Kojanitz László

Kerettantervek. Pedagógiai programok, helyi tantervek átdolgozása

Tisztelettel köszöntöm a résztvevőket, úgy is mint ismerősöket, hiszen  tavaly ugyanígy találkoztunk, s emlékeim szerint a kerettanterv tavaly is a slágertémák közé tartozott.

A nagy különbség a két esemény között az, hogy akkor még tervekről, elképzelésekről, az akkor szeptemberben kiküldött koncepcióról volt szó, és arról, hogy ennek alapján hogyan fog majd történni az egyeztetés, hogyan alakíthat az alapelképzeléseken a szakértőktől, iskoláktól beérkezett vélemény, és ez hogyan fog majd végleges formát nyerni. Ma már elkészültek ezek a kerettantervek, abba a fázisba érkeztünk, amit mi magunk között úgy nevezünk, hogy megkezdődött a kerettantervek munkába vétele.  Hogy ez mennyire így van, arra egy példát had mondjak:  Most, hogy jöttem Budapestről Debrecen felé, a délelőtti rádióműsorban az iskolai színjátszásról, a mimetikus játékok iskolai alkalmazásának lehetőségeiről beszélgettek többekkel. Ebben a műsorban már Kaposi László, aki a Tánc és dráma modul készítője volt, a kerettantervek által nyújtott ilyen jellegű lehetőségekről szólt. Tehát megkezdődött a kerettantervnek az az időszaka, amikor megpróbálja mindenki a maga területe szempontjából végig gondolni azt, hogy milyen lehetőségeket ad, illetve milyen feladatokat jelent ahhoz, hogy vagy egy korábbi gyakorlatot tovább folytatva, vagy bizonyos szempontból a korábbi gyakorlatot megújítva tudja tovább vinni az elképzeléseit.  

A továbbiakban olyan témakörök köré csoportosítanám az információkat, amiről úgy vélem, hogy éppen ilyen szempontból – tehát hogy munkába vegyük, és különösen a szakértők megfelelő segítséget tudjanak az iskoláknak nyújtani – érdemes elmondani.

Az első kérdéscsoport a tantárgyi rendszer és az óraszámok felhasználásának, valamint a helyi tantervek kerettantervekhez való igazításához javasolt ütemterv ügye. Nálunk nincs zöld szám, a kerettanterv ügyében a főosztályom telefonszáma elérhető, ami folyamatosan izzik, és azt tapasztalom, hogy most, ebben a fázisban az óraszámok kérdése és a rendelet ilyen jellegű előírásainak az értelmezése az, ami a legtöbb kérdést hozza magával.

A helyi tanterveknek a kerettantervekhez való igazításához javasolt ütemterve. Óraszámok, óratervek

Sokan kérdezik tőlünk, hogy van-e valamilyen javasolt ütemterv a helyi tanterveknek a kerettantervekhez való igazításához? Véleményem szerint az az iskola jár el helyesen, amelyik legkésőbb 2001. március végéig befejezi a pedagógiai program felülvizsgálatával kapcsolatos munkát. Így júniusig kellő idő marad a módosított dokumentum nevelőtestületi és fenntartói elfogadtatására és jóváhagyására.

A mostani hetek a feladatra történő felkészüléssel telnek a legtöbb iskolában. Legkésőbb októberig minden iskola vezetőségének tisztán kell látnia, hogy a nevelési terv és a helyi tanterv tekintetében a korrekciónak mire kell feltétlenül kiterjednie. Melyek lesznek az elkészítendő új elemek, hol kell átszerkeszteni, illetve módosítani a korábbi dokumentumokat. Első lépésként a tantárgyi struktúrát és az óraszámokat kell felülvizsgálni. Meg kell vizsgálni, hogy az iskola jelenlegi helyi tanterve minden tantárgy esetében biztosítja-e azokat az óraszámokat, amelyeket a kerettanterv az egyes évfolyamokon minimálisan kötelezőként meghatároz. Másrészt ellenőrizni kell, hogy a tanulók heti kötelező és nem kötelező óraszáma együttesen nem lépi-e túl a kerettanterv által engedélyezett mértéket.

Nézzük meg egy kicsit részletesebben a kerettanterv sarkalatos pontját, az óraszámokat! Az érvényben lévő, a fenntartó által jóváhagyott, 1998. szeptember 1-én hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát a közoktatási törvény 1999. évi módosítása rendelte el. Az 1999. évi módosítás érintette a közoktatási törvény 52. §-át is. Az 52. § -ban módosult a kötelező és nem kötelező foglalkozásokra fordítható heti időkeret. Fontos tudni, hogy az 52.§-ban rögzített kötelező és nem kötelező órakeretet azokon az évfolyamokon kell, illetve lehet alkalmazni, ahol vagy a most érvényes (a NAT alapján elfogadott), vagy a (kerettanterveknek megfelelően) felülvizsgált helyi tanterv szerint folyik a tanítás. (Ezt az 1. számú táblázat mutatja.) Azokon az évfolyamokon, ahol még a régi (többségében a módosított 1978-as) tanterv szerint folyik a munka, a régi tanterv szerinti kötelező és nem kötelező óraszámok az érvényesek. Ezen óraszámokat a jelzett ütemben mindkét esetben köteles a fenntartó biztosítani az iskola számára.

1. számú táblázat

Heti kötelező tanítási órák számának alakulása az 1-12. évfolyamokon

 

Kötelező óraszámok meghatározása	Év	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.	9. évf.	10. évf.	11. évf.	12. évf.
A miniszter által korábban kiadott tanterv alapján (1993-as állapot)	1993.	20,0	22,0	24,0	25,0	26,0	28,0	28,0	29,0	32,0	33,0	33,0	32,0
A közoktatási tv. 1996. évi módosítása alapján	1996.	20,0	20,0	20,0	22,5	22,5	22,5	25,0	25,0	27,5	27,5	30,0	30,0
A közoktatási tv. 1999. évi módosítása alapján	1999.	20,0	20,0	22,5	22,5	25,0	25,0	27,5	27,5	30,0	30,0	30,0	30,0

A tanulói óraszámokat meghatározó jogi szabályozást az alábbi, 2. számú táblázat foglalja össze.

 

2. táblázat

A tanulói óraszámok meghatározásakor figyelembe veendő órakeretek

 

	52. § (3)   KÖTELEZŐ*		52. § (7) NEM KÖTELEZŐ IDŐKERET**	A TANULÓK TANÓRAI TERHELÉSÉNEK FELSŐ HATÁRA***
	napi	heti	heti	heti
1.     évfolyam	4	20	+10%=2 óra	22 óra
2.     évfolyam	4	20	+10%= 2 óra	22 óra
3.     évfolyam	4,5	22,5	+10%=2,25 óra	24,5 óra
4.     évfolyam	4,5	22,5	+10%=2,25 óra	24,5 óra
5.     évfolyam	5	25	+25%=6,25 óra	27 óra
6.     évfolyam	5	25	+25%=6,25 óra	27 óra
7.     évfolyam	5,5	27,5	+30%=8,25 óra	30,5 óra
8.     évfolyam	5,5	27,5	+30%=8,25 óra	30,5 óra
9.     évfolyam	6	30	+45%=13,5 óra	33 óra
10.   évfolyam	6	30	+45%=13,5 óra	33 óra
11.   évfolyam	6	30	+60%=18 óra	33 óra
12.   évfolyam	6	30	+60%=18 óra	33 óra

 

Megjegyzés:

A kerettantervi rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a tanuló heti – kötelező és nem kötelező – óráinak együttes száma az első – hatodik évfolyamon legfeljebb kettő, a hetedik – tizenkettedik évfolyamon legfeljebb három órával haladhatja meg a táblázat  2. és 3. oszlopában közölt időkeretet. Fontos tudni, hogy a nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.

 

*      Ennél a tanuló napi (heti) kötelező óraszáma nem lehet több.

**  Ezt az időkeretet a fenntartónak kötelező feladatként kell finanszíroznia. Az igazgató a fenntartóval egyeztetve ennél nagyobb időkeretet is megállapíthat.

***  Lásd a kerettantervi rendelet 8.§-át. 

Ezek alapján a 6. évfolyamon például a tanulók tanítási óráinak száma a következő elemekből tevődhet össze:

A 6. évfolyamon tehát egy tanuló tanítási óráinak száma legfeljebb 27 óra (25 kötelező és 2 választható) lehet.

Az ilyen típusú korrekciók szükségességének eldöntése előtt nagyon fontos, hogy az iskolák pontról pontra áttanulmányozzák a kerettantervi rendelet szövegét is. A 11. § sokféle olyan lehetőséget biztosít, amelyek az óratáblákból nem derülnek ki. Például a kerettantervek a hagyományosnak tekinthető tantárgyi struktúrát követik, hiszen az iskolák nagy többsége is ilyen típusú helyi tantervet fogadott el 1998-ban. Ugyanakkor a rendelet minden külön engedély nélkül továbbra is lehetővé teszi az integrált tantárgyak kialakítását a helyi tantervekben. A kerettantervi rendelet részletekre kiterjedő pontos ismerete sok felesleges idegeskedéstől és munkától óvhatja meg a helyi tantervek korrekcióján dolgozó pedagógusokat.

A kerettantervek átolvasásának súlypontjai, a fontosabb szempontok

Nagyon fontos, hogy a tantárgyukra vonatkozó részt teljes szövegét elolvassák. Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak az oszlopokba szerkesztett témaköröket és ismeretelemeket nézzük meg a tantervekben. Pedig általában ezek nem tartalmaznak túlzottan sok meglepetést.

A tantárgyi kerettantervek egységes struktúrát követnek. Először az adott képzési ciklus teljes idejére a tantárgy tanításának sajátos céljait és feladatait, valamint a tanulói képességek fejlesztése terén betöltött szerepét határozzák meg. Együttesen az itt leírtak azt teszik világossá, hogy a szemlélet és a módszerek tekintetében a korábbi gyakorlathoz képest mennyiben kíván mást a kerettanterv bevezetése a pedagógusoktól az adott iskolafokon vagy iskolatípusban. Ez kulcsot adhat a részletes tananyag belső logikájának, arányainak, válogatási szempontjainak a megértéséhez is. A közös üzenetei ezeknek a részeknek: a tanulói aktivitásra épülő sokoldalú képességfejlesztés; a pedagógiai folyamat tevékenységláncként való megtervezése; az életkori sajátosságokhoz és az egyéni tanulási tempóhoz igazodó differenciált bánásmód; a hatékony kommunikáció és az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása; a civil természettudományos és társadalomtudományos műveltség megteremtése; a lakókörnyezet tanulási terepként történő felhasználása; s végül, de nem utolsó sorban a megfelelő tanulói attitűdök, motivációk kialakítása.

Az egyes évfolyamokra vonatkozó rész Belépő tevékenységformák címmel azoknak a feladattípusoknak a felsorolásával kezdődik, amelyek gyakoroltatását minden tanulóval meg kell kezdeni ahhoz, hogy a tanítás fejlesztő értékűvé váljon. Ez elősegítheti, hogy a pedagógusok minél többféle konkrét feladatban tudjanak gondolkodni a tanulási folyamat megtervezésekor, másrészt érzékelni tudják, hogy milyen lépéseken keresztül vezet el az út azoknak a komplex feladatmegoldó, ismeretszerző vagy kommunikációs képességeknek a kialakításához, amelyeket a NAT a hatodik és a tizedik évfolyam végére mint elérendő célt megjelölt. E rész jelentőségét szerettük volna azzal is hangsúlyozni, hogy a közös kötelező ismeretanyag bemutatása csak ezután következik.

A Témakörök, tartalmak című rész olvasásakor két dolog érdemes szem előtt tartani. A kerettanterveket készítőktől azt kértük, hogy az itt meghatározott ismeretanyag vegye figyelembe a képességfejlesztést szolgáló feladatok időigényét, s az átlagos tanulási tempót figyelembe véve csak az idő 80 %-át töltse ki. Ezáltal marad mód az iskolának arra, hogy olyan témakört is tanítson, ami nem szerepel a kerettantervben, vagy valamelyik témakört a kerettantervben megadottnál részletesebben dolgozza fel, még akkor is, ha nem emeli meg a tantárgy óraszámát a kerettantervben előírthoz képest. Mindezt a következő ábra szemlélteti:

 

A 20 % adta mozgástér természetesen arra is lehetőséget nyújt, hogy az iskola ezt még több gyakorlásra, a tanultak alaposabb átismétlésére használja fel. Így töltheti be a helyi tervezés azon funkcióját, hogy a tanulók képességeihez igazodva tegye az átlaghoz képest feszesebbé vagy szellősebbé az iskola helyi tantervét. A másik fontos dolog az a helyi tanterv készítés szempontjából, hogy a kerettanterv nem tanmenet. Nem az az elvárás, hogy az abban szereplő fejezetcímeket szó szerint követni kell, hanem az, hogy az elkészített helyi tanterv tartalmilag felölelje a kerettantervben megjelenő tartalmakat. Ez módot nyújthat arra, hogy a belső struktúra és tagolás tekintetében is sokféle elképzelés érvényesülhessen, a konkrét részletek kibontása szempontjából pedig még inkább így van ez. Sok esetben a kerettantervi témakörök, alcímek esetében azért törekedtek a készítők a minél egyszerűbb megfogalmazásra, hogy az ilyen jellegű színesítést, a karakteresebb tantervi megoldások kialakítását a helyi tantervek lehetőségeként hagyják meg.

A tantárgyi kerettanterv lezárását A továbbhaladás feltételei című egység jelenti. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem az elégséges osztályzat tartalmi kritériumait írja le. Ennek meghatározása a helyi tanterv kompetenciája. A kerettanterv ezen része azt mutatja be, hogy milyen képességekkel kell egészen biztosan rendelkeznie ahhoz egy tanulónak, hogy eredménnyel be tudjon kapcsolódni a következő év munkájába. Konkrét segítséget kaphat itt a pedagógus ahhoz, hogy eldöntse, milyen feladatok gyakoroltatására fordítja a legtöbb időt a gyenge teljesítményt mutató tanulók esetében.

A NAT alapján készült helyi programok kerettanterveknek megfelelő átformálása

A NAT alapján készült helyi programok mindegyikét át kell formálni a kerettanterveknek megfelelően. Ugyanakkor várható, hogy nagyobb számban lesznek olyan iskolák, ahol csak minimális mértékben kell változtatni a helyi tanterveken. A rendelet arra is módot ad, hogy a megfelelő szakmai minőség ellenőrzése után lehetőség legyen olyan programokat is helyi tantervként alkalmazni, amelyek eltérnek a kerettantervektől. Ez utóbbi esetben a feladatot a szakmai akkreditáció által igényelt dokumentáció elkészítése jelenti.

Szabályozás – szabadság

A NAT is kevesebb szabadságot adott annál, mintha semmilyen központi szabályozó dokumentum nem lett volna. A közoktatás tartalmi szabályozásának minőségét nem a központi vagy a helyi szintű szabályozás mértékének egyoldalú növelése, hanem a kettő közötti egyensúly megtalálása biztosítja. Ez az egyensúly szükséges a pedagógusok alkotó kedvének ösztönzéséhez is. A közös tartalmi követelmények elbizonytalanodása, a központi szabályozást igénylő érdek- és szakmai konfliktusok iskolai szintre történő letolása ugyanúgy bénítólag hathat, mint a túlszabályozás. Azt is érdemes tudatosítani, hogy a NAT és a kerettanterv összevetésekor csak a pedagógus tantervkészítési szabadságáról beszélünk. A pedagógiai munka végzésének szabadságfoka semmivel sem szűkül a kerettantervek bevezetése után.

Tavasszal 500 iskolának véleményezésre szétküldtük a kerettantervi rendelet és a kerettantervek teljes szövegét. A beérkező válaszok értékelésekor a legfontosabb kérdésnek éppen azt tekintettük, hogy az iskolák szerint sikerült-e az előbb említett egyensúlyt megtalálni.

A reprezentatív minta alapján kialakult kép megnyugtató volt: az iskolák több mint háromnegyede a szabályozást megfelelően rugalmasnak ítélte meg. A kerettantervek konkrét tartalmát vizsgálva is csak az iskolák 8,9 %-a válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy a kerettanterv a legszükségesebb mértékig szabályoz-e. Több mint 60%-uk egyértelműen igennel válaszolt ugyanerre a kérdésre. Hozzá kell tennem, hogy ahhoz a változathoz képest, amit az iskolák tavasszal véleményeztek, a nyáron véglegesített kerettantervekben szinte minden tantárgy esetében a készítők – némely esetben jelentős mértékben - csökkentették a kötelezően előírt ismeretanyag mennyiségét. Elfogadtuk ugyanis azokat a szakmai kritikákat, amelyek a kerettantervi ismeretanyag túlzott mennyiségét mind a szabályozás rugalmassága, mind pedig a tanulás hatékonysága szempontjából károsnak ítélték.

A kerettantervek alkalmazása kíván-e valamilyen új vagy az eddigitől eltérő pedagógiai, didaktikai szemléletet a tanártól, az iskolától?

Nem elsősorban a kerettanterv, hanem a tanári munka hitelességének fenntartása kívánja meg, hogy a pedagógus munka szakszerűsége és alkotó jellege megerősödjön. Segíthet ebben, ha minél konkrétabban tudatosul a közoktatás minden szereplőjében az, hogy melyek az eredményes pedagógus jellemzői. A kerettanterveket ismerve én magamnak erre vonatkozóan a következő listát állítottam össze:

• sokoldalú és színes tárgyi tudással rendelkezik,
• gondot fordít arra, hogy a tanulók által végzett feladatok változatosak és életszerűek legyenek;
• maga is rendelkezik azokkal az ismeretekkel, képességekkel és személyiségjegyekkel, amelyek a sikeres munka és életvezetés feltételei;
• sokféle módon, árnyaltan és folyamatosan értékeli a tanulók munkáját;
• rendelkezik a személyiségfejlesztéshez szükséges ismeretekkel és készségekkel;
• módszertani alternatívákban tud gondolkodni;
• értő módon és jó érzékkel dönt a tantervi programok és a taneszközök megválasztásakor;
• jó tervező,
• jó szervező,
• jó kommunikátor
• és legfőképpen jó problémamegoldó;
• a tervezés és a végrehajtás során az egyes tanulóra is oda tud figyelni;
• megfelelő tudással rendelkezik az átlagtól eltérő tanulók fejlesztéséhez.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ez egy szubjektív lista. A pedagógusképzés és –továbbképzés folyamatos korszerűsítése szempontjából viszont mindenképp érdemes lesz ezzel kapcsolatban alaposabb vizsgálatokat végezni.

Milyen segítséget nyújt a minisztérium az iskolák és tanárok számára a kerettantervek alkalmazásához?

A kerettantervekkel együtt az iskolák kézhez kaptak egy olyan kiadványt is, amely részletesen bemutatja és értelmezi a kerettantervek bevezetésének jogszabályi hátterét. Ábrákkal és konkrét példákkal segíti elő a kerettantervi rendelet alkalmazásának megértését. A pedagógiai programok átdolgozásával kapcsolatos feladatok megtervezéséhez is mintákkal, javaslatokkal gyakorlati segítséget nyújt. Ugyanilyen célú füzetet külön a fenntartók számára is készítettünk, hiszen a pedagógiai programok jóváhagyóiként nagyon fontos feladatok hárulnak rájuk is. A területi OKÉV irodák közreműködésével tájékoztató fórumokat tartunk ezekben a hetekben az ország minden régiójában. Ezek megszervezésekor is gondoltunk az iskolavezetőkre és a fenntartók képviselőire egyaránt. Az OM honlapján a kerettantervek és az előbb említett kiadványok teljes szövege is megtalálható nyomtatható és letölthető változatban is. Várhatóan még novemberben minden iskola kézhez kapja a kerettanterveket tantárgyi bontásban is. Ez módot ad arra, hogy egy kémia vagy egy idegen nyelv tanár együtt is lássa az alapfokú és középfokú követelményeket a maga tantárgyára vonatkozóan. Várhatóan ezzel a kerettantervi változattal együtt megkapják az iskolák azt a most készülő kiadványt is, amely konkrét szakmai segítséget ad majd az egyes tantárgyak kerettantervi követelményeinek értelmezéséhez, illetve helyi tantervvé való formálásához.