Dr. Szenes György

Pedagógiai programok módosítása – kerettantervek – helyi tantervek a szakképzésben

Kerettantervek a szakközépiskolában

Az elmúlt évek fejlesztési törekvéseinek egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a szakképzés egyre jobban igyekezett a munkaerőpiac igényeinek kielégítésére.

A Közoktatási Törvény 1999. évi módosításával a Nemzeti alaptanterv és az iskolai helyi tanterv közé új tartalmi szabályozó elem került a Kerettanterv. A szakképzési kerettantervek elkészítésekor szak-területekbe és szakmacsoportokba sorolták az Országos Képzési Jegyékben (OKJ) szereplő szakképesítéseket. Ezt a csoportosítást mutatja az 1. sz. ábra. A kerettantervek készítésekor gondot okoz, hogy a 9-10. osztályban négy szakterületben határozta meg a minisztérium a szakmai orientáció lehetőségét. Ez hibás volt, semmi nem indokolta a négy szakterületet. A négy szakterület legfeljebb egyfajta csoportosítási logikának felelhet meg, tartalmi összetartozást semmiképpen sem jelenthet. Legnagyobb gond a műszaki szakterületen van, mert az ehhez tartozó tíz szakmacsoport szakmai tartalma esetenként olyan távol van egymástól, hogy szinte köszönő viszonyban sincsenek.

A négy szakterületre épül a huszonegy szakmacsoport, amely a szakképzés elvárásainak megfelelően megalapozza a szakmai képzést.

2001. szeptemberétől a közoktatási intézmények tartalmi munkáját a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek szabályozzák. A szakközépiskolák tekintetében a kerettantervek bevezetésével olyan gondok merültek fel, amelyek megnehezítik, ellehetetlenítik ezen iskolatípus működését. A szakközépiskolák 1992. óta folyamatos megújuláson mentek keresztül, világbanki támogatással tartalmilag, szerkezetileg is megújultak. Ez az iskolatípus a tartalmi korszerűsítésben élen járt, a fejlesztés során figyelembe vette a szülők, a gyerekek és a gazdaság, valamint a munkaerőpiac igényeit.

E változásokat a kerettantervek sajnos nem vették figyelembe.

A kerettantervek bevezetésével az alábbi problémák merültek fel, amelyeket ez év végéig feltétlenül orvosolni kell:

  • a kerettantervi rendelet nem engedi beszámítani a 9. osztályos szakmai orientációt, valamint a 10. osztályból a tananyag csak 50 %-ának beszámítását engedélyezi. Ez a rendelkezés szakmailag egyáltalán nem értelmezhető, hiszen minden nyilatkozatban az hangzik el, hogy a tanterveket modulárisan, egymásra építetten kell elkészíteni, mert ez szolgálja a tanuló és az egész oktatásügy érdekeit. A szakmai orientáció tananyag tartalma egyértelműen a szakmai központi programokból merít, ezért természetes, hogy ezek beszámítható ismeretek. A szakközép-iskolák számára létérdek, hogy 9-12. évfolyamon tanított szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó ismereteket beszámíthassák a későbbi tanulmányokba egy tanév erejéig. Ennél rövidebb idő beszámítása iskolarendszerű képzésben értelmetlen. A szakképzések átlagos időtartama érettségi után 2 év. Ha a gimnáziumot és a szakközépiskolát végzett tanulók (a beszámítás hiánya miatt) egyaránt két év alatt szerezhetik meg a szakképesítést, akkor mi értelme volt, hogy szakközépiskolába jártak? Az akkreditált felsőfokú szakképesítések hasonlóan két év időtartamúak. A tanulók számára - a szakközépiskolai tanulmányok beszámítása nélkül - ezek szerint minden szakképesítés kétéves lenne. Ez ellentmond egy rugalmas, moduláris képzési rendszer kialakításának.

A szakképző iskolák a társadalmi mobilitás egyik legfőbb letéteményesei. Országosan kimutatható, hogy a szakközépiskola az immár nyolc éve folyó folyamatos fejlesztési munka eredményeként a legnépszerűbb iskolatípus Magyarországon. A munkaerő utánpótlást csak a szakképző iskolákon keresztül tudja megoldani az ország, gimnáziumot végzett tanulók érettségi után történő szakképzésével a munkaerőpiac igényei nem elégíthetők ki.

A helyi tanterv készítésekor a szakközépiskolák a 2. ábrán látható óratervből indulhatnak ki, az óraterv hat tantárgycsoportot tartalmaz:

  • az első tantárgycsoportban olyan tantárgyakat találunk amelyet minden szakmacsoportban azonos tananyagtartalommal tanítunk. A tantárgyak egy része érettségi, sőt kötelező érettségi tantárgy ezért a 11-12 évfolyamokon az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez szükséges többletóraszámot is biztosítani kell a helyi tanterv készítésekor.

Iskolaszervezési szempontból is nehéz lesz megoldani az ének-zene valamint a rajz és vizuális kultúra tantárgyak tanítását heti 1-1 órában, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek a tantárgyaknak a szakközépiskolában nincsenek előzményei.

  • a második tantárgycsoportba tartozó természettudományi tantárgyakat az iskolák 9. és 10. osztályokban legalább 111 órában kötelesek tanítani, a 11. és 12. osztályokban a szakmacsoport igényeinek megfelelően valamelyiket tovább tanítják, és a tanulók ebből érettségi vizsgát tehetnek. Gondot okoz, hogy az utolsó két évfolyam természettudományi tantárgyainak kerettantervét a minisztérium nem jelentette meg.

Az informatika tantárgyra a kötelező órakeretből mindössze egy óra marad, az iskolák azonban a helyi tantervükben megemelhetik ezt az óraszámot a szabadon tervezhető vagy a nem kötelező órakeret terhére. Természetesen a természettudományi tantárgyak óraszáma is megnövelhető.

  • a harmadik - negyedik tantárgycsoportba a szakmai orientációs és a szakmacsoportos alapozó tantárgyak tartoznak, ez egy vagy több elméleti vagy gyakorlati tantárgy lehet a szakterület és a szakmacsoport igényeinek megfelelően. Az e területen meglévő gondokról ez előzőekben már szóltam. Az Oktatási Minisztériumnak a szakmai orientáció beszámítása ügyében oldania kell a merev rendelkezését, mert ezzel tönkreteszi a szakközépiskolát.

A szakképzés idejének egy tanévvel történő csökkentéséhez a szakközépiskolát végzettek számára az szükséges, hogy a 9-12 évfolyamokon tanultakból mintegy 1000 tanóra beszámítható legyen a szakmai képzésbe. Ez az óraszám a helyi tanterv készítésekor az iskola pedagógiai programjában fogalmazható meg.

Ha minisztérium feloldja a szakmai orientáció beszámításának korlátait, akkor az említett 1000 óra könnyen összejön, ha nem akkor az alábbi helyi megoldás javasolható.

Vizsgálják meg az iskolák, hogy az első és második tantárgycsoportba tartozó tantárgyak tananyagából mi található meg a szakképesítések központi programjaiban, a szakmai orientációból és a szakmacsoportos alapozásból beszámítható órák esetleg megnövelhetők a szabadon tervezhető órák egy részével. Szükség esetén az érettségi vizsga után a szakmai évfolyamra történő belépés előtt 2-3 hetes szakmai gyakorlat is szervezhető.

A fenti óraszámokat összegezve megteremthetőek az egy tanév beszámíthatóságának feltételei. Úgy vélem, hogy a törvény adta lehetőségeket kihasználva a szakközépiskolák talpon maradhatnak, még akkor is, ha ez az Oktatási Minisztériumban egyeseknek nem nagyon tetszik.

Néhány szót szeretnék szólni a szakképzés finanszírozásáról is.

A költségvetési törvény nem finanszírozza meg a szakközépiskolában és a szakiskolában a gyakorlati oktatást. Ezek a foglalkozások nem gyermekmunkát jelentenek, hanem a tantervhez illeszkedő tanműhelyben végzett gyakorlati oktatást, amely nélkül szakképzés elképzelhetetlen. A gyakorlati képességek, jártasságok kialakítása nem kezdődhet el 18 éves kor után, hanem a gyermekek fejlődésének megfelelően a manuális készségeket korábban kell kialakítani. A gyakorlati oktatásnak költségei is vannak, ezért az iskolai normatívák kialakításánál figyelembe kell venni. Ehhez is kérjük a minisztérium támogatását.

1.sz.ábra

Kerettantervekhez

Szakterületek és szakmacsoportok az OKJ-hez

Ssz.

Szakterület

Szakmacsoport

1.   

Humán

Egészségügy

2.   

 

Szociális szolgáltatások

3.   

 

Oktatás (oktatás, pedagógia)

4.

 

Művészet (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészet-bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés)

5.

Műszaki

Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, közlekedésgépészet, bányászat, kohászat, finom-mechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

6.

 

Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika, számítástechnika, informatika-hardver)

7.

 

Informatika (szoftver)

8.

 

Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)

9.

 

Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

10.

 

Könnyűipar (ruha-. textil-. bőr-, szőrme-, cipőipar)

11.

 

Faipar

12.

 

Nyomdaipar

13.

 

Közlekedés (közlekedés, szállítás, távközlés, posta)

14.

 

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

15.

Gazdasági és szolgáltatási

Közgazdaság

16.

 

Ügyvitel

17.

 

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

18.

 

Vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

19.

 

Vegyes-és szolgáltatóipar (személyi szolgáltatások, biztonsági szolgáltatások, polgári védelmi szolgáltatások, honvédelmi szolgáltatások, tűzvédelem, munka-védelem, kis- és kézművesipar)

20.

Agrár

Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állat-tenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

21.

 

Élelmiszeripar

2.sz.ábra

SZAKKÖZÉPISKOLA

Kötelező minimális heti óratervi órák

 

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként

(zárójelben a heti óraszámok)

   

9.o.

10.o.

11.o.

12.o.

1.

Magyar nyelv és irodalom

148 (4)

148 (4)

148 (4)

128 (4)

 

Történelem és társadalmi ismeretek

74 (2)

74 (2)

74 (2)

96 (3)

 

Társadalomismeret és etika

   

37

 
 

1. idegen nyelv

111 (3)

111 (3)

111 (3)

96 (3)

 

Matematika

111 (3)

111 (3)

111 (3)

96 (3)

 

Ének-zene

37

37

   
 

Rajz és vizuális kultúra

   

37

32

 

Osztályfőnöki óra

37 (1)

37 (1)

37 (1)

32 (1)

 

Testnevelés és sport

74 (2)

74 (2)

74 (2)

64 (2)

2.

Fizika

       
 

Földünk és környezetünk

       
 

Biológia

259 (7)

259 (7)

74 (2)

64 (2)

 

Kémia

       
 

Informatika

       

3-4.

Szakmai orientáció

185 (5)

185 (5)

   
 

Szakmacsoportos alapozás

   

296 (8)

256 (8)

5.

Szabadon tervezhető

74 (2)

74 (2)

111 (3)

96 (3)

 

Összesen

1110 (30)

1110 (30)

1110 (30)

960 (30)

6.

Nem kötelező órakeret

111 (3)

111 (3)

111 (3)

96 (3)