Dr. Solymár Károly Balázs
Mit hoz a jövő? – Digitalizáció,
természetes és mesterséges intelligencia, oktatás
Tisztelt Hallgatóság!
Az innovatív megoldásokat az oktatás minden területe egyformán felhasználja, alkalmazza. Ilyen innovatív irány a mesterséges intelligencia mint stratégiai jelentőséggel bíró technológia, amely számtalan pozitív hozadékkal járhat az oktatás bármely területén. Fontos célunk, hogy a mesterséges intelligencia egyrészt beépüljön az oktatásba, másrészt az oktatást támogató eszközként is megjelenjen.
Az elmúlt időszak egyik kiemelt eredménye volt a Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégia elfogadása. Ez a stratégia a maga nemében egyedülálló, hiszen – bár már eddig is születtek különböző digitalizációs stratégiák – egészen mostanáig nem beszélhettünk dedikált mesterséges intelligencia stratégiáról. A nemzetközi környezet afelé tart, hogy a világon mindenhol ilyen jellegű stratégiákat fogadnak el, és emellett óriási összegeket szentelnek a mesterséges intelligencia témájára. Mivel nem jellemző, hogy minden technológiai újdonságnak külön stratégiát szentelnénk, ez jól mutatja a téma fontosságát.
A Mesterséges Intelligencia Stratégiai kiemelt célkitűzései közé tartozik, hogy a GDP tekintetében 2030-ra akár 15 százalék többlet teljesítményt is hozzon az MI megoldások alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a 2030-as GDP szerkezetében akár 15%-ot is kitehet az MI alkalmazások megfelelő használatából eredő értéktöbblet, mintha ugyanennek az évnek a gazdasági teljesítményét próbálnánk meg modellezni MI felhasználás nélkül.
Az egyik alapvető kérdés, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra. Fel kell mérnünk tehát, hogy a munkaerőpiac milyen végzettségű szakemberek képzését igényli. Azt már látjuk, hogy a 2030-as évekre akár 900 000 munkahelyet érinthet a mesterséges intelligencia hatása. Fontos hangsúlyozni, nem arról van szó, hogy emberek
tömegei veszíthetik el a munkájukat, hanem arról, hogy bizonyos munkakörök, abban a formában, ahogy ma ismerjük őket, meg fognak szűnni, el fognak tűnni, ám ezzel egyidejűleg új munkakörök fognak megjelenni.
A mesterséges intelligenciát előbb-utóbb mindenki használni fogja a munkája során. Már most is a mindennapjaink része, amikor az arcfelismerő rendszer segítségével lépünk be a telefonunkba, vagy a hang alapú digitális asszisztenst használjuk, útvonalat tervezünk, esetleg egyszerűen csak keresgélünk az interneten. Fontos, hogy mindenki a saját területén használni tudja a MI adta eszközöket, és azok a mindennapi életünk részévé váljanak. Erre az oktatásnak is fel kell készülnie.
Mestersége intelligencia szerepei az oktatásban
Mesterséges intelligencia mint tananyag
A cél, hogy Magyarországon minél több ember szerezzen alapvető benyomást, ismeretet, tudást a mesterséges intelligenciáról, a tanulók felkészüljenek az MI alapú eszközök használatára, és az érdeklődőbb, fogékonyabb tanulók közül kikerülhessen egy szakértői réteg. Ennek érdekében célunk, hogy a jövőben képzési programok induljanak.
A mesterséges intelligencia mint taneszköz
Ahogyan az MI alapú megoldásokat szórakozásra, munkára, úgy természetesen tanulásra is használhatjuk. Gondoljunk egy egyszerű tananyag feldolgozására, amikor képeket keresünk hozzá a Google, vagy más kereső alkalmazások használatával, vagy amikor fordítóprogramokat használunk. Természetesen a találatokat még szűrni kell, de időt tudunk vele nyerni, megkönnyíthetik, leegyszerűsíthetik a tanulás folyamatát. Képessé válunk komplett szövegek megtalálására, vagy egy adott nyelvi fordulat eredeti kontextusában történő vizsgálatára. Ha visszagondolunk arra, hogy 20–30 évvel ezelőtt hogyan, milyen eszközök segítségével tanultunk az általános, illetve középiskolában, könnyen felmérhetjük annak jelentőségét, milyen óriási előnyöket jelent ez a tanulók számára a jövőben. Az MI adta előnyök segítségével jelentősen megnő a tudásanyag mennyiségének és az elsajátítás minőségének a szintje.
A mesterséges intelligencia, mint tanársegéd
A mesterséges intelligencia és általában a digitális megoldások a pedagógusokat is sokban segíthetik a differenciált oktatásban, értékelésben. Az MI segíti a pedagógust abban, hogy a tanulók esetleges nehézségeit, elmaradásait célirányosan tudja szűrni, fejleszteni, segíti, hogy hatékonyan tudjon az idejével gazdálkodni. Nyilván egy magasabb osztálylétszámnál ez normális eszközökkel már nehezen megoldható, az pedig szinte megvalósíthatatlan, ha országos összehasonlításokat kell készíteni, ki hol áll a tanulmányaiban. Vagyis ez a technológia a tanároknak is érdemi segítséget tud nyújtani.
A mesterséges intelligencia, mint tanár
A humán képességeket igénylő szakmák esetén – mint például a tanár, a pszichológus – valószínűtlen, hogy a gépek teljes egészében képesek lennének helyettesíteni az embereket. A legnehezebben helyettesíthető funkciók és hivatások közé tartozik a tanár, de természetesen bizonyos automatizálható elemei az oktatásnak is vannak. A gépi intelligencia hatékony és hasznos segítője lehet a tanároknak: adhat feladatokat, értékelhet dolgozatokat, teszteket, ám a humán tanerő soha nem lesz teljes egészében mellőzhető ebben a folyamatban.
Nemzetközi kitekintés – Az MI oktatása Kínában
Számos tekintetben Kína az első számú vezető a technológiai fejlesztésekben, így érdemes lehet figyelni azokat a lépéseket, amelyeket az ország megtesz az MI területén, a kutatás-fejlesztésben, a ráfordított források terén. A mesterséges intelligencia használata már most bizonyos szinten beépült az oktatásba, az alsó tagozattól a felsőoktatásig.
Érdekesség például, hogy akik ötös érdemjegyet szereznek matematikából, azok számára lehetőség nyílik jelentős kedvezménnyel lakást vásárolni Pekingben. Tehát törekednek a természettudományos tárgyakban, műszaki tárgyakban jeleskedők támogatására, így segítve azt, hogy ne hagyják el az országot. Emellett a startupok indításhoz is óriási tőkét kínálnak, összesen évi 9000 milliárd dollár értékben. Természetesen ezeket a számokat Kínához kell mérni, az elv alkalmazása azonban megfontolandó, miszerint a technológia elsajátításának és használatának jelen kell lennie a közpolitikai gondolkodásban, amelyre akár jelentős forrást kell fordítani.
Miben segítheti még az oktatást területét a mesterséges intelligencia?
Számos esetben az érdemjegyek nem feltétlenül képesek olyan objektívan visszatükrözni egyes tanulók vagy akár csoportok képességeit, ahogyan például egy országos kompetenciamérés. Az MI segíthet kiküszöbölni azt a fajta szubjektivitást, ami óhatatlanul jelen van az értékelésben, az érdemjegyek mögött. Segíthet felmérni a valós tudást, kompetenciákat a különböző háttérrel érkező tanulók esetében.
Minél több központi mérést tudunk lebonyolítani az MI támogatott módszerek segítségével, annál inkább valós képet fogunk kapni arról, hogy az egyes tanulók vagy tanulói csoportok ténylegesen milyen szinten állnak, és folyamatosan képesek lehetünk nyomon követni a fejlődési íveket, valamint előrejelzést tudunk adni annak tekintetében, hogy mely területek fejlesztésére érdemes a leginkább koncentrálni. Ennek a legfőbb oka, hogy a nagyméretű adatbázisokat, az azokat alkotó adatok tömegét a mesterséges intelligencia olyan szintű kifinomultsággal és részletességgel tudja elemezni, amire jelenleg kizárólag humán képességek felhasználása mellett nincs lehetőség.
Gyakorlati példa – „Scholastic Literacy Pro” keretrendszer
Az USA-ban az értő olvasás, az írástudás felmérésére alkalmazott úgynevezett „Scholastic Literacy Pro” keretrendszer képes arra, hogy bizonyos olvasmányok esetében mesterséges intelligencia segítségével komplexitási pontértéket adjon egy-egy irodalmi műnek, amely kérdéseket tesz föl az olvasott szövegekkel kapcsolatban, majd a kapott válaszok segítsé-gével meg tudja ítélni az adott tanuló szövegértési pontértékét. Vagyis képes számszerűsíteni azt, hogy az írástudás, értő olvasás képessége adott tanuló esetében milyen szinten áll. Az egyes irodalmi műveket számszerűsített szövegértési pontszám szerint kategorizálja, így a rendszer az adott tanuló szintjének megfelelően, az aktuális tudását éppen meghaladó komplexitású, tehát kihívást jelentő olvasmányt tud testre szabottan ajánlani.
Az alkalmazás a szövegértés tíz összetevőjét különbözteti meg, tehát pontosan elemzi azt, milyen készségekben erős vagy gyenge egy tanuló. Egy ilyen komplex mérőrendszerrel
hozzájárulhatunk annak eléréséhez, hogy az ilyen jellegű hiányosságokat nagyon korán ki tudjuk mutatni, és képesek legyünk a leghatékonyabb megoldásokat kiválasztani.
A Literacy Pro segítségével nyomon követhetjük egyes tanulók, vagy tanulócsoportok haladását, fejlődésének menetét, és ha ez az elvártnál lassabban, vagy nem valósul meg a kívánt fejlődés, a MI-vel támogatott felmérési rendszer segítségével, ajánlásainak figyelembe vételével személyre/csoportra szabott, célzott fejlesztési terveket készíthetünk.
Miben lehetünk jobbak a robotoknál és miben nem?
Az emberi erőnek, a sebességnek, a memóriának a sokszorosát tudják a gépek biztosítani, nagyon jól képesek optimalizálni, így ezeken a területeken nem is érdemes versenyeznünk velük. Ugyanakkor előnyünk lehet a komplex problémamegoldás, kritikus szemlélet területén, a tény és vélemény megkülönböztetésének képességében. A kreativitás, a csoportmunka vagy a kíváncsiság lesznek azok a jellemzők, azok a készségek, amit egyre inkább fejleszteni kell, hiszen ebben nagyon sokáig vagy talán mindig is jobbak leszünk a gépeknél.
A jövőben az oktatás jellegének meg kell felelnie a komplex problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás jelentette kihívásoknak. Ezek azok a pótolhatatlan emberi értékek, amelyek fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni. A gépek megmaradnak a saját területükön, óriási segítséget tudnak nyújtani számunkra, de ezekben az előbb említett jellemzőkben soha nem fognak tudni minket helyettesíteni.
Mesterséges intelligencia a mindennapi tanulásban
A mindennapokban már most használjuk a mesterséges intelligencia által támogatott megoldásokat. Ilyen például az említett információkeresés képessége (különböző keresőmotorok, vagy oktatóvideók segítségével). Elképesztő mértékű ismeretanyag érhető el az interneten. Hogy hol jön be ebbe a folyamatba a mesterséges intelligencia? A rendelkezésre álló ismeretanyag rendszerezése és különböző paraméterek mentén történő keresésének alapja az MI. Az, hogy a keresés hatékony legyen, és már az első pár találat releváns legyen az általunk megadott követelmények szempontjából, MI nélkül nem lenne lehetséges. Ez a fajta gépi intelligencia az, ami azt a benyomást erősíti bennünk, hogy ezek a rendszerek valóban „intelligensek”.
A mesterséges intelligencia mint versenyelőny
A mesterséges intelligencia mindenkié. Ha magabiztosan kezelni tudjuk ezeket a technológiákat, és minimális ismeretet szerzünk róla, remek kiindulópont ahhoz, hogy a jövőben rejlő bizonytalanságot csökkentsük. Ez mindenképp a versenyképességünk alapja kell, hogy legyen.
Mesterséges intelligencia a hazai oktatásban
Fontos, hogy a társadalmi különbségeket ne növeljük azzal, hogy egy ilyen stratégiai fontosságú technológiában egyesek számára megadatik a hatékony felhasználás lehetősége, mások számára viszont nem. A hazai oktatásban is számos helyen jelen van már a mesterséges intelligencia. A köznevelési stratégia kiemelt területen kezeli az oktatási irányításban, az oktatási adminisztrációban, és már az Oktatási Hivatal is több területen használ ilyen jellegű rendszereket. Erre jó példa a diplomás pályakövetési rendszer, vagy a korai iskolaelhagyást előrejelző rendszer. A Nemzeti alaptantervbe is bekerültek azok a legfontosabb elemek, amelyek a digitális kompetenciafejlesztéshez, a programozás alapjainak elsajátításához, az algoritmusokhoz kapcsolódó gondolkodáshoz és a hasonló tématerületekhez kötődnek.
A Mesterséges Intelligencia Stratégia is részletesen foglalkozik az oktatás területével. Az MI mint tananyag, a köznevelésben, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a felnőttképzésben is meg kell, hogy jelenjen, megfelelő szinten, és természetesen nem csak a tanulókat, hanem a tanárokat is képeznünk kell ezzel kapcsolatban. Ennek fontos eleme a „mesterséges intelligencia által támogatott személyes kompetenciafejlesztés” transzformatív program. Egy olyan kiemelt programról beszélünk itt, amely alkalmas arra, hogy egyéni célok meghatározása, valamint pályaorientációs célkitűzés mentén egy komplett tanulmányi utat ajánljon a diáknak. Ez jelentheti azt, hogy milyen kurzusokat érdemes felvenni akár egyetemen belül, akár más oktatási szinten, milyen egyéb képzéseket érdemes elvégeznie, hogy végén eljusson a kitűzött céljához.
