek világossá vált, hogy az a többlet, amit ehhez hozzákapcsolnak, ahhoz mennyi idő áll rendelkezésre.

A módosításnak tehát nem csak az volt a célja, hogy ezek az egyeztetések megtörténjenek, hanem az is, hogy ez a mennyiségi keret is összhangba kerüljön azzal a többlettel, ami ezekben a követelményekben szerepel. Hasonló kérdés volt, hogy mi van azokkal a tantárgyakkal, amelyeknek a kerettantervi óraszáma nem éri el ezt a bűvös 138 órát. A másik kérdés az, hogy mi van az akkreditált tantárgyakkal?

Itt megint először az időt kellett tisztázni. Mi az a minimális idő, amit arra a tantárgyra fordítani kell, ahhoz, hogy azt legalább egy középszintű érettségi tudásanyagának egyenértékű súlyának el lehessen fogadni. Ez már az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelent meg. Kimondta tehát, hogy mind a két esetben 138 órát kell a helyi tantervben minimálisan tanulnia azt a tantárgyat a tanulónak, ahhoz hogy választhassa érettségi tantárgyként középszinten. Ezeket mind finoman rendbe kellett tenni ahhoz, hogy az időkeret és a tartalom összhangba jusson egymással.

Volt egy mási fontos módosítás is még itt a tavaszi munkák során, ez pedig az, hogy bővült a választható vizsgatantárgyaknak a sora. Megjelent az összes olyan tantárgy ezen a listán, ami tantárgyi modulként a kerettantervben megjelent, legyen az társadalomismeret, médiaismeret, illetve megjelent egy természettudomány tantárgy. Egy középszintű érettségi vizsgán választható tantárggyá vált ez által.

Mindenki elmondta már, hogy azoknak a tanulóknak az esetében, akik természettudományi tantárgyakat tanulnak, de nem szándékoznak felsőfokú tanulást ilyen tantárgyakból választani, az a megoldás, hogy szétaprózottan, tantárgyakba szeletelve kapják meg a természettudományi ismereteket, összevetve ezt az egyre szűkülő időkerettel, lehet, hogy egy rossz irány. Sokkal inkább erősíteni kellene egy integratív természettudományos oktatásnak a lehetőségét. Ez a nemzetközi gyakorlattal is sokkal inkább összhangban állna. Erre az volt a válasz, hogy hiába ad a kerettanterv ilyen integrált tantárgyak kialakítására lehetőséget, ha mint érettségi tantárgy továbbra is önálló fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak állnak csak a rendelkezésre.

Pont ez a célja annak, hogy megjelent egy természettudomány tantárgy a választható tárgyak között, és ennek a követelményrendszere is elkészül az év végéig, hogy bátorítsuk a középiskolákat egy ilyen irányba menjen lel a gyakorlat, hiszen ez az érettséginél is kamatoztatható.

A másik célja az volt ennek, hogy lehetőleg növeljük azoknak a tanulóknak a számát, akik valamilyen természettudományi tantárgyból akarnak érettségizni.

A kerettanterveknek már a 21 szakmacsoportnak megfelelően alakultak ki a szakai irányok. Felvetődött, hogyha a kerettantervekben a szakmai tartalmak ilyen struktúrában jelennek meg, akkor a szakmai vizsgák általános követelményei is a vizsgaszabályzatban ehhez alkalmazkodjanak. A döntés az volt, hogy ennek meg kell történnie, így az év végéig a szakmai vizsgakövetelményeknek is egy bizonyos mértékű átdolgozására kerül sor. Ez egyrészt a számát és a címeit összhangba hozza ezzel a 21 szakmacsoporttal. Másrészt a tartalmát megfelelteti annak a nyolc órában végzett szakmai előképzésnek, ami a kerettantervben szerepel.

A legfontosabb összhang, amit rendbe kellett tenni a 2004-es bevezetés előtt 2005-ben történik meg az új kétszintű érettségi bevezetése. Ugyanakkor lépjen be az az új elem, amikor már felér az az évfolyam, ami már az új szabályozás szerint halad. Ezért ez a 2004/2005. tanév egyfajta álomhatárnak tekinthető. Azt fogja jelenteni a három belépési pont következtében, hogy mind a tizenkét évfolyam már egy azonos tartalmi szabályozási dokumentáción alapuló tanulmányt folytat, és ehhez alkalmazkodó új érettségi fog lezajlani.

Áttérnék arra a kérdésre, hogy mi a feladat az érettségi és a felvételi összehangolásával kapcsolatban. Ha valóban komolyan vesszük azt, hogy ennek a tartalmi szabályozásnak azon kívül, hogy konszolidálja az iskolarendszert, maradjon egy tartalmi megújító szerepe is az egész iskolarendszer tekintetében, akkor biztosítani kell hogy a felvételi szempontjából ugyanaz a szemlélet, tartalmi irány érvényesüljön. Különösen középiskolák tekintetében inkább azon téren a legfontosabb ez, ha ezt látják kimeneti követelményként a tanárok, akkor jobban elhiszik, hogy a napi gyakorlatukban is bizonyos dolgokat újra kell gondolni, meg kell változtatni. A vizsgakövetelményeknek általában középiskolás szintjén mindig nagyobb fegyelmező ereje volt. Ha tudja a tanár, hogy ilyen típusú feladatokkal fog szembenézni a tanuló, akkor sokkal inkább rákényszeríti, hogy magának a tanításnak a módszerét is átgondolja, mint amikor ezt csak egy bemeneti szabályzóként látja.

Mi úgy látjuk, hogy mivel megvan a közös követelmény az emelt szint tekintetében, mivel kiinduló pont, hogy felvételi vizsgát rendezni is csak ebből indulhatnak ki. Mivel az emelt szintű érettségi vizsga minden tantárgyban tartalmaz írásbeli és szóbeli elemet is. Mivel a ’97-es szabályzat is egy egzakt központi feladatlappal, központi javítási útmutatóval végrehajtott vizsgaként írja le az emelt szintű érettségi vizsga mind az írásbeli, mind a szóbeli részét, ezért semmi oka nincs annak, hogy az emelt szintű érettségi vizsga teljes terjedelmében kiváltsa a felvételi vizsgának a funkcióját 2004/2005.-től. Biztosítani lehet azt, hogy egységes követelmények alapján ellenőrizhető központi javítókulcsok alapján, megerősítve a szóbeli külső vizsga jellegét, az érettségi szerzett pontok egyszerre legyenek alkalmasak arra, hogy abból egy érettségi jegyet lehessen megadni, és egyszerre legyenek alkalmasak, hogy mint pontszáma szelektáló funkciót is, a felvételire való bejutás funkcióját is biztosítsa.

Azzal a munkával párhuzamosan, amit most a részletes követelmények szakmai vitája jelent, kinn az iskolákban, benn az Oktatási Minisztériumban az a jogalkotási munka és egyeztetés folyik, hogy ez a felvételiről szóló kormányrendeleten és az érettségiről szóló vizsgaszabályzatban ezt a régóta igényelt megfeleltetést meg tudjuk tenni. Nem lesz könnyű, és nem csak azzal kell számolni, hogy van egy ellenállás a felsőfok részéről, az autonómia jegyében való ellenállása annak, hogy a tantárgyi vizsga teljes terjedelmében a közoktatási érettségi vizsgában történjék, hanem vannak gyakorlati problémák is. 2003-tól fontos változások fognak történni még az új érettségi bevezetése előtt is a felvételi vizsgák tekintetében. 2003-tól kötelező lesz bárhova is jelentkezik a tanuló, két tantárgyból felvételi vizsgát tenni. Ez létszámában is jelentősen meg fogja növelni az ilyen vizsgán résztvevő tanulók számát. A másik megoldandó kérdés, már az új kétszintű érettségi vizsgát hozzá képzelve pedig az, hogy pillanatnyilag 10 felvételi tantárgyat határoz meg a felvételire különböző tagozatokra, szakokra a megfelelő tájékoztató közlemény. Márpedig nekünk az lenne a célunk, hogy minden olyan tantárgy esetében, ami rendelkezik emelt szintű érettségi követelményeivel, valamilyen módon legyen funkciója a felvételi tekintetében is. Mivel ha igaz az, hogy emelt szintű érettségit azért érdemes választani, ha az felvételi szempontjából érdekes a tanulónak, akkor azokra az esetekre, ahol erre nem ad lehetőséget a felsőoktatás, ott szinte felesleges emelt szintű érettségit kidolgozni. A levegőben marad. Ezt a kérdést is részletesen egyeztetnünk kell akár az egyes felsőfokú intézményekkel is. Mondok egy példát. Ma már az ELTE-n van média szak, egy ilyen tárgyhoz sokkal inkább illene egy mozgókép és média kultúrával tett érettségi, vagy felvételi vizsga, mint mondjuk egy magyar-történelem szakos vizsgát kapcsolni hozzá.

Ütemezés szempontjából úgy tervezzük, hogy 2002. februárjáig történik meg a kötelező tantárgyak, illetve a természettudományi tantárgyak részletes vizsgakövetelményeinek szakmai vitája. Plusz az angol és a német tantárgy. Ez tíz tantárgyat jelent. Azt tervezzük, hogy 2002 februárjáig miniszteri rendelettel már ennek az első tíz tantárgyak a követelménye megjelenik. A másik 14 tantárgy, ami választható tantárgyként megjelenik a vizsgán, pedig 2002. júniusáig jut el erre a pontra.

Az első tanév végére az összes tantárgy tekintetében már nem csak az általános követelmények, hanem a részletes követelmények ott lesznek a tanárok előtt.

Az egyeztetésről annyit, hogy a részletes követelményeket a KÁOKSZI Értékelési és Vizsgaközpontjának a csoportja végzi. Én azt hallatlan fontos dolognak tartom, hogy volt egy szakmai csoport, ami gyakorlatilag ’97 óta ezen dolgozik, és ezért alkalmas arra, hogy most le tudja fedni ezt a részletes követelményt.

Az értékelési vizsgaközpont küldte most szét a szakmai szervezeteknek több tantárgy anyagát, küldte el a felsőoktatási intézeteknek, és küldte el több, mint 320 iskolának is egy kérdőívvel együtt, hogy az iskoláknak is egy reprezentatív köre visszajelzést tudjon adni a tantárgyanként is, az egyes követelményekben szereplő tartalmakról. Még novemberben is ugyanilyen formában az összes természettudományi tantárgy, és az angol, német is vitára kerül. És ez a 2002  júniusa a tekintetben is határkőnek kell hogy legyen, sőt talán már a 2002 február is, és én ebben reménykedem, azt az előbb említett jogszabályi változást, ami a felvételi eljárás és az érettségi eljárásról szóló kormányrendeletben szükséges ahhoz, hogy a kétszintű érettségi, ami az felvételit kiváltaná, ugyancsak megtörténjen. Tehát úgy tervezzük, hogy a 2002-es tanév végére szabályozási szinten lezárul a kétszintű érettségivel kapcsolatos munka is. 2002 szeptemberétől már valóban az a szakmai munka kezdődhet, ami a tanárok, diákok felkészítését jelenti a 2005-ös megmérettetésre. Nyílván ebben ugyanúgy szerepet kell kapniuk általános tájékoztatóknak, szülőknek, tanároknak, diákoknak, akik ebben érintettek lesznek, hogy pontosan tudják, hogy miről van szó. Nyílván a differenciált továbbképzések szerepe megnő, tanároknak, vizsgáztatóknak, feladatkészítőknek, feladatjavítóknak, hiszen egy hallatlan nagy szellemi infrastruktúrát is működtetni kell majd az érettségi lebonyolítása során. Külön foglalkozni kell majd az akkreditációs lehetőségeknek a szakmai kritériumaival. Hogyan, milyen feltételek mellett tudja az iskola a saját tantárgyait ebbe a rendszerbe bevinni. És nagyon fontos lesz én azt gondolom, hogy 2003-ban, 2004-ben próba érettségik is történjenek, ahol mind a szervezés, mind a tartalom, mind más tekintetben életszerűen is a bevezetés előtt meg kell próbálni, hogy minden elvi megoldás működik-e, a tartalom és a szervezés tekintetében egyaránt. És ha szükséges még időben visszacsatolások történjenek. Most az alapvizsgáról ejtenék pár szót, az alapvizsga tekintetében picit tágabb az idő intervallum. Hiszen a Közoktatási Törvény kimondja, hogy alapvizsgát azoknak kell tenni, akik 1998. szeptember 1-jén kezdték az első osztályt. Ami azt jelenti, hogy ők 2008-ban kerülnek az érettségi közelébe.

Az 2006-os dátum azért fontos, mert akkor lesznek először kilencedikes gyerekek, akiknek alapvizsgát kell, hogy tegyenek. A Közoktatási Törvény az alapvizsga funkcióját is egy kicsit karakterisztikusabbá tette, hiszen az alapvizsga szakiskolai képzésben jelenik meg, mint egy tétre menő vizsga. A Közoktatási Törvény azt mondja ki, hogy a tizedik év után alapvizsga letétele nélkül beléphet ugyan a szakiskolai képzésbe, de képesítést csak akkor kaphat, ha közben az alapvizsgát is leteszi. Ez, úgy gondolom, tartalmilag is kijelöli az alapvizsga helyét. Úgy kell átalakítani a követelményeket, ami alapvetően az alapvizsga közismereti képzését tudja ellenőrizni. Tud-e olyan garanciát adni, hogy valóban a szakképzésbe belépő szakiskolás gyerekek az általános műveltség, a tanulási képességek terén elérik-e azt a színvonalat, ami már egy szakma megfelelő elsajátításához is alapfeltétel kell, hogy legyen. A feladatokat ezek tekintetében fogjuk megfogalmazni megrendelőként. Ez a munka is el fog indulni, de nyílván ebben a tanévben elsősorban az érettségi követelmények részleteire fogunk koncentrálni, és kérem Önöket is, hogy abban a szakmai egyeztetésben, vitában, ami erről folyik, minél többen és minél konstruktívabban vegyenek részt. Ehhez kívánok Önöknek jó munkát, illetve a további előadásokhoz figyelmet és kitartást.

Köszönöm szépen.