Dr. Szenes György

A KÖZÉPISKOLA szekció összefoglalója

A szekcióvezető beszámolója

Tisztelt Elnök Úr, Kolléganők, Kollégák!

A középiskolai szekcióban 50-55 fő vett részt folyamatosan, s ezúttal szeretném megköszönni az aktivitását minden kedves kollegámnak. 

Tematikusan venném sorba, mi minden történt nálunk. Két témát tárgyaltunk, amelyik iskolatípustól független volt Az első Pintér Aranka a szakértői munkával kapcsolatos irányelvek előkészítésének munkálataiba vezetett be minket. Két dolgot említett, amit azért érdemes itt is elmondani az eddigi OKÉV-es tapasztalatokból: gond, hogy kevés az érettségi vizsgaelnök, továbbá azt, hogy nagyon sok szakértő nem hosszabbította meg a működését. Érdemes meggondolni, hogy vajon miért tették ezt?

A másik ilyen átfogó téma volt Mózes Áron részéről a Comenius 2000. program program-menedzsmentjével kapcsolatos, eddigi tapasztalatokról beszélt. Valószínű, hogy nem általános, és nem reprezentatív minta alapján három fő gondot jelölt meg iskoláknál a Comenius programmal kapcsolatosan, nevezetesen: jellemző az intézményekben az információ hiánya, a szervezettség hiánya és a csapatszellem hiánya. Tehát van mit tenni! 

A másik fő témakör az érettségi és felvételi vizsga kérdése volt. Bakos Károly a közeljövő dolgairól beszélt, tehát a 2001-es és a 2003-as várható változtatásokról, Lukács Judit pedig a 2005-ös kétszintű érettségire való áttéréssel kapcsolatos legfontosabb dolgokról.

Csak röviden: üdvözlendő a minisztériumnak az a törekvése, hogy valamilyen szinten már 2001-ben és 2003-ban is megpróbálja egységesíteni ezt az eléggé átláthatatlan „dzsumbujt” a felvételi vizsgán. Egységes 120 pontos rendszer lesz , és a többlet-pontokat is maximálják 2001-től, vagyis  nem lehet, hogy egyik intézmény 1, a másik pedig 33 többletpontot ad,  egyik intézményben 500 pontos a rendszer, a másikban pedig 20 pontos.

A 2005-ös kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatosan az volt az álláspont, hogy a munkálatokat fel kell gyorsítani, a két szint mindenki számára üdvözlendő, hiszen a középfok expanziója egyértelműen magával hozza azt, hogy mindenképpen két szinten kell megfogalmazni az érettségi követelményeket, amelyek  közösek lesznek a gimnáziumok és a szakközépiskolák számára.

Az utolsó 2-3 évben a kétszintes érettségi munkálatai nagyon lelassultak. Két előadás hangzott el, amelyik iskolatípus-függő volt, az egyik a pedagógiai program kerettanterve a gimnáziumban – Dr. Polonkai Mária OKÉV igazgató, irodavezető tartotta, s ugyanerről a témáról a szakközépiskolában én beszéltem.  A gimnáziumban – legalábbis a 4 osztályos gimnáziumban – úgy látszik, nagy problémát, nagy gondot nem okoz a kerettanterveknek a bevezetése, s a helyi tanterveknek az elkészítése. A leglényegesebb dolog az, hogy a kerettantervi követelményeket összhangba kell hozni a már meglévő pedagógiai programokkal és a helyi tantervekkel, és az iskola hosszú távú stratégiája legyen a meghatározó. Ez volt az ajánlása Dr. Polonkai Máriának. Valószínűleg nagyobb feszültségek vannak a 6- és 8 osztályos gimnáziumoknak a kerettantervhez való igazításában.

A szakközépiskolák esetében három karakteres gond mondható el: - a szakközépiskolák legnagyobb problémája az, hogy a beszámíthatóság kérdése nem tisztázott, - ill. rendeletileg tisztázott, de sajnos, ez nem megfelelő a szakközépiskolák számára.  Vagyis a 9-12. osztályban orientációra és szakmacsoportos alapozásra szánt időkeret kevés ahhoz, hogy egy tanévet be lehessen számítani a központi programokból a szakképesítés elnyeréséhez. Ha  l évet nem tudunk beszámítani, akkor  6 osztályos szakközépiskoláról kell beszélni, és azt gondolom, hogy ilyen iskolát nem lehet csinálni. Azt kell hogy mondjam , hogy komoly feszültség van a másik, de  ezzel nagyon szorosan összefüggő kérdésben a beiskolázási útmutatókban. Az iskolák meghirdették a 2001-es beiskolázásukat már április-májusban. Ezek a kiadványok megjelentek megyékben és a fővárosban – vaskosan -, az iskolák nagy többsége azt tervezte, hogy abban a rendszerben dolgozik, amelyet 4 év szakmai orientáció és alapozás, az l év szakmai specializáció jellemez. Vagyis az iskolák 4+l-es rendszerben dolgoznak. Úgy tűnik, hogy ha a kerettantervek szorításába leszünk, akkor ezt a programot nem tudjuk megvalósítani.  Azt kérem a minisztériumtól, Környei úrtól, hogy próbáljuk még egyszer átgondolni, hogy milyen lehetőségek vannak a szakközépiskolai kerettantervekkel kapcsolatban. A harmadik gond nemcsak a szakközépiskoláknál, hanem a gimnáziumoknál is fent áll. 2003 után fog a probléma élesedni, a kétszintű érettségire történő felkészüléssel. Kevés az az óraszám, amelyik lehetőséget nyújt a gimnáziumban és a szakközépiskolában a kétszintű érettségire való felkészüléshez. A szakközépiskolát már 2001-től az oktatási törvény és a kerettantervi rendelet is engedélyezi a gyakorlati oktatást mind az orientációban, mind pedig a szakmacsoportos alapozásban. Ez csoportbontást jelent, tehát mind személyi, mind pedig dologi költségigénye van. Tehát többlet normatívát igényelne, minimálisan 10%-ot az általános középiskolai normatívához képest.

Végezetül nagyon szeretném megköszönni a rendezőknek, a Suliszerviznek, a Közoktatási Szakértők Egyesületének, az Informatika - Számítástechnikai Tanárok Egyesületének, az OKÉV Kelet-Magyarországi Regionális Irodájának, hogy  nagyon kulturált, nagyon jó színvonalú és igen hasznos konferenciát szervezett. Köszönöm továbbá Debrecen városnak a vendégszeretetét.