Dr. Maruzsa Zoltán
A tantermen kívüli digitális munkarend tapasztalatai

 

Bevezetés

Magyarország Kormányát, ezen belül a hazai köznevelés-igazgatást nem érte teljesen váratlanul a Covid-19 koronavírus járvány hazai megjelenése, hiszen akkor már hetek óta tudni lehetett, hogy hozzánk is eljut az a fertőzés, amit az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én globális világjárvánnyá minősített. A szervezet néhány nappal később, 2020. március 13-án már Európát jelölte meg a világjárvány globális központjaként. A vírus eredetéről, jellemzőiről, terjedésének módjáról ebben a tanulmányban nem kívánunk szólni, sokkal inkább az oktatás területén meghozott intézkedésekről és folyamatokról szeretnénk hiteles beszámolót nyújtani. Azonnal leszögezendő, hogy ebben a folyamatban nem voltunk egyedül, az oktatás terén a kormányzat minden szabályozási és szervezési lépést alaposan mérlegelt, információkon és adatokon alapuló döntéseket hozva, illetve az érintettekkel konzultálva. Munkánkat nagyban segítette a köznevelés szereplőinek (elsősorban a tanulók, a pedagógusok, a szülők) elkötelezett munkája és aktív részvétele a pandémiás helyzet hatékony kezelésének érdekében.

Mivel a járvány a globális médiaérdeklődés középpontjába került, lényegében az egész világon rendelkezésre álltak a legfrissebb hírek, diplomáciai kapcsolatainknak köszönhetően pedig még ennél is gyorsabb és hitelesebb lehetett az információáramlás a szakpolitika számára a helyzet megfelelő kezeléséhez. A lakosság, a pedagógus szakmai szervezetek, a tankerületek, a szakképzési centrumok és a központi hivatalok visszajelzései egyaránt szinte azonnal eljutottak a döntéshozói szintre, így minden érintett igényeit és véleményét figyelembe tudtuk venni a konkrét védekezési lépések és döntések meghozatala és végrehajtása során.

Már a vírus hazai megjelenése előtt folyamatosan informálódtunk és elkezdtünk felkészülni az arányos és megfelelő mértékben biztonságos válaszok megtervezésére, ehhez azonban érdemi tapasztalattal a konkrét vírus sajátosságai kapcsán nem rendelkeztünk. A helyzet akkor kezdett az oktatás terén feszültté válni, amikor 2020. március 4-én bejelentették az első igazolt megbetegedést, az ezt követő napok pedig azzal a várakozással teltek, hogy mikor jelenik meg – a vírust behurcoló néhány külföldi hallgatón túl – a fertőzés az oktatási intézményekben.

A szervezett védekezés egyik igen konkrét lépése a munkacsoportok felállításának kezdeményezése volt Miniszterelnök Úr részéről, melyre 2020. március 13-án került sor. A Koronavírus Oktatási Munkacsoport összetételének és működésének külön részt szentelünk ebben a tanulmányban. A különféle munkacsoportokba felkért szakemberek áldozatos munkája és tudása nélkül nem lehetett volna a válsághelyzetet ilyen hatékonyan és gördülékenyen, a járványveszélynek nagyon alacsony teret hagyva kezelni.

Az események időrendje

A tanulmányt célszerűnek látjuk az események időrendjének bemutatásával indítani, így azonnal áttekintést adhatunk az oktatási kormányzat vírusvédelmi munkájának legfontosabb sarokköveiről. A jelen tanulmányban vizsgált időszak a vészhelyzet 2020. március 11-ei kihirdetésével kezdődött és az iskolákban történő gyermekfelügyelet 2020. június 26-i lezárultával fejeződött be. Ezen időszakban fontos csomópontnak tekinthető az Oktatási Akciócsoport 2020. március 13-ai felállítása, illetve az első hétvége elképesztő munkája, amikor a koncepció megszületésétől gyakorlatilag egy nap alatt kellett megteremteni a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésének szabályozási környezetét és az új munkarendre való átállást segítő útmutató első verzióját annak érdekében, hogy az intézmények ezek alapján hasonlóan rövid idő alatt át tudják állítani a működésüket. Az első hetekben további részletszabályokat dolgoztunk ki, illetve folyamatosan figyelemmel kísértük az új munkarenddel kapcsolatosan keletkező adatokat.

A következő nagy kihívás elé a 2020-as érettségik és szakmai vizsgák megszervezése állított bennünket, amelyek alapos felkészülést és sok óvintézkedés kidolgozását tették szükségessé. Mindeközben a köznevelés szokásos feladatait, így az iskolai és óvodai beiratkozásokat biztonságos körülmények között kellett lebonyolítani, illetve el kellett indítani a jövő tanévre szóló tankönyvrendeléseket. Az új munkarendre való átállás a pedagógus minősítések és az országos mérések elhalasztását tették szükségessé, ám például a nyelvvizsgák letételére lehetőséget kellett biztosítani az akkreditált nyelvvizsgaközpontok számítógépes rendszerein keresztül. A hatalmas médiaérdeklődés mellett megvalósított érettségi végül sikeresen, egyetlen azonosított új megbetegedés nélkül zajlott le.

A járványügyi helyzet javulásával, május második felétől már az oktatási rendszer újraindítása volt napirenden, ennek jegyében május végétől és június elejétől szakaszosan újra nyitottuk az óvodákat, valamint az iskolaépületeket is látogathatóvá tettük tanulási tevékenység céljából: a tantermen kívüli, digitális munkarend érvényben maradt a tanév végéig, ám lehetővé tettük a kiscsoportos személyes felkészítést az iskolákban. A gyermekek, illetve a 

tanulók felügyelete a teljes időszakban biztosított volt, és azt az iskolák a módosított szabályozásnak megfelelően egészen június 26-áig biztosították is. Június 16-ától feloldottuk a korlátozásokat a nyári táborok megtartásával kapcsolatban, lehetségessé vált napközis és ottalvós táborok megszervezése is. A rendkívül sok tapasztalattal szolgáló tanév zárása végül 2020. június 15-én, a tanév rendjében és a jogszabályokban előírt hagyományos időpontban történt meg.

A legfontosabb eseményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

1. 1. táblázat: Az események időrendben

Dátum	Intézkedés	Felelős	Jogszabályi háttér
2020. 03. 11	Veszélyhelyzet kihirdetése	Kormány	40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet
2020. 03. 13	Oktatási Akciócsoport felállítása	Kormány	1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat
2020. 03. 13	Köznevelési intézmények belföldi tanulmányi kirándulásainak felfüggesztése	EMMI Miniszter	2/2020. (III. 13.) EMMI határozat
2020. 03. 14	Tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről a köznevelési intézményekben	EMMI Miniszter	3/2020. (III. 14.) EMMI határozat
2020. 03. 14	Új munkarend a köznevelési és szakképzési intézményekben	Kormány	1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat
2020. 03. 14	Oktatási Hivatal honlapján közzétették az iskolák új munkarendre történő átállását szolgáló módszertani ajánlást	Oktatási hivatal
2020. 03. 14	Az önkormányzatok helyben dönthetnek az óvodák nyitva tartásáról	Kormány	45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet
2020. 03. 14	A tanulók hétfőtől nem mehetnek iskolába, iskolák értesítése megtörtént	EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság
2020. 03. 15	Nemzeti Köznevelési Portálon (nkp.hu) az okostankönyvek élesítése	Oktatási hivatal
2020. 03. 16	Kiscsoportos gyermekmegőrzés bevezetése	Területi Tankerület, Szakképzési Centrum	1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat
2020. 03. 16	Új, tantermen kívüli digitális munkarend bevezetése a magyar köznevelésben és a szakképzési intézményekben	EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság
2020. 03. 16	A kollégiumi ellátás igénybevételével kapcsolatos eltérő szabályok bevezetése	EMMI Miniszter	4/2020. (III. 16.) EMMI határozat
2020. 03. 21	A nemzetközi mobilitási és együttműködési programok végrehajtásával kapcsolatos átmeneti intézkedések bevezetése	EMMI Miniszter	6/2020. (III. 21.) EMMI határozat
2020. 03. 27	Minimális személyi kontaktussal valósulnak meg a beiratkozások	EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság	7/2020. (III. 25.) EMMI határozat
2020. 04. 01	Elindult a tankönyvrendelés	Oktatási Hivatal
2020. 04. 02	Az oktatási akciócsoport dolgozik az érettségik megszervezésén	Oktatási Akciócsoport
2020. 04. 02	Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket	EMMI Miniszter	8/2020. (IV. 02.) EMMI határozat
2020. 04. 09	Oktatási Akciócsoport javaslata alapján idén csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartják meg	Oktatási Akciócsoport
2020. 04. 10	Lehetőség számítógépes nyelvvizsga megszervezésére érvényes akkreditációval rendelkező államilag elismert nyelvvizsgaközpontok számára	Kormány	101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet
2020. 04. 16	A Kormány döntése alapján az idei érettségi vizsgákra május 4-től, a járványhelyzetre való tekintettel szinte kizárólag írásbeli formában kerül sor	Kormány	119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet
2020. 04. 17	Több óvintézkedés mellett tartják az idei érettségi vizsgákat	EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság	119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet
2020. 04. 24	A komplex szakmai vizsgák megszervezéséről és lebonyolításáról szóló szabályok megjelenése	ITM Miniszter	ITM határozat JEF/36644/ITM-2020
2020. 05. 04	1144 helyszínen kezdődik meg az érettségi	Intézmények
2020. 05. 08	Fennakadás nélkül folynak a vizsgák	Intézmények
2020. 05. 20	A tanév végéig marad a tantermen kívüli, digitális oktatás	Kormány	220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet
2020. 05. 20	Visszatérnek az óvodák és bölcsődék a normális működési rendhez, a nyári táborok megtarthatóak	Kormány	215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet
2020. 05. 21	Írásbeli érettségi vizsgák vége	Intézmények
2020. 05. 22	Június másodikától oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek, tanulói felügyelet biztosítása június 26-ig	Kormány	220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet
2020. 05. 25	Visszatérnek az óvodák és bölcsődék a normális működési rendhez Budapesten kívül	Intézmények
2020. 05. 25	Szakmai vizsgák kezdete a szakképzésben	Intézmények
2020. 06. 02	Iskolaépületek oktatási céllal is használhatóak	Intézmények
2020. 06. 02	Visszatérnek az óvodák és bölcsődék a normális működési rendhez Budapesten	Intézmények
2020. 06. 04	A második évfolyam végén a tanulók szöveges értékelésének lehetővé tétele	EMMI Miniszter	11/2020. (VI. 04.) EMMI határozat
2020. 06. 15	Tanév zárása	Intézmények
2020. 06. 16	A nyári táborok ottalvós és napközis rendben is megtarthatók	Intézmények
2020. 06. 16	Az iskolák június 16–26 között is minden intézményben biztosítják a tanulók felügyeletét	Intézmények

 

Adatok forrása: saját szerkesztés.

A vírus megjelenése Magyarországon, a szülők és pedagógusok első reakciói

A köznevelés működése elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését. Ezt a közszolgálatot az egyes intézményekben elsősorban a pedagógusok látják el. Az oktatási kormányzat feladata, hogy elősegítse a köznevelés rendszerének biztonságos és hatékony működését. Természetesen a járvány okozta rendkívüli helyzetben az ezzel kapcsolatos feladatok megsokszorozódtak, az ismeretlen körülményekre visszavezethető információhiányból adódó pánikreakciók nagyban befolyásolták a mi munkánkat is. Jól érzékelhető módon napról napra nőtt a feszültség, az aggodalom a közösségi médiában a híreket követő tanulók, a munkavállalók és természetesen a szülők körében is, hogy hogyan lesz kezelhető a járványügyi helyzet az oktatásban. Még a felkészülés és megelőzés jegyében, már február folyamán több jelzéssel éltünk az oktatási intézmények felé, hogy az iskolaépületek takarítására, a hatékony fertőtlenítésre fokozott figyelmet fordítsanak.

Az első hazai igazolt fertőzések március 4-i bejelentése máris az oktatáshoz kötődött, hiszen két iráni hallgatónál mutatták ki először a vírus jelenlétét. Az első intézkedések megtételére ezért a felsőoktatásban kellett meghozni, hiszen a Magyarországon tanuló több mint 35 000 külföldi hallgató és a több tízezer kollégista a rájuk jellemző magas mobilitás mellett valódi rizikófaktort jelentett. A Kormány ezért március 12-i hatállyal elrendelte a felsőoktatási intézmények épületeinek bezárását, illetve március 15-i hatállyal a felsőoktatási kollégiumok kiürítését.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 10-én, kedden küldött levelet a hazai köznevelési intézményeknek, melyben az iskolai programok, ünnepségek, táborok, hazai és külföldi oktatási célú utak lemondására, illetve a március 15-i ünnepségek kizárólag biztonságos keretek között – például iskolarádión keresztül – történő megtartására kaptak felszólítást. Ez a levél még az elővigyázatosság fázisában született meg, ám sajnos nem sok idő telt el az első, köznevelést közvetlenül érintő fertőzés hivatalos bejelentéséig.

Az első köznevelést érintő potenciális koronavírusos fertőzésről a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumból érkezett hír, ahol az iskola igazgatója március 13-án adott tájékoztatást a közvélemény felé, miszerint az egyik diák egy közeli hozzátartozójánál koronavírus fertőzést diagnosztizáltak. Március 14-én a diák koronavírus tesztje is pozitív lett a hírek szerint. Az esettel kapcsolatban széleskörű közérdeklődés mutatkozott, az iskolán belül a hír már 

március 12-én, csütörtökön elterjedt, a pénteki napon a tanulók csupán kis hányada jelent meg az oktatási intézményben, ami pontos fokmérője volt a pánikhangulatnak.

Hasonló eset fordult elő az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában ugyancsak március 12-én, ahol az intézmény egy tanulója bizonyítottan kapcsolatba került egy koronavírus fertőzöttel. Itt a fertőzés esélye a távoli kapcsolat miatt még alacsonyabb volt, ám az intézmény vezetése itt is csak az érintett tanuló osztályának hazaküldését rendelte el, de már másnapra itt is jelentősen csökkent az iskolába érkező tanulók száma.

A két intézmény megfelelően kezelte a vírushelyzet első eseteit, amikor az érintetteket hazaküldte, és a kompetens szakigazgatási szervekkel folyamatosan kommunikálva a sajtót és a szülőket is egyaránt tájékoztatta, ez a két eset azonban világosan megmutatta, hogy a koronavírus ügye nem vehető félvállról a köznevelésben sem és annak rendszerszintű kezelésére van szükség még akkor is, ha a járványügyi elemzések azt mutatták, hogy a vírus a fiatalokra, gyermekekre valójában nem veszélyes, életveszélyt pedig elsősorban az idősekre nézve jelent. Kiemelendő, hogy ekkor Európában még két modell érvényesült, egyes országok már meghozták a döntésüket az oktatási intézmények bezárása kapcsán (például Olaszország), az országok egy másik köre (Svédország, Finnország, Egyesült Királyság) azonban – vélhetően a nyájimmunitás megszerzése érdekében – egyáltalán nem jelentett be hasonló lépéseket. Világos volt, hogy idő kérdése és hamarosan Magyarország is válaszút elé kerül.

A kialakult helyzetben a szülők és a pedagógusok egyaránt hihetetlenül nehéz helyzetbe kerültek, olyan döntéseket kellett meghozzanak, amelyek közvetlen hatással lehettek a saját és gyermekeik, illetve hozzátartozóik egészségére. Nem véletlen, hogy a pánikhelyzet határán álltak ezen iskolák közösségei. A sajtó a híreket nemzetközi és országos szinten egyaránt közvetítette, ezért rohamosan bővült a lakosság körében a „járványügyi szakértők köre”, illetve kialakult egyféle rendszerszintű pánikveszély-érzet, még ott is, ahol a járvány meg sem jelent. Ennek kezelésére a kormányzat határozott lépéseire volt szükség. Az oktatás terén a következő lépésekkel kapcsolatos egyeztetésre március 13-án 13 órakor került sor a Karmelita épületében Miniszterelnök Úr és a köznevelésért felelős államtitkár, jelen sorok egyik szerzője között, itt körvonalazódtak azon intézkedések, melyek végrehajtására a következő néhány nap állt rendelkezésünkre. Az egyeztetés legfontosabb kérdésköre az volt, hogy hogyan folytatódhat az oktatás a járványügyi helyzetben, az ugyanis már ekkor nyilvánvaló volt, hogy a kihívást nem az óvodák és iskolák esetleges bezárása, hanem az oktatás eltérő rendben történő megszervezése és az intézmények majdani ismételt kinyitása jelenti. Az már ekkor egyértelműen látszott, hogy nem egy átmeneti intézkedésről van szó, hanem jó eséllyel a tanév végéig az itt kialakított új struktúrában kell majd folytatni az oktatást. Nem meglepő, hogy ilyen feltételek között fel sem merült, hogy az intézmények vagy azok egy részének egyszerű bezárása lenne a megfelelő intézkedés.

Március 13-án este Orbán Viktor bejelentette a kormány komplex járványkezelő intézkedéseit, mely 10 koronavírus munkacsoport, köztük – első helyen – az oktatási munkacsoport felállításából állt. Ekkor vált az is nyilvánossá, hogy az egyeztetések eredményeképpen a magyar köznevelés nem bezár, hanem egy új munkarendre áll át.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 1. § (1)

A Koronavírus Oktatási Munkacsoport összetétele, az első lépések

Március 13-án Miniszterelnök Úr felkérésének megfelelően állította fel a köznevelésért felelős államtitkár a Koronavírus Oktatási Munkacsoportot, melybe az oktatás érintett vezetői, illetve a kiemelt partnerszervezetek képviselői kaptak felkérést, melyet el is fogadtak. A Koronavírus Oktatási Munkacsoport tagjai:

• Maruzsa Zoltán (vezető) köznevelésért felelős államtitkár (EMMI)
• Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár (ITM)
• Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár (EMMI)
• Gloviczki Zoltán elnök, Oktatási Hivatal
• Hajnal Gabriella elnök, Klebelsberg Központ
• Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
• Barcsák Mariann, a Katolikus Pedagógiai Intézet Igazgatója
• Papp Kornél, a Református Zsinati Iroda vezetője

A Miniszterelnök Úrral folytatott egyeztetésen rögzített elvek mentén a Munkacsoport első – akkor még telefonos kapcsolattartásban szervezett – ülésén, 2020. március 13-án késő délután fogalmazta meg részletes javaslatait a Kormány számára. Ennek alapján született meg az 1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat, mely 2020. március 16-tól elrendelte a köznevelésért és a szakképzésért felelős miniszter részére, hogy gondoskodjon a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről. Az új munkarendben az oktatás jellemzően digitális úton valósult meg, a diákok oktatási céllal járványügyi okokból nem látogathatták az oktatási intézményeket, az intézmények épületei ugyanakkor nem zártak be, hiszen az intézményvezetők vagy helyetteseik intézményben, tagintézményben történő munkavégzése is előírásra került, ami világosan demonstrálta, hogy az intézmények működnek, a munkát a vezetőknek továbbra is szervezniük kell. A pedagógusok a munkájukat jellemzően otthonról, amennyiben azonban ez szükséges volt, az intézmény épületében is végezhették. Fontos eleme volt a Kormányhatározatnak, hogy a tankerületeknek és a szakképzési centrumoknak az illetékességi területükön a szülői igények alapján gondoskodni kellett a gyermekfelügyelet megszervezéséről, aminek ugyancsak feltétele volt az épületek nyitva tartása.

Az Emberi Erőforrások Minisztere a 3/2020. (III. 14.) EMMI határozattal hajtotta végre a feladatot, a szakképzésért felelős miniszter a JEF/29359/2020-ITM számú határozatot adta ki március 16-án a feladatok végrehajtása érdekében.

Ezzel párhuzamosan a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet megadta a települések polgármestereinek azt a jogot, hogy saját hatáskörben óvodai és bölcsődei szünetet rendeljenek el, ezen döntésüknek a minisztérium felé történő bejelentése mellett.

A már hivatkozott 1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat úgy fogalmazott, hogy „a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online és más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik”, illetve feltételként szabja, hogy „a tananyag átadása alkalmas legyen a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére”. Mivel a magyar köznevelés rendszere eleve rendkívül sokszínű, a digitális kompetenciák terén pedig ugyancsak érdemi eltérések mutatkoztak az egyes intézmények között, az átállás és a helyi adaptáció során rendkívül fontos szerep jutott az intézményvezetőknek, akiknek mindezek ellenőrzése, megszervezése feladatul lett tűzve. 

A kormányhatározatnak megfelelően az intézményvezetők és a pedagógusok munkáját támogatandó a Munkacsoport részletes módszertani ajánlást fogalmazott meg és tett közzé már 2020. március 14-én a késő délutáni órákban: az Oktatási Hivatal honlapján kialakításra került egy oldal, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett, a köznevelési intézmények többsége által eddig nem alkalmazott oktatásszervezési és módszertani ajánlásokat összesítette. A módszertani ajánlást még aznap éjjel 174 989 látogató töltötte le, másnap, a vasárnap ellenére további 123 163 látogatót regisztrált az Oktatási Hivatal. Az ajánlásokat folyamatosan frissítettük, aktualizáltuk, a látogatószám a napi 70–80 000 főnél állandósult.

A tantermen kívüli, digitális munkarendre történő átállást három nagy állami portálon keresztül tudtuk támogatni, ilyen a Sulinet Tudásbázis, a Tankönyvkatalógus, illetve a Nemzeti Köznevelési Portál. A feladatok kiadására, a teljesítések nyomon követésére és értékelésére a KRÉTA rendszert használhatták az érdekeltek (fenntartók, intézményvezetők, pedagógusok, tanulók, szülők), de számos felajánlást és ingyenes hozzáférést kaptunk magyar nyelvű oktatási tartalomszolgáltatóktól, melyeket rövid validálást követően beépítettünk az Oktatási Hivatal oldalán szereplő módszertani ajánlásba.

A közmédia M5 kulturális csatornája egész nap oktatási műsorokat közvetített minden korosztály számára, az alsós gyerekektől az érettségi előtt álló fiatalokig. A Nemzeti Audiovizuális Archívumban az M5 tartalmai mellett – külön gyűjteményként – további oktatási tartalmakat gyűjtöttek össze. Az Országos Széchényi Könyvtár – Magyar Elektronikus Könyvtár és a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum támogatta a szépirodalmi művek feldolgozását. Sok múzeum pedig az archívumában tárolt kép- és hanganyagot, leírást tett közzé annak érdekében, hogy támogassák a köznevelést.

A piaci szolgáltatók között egyes kiadók (pl. Mozaik Kiadó, Raabe Klett Kiadó, Stiefel Eurocart Kft.), elsősorban az online térben publikáló vállalkozások (pl. Videotanár, Arcanum, Dover Nyelviskola, Mateking, Zanza.tv), online kapcsolattartást támogató szolgáltatók (pl. Up2University, Microsoft, Avaya Spaces, LogMeIn) reagáltak gyorsan a kialakult helyzetre, egymás után nyitották meg térítésmentesen a felületeiket a tanulók és a pedagógusok előtt. Annak érdekében, hogy a tanítás és a tanulás még kevesebb akadályba ütközzön, a Kormány illetékeseivel folytatott egyeztetéseknek megfelelően a hazai mobilszolgáltatók kikapcsolták az adatforgalom számlálását az Oktatási Hivatal honlapján is közölt honlapok tekintetében.

Az új munkarendre történő átállás meglepően gyorsan végbement. Többen felvetették, hogy szerencsésebb lett volna 1–2 hét rendkívüli tanítási szünetet elrendelni, ez azonban álláspontunk szerint nem lett volna motiváló, a szünetben nem haladtak volna úgy a folyamatok, mint ahogyan erre a gyors átállás alatt mód nyílt. Azt ugyanakkor világossá tettük, hogy nem elvárás, hogy a hétvégi felkészülést követően hétfőn reggel nyolc órakor a megszokott órarendi foglalkozással kezdődjön a tanítás, így az első nap délelőttjén a legtöbb 

intézményben értekezleteket tartottak, és az ezeken meghozott döntések alapján folytatódott a munka, melynek rendszerbe állításához néhány napra szükség volt.

A tantermen kívüli, digitális munkarend időtartama alatt az oktatási és tanulási folyamat az eddigitől lényegesen eltérő módszerekkel folytatódott, az egyes intézmények között, de sokszor egyazon intézmény különböző pedagógusai között is eltérő gyakorlatok alakultak ki. Ezt többen kárhoztatták, de meglátásunk szerint kezdetben ez volt az egyetlen járható út: bármely platform és/vagy módszer központi kijelölése nagy vitákat szült volna, az adott szoftver működését adott esetben túl is terhelte volna a hirtelen megugró terhelés, így viszont mindenki a saját felkészültségének, lehetőségeinek fényében tudott nekiállni a munkának, természetesen a folyamatos fejlődés igényével, az intézményeken belül fokozatosan kialakítva a közös jó gyakorlatokat, kiválasztva a megfelelő szoftvereket. Közös pont volt, hogy a pedagógusok és a tanulók egymással online, digitális kapcsolatban vagy egyéb, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatban voltak, a feldolgozandó tananyag kijelölése, megtanítása, valamint a tanulási folyamat céljából folyamatos kapcsolatot tartottak.

Már a tanulmány elején szeretnénk leszögezni, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend fogalmilag nem jelent egyet a digitális oktatással, ugyanakkor jelentősen hozzájárulhat utóbbi elterjedéséhez. A digitális oktatás lényege ugyanis nem a technológia alkalmazásában és a személyes kontaktus nélküli tanításban-tanulásban van, hanem a 21. századi – digitális kor által támasztott – kihívásokra reflektáló oktató-nevelő munkában. Természetesen a digitális kapcsolattartás mellett is lehetséges volt, hogy egy pedagógus jellemzően frontális munkamódszerrel, az ismeretátadásra fókuszálva tartson órát, ugyanakkor tapasztalataink szerint a korábbiaknál innovatívabb megoldásokat ismertek meg és kezdtek el alkalmazni a pedagógusok, és minden eddiginél intenzívebb együttműködés alakult ki közöttük, ami abszolút elősegítette a digitális oktatásra jellemző jógyakorlatok terjedését.

Az oktatási munkacsoport a járványhelyzetben folyamatosan ülésezett, jelentéseit rendszeresen megküldte a védekezést koordináló Miniszterelnök számára. Figyelemmel kísértük a digitális munkarend alakulását, a belépések és aktivitások számát az egyes internetes portálokra, a kapott visszajelzéseket, illetve a KRÉTA tanulói és pedagógusi belépések, kiadott feladatok és pedagógusok által adott értékelések számát, valamint a szülői/gondviselői belépéseket. Az egész járványhelyzet-kezelési folyamat során ezen konkrét statisztikai adatok alapján tudtunk döntéseket hozni, illetve ott beavatkozni, ahol szükségesnek láttuk.

Érdemes kiemelni, hogy az e-közigazgatás alrendszerei, valamint a digitális oktatás alrendszerei jól vizsgáztak, egyetlen rendszerleállásra sem került sor, holott az érintett rendszerek nem ilyen terhelésre készültek. Az állami rendszerek esetén kormányzati intézkedés történt a hardveres kapacitások bővítésére, ennek érdekében az Operatív Törzs több mint két Mrd Ft értékben támogatta speciális informatikai eszközök beszerzését.

Ugyancsak az első lépések közé sorolható, hogy gyors egyeztetéseknek köszönhetően az M5 televízió munkacsoportunk javaslatai és az intézmények tantervi igényeinek felmérése alapján lényegében iskolatelevízióvá vált, ezáltal olyan műsorokat sugárzott, amelyeket a pedagógusok felhasználhattak munkájuk során és a tanulók viszonylag könnyen elérhettek – az internetes infrastruktúra terhelése nélkül.

A köznevelés szereplői

A köznevelés legfontosabb szereplői természetesen a diákok, illetve az ő közvetlen családjuk. Feléjük való elkötelezettségünk a legerősebb, és ők a köznevelési rendszer elsődleges „ügyfelei”. A szolgáltató közigazgatás szemlélete és a köznevelésről szóló törvény előírja számunkra, hogy a legmagasabb minőségű, személyre szabott, egyéni fejlesztést tartalmazó szolgáltatásokat nyújtsuk a tanulóknak, lehetőleg megfelelve a szülői igényeknek is.

A szülői igények elméletben természetesen egybeesnek a diákok igényeivel, számukra is elsődleges a gyermekek természetes fejlődésének, nevelésének biztosítása, tudásuk bővítése, szellemi és testi fejlődésük elősegítése. Azonban ebben a nagyon nehéz helyzetben nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a szülők maguk is a vírusveszély és az ezzel járó intézkedések végrehajtóivá váltak. Munkahelyi kötelezettségeik teljesítése mellett, illetve esetlegesen munkahelyük elvesztése esetén is megnövekedett feladatokkal járó szerepet kellett vállaljanak gyermekeik köznevelési életútjában a 2020. március 16-án kezdődő időszakban. Sok szülő vált fél- vagy negyedállású pedagógussá, digitális szakértővé ebben az időszakban, illetve vett részt gyermeke oktatásában a megszokottól sokkal nagyobb mértékben. Ennek a plusz kötelezettségnek a mértékét meghatározta az egyes családokban felnövő gyermekek száma, illetve életkora. A legnagyobb terhelés alá egyértelműen az alsó tagozatos gyermekek szülei kerültek. Ők a megfelelő digitális tudással és tapasztalattal, esetleg hozzáféréssel kis mértékben, vagy egyáltalán nem rendelkező gyermekük, gyermekeik számára napi segítséget kellett, hogy nyújtsanak az iskolai kötelezettségek teljesítése érdekében. Ezt a nehézséget a Századvég fókuszcsoportos szülői felmérése is visszaigazolta. A szülők főleg az általános iskolai pedagógusokat tartották kevésbé felkészültnek a digitális átállásra, illetve jegyezték meg, hogy sok pedagógus nem is tartott online órát, hanem csupán a feladatokat adta ki és szedte be a diákoktól. A középiskolai pedagógusok többsége a szülők szerint jobban vette a digitális átállással járó feladatokat, ám összességében a pedagógusokon a szülők a következetesség hiányát érezték sok esetben.

A 65 év feletti nagyszülők fokozottabb megfertőződési és magasabb letalitási veszélyeztetettsége miatt sok család eleve elveszítette korábbi természetes segítségét, a nagyszülők otthonaikban önkéntes karanténba vonultak. Ismerünk a járványhelyzet kezelésével kapcsolatos nagyon nehéz egyéni helyzeteket, de nemzetközi szinten is elismerendő jó gyakorlatokat is, ezért ebben a tanulmányban is köszönjük minden szülőnek, akik besegítettek a pedagógusoknak és a köznevelési intézményeknek gyermekeik hatékony és szakszerű oktatásának megvalósításában!

A felsőbb évfolyamos tanulók esetében viszont sokkal inkább megnyílt a lehetőség a tanulók önálló tevékenységén alapuló projekt jellegű oktatási módszerek alkalmazására, amely a korosztály aktivitását a korábban megszokott tantermi munkához képest megemelte. Mindebből látható, hogy ez a tanulási forma igenis kínál felkészülési lehetőséget a későbbi felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, vagy a munkaerőpiaci elvárásokhoz való alkalmazkodáshoz. 

Kiemelt szerepbe kerültek a pedagógusok is, akik azt a feladatot kapták, hogy a korábbi, jól megszokott, személyes, tantermi oktatási forma helyett napok alatt álljanak át a személyes találkozást mellőző, alapvetően digitális oktatási munkarendre. A pedagógusnak a köznevelés mindennapjaiban igen összetett szerepben kell helyt állnia: ő a tudás átadója, a tanuló kompetenciáinak fejlesztője, illetve egyben motiváló személy is a tanuló önálló tanulásában. A személyes kapcsolattartású oktatásban sem egyszerű ezen komplex szerepben a helytállás, nem is beszélve a digitális oktatásról. Napok alatt kellett áttervezni a személyesen átadni tervezett tananyagokat a tanév hátralévő részére, digitális formába önteni, illetve felosztani feldolgozható részletekre. Szabad kezet kaptak ugyanakkor abban, hogy a számukra leginkább megfelelő digitális platformot válasszák a diákokkal való kapcsolattartás kereteként. A Századvég pedagógus felmérése alapján elmondható, hogy a pedagógus populáció csupán 1/5-e nem készített és nem is használt eddigi oktatásában digitális tananyagot (az eredményeket az 1. ábra szemlélteti). Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a magyar pedagógusok 4/5-e rendelkezett az új munkarendhez szükséges alapvető kompetenciával.

1. 1. ábra: A pedagógusok digitális tananyag készítési és használati arányai (N = 9320)

Eszközök tekintetében lehetővé tettük, hogy amennyiben a pedagógusoknak otthon nem álltak rendelkezésre megfelelő IKT eszközök vagy internet kapcsolat, az iskolai infrastruktúrát használják. Számos magánszemély ajánlott fel mentorálást a kevésbé tapasztalt pedagógusok számára, az ő elérhetőségeik az Oktatási Hivatal holnapján közzétett módszertani 

ajánlásban jelentek meg. A tanácsadásra jelentkezők között voltak a Digitális Jólét Program mentorai is. Mindezen segítő környezet és a sok rendelkezésre bocsátott digitális tananyag, valamint az IKT eszközök nyújtotta segítség mellett is kiemelt terhelés alá kerültek a pedagógusok, akik nem ritka esetben saját gyermekeik oktatásában és nevelésében is részt kellett vállaljanak. A tanárok nagy többsége ebben a nehéz helyzetben is kiválóan teljesített.

A pedagógusok érdekeit természetesen a kormányzat felelősségvállalása mellett érdekképviseleti szervek is képviselték. A Nemzeti Pedagógus Kar a Koronavírusügyi Oktatási Munkacsoportban képviselettel rendelkezett, így szakmai álláspontjukat közvetlenül be tudták csatornázni a döntéselőkészítés folyamatába. Ezen túl a munkacsoport és az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága is rendszeres kapcsolatot tartott az érdekképviseletekkel. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösen követelték az iskolák bezárását már 2020. március 13-án. A Kormány bezárásra nem, de az új munkarend bevezetésére nyitott volt, az intézkedéseket a korábbiakban már leírtuk. A Pedagógusok Szakszervezete a digitális munkarendre történő átállás első hetében felhívta a figyelmet, hogy ez az oktatási módszer a pedagógusok számára jelentős többletmunkával jár. Jelezték, hogy nem teljes körű az elégedettség a pedagógusok körében a gyors átállás feltételrendszerével, kritikáik jellemzően építő jellegűek voltak, az átállás időszakában a PSZ és a Köznevelésért Felelős Államtitkárság között jó együttműködés alakult ki. Nem azonnal történt ez így a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete esetében, amely az érettségi tervezett lebonyolításával kapcsolatban komoly sztrájkfenyegetést helyezett kilátásba, ám erre végül – komoly sajtópolémiát követően – nem került sor.

A tankerületi központok, a szakképzési centrumok és a Klebelsberg Központ megfeszített munkával vettek részt a vírushelyzet kezelésében, az intézményekben zajló digitális átállás koordinálásában. Az Oktatási Hivatal ugyancsak sikeresen állította át a legkülönbözőbb tanügyigazgatási rendszereit a megváltozott körülményeknek megfelelő feladatellátás érdekében. A speciális helyzetek kezelésében extra felelősség hárult a háttérintézményekre, amely lehetővé tette szinte minden tanuló bevonását a tantermen kívüli, digitális munkarendbe. A központok hasznos adatokkal, visszajelzésekkel szolgáltak az átállási folyamat gyakorlati működésével, az intézményekben felmerült IKT és digitális kompetencia igényekkel kapcsolatban. Proaktív, a helyzet rendkívüli jellege ellenére elkötelezett és minőségi munkájuk nagyban hozzájárult a digitális munkarend sikeréhez. Sok esetben a tankerületek, a szakképzési centrumok és a KK nyújtott segítséget a nem állami intézményfenntartók számára is feladataik hatékony, a digitális munkarend igényeinek megfelelő ellátásában, illetve többletigényeik felmérésében.

Áttérés az új munkarendre – a módszertani ajánlás

A tantermen kívüli, digitális oktatásra történő áttérés kialakítása során jelentős teher nehezedett a Köznevelésért Felelős Államtitkárság munkatársainak vállára. A vonatkozó rendelet megjelenése után azonnal közzétették a Módszertani ajánlást és útmutatót a tantermen 

kívüli, digitális munkarendhez az Oktatási Hivatal honlapján, mely folyamatosan fejlődött, végleges formáját 2020. április 9-én nyerte el.

Az első részben a tanárok és diákok közötti kapcsolattartást igyekeztünk javaslatokkal segíteni, valamint a teljesítendő feladatok kiadását orientálni. Itt a heti rendszerben kiadható és számon kérhető tantárgyi követelmények kidolgozását kértük az intézményektől és a pedagógusoktól, illetve arra tettünk javaslatot, hogy a tananyag mely részeit milyen módon dolgoztassák fel a tanárok a tanulókkal. A feladatok kiküldésére az e-KRÉTA rendszert és az e-mailes kommunikációs formát ajánlottuk, az elérhető elektronikus tankönyveket bemutattuk a pedagógusoknak. Felkértük a tanárokat, hogy ellenőrizzék a tanulók, illetve szüleik, gondviselőik elérését az e-mailes vagy más elektronikus kapcsolattartási formák esetében.

A digitális oktatási tartalmak elérhetőségeit folyamatosan bővülő aloldalon tettük elérhetővé az érdekeltek számára. Ezen digitális tartalmak használatát főleg az állami portálok esetében tudtuk nyomon követni, amely alapján elmondható, hogy a belépések növekvő száma igazolta a digitális munkarend bevezetésének sikerét. Egyúttal felhívtuk arra minden érintett figyelmét, hogy az egyes mobilinternetet nyújtó szolgáltatók plusz adatcsomagok térítésmentes biztosításával igyekeztek segíteni az otthoni tanulást a családok számára.

A tanulást támogató további hasznos anyagok részben igyekeztünk minden olyan segédanyagot megjeleníteni, amely tanulást kiegészítő anyagként funkcionálhat, illetve azok felhasználása nem követel meg a pedagógusoktól további személyes munkát, elégséges az azok feldolgozásához szükséges instrukciók kiküldése.

Talán a legnehezebb helyzetbe a tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállásban a sajátos nevelési igényű gyermekek kerültek, az ő szüleik, illetve a velük foglalkozó pedagógiai szakszolgálatok kerültek. Számukra külön protokollokat közöltünk az integrációval, gyógytestneveléssel, valamint a végrehajtandó logopédiai gyakorlatokkal kapcsolatban. Hasonlóan nehéz helyzetben voltak az óvodák, a művészetoktatási intézmények, illetve a speciálisan SNI-s gyerekek nevelésére szakosodott intézmények, számukra is nagy számban gyűjtöttünk össze szakanyagokat, de értelemszerűen az oktatás ezeken a területeken ütközött a legtöbb objektív akadályba.

Sok tenni akaró szakértő és pedagógus ajánlotta fel, hogy szívesen nyújt egyéni tanácsadást kollégái számára ebben a válsághelyzetben, az Ő elérhetőségeiket és speciális szakértelmüket külön táblázatban jelenítettük meg. Nagyon köszönjük ezen szakemberek elkötelezettségét a tantermen kívüli, digitális munkarend sikeres bevezetése kapcsán, azokat az órákat, amit azzal töltöttek, hogy a segítségre szorulókkal megosztották szakértelmüket.

A szülők és az otthoni tanulást segítő testvérek, más családtagok számára részletesen bemutattuk a távoktatást segítő eszközöket és a KRÉTA rendszert, melyben a házi feladatok és otthoni munkák ellenőrizhető kiadása történt, illetve történik a pedagógusok által.

A digitális tanulás és tanítás egyik legfontosabb kérdése a pedagógusok részéről történő a reális és megalapozott értékelések, visszajelzések biztosítása a tanulói munkára. Az egész 

komplex folyamat egyben magában foglalja a digitális tanulói munka pedagógus általi követését. Mivel itt nagyobbrészt új területről van szó a pedagógusok számára, a módszertani ajánlásban több lehetséges számonkérési és értékelési formát megfogalmaztunk. Ezek alapvetően a valós idejű beszámoltatás, az időben késleltetett beszámoltatás, valamint az offline feladatmegoldás voltak. A módszertani szempontból leginkább indokolható természetesen egy folyamat szemléletű értékelési rendszer bevezetése, amely a korábban említett értékelési formák és a tanulói önértékelések kombinálásával vált lehetségessé. Összefoglaltuk a pedagógus kollégák számára az értékelések fő funkcióját a tanulási folyamatban, valamint igyekeztünk számukra tanácsokat adni a megfelelő értékelési forma kiválasztásához.

Mivel a digitális oktatás iskolai vagy saját tulajdonú, különböző típusú és szoftverellátottságú IKT eszközök segítségével, a nyílt internet hálózaton zajlott, ezért külön fejezetet szenteltünk az informatikai biztonsággal kapcsolatos információk közzététele számára. A biztonságos internet- és eszközhasználat alapvető feltétele volt a sikeres digitális átállásnak.

A pedagógusok konkrét kérdéseit egy „gyakran ismételt kérdések” részben válaszoltuk meg, amely részt a beérkező újabb kérdések alapján folyamatosan bővítettünk. Ebben a részben konkrét kérdésekre konkrét válaszokat adtak az államtitkárság munkatársai. Az ajánlásgyűjteményben összegyűjtöttük továbbá a vonatkozó jogforrásokat, lehetővé téve az érintettek pontos tájékozódását a konkrét szabályozásról.

A pedagógusok véleménye az új munkarend kihívásairól

Természetesen a napi munkavégzés során az oktatási kormányzat módszertani útmutatója csak korlátozott segítséget tudott nyújtani a pedagógus számára, az irányt, a feladat megvalósításának kereteit mutatta meg, melyet tartalommal az érintett személy az intézményvezető utasítása, a kollégák segítsége, a különböző fórumokon olvasottak, illetve saját döntése alapján tölt meg. A Századvég 2020 pedagógus felmérés kutatása során megkérdeztük a tanárok véleményét az új munkarendre való átállással kapcsolatos személyes tapasztalataikról és véleményéről. A módszertanról elmondható, hogy a teljes pedagóguspopuláció megszólításra került az eKrétán keresztül kvantitatív kérdőíves adatfelvétel formájában, a teljes végleges válaszadói szám 9353 fő. Az eredményeket a 2. ábrán jelenítettük meg. A felmérés eredménye alapján 77,1% egyetértett azzal az állítással, miszerint „Az iskola biztosította az eszközellátást azoknak a pedagógusoknak, akiknek szükségük volt rá”. 71,5% ítélte meg úgy, hogy „Sikerült kialakítania a digitális munkarendben való hatékony tanítás és tanulás menetét.” Ami ezek mellett nagyon fontos, hogy a pedagógusok 68,7%-a egyetértett azzal, hogy „Az iskola biztosította az eszközellátást azoknak a diákoknak, akiknek szükségük volt rá.”. Alapvetően tehát az átállás ezen három kardinális jelentőségű kérdéskörében a pedagógusok markáns többsége szerint sikeres volt.

A tantermen kívüli, digitális munkarend sikerességének általános megítélésével kapcsolatban ugyanakkor erősen szóródik a pedagógusok véleménye a skála pozitív és negatív vége között. Azzal az állítással, hogy „A digitális átállás Magyarországon sikeres volt.” 38,2% értett egyet, 35,2% fogalmazott meg semleges véleményt, 26,2% viszont nem értett egyet azzal. Ebben az esetben a pozitív véleményt megfogalmazók aránya 12%-kal magasabb, mint a negatív véleményt megfogalmazóké, azaz az általános benyomás a digitális átállás sikere kapcsán inkább pozitív a pedagógusok körében.

 

2. 2. ábra: Az állatással egyetértő vagy teljes mértékben egyetértő pedagógusok aránya (N=9025, 7913, 8151)

Megkérdeztük azt is, hogy mennyire voltak elégedettek a használt eszközökkel. Az eredményeket a 3. ábrán mutatjuk be. Az elégedettség minden eszköztípus esetében leolvasható az ábráról, ezek az adatok is alátámasztják, hogy a pedagógusok 80% feletti arányban (4-es és 5-ös érték együttesen) elégedettek voltak a saját használatban lévő eszközeikkel, ami egyaránt jelenthetett saját tulajdonban lévő vagy az iskolák által biztosított számítógépet

A pedagógusokat arról is megkérdeztük, hogy mennyi időt fordítottak az óráikra való felkészülésre az új munkarend bevezetése előtt és utána. Az adatokat a 4. ábrán jelenítettük meg. Elmondható, hogy saját visszajelzésük szerint ez a gyors átállás jelentős időráfordítás-többletet követelt meg a tanároktól. Míg a digitális, tantermen kívüli munkarend bevezetése előtt a pedagógusok 4,9%-a töltött heti 26 óránál többet az óráira való felkészüléssel, az új munkarend bevezetése után ez az arány 30,4%-ra nőtt. A heti 21–25 órát készülők 7,4%-os korábbi aránya több, mint megduplázódott, az új munkarend bevezetése után 15,6%-os arányt tett ki. A heti 16–20 órát készülők aránya 16,9%-ról 20,2%-ra nőtt. Az adatokból tehát látható, hogy a tanárok lényegesen több időt fordítottak a felkészülésre a digitális oktatás megvalósítása során, ami érthető is, hiszen a megszokotthoz képest mást, másként kellett megvalósítaniuk.

Ezt a pedagógus-önképet némiképp árnyalja, hogy a Századvég felmérése szerint a szülők részéről egyes pedagógusok esetében felmerült a digitális eszközök kezelésével kapcsolatos felkészületlenség, illetve a megfelelő digitális kommunikációs platform kiválasztásának a hiánya, tehát amíg a pedagógusok többségében sikeresnek és sokkal megterhelőbbnek látták a munkájukat és az erőfeszítéseiket, addig a szülők ezt jóval kritikusabban élték meg. 

Ez nem meglepő persze abból a szempontból, hogy sokuknak a korábbiakhoz képest sokkal inkább ki kellett venni a részüket a gyermekek oktatásából, neveléséből, nem meglepő tehát az ezt kritikusan szemlélő vélemények megjelenése.

3. 3. ábra: Pedagógus elégedettsége a digitális munkarend során használt eszközzel (%, N = 8008, 2456, 7709, 6507)

A jövőre nézve azonban érdemes kiemelni, hogy a szülők elsősorban azt kifogásolták, hogy a következetesség és egységesítés hiánya komoly kavarodást okozott, követhetetlenné vált a szülők és tanulók szempontjából, hogy hol kapják meg a diákok a tananyagokat, és hol kell azokat visszaküldeni.

4. 4. ábra: Pedagógusok heti tanórai felkészülési ideje órában (%, N előtte = 9320, N utána = 9321)18

Több szülő is említette – elsősorban az általános iskolás diákok szülei közül – hogy bizonyos tanárok egyáltalán nem tartottak órát, csak a feladatokat küldték el a diákoknak, amit vissza kellett küldeni. Ezáltal érdemi személyes kapcsolat nem volt a pedagógus és a diákok között, nehezebben vagy szinte nem tudtak segítséget kérni és kommunikálni. Szintén több szülő említette, hogy a diákok terhelése szerintük növekedett az elmúlt időben, mert a pedagógusok több anyagot próbáltak meg „leadni”, mint amennyit a normál tanrend alatt 

végig tudtak volna venni. Természetesen ez az álláspont nem meglepő, hiszen sok esetben valóban hiányzott a pedagógusok rutinja a digitális eszközök kezeléséhez, vagy éppen ahhoz, hogy tudják, milyen platformot lenne érdemes használni, hiszen a járványügyi helyzetre és az új munkarend kihívásaira nem volt idő rendszerszinten felkészülni.

A legnagyobb Oktatási Hivatal által kezelt tartalomszolgáltató portálok,
valamint látogatottságuk 2020. 03. 16–2020. 06. 15.

A Nemzeti Köznevelési Portál

A portál elsősorban az önálló ismeretszerzést hivatott segíteni, bemutatásából idézve elmondható, hogy „Az NKP egy ingyenesen elérhető oktatási platform, egy webes portálrendszer, amelynek célja a digitális pedagógia módszertani támogatása. Ebben a digitális térben a kevésbé jártasak is könnyen találhatnak módszertani segítséget és megfelelő tananyagot. A tartalmak egy részéhez regisztráció nélkül is hozzá lehet férni, ha pedig valaki saját tartalmat szeretne előállítani, pluszfunkciókhoz akar hozzáférni, ezt egy díjmentes regisztráció után megteheti. Így lehetősége nyílik tanulócsoportokat létrehozni és kezelni, illetve feladatokat kiosztani, értékelni, üzeneteket váltani diákjaival, tanulótársaival, kommunikálni. A Nemzeti Köznevelési Portálon az Oktatási Hivatal újgenerációs tankönyvei többféle digitális változatban érhetők el. Egyrészt letölthetők PDF-formátumban, amelynek nagy előnye, hogy nem kell hozzá állandó internetkapcsolat, és a nyomtatott tankönyvvel teljesen megegyezően mutatja a tartalmakat. Emellett a portál legfontosabb innovációi az ún. okostankönyvek és okosfeladatok". Az egyes témakörökbe ágyazott interaktív elemek elősegítik a tanultak rendszerezését, ismétlését, lehetővé teszik a tanulók közötti differenciálást, egyúttal alkalmasak egyéni, páros vagy kiscsoportos munkára is. Ez a portál mindenben megfelel a mai kor igényeinek, egy úgynevezett „tanulásmenedzsment” rendszert is tartalmaz, amely teljes mértékben interaktív. Az itt elérhető anyagok adekvát segítséget nyújtottak a pedagógusok és a tanulók számára egyaránt. Kiemelendő, hogy a portál indítása 2020 szeptemberére volt tervezett, amikor az átdolgozott Nemzeti Alaptantervnek megfelelő tankönyvek bevezetését támogatta volna, mivel azonban technikailag már készen állt, a veszélyhelyzetben az érintett felületek azonnali élesítéséről született döntés.

A portál látogatottsági adatait a teljes digitális munkarendben zajló oktatási folyamat során mértük. A mérések alapján az egyedi látogatások teljes időszakra – kizárólag tanítási napokon mért – számát az 5. ábra mutatja be.

A látogatottsági adatok kiválóan illusztrálják, hogy a látogatók száma folyamatosan emelkedett március hónap folyamán, több alkalommal meghaladta a 70 000 főt az egyedi napi látogatók száma. Természetesen a hétvégi napokon a látogatottság alacsonyabb volt, a tanítási napokon értelemszerűen magasabb. A legnagyobb egyedi látogatószám április közepén 90 000 fő volt. Az érettségik lezárultával, valamint a tanév zárásának közeledtével a napi elérések száma – természetszerűen – csökkeni kezdett. Az adatok alapján megállapítható, hogy az itt közre adott tananyagokat nagy mértékben tudták hasznosítani a tanulók és a pedagógusok egyaránt.

5. 5. ábra: Nemzeti Köznevelési Portál látogatottsága (2020. 03. 16–06. 15.) – tanítási napokon

Három teljes, szünet nélküli munkahét adatai alapján elkészítettünk egy átlagos elérési táblázatot, mely megmutatja, hogy a Nemzeti Köznevelési Portált hétvégi napokon is sokan használták. A legerősebb nap ezesetben a kedd, a leggyengébb nap a szombat volt a heti elérések átlagos aránya szempontjából. Az eredmények olvashatók a 6. ábrán.

 

6. 6. ábra: Nemzeti Köznevelési Portál látogatottságának megoszlása egy héten (három hét átlagos adatai alapján)

   Sulinet portál

   A portál a legkisebbektől a legidősebb tanulókig mindenkinek egyaránt tartalmaz értékes anyagokat. A célzott „Sulinet junior” portálon a kisebbeknek készült digitális tartalmak, tananyagok, játékok érhetők el. A már öregnek számító Sulinet tudásbázis tematikusan tartalmazza az oktatásban használható digitális tananyagokat, minden évfolyam számára, felfutó látogatószámait elsősorban korábbi ismertségének köszönhette. A Sulinet portál összességében sok tananyagot, jelentős tudásbázist tartalmaz tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontásban, hatékony módon segítve a tanulók és pedagógusok munkáját. Az elérhető tananyagok igen nagy érdeklődésre tarthattak számot, hiszen a három „zászlóshajó” köznevelési portál között a Sulinet portál kapta a legnagyobb figyelmet, a legtöbb egyedi látogatót napi bontásban, illetve havi átlagban is. A legnagyobb látogatottságot, közel 170 000 elérést 2020. március 30-án érte el a webportál. A pontos egyedi elérési adatokat a teljes időszakra a 7. ábra tartalmazza.

   

   7. 7. ábra: Sulinet portál látogatottsága (2020. 03. 16–06. 15.) – tanítási napokon

   A felhasználás intenzitása a Sulinet portál látogatása esetében az érettségik írásbeli hetének végétől csökkent, ennek elsődleges oka, hogy az érettségizők felkészülése eddigre nagyjából megtörtént, ám megállapítható, hogy az még május végén is közel 100 000 napi elérési számot produkált. A Sulinet portál esetében is elvégeztük a három folyamatos munkahét átlagából történő feldolgozást, és az NKP-hez hasonló eredményre jutottunk. Az adatokat a 8. ábra tartalmazza.

    

   8. 8. ábra: Sulinet portál látogatottságának megoszlása egy héten (három hét átlagos adatai alapján)

      Az elérések szempontjából a legerősebb napok ebben az esetben is a hét elejére esnek, a csütörtök kissé, a péntek jelentősen csökkenő tendenciát mutat az elérések tekintetében. A hétvégi munka ennek a portálnak az esetében is megjelenik, hiszen szombatra és vasárnapra is magas arány jut a heti elérésekből, ha a két hétvégi nap arányait összeadjuk, megelőznek egy pénteki munkanapot.

      Tankönyvkatalógus

      A Tankönyvkatalógusban megtekinthetőek az Oktatási Hivatal által kínált tankönyvek, elektronikus formában. A tankönyvek mellett természetesen megtalálhatóak a tanmenetek, tanítási segédletek, a pedagógusok munkáját segítő további anyagok is. Jelen portál esetében a könyvek elektronikus (pdf) formában letölthetők, tehát itt egyszeri látogatással is összeszedheti az érdeklődő tanuló, pedagógus vagy szülő a számára szükséges anyagokat digitális formában. E portál látogatottsága is jelentős és folyamatosan növekvő volt március hónapban, 2020. március 30-án megközelítette a 30 000 főt annak ellenére, hogy a papír alapú tankönyvek minden tanuló rendelkezésére álltak. A pontos idősoros látogatói megoszlást a 9. ábra tartalmazza. A csökkenő trendvonal ebben az esetben az anyagok letölthetősége miatt tapasztalható, hiszen az itteni anyagok leginkább elektronikus formában, letöltve kerültek hasznosításra a tanulási folyamatban.

      

      9. 9. ábra: Tankönyvkatalógus portál látogatottsága (2020.03. 16–06. 15.) – tanítási napokon

      Szokásos módszertanunk szerint a teljes időszak adatai mellett megnéztük három egybefüggő tanítási hét átlagos adatait is napi bontásban, mely a másik két portál használatához hasonló tendenciát mutat. A hét eleje a legerősebb, míg a hétvége gyengül. A vasárnap ebben az esetben is erősebb a szombatnál. A részletes adatok a 10. ábra tartalmazza.

       

      10. 10. ábra: Tankönyvkatalógus portál heti látogatottságának megoszlása (három hét adatai alapján)

      A három portál látogatottsága együttesen

      Az Oktatási Hivatal és az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága leginkább ennek a három portálnak a folyamatos fejlesztésével és frissítésével, gyors elérhetővé tételével tudta segíteni a magyar nyelvű digitális tartalomszolgáltatást. Módszertani szempontból hasznos a három portál tanítási napokon történő eléréseinek együttes ábrázolása. Látható a 11. ábrán, hogy a tendencia a Sulinet és a Tankönyvkatalógus esetében hasonló, ám a Nemzeti Köznevelési Portál esetében június elejéig növekvő elérési tendencia tapasztalható. Akik a digitális, tantermen kívüli oktatási munkarend sikerét kétségbe kívánják vonni, csak nézzék meg ezt a táblázatot: egyértelműen bebizonyosodott, hogy a rendszerek kiválóan működtek, azokat a felhasználók elérték és hasznosították a munkájukban. A kvantitatív adatok mellett természetesen sok „kvalitatív” visszajelzés is érkezett, pedagógusok és diákok, valamint szülők egyaránt kiválóan tudták hasznosítani az így rendelkezésre bocsátott anyagokat.

       

      11. 11. ábra: A Sulinet, az NKP és a Tankönyvtár portálok látogatottsága (2020. 03. 16–06.15.) – tanítási napokon

          Megjegyzendő továbbá, hogy ezen tartalomszolgáltató felületeket az egész világon minden magyarul tanító intézményben használhatták, a magyar kormány a felületeket a hozzáférés korlátozása nélkül, ingyenesen tette lehetővé, erről a külhoni magyar pedagógusszövetségek kaptak tájékoztatást.

           A tantermen kívüli, digitális munkarend eredményei

          A tantermen kívüli, digitális munkarend eredményeit több szinten lehet vizsgálni: a közvetlen kimeneti mutató a tanulók munkájának mérhetősége, a megszületett értékelések száma, ugyanakkor fontos hatásmutató a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődése, a tanárok és a diákok hozzáállásának, attitűdjének változása a digitális platformok, a tartalmak alkalmazásához. Egzakt adatok alapján a fentebb már említett KRÉTA rendszer statisztikai adatainak elemzése alapján tudtuk mérni. Egyik legfontosabb indikátorunk a rendszerbe történő egyedi belépések számának alakulása volt, akár felhasználói típusonként. A tanulók és pedagógusok, valamint pedagógusok és gondviselők kapcsolattartásának legfontosabb platformja ez a rendszer volt, ahol üzeneteket válthattak egymással, a pedagógusok feladatokat adhattak, illetve a szülők ellenőrizhették köznevelésben tanuló gyermekek tanulmányi előmenetelét.

          Hozzáférések száma

          Tudjuk, hogy természetesen nem minden kommunikáció a KRÉTA rendszerben zajlott le az érdekeltek között, ez sosem volt elvárás, ám az adatok ékesen bizonyítják, hogy a digitális, tantermen kívüli munkarend március 16. után elindult, és az adatok igazolják azt is, hogy bizony fel is pörgött, hiszen egyre több feladat kiadása, illetve egyre több értékelés beírása történt meg a rendszerbe a pedagógusok által. Az egész időszakra vonatkozó munkanapi belépéseket – összesítve felhasználói típusonként – a 12. ábra tartalmazza.

      

      12. 12. ábra: Felhasználói típusonkénti belépések a KRÉTA rendszerben (2020.03.16–06.16.)
          

      A diagram alapján jól látható a pedagógusi hozzáférések szinte vízszintes trendvonala, hiszen a tanárok munkájukban nagy mértékben számíthatnak a KRÉTA rendszer funkcióira. Az időszak kezdetén enyhe emelkedő trend szinte vízszintesre állt be, egyedül az írásbeli érettségik kezdetekor esett vissza. Ez azonban megfigyelhető a másik két felhasználói típus esetében is. A tanítási napokon a pedagógusok egyedi belépési átlaga 84 774 fő volt, 8110-es szórással, amely alátámasztja a folyamatos használatot (az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok száma nagyságrendileg 140 000 fő).

      A diákok hozzáférése is egyenletes, ám a napi egyedi elérések száma az írásbeli érettségik elkezdődésének időszakában nagyjából az érettségizők számával csökkent, illetve a tanév zárásával az utolsó napokat kivéve lejjebb hagyott. A tanítási napokon a diákok belépési átlaga 427 490 fő volt naponta, melyhez 70 864-es szórásadat tartozik. Itt a nagyobb szórást az érettségizők kiesése okozza az időszak végén.

      A szülői, gondviselői hozzáférések mértéke a kezdeti legmagasabb számról enyhe csökkenő trendet mutat, amely számunkra azt igazolja vissza, hogy a szülők látták, az új munkarend forma jól működik. Az átlagokat tekintve a napi szülői egyedi belépések átlagos száma 222 903 fő volt, 38 760-as szórással.

      Értékelések száma

      A pedagógusok diákoknak adott értékeléseit is a KRÉTA rendszeren keresztül tudtuk folyamatos figyelemmel kísérni. Nem győzzük hangsúlyozni ennek az indikátornak a fontosságát, hiszen az iskolákban zajló tanulási folyamat egyik megragadható eredménye az értékelés, amely alapján a tanuló és gondviselő visszajelzést kaphat teljesítményéről a pedagógustól, és az adott jegyek alapján alakulnak ki az év végi eredmények is, melyek meghatározók a diákok oktatási karrierjében. Természetesen mi is valljuk, hogy nem a jegyekért járnak a gyerekek az iskolába, a jegyek hiánya azonban ebben a helyzetben komoly figyelmeztetés lett volna számunkra, amikor adatok alapján próbáltuk figyelni az új munkarend dinamikáját. A rendszerben munkanapokon rögzített értékelések számát a 13. ábra tartalmazza.

       

      13. 13. ábra: Értékelések száma munkanapokon a KRÉTA rendszerben (2020.03.16–06.16.)

       

      Látható, hogy az értékelések (jellemzően jegybeírások) száma a tanév végéig növekvő tendenciát mutat, de az áttérés első napján is meghaladta az adott értékelések száma az 500 000-et. Az értékelések száma folyamatos emelkedő trendet mutat az érettségi vizsgák megkezdéséig, innentől azok végeztéig a trend csökkenőbe vált, ám a tanév végére kiugró a növekedés, hiszen értelemszerűen számos kiadott feladat eredményességének adminisztrálása ekkor történt meg, de hozzájárulhattak ehhez az utolsó két hétben lehetővé tett személyes, egyéni konzultációk, felzárkóztató foglalkozások is. Az átlagot tekintve az időszak tanítási napjai alatt napi 913 531 értékelés történt, melyhez azonban az évvégi jegybeírási dömping miatt 616 814-es szórásadattal társul. Az értékelések számának alakulása is alátámasztja a digitális munkarend megfelelő működését, ezek nélkül ugyanis a tanév nem lett volna lezárható.

      Rögzített házi feladatok száma

      A KRÉTA rendszerben pedagógusok által rögzített házi feladatok számát a 14. ábra mutatja meg. A napi átlag rögzített házi feladat szám 206 330 volt, melyhez 54 657-es szórás társult; az adat annak fényében kezelendő, hogy a feladatkiadásra természetesen más platformokat is használtak a pedagógusok. Látható az ábrán a feladatok kiadásának növekvő tendenciája április elejéig, amely a digitális munkarendre való áttérés akadályának jó vételét támasztja alá.

      

      14. 14. ábra: Rögzített házi feladatok száma a KRÉTA rendszerben munkanapokon (2020.03.16–06.16.)

      Három kiválasztott hét adatai

      Jelen esetben is alkalmaztuk azt a módszert az adatok napi elemzéséhez, hogy kiválasztottunk az időszakban három egybefüggő hetet, és a napi belépéseket átlagoltuk. A 15. ábrán megjelenítettük a tanári, tanulói, és gondviselői belépések napi átlagát, a három egybefüggő hét adatainak alapján. Itt is kiválóan látható, hogy a hétvégi napokon is zajlott munka, volt jelentős elérésszám az érdekeltek részéről.

       

      15. 15. ábra: Három (szünet nélküli) hét átlagos adatai – belépések száma

      A 16. ábrán a naplózások, házi feladatok és értékelések számát jelenítettük meg napi bontásban, a három mintahét adatainak átlaga alapján. Látható, hogy a pedagógusok a diákok munkáját a hétvégén magasabb számban értékelik vasárnaponként, mint szombatonként. Egyébként a heti átlagos megoszlásra a hétköznapi egyenletesség jellemző azzal, hogy a pénteki aktivitás valamivel alacsonyabb, a hétfő pedig erősebb nap.

       

      16. 16. ábra: Három (szünet nélküli) hét átlagos adatai – naplózások, házi feladatok és értékelések száma

          Heti aktivitás adatai

          A diákok heti aktivitását a 17. ábra mutatja, itt a hétköznapok szinte egyenletes megoszlása mellett felfedezhető, hogy kis eltéréssel, de a hétvégén a diákok is inkább vasárnap lépnek be a rendszerbe, mint szombaton.

      

      17. 17. ábra: Diákok napi aktivitásának megoszlása naptári naponként, három hét átlagos adatai alapján

      A tanárok esetében ez a tendencia élesebb, kevésbé jellemző a szombati aktivitás, mint a vasárnapi. A péntek az ő esetükben egy kicsit kevesebb átlagos aktivitást mutat, mint a többi munkanap, ez jól látható a 18. ábrán.

       

      18. 18. ábra: Tanárok napi aktivitásának megoszlása naptári naponként, három hét átlagos adatai alapján33

      A szülők, gondviselők heti átlagos aktivitását a 19. ábra mutatja. Itt a csütörtök bírt a hétköznapok közötti legalacsonyabb aránnyal, a hétvégi napokon pedig egyenletes elérési arány mutatkozik.

      Összegezve tapasztalatainkat a KRÉTA rendszer adatainak elemzése alapján egyértelműen elmondható, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend működését, folyamatos fejlődését és a köznevelési tendenciákhoz való igazodását kiválóan alátámasztják. A heti aktivitások átlagos vizsgálatai megmutatják, hogy a hétvégi napokon is történik oktatási munka, illetve tanulás és kapcsolattartás az érintettek részéről. A pedagógusok, diákok és szülők az adatok tanulsága alapján jól vették a digitális átállással járó feladatokat, és el tudták kezdeni azt komolyan használni, tartalommal megtölteni. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a vírusvédekezés időszakában is aktív munka folyt a köznevelés területén.

      

      19. 19. ábra: Szülők, gondviselők napi aktivitásának megoszlása naptári naponként, három hét átlagos adatai alapján

      A pedagógusok, tanulók IKT eszköz ellátottsága

      A tantermen kívüli, digitális munkarend nem azonos a digitális oktatás – alapvetően módszertani megközelítést jelentő – fogalmával, mégis úgy tudott a leghatékonyabban megvalósulni, ha az érintettek, azaz a pedagógusok és a tanulók számára egyaránt minden alapvető feltétel biztosított volt, így a megfelelő minőségű számítógép és szélessávú internet, és természetesen olyan háttér, amely a nyugodt tanulás feltételeit is tudta biztosítani.

      Az intézmények és a tanárok eszközellátottságának fejlesztésére az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a Kormány, ennek köszönhetően 2017–2018-ban több mint 100 000 eszköz (számítógép, notebook, tablet stb.) került az iskolákba. Ezekkel együtt jelenleg a KIR statisztika alapján mintegy 350 000, személyes használatra alkalmas digitális eszköz áll rendelkezésre a köznevelési intézményekben, amelyekből a veszélyhelyzet ideje alatt az iskolák több tízezer eszközt adtak ki használatra a tanulóknak és a pedagógusoknak.

      A tantermen kívüli, digitális munkarend megvalósulását elősegítette az elmúlt évek számos azon kormányzati intézkedése, amely a digitális eszközök és digitális pedagógiai módszerek széleskörű elterjesztését szolgálta, így például a Digitális Témahét 2015-től megvalósuló megszervezése, melybe évente több százezer tanuló kapcsolódott be. Fontos rögzíteni azt is, hogy Magyarországon a köznevelésben és a szakképzésben résztvevő tanulók döntő többsége– az országos kompetenciamérés adatai alapján több mint 90%-os arányban – már rendelkezett számítógéppel és internetkapcsolattal otthoni környezetében is.

      A pedagógusok eszközellátottságát a 20. ábra mutatja be. Látható, hogy a pedagógusok körében készített felmérés alapján leginkább saját számítógépeiket (85,9%) és okostelefonjaikat (82,7%) használták, 26,3%-nak állt a rendelkezésére saját tablet, 69,8%-uk pedig az iskola által használt számítógépet is használt a tantermen kívüli, digitális munkarend időszakában. Ennek alapján elmondható, hogy a pedagógusok jól el voltak látva eszközökkel, ezen nem múlott a teljesítményük.

       

      20. 20. ábra: Pedagógusok rendelkezésére álló eszközök (%, N = 9321) 

      Annak érdekében, hogy minél több tanuló tudjon digitális eszközök segítségével bekapcsolódni az új munkarendbe, számos intézkedést hozott a Kormány a tanulók eszközellátottságának javítása érdekében. Mivel az nyilvánvaló volt, hogy a meglévő eszközpark egyik napról a másikra történő felbővítése nem lehetséges, a legkézenfekvőbb megoldás az iskolai informatikai eszközök – melyeket a jellemzően kiürített épületekben egyébként sem lehetett használni – családokhoz történő kihelyezésének ösztönzése volt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gyermekfelügyeletben részt vevő tanulók az iskola épületében található számítógépteremből is be tudtak kapcsolódni a digitális oktatásba, de amint ezt a későbbiekben bemutatjuk, ez a létszám végig alacsony maradt.

      Az intézményi eszközök kölcsönadásán túl célzott forrásbiztosításban részesültek az államilag támogatott tanodák, melyek a legnagyobb szociális kihívásokkal szembenéző településeken működnek az oktatás támogatása érdekében. A tanodák a pandémiás időszakban sem zártak be, részükre mintegy 2400 számítógép vagy notebook beszerzése valósult meg több mint 300 millió forint értékben. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő gyermekotthonokba és a nevelőszülői hálózatokon keresztül adományokból és beszerzésekből több mint 2500 új számítógép jutott el a tanulókhoz. A tanke-rületi fenntartású iskolákon keresztül több, mint 1000 adományokból összegyűjtött számítógép került a rászoruló tanulókhoz, amely eszközök a veszélyhelyzet elmúlásával az iskola számítógépparkjába kerülve a továbbiakban az iskolai oktatást fogják támogatni, a nem állami intézményfenntartók részére hazai költségvetési forrásból további mintegy 2500 számítógép beszerzésére került sor csaknem 400 millió Ft értékben. Az informatikai eszközök terén érkező felajánlások koordinálásában a Révész Máriusz által irányított Önkéntességért és Adományokért Felelős Akciócsoport működött közre, segítségükkel több magánszemély és vállalkozás által felajánlott, új vagy jó állapotú használt számítógép jutott el a köznevelési intézményeken keresztül a rászorulókhoz.

      Mivel nem definiálja jogszabály, hogy mely tanulók esetén és milyen online aktivitási szint mellett beszélhetünk a digitális oktatásban való részvételről, illetve mi minősül az új munkarend „tantermen kívüli” részének, fenntartói felmérésekre hagyatkozhatunk, ha arra keressük a választ, hogy mindezen erőfeszítések alapján mennyire sikerült elérni a tanulókat az új munkarend során. A Klebelsberg Központ a tankerületek körében végzett felmérése alapján a tanulók:

      • mintegy 95%-a vett részt az oktatás valamely digitális formájában;
      • a fennmaradó csaknem 5% egyéb módon (postán, telefonon, helyi futárszolgálattal) kapott feladatokat és küldte vissza a megoldásokat;
      • azon tanulók száma pedig, akikkel az iskola elveszítette a kontaktust 1000–1500 fő között mozgott. Ezen adat kapcsán azonban megjegyzendő, hogy ez nem tér el érdemben a hagyományos munkarendben tapasztaltaktól.

      Az is fontos tanulságul szolgál, hogy nem minden esetben az eszközellátottság okozott nehézséget, a családi háttér biztonságának és támogató voltának jelentősége jóval erősebb hatást gyakorolt a tanulmányok folytatására, mint a megszokott iskolai rendben. A hátránykiegyenlítés érdekében azon tanulók számára, akiknél a családi körülmények nem tették lehetővé az otthoni tanulást, az iskolák lehetőséget biztosítottak az iskolában, a gyermekfelügyelet idején történő eszközhasználatra.

      Az érettségi megszervezése

      A vírusvédelmi vészhelyzet során az egyik legnehezebb köznevelésre háruló feladat az érettségi vizsgák biztonságos megszervezése volt. A vírus okozta bizonytalanság és félelem egyaránt érintette a diákokat és a pedagógusokat, a szülőket és gondviselőket, valamint az oktatási intézményrendszer és központi hivatalok dolgozóit. A kormány ígérete szerint egyetlen magyar sem maradt egyedül ebben a nehéz helyzetben, ezért az oktatási munkacsoportra különösen nehéz feladat hárult a vizsgák biztonságos lebonyolítási módszerének és védelemi feltételrendszerének kidolgozása kapcsán. Felelőséggel tartoztunk a biztonságért és szakszerűségért a kormány és a magyar emberek felé egyaránt. Egy dolog volt biztos: a vizsgákat meg kellene tartani, hiszen azok teljes mértékben átvették a korábbi egyetemi felvételi helyét, sokak számára pedig a munkába állás szempontjából volt ez fontos. Az is nyilvánvaló volt, hogy mindenki számára igazságos és biztonságos módszert kellett alkalmaznunk. Célunk az volt, hogy ne hozzuk indokolatlanul nehéz helyzetbe az idén vizsgázókat, ám ne diszkrimináljuk a korábbi években vizsgát tevőket egy idén aránytalanul könnyű, vagy más szomszédos országok módszeréhez hasonlóan – kizárólag az évvégi osztályzatok átlagának átvételén alapuló érettségi osztályzási rendszer alkalmazásával. 

      2020. április 2-án tett bejelentést a köznevelésért felelős államtitkár a nagy közérdeklődésre számot tartó kérdéssel kapcsolatban. Elmondta, ami akkor tudható volt: az érettségi vizsgákra való felkészülést zavartalanul folytatni kell. Mivel akkor nem láttuk tisztán a járványügyi helyzetet, és még több, mint egy hónap volt hátra az írásbeli vizsgák megkezdéséig, az érintettek türelmét kérte, és elmondta, hogy több megoldáson dolgozik az Oktatási Akciócsoporttal, amit a kormány elé fog tárni. Az ellenzéki pártoktól és a velük együttműködő médiától együttműködést kért, hiszen első az érettségiző diákok érdeke, valamint az ő és pedagógusaik, családjaik biztonsága kellett, hogy legyen.

      Április 9-én hoztuk nyilvánosságra az Oktatási Akciócsoport javaslatát, mely szerint csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartanánk meg, néhány kivételes esettől eltekintve, és természetesen senkinek sem kötelező érettségizni, ha nem felvételizik a felsőoktatásba. A köznevelési követelmények mellett itt a vírusvédelmi előírásoknak is meg kellett felelni, ezért a legkevesebb személyes kontaktussal járó vizsgát kellett megszervezni. Az érettségire jelentkezett diákok minden szankció nélkül visszaléphettek a vizsgázástól, a befizetett vizsgadíjat visszaigényelhették. A vizsgázók között előírtuk a másfél méteres távolság megtartását, a sajátos nevelési igényű diákoknak lehetővé tettük a szóbeli vizsgák megszervezését. Ez a szokásos 320 000 szóbeli vizsga helyett mindössze 4500 vizsgaeseményt jelentett. A szintemelő vizsgákat eltörölni javasoltuk, ezzel mintegy 30 000-rel csökkenthettük a potenciális vizsgázók számát. Ekkor még a járványügyi helyzet függvényében fenntartottuk az érettségi vizsgák esetleges átütemezésének lehetőségét is.

      A kormány április 15-én tárgyalta meg a kérdést, az erről szóló döntése április 16-án jelent meg, melyben az írásbeli érettségi vizsgák időpontját 2020. május 4 és 21 között szabta meg. Szóbeli vizsgát azokból a tárgyakból lehetett tenni középszinten, amelyeknek nincs írásbeli része (pl. hittan), illetve testnevelés tantárgyból. A vizsgák lebonyolítása során fokozott figyelmet kellett fordítani a tanulók és a pedagógusok biztonságára és egészségének védelmére. A vizsgázók létszámát egy helyiségben 10 főben maximálta a rendelet, köztük a legalább másfél méteres biztonsági távolságot biztosítani kellett. A lebonyolítás során a tanulók csoportosulása nem volt engedélyezett, az írásbeli vizsgák kezdő időpontja a szokásos reggel 8 óráról 9 órára módosult az első vizsgahéten. A vizsgabizottságokat felkértük, hogy értekezleteik lebonyolításakor részesítsék előnyben az elektronikus kommunikációt. A helyiségeket, ahol a vizsgák zajlottak, fertőtleníteni kellett, igény esetén a pedagógusok és az érettségizők részére maszkokat biztosítottunk. A határon túli, illetve bejárós érettségizők kollégiumi elhelyezését lehetővé tettük, egy szobában egy diákot helyeztünk el. A diákok számára a vizsgáktól való visszalépést lehetővé tettük a vizsgák megkezdéséig, negatív következmények nélkül. A rendeletben egyértelműen meghatározásra került, hogy a 2020-as érettségi vizsgák a korábbi vizsgákkal teljesen egyenértékűek. A rendelet csupán a minimális biztonsági feltételeket határozta meg, ezeknél szigorúbb biztonsági intézkedések megtételét is lehetővé tettük az intézményeknek, illetve lehetőséget biztosítottunk bármely köznevelési intézményben rendelkezésre álló tantermek használatára. Az előrehozott érettségi vizsgák letételét az alsóbb évfolyamos tanulók számára ősszel tettük lehetővé, a szintemelő vizsgákat pedig kizárólag a felsőoktatásba idén felvételizők tehették le. A vizsgák biztonságának megteremtéséhez megfelelő végzettségű kollégák bevonása mellett indokoltnak tartottuk a rendőrség bevonását is az iskolaépületek külső környezetében, elsősorban forgalomirányítási feladatokra, illetve a szükségtelen csoportosulások kezelésére. A nyelvi érettségiket írásban tehették le a diákok, ám azokat a nyelvvizsga beszámításkor komplex vizsgával egyenértékűnek mondta ki a rendelet. Lehetővé tettük a középszintű és az emelt szintű érettségik közti átjelentkezést is a diákok számára. Április 20-áig lehetőség volt a vizsgáktól való következmények nélküli visszalépésre az Oktatási Hivatal honlapján, ám azt sem érte hátrány, aki egyszerűen nem jelent meg a vizsgán. A vizsgázók 97 százaléka vizsgázni akart, a visszalépés mellett végül csupán 2455 érettségiző döntött.

      Köznevelésért felelős államtitkárként, valamint az Oktatási Akciócsoport vezetőjeként az én feladatom volt a kormány döntéseinek kommunikálása és végrehajtása. Felkértem minden diákot, hogy amennyiben bárki betegnek érzi magát, ne jelenjen meg a vizsgán, illetve az idősebb, krónikus betegségben szenvedő pedagógusokat – minden lehetőség szerint – felmentettük a vizsgáztatás feladatai alól. Mindenki biztonsága és egészsége fontos volt számunkra az egész folyamat során. A tervezett érettségi lebonyolítási folyamatát ekkor azonban egy komoly külső kritika és támadás érte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) részéről.

      A 2020-as érettségi vizsgák lebonyolításáról folyamatosan egyeztettünk az érintett szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel. Folyamatos kapcsolatban voltunk és egyeztetéseket folytattunk a Nemzeti Pedagógus Karral, a Pedagógusok Szakszervezetével, a Klebelsberg Központtal, az Oktatási Hivatallal és az országos tiszti főorvossal is. Online konferencia formájában kezdeményeztünk az Országos Diáktanáccsal egyeztetést, ahol kikértük a szervezet tagjainak véleményét az érettségi vizsgák tervezett lebonyolításáról és időpontjáról. A 19 résztvevő tagból 17 szavazott a május 4-i kezdésre. Ezen szervezetek, illetve hivatalok kivétel nélkül egyetértettek a vizsgák tervezett lebonyolításával és a tervezett biztonsági intézkedésekkel. A PDSZ szerint azonban ezek csupán látszategyeztetések voltak, a vizsgák megtartását elutasították. Tagjaikat sztrájkra, a vizsgák ellehetetlenítésére szólították fel, bár ezzel az akcióval meglehetősen egyedül maradtak. Ezt a politikai akciót azonnal visszautasítottam.

      Innentől a fő cél a munka folytatása és a vizsgák biztonságos lebonyolításának lehetővé tétele volt. Járványügyi szakembereket is bevontunk a szervezési folyamatba. Az alacsony időszakos esetszám miatt ezek a szakemberek az érettségi tervezett lebonyolítását helyesnek tartották. Adatokon nyugvó, megalapozott döntéseket és intézkedéseket hoztunk és hajtottunk végre. Az iskolák, pedagógusok és diákok pedig kiemelkedően példás formában segítették ezt a folyamatot munkájukkal.

      A határon túl élő, Magyarországon tanuló érettségizők számára is lehetővé tettük a vizsgán való problémamentes részvételt, hiszen az érettségizőket a magyar hatóságok a határon magyar igazolványuk, illetve diákigazolványuk, valamint érettségi behívójuk felmutatásával a 14 napos karantén kötelezettség előírása nélkül átengedték. Számukra a kollégiumokat a szokott biztonsági intézkedések mellett megnyitottuk, ám lehetővé tettük számukra az alternatív szálláslehetőségek keresését is. A különböző határos országokkal kapcsolatos speciális tudnivalókat az Oktatási Hivatal honlapján tettük közzé.

      2020. május 4-én hétfőn 1144 helyszínen több mint 84 000 diák kezdhette meg az érettségit. A közösségi közlekedés szereplőivel, valamint a rendőrséggel egyeztetve biztosítottuk a vizsgahelyek könnyű megközelítését közösségi közlekedési eszközökkel, illetve gépjárművel egyaránt. A pedagógusok számára a maszk mellett kesztyűt is biztosítottunk, az iskolák fertőtlenítő szereket kaptak, többek között kézfertőtlenítőt is, valamennyi védekezéshez szükséges eszközt a Kormányhivatalokon keresztül vehették át az intézmények. Az épületek megközelítését több irányból és bejáraton tettük lehetővé a helyi adottságok függvényében, elkerülendő a tumultust. Az intézmények takarítása, fertőtlenítése az érettségi vizsgák időszakában is folyamatos volt. A helyiségeket és iskolaépületeket a vizsgák ideje alatt folyamatosan szellőztettük.

      A vizsgadolgozatok javítását 24 órás pihentetéssel kezdték meg a pedagógusok, mivel 24 óra alatt a vírus a papíron elpusztul a kutatók álláspontja szerint. A tanulók számára a maszkviselést az iskolába való belépéstől kötelezővé tettük. 2020 május 8-án bejelentettem, hogy a vizsgák fennakadás nélkül folynak, és megköszöntem minden szereplő fegyelmezettségét a biztonsági intézkedések betartása terén. Ekkorra már egyértelműen látszott, hogy a járvány tetőzésétől való félelem alaptalannak bizonyult, a pedagógusok nem bojkottálták a vizsgákat, a diákok nem mondták vissza tömegesen a részvételt és a kormány teljeskörűen biztosította a védekezéshez szükséges felszereléseket. Végül az érettségi vizsgák megtartása jó döntésnek bizonyult, hiszen egyetlen megbetegedést sem regisztráltunk a vizsgázó diákok körében.

      Amennyiben az érettségi eredményeit vizsgáljuk, elmondható, hogy 2020 nem csak a vírushelyzet miatt tért el a korábbi évektől. Az egyetemi felvételi eljáráshoz feltételként kötelezővé tette a kormány az emelt szintű érettségi vizsga letételét. Ezért az emelt szinten zajló vizsgaesemények száma a 2019-es adathoz képest 26%-kal nőtt, 43 143 vizsgaeseményről 54 173 vizsgaeseményre. 2020-ban 82 539 fő tett érettségi vizsgát, és 68 148 fő kapott érettségi bizonyítványt. A vírusvédelem céljából hozott biztonsági intézkedéseink alapján a vizsgázók számát végül 30 848 fővel sikerült csökkenteni. Az elégtelen osztályzatok aránya az utóbbi nyolc év adatait nézve 2020-ban volt a legalacsonyabb, csupán 0,89%. Az összesített érettségi osztályzatok átlaga 2020-ban 3,61 volt, mely szintén kiválóan illeszkedik az utóbbi évek adataihoz. A részletes adatok a 2. táblázatban láthatók.

       

      2. 2. táblázat: Érettségi átlag osztályzatok és az elégtelen osztályzatok aránya

      Év	Összesített érettségi átlag az osztályzatokból	Az elégtelen eredmények aránya az összes vizsgához képest (%)
      2013.	3,59	1,0
      2014.	3,58	1,5
      2015.	3,57	1,5
      2016.	3,66	1,19
      2017.	3,66	1,21
      2018.	3,67	1,02
      2019.	3,71	1,07
      2020.	3,61	0,89

      A középszintű érettségi vizsgák átlageredményét tárgyanként a 3. táblázatban mutatjuk be. Elmondható, hogy a 2020-as eredmények átlagai nem térnek el jelentősen a korábbi évek átlagaitól. A három főtárgy esetén az előző évek átlaga 3,45 volt, az idei évben 3,47, tehát nincs szó romlásról, itt az átlagos eredmény még javult is. Azt azonban a táblázat adatai jól mutatják, hogy angol és német nyelvből – a szóbeli vizsga megtartásának hiánya miatt – valamivel alacsonyabb átlageredményt értek el a diákok a középszintű érettségi vizsgákon, mint a korábbi években. A többi tárgy esetében ilyen egyértelmű tendencia nem állapítható meg, az eredmények beleillenek a korábbi évek trendjeibe.

      3. 3. táblázat: A középszintű vizsgák átlageredménye tárgyanként47

      Vizsgatárgy	2016.	2017.	2018.	2019.	2020.
      Magyar nyelv és irodalom	3,64	3,65	3,75	3,77	3,81
      Történelem	3,59	3,62	3,49	3,57	3,45
      Matematika	3,02	3,15	3,15	3,00	3,15
      Angol nyelv	3,72	3,67	3,76	3,95	3,48
      Német nyelv	3,59	3,52	3,44	3,60	3,19
      Fizika	4,20	4,29	4,21	4,37	4,27
      Kémia	3,75	4,22	4,04	4,07	3,74
      Biológia	3,62	3,62	3,61	3,61	3,23
      Informatika	3,58	4,05	4,14	4,19	3,52

       

      Az emelt szintű vizsgák tárgyankénti százalékos átlagait a 4. táblázatban jelenítettük meg. Az érettségi eredmények tárgyalásakor már említést tettünk róla, hogy az emelt szintű vizsgaesemények száma 2020-ban a felvételi rendszer változása miatt 26%-kal nőtt, akik ugyanis a felsőoktatásba felvételi jelentkezést adtak be, ebben az évben először legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgát tettek. Ez jelentősen megnövelte a vizsgaszámot, illetve jelentős változást hozott a vizsgázói kör összetételében is, mely az átlageredmények csökkentése irányában hatott. Emelt szinten tehát a tárgyankénti átlagosan elért százalékos eredmények idei átlagosan 6%-os csökkenése elsősorban ennek, azaz a vizsgaesemény-szám emelkedésnek tudható be, és a járványhelyzettől függetlenül is bekövetkezett volna.

      4. 4. táblázat: Az emelt szintű vizsgák átlageredménye százalékos értéken, tárgyanként

      Vizsgatárgy	2016.	2017.	2018.	2019.	2020.
      Magyar nyelv és irodalom	59,96	65,64	65,23	66,26	55,66
      Történelem	66,4	66,31	63,52	65,41	62,98
      Matematika	66,61	67,17	71,53	68,35	61,63
      Angol nyelv	71,57	73,23	73,87	76,19	69,28
      Német nyelv	73,38	74,38	74,96	76,59	68,62
      Fizika	70,39	71,4	71,32	73,59	66,86
      Kémia	65,54	63,69	64,99	64,57	51,90
      Biológia	68,83	65,23	68,23	69,66	61,18
      Informatika	64,81	65,53	68,58	64,12	49,76

       

      Az újranyitás kérdése

      Amint azt már jeleztük, már az új munkarendre való átálláskor fejtörést okozott, hogy hogyan és mikor lehet majd visszaállni a normális kerékvágásba, már akkor jelen volt az a félelem, hogy az egész tanévet az új munkarend szerint kell végigvinni. Egyfelől a gazdaság újraindítása, másfelől pedig az otthoni bezártság miatt kialakuló és egyre növekvő frusztráció az élet újraindítását tette szükségessé, ezt azonban járványügyi szempontból csak a kellő időpontban lehetett végrehajtani. Mivel ezen a téren a szükséges tapasztalattal senki nem rendelkezett és a járvány lefolyása sem volt tervezhető, ugyanakkor az Európai Unió több országa 2–3 héttel előttünk járt a fertőzés terjedése terén, az egész pandémiás helyzet kezelése alatt figyelemmel kísértük a többi tagállam köznevelés területén tett intézkedéseit. Ennek kapcsán ismét kiemelendő, hogy hazánk 2020. március 16-ával – a legtöbb EU tagállam iskolabezárásaival egy időben – tért át a tantermen kívüli, digitális munkarendre, ugyanakkor miközben a legtöbb uniós ország egyszerűen bezárta az iskoláit (utolsók között 2020. március 23-án az Egyesült Királyság is így tett), Magyarországon az oktatás nem állt le. Április folyamán majd májusban még markánsabban – a helyzet javulásának köszönhetően – már felvetődött az iskolák újranyitásának kérdésköre, ezért vizsgáltuk, milyenek a tapasztalatok ezen a téren a többi tagországban.

      Finnország azért jelentett érdekes példát, mert ott az általános iskola első három évfolyamát be sem zárták, elviekben végig folyt az oktatás arra hivatkozva, hogy a legfiatalabb korosztály nem veszélyeztetett, illetve a mobilitási adatai is alacsonyak, továbbá a digitális oktatás ezeken az évfolyamokon szervezhető meg a legkisebb hatékonysággal. Az elérhető információk alapján azonban árnyalta ezt a képet, hogy az érintett tanulók mindösszesen 7%-a látogatta személyesen ezeket az osztályokat, tehát a döntő többség számára az oktatás nem működött.

      Ausztria már 2020. május 18-án újranyitotta iskolái többségét mintegy 700 000 diák számára, ám a tanulókat minden osztály esetében két csoportra bontották, és az osztályok két fele hetenként egymást váltva járt be az iskolai oktatásra. Az oktatási miniszter közlése szerint így legfeljebb 11 fős csoportok alakultak, és a csoportok heti 2 és 3 napot jártak iskolába, majd a következő héten váltottak az egyenlő iskolai terhelés elérése érdekében. A végzősök (mintegy 100 000 fő) ennél is hamarabb, már 2020. május 4-én visszatértek, a 15 évesnél idősebb nem végzős diákok pedig 2020. június 3-án tértek vissza az intézményekbe – ez az ütem mintegy 300 000 diákot érintett. A társadalmi távolságtartás szabályait előírták, az arcmaszk viselése, a kézfertőtlenítés, a gyakori szellőztetés és a csoportosulások elkerülése az osztálytermeken kívül minden esetben kötelező volt. Az otthoni távoktatás lehetősége lényegében csak ezután szűnt meg az osztrák oktatásban a rizikócsoportok tagjaitól eltekintve, egészen eddig a tanulók külön igazolás nélkül, akár pszichológiai okokra hivatkozva is távol maradhattak az iskolai oktatástól.

      Franciaország a nemzeti fertőzést megakadályozó stratégiája alapján 2020. május 11-én hozta meg a döntést az oktatási intézmények újranyitásáról, de voltak irányváltások, ami okozott némi zavart. Az újranyitás itt is szakaszosan zajlott, először az általános iskolák esetében. Az első héten az ország 50 000 iskolájából 40 000 nyitott újra, ám a május 18-ával kezdődő héten a szigorú egészségügyi intézkedések bevezetése ellenére is már újra bezárásra került számos intézmény. A gimnáziumok június 2-ával nyitottak meg, az iskolába járás június 22-ével vált kötelezővé. A közölt statisztikák alapján elmondható, hogy a 6,7 millió általános iskolai oktatásban érintett diákból csupán 1,8 millió, azaz a tanulók negyede tért vissza az intézményekbe, a többségük csupán részidőben, a középiskolába járók esetében 3,3 millió főből csupán 600 000 (18%) kezdte újra az iskolalátogatást. 2020. június 22-étől állt vissza a teljes mértékben normál munkarend, és a jelenléti kötelezettség 

      az országban. Az iskolai újranyitás kérdésköre komoly társadalmi feszültséget és politikai vitákat okozott Franciaországban.

      Angliában június 4-étől tértek vissza az elsőtől a hatodik osztályok diákjai az iskolákba. A tanköteles korú diákok egynegyede tért vissza az intézményekbe ebből a korosztályból. Mivel az iskolalátogatást itt sem tették kötelezővé, az összes diák közül június 4-én 6,9%, míg egy héttel később, június 11-én is csak a tanulók 9,1%-a (868 000 fő) tért vissza az iskolákba. Eleinte tervezték a magasabb osztályokba járók visszatérését az intézményekbe még ennek a tanévnek a vége előtt, de a vírushelyzet rossz statisztikái miatt ezt a döntést az Egyesült Királyság kormánya végül elvetette.

      Ezekből a példákból azt a következtetést lehetett levonni, hogy az iskolák újranyitása esetén azzal kell számolni, hogy a tanulók jelentős tömege nem jelenik meg az iskolában, a fertőzéstől való félelem még van annyira erős, hogy a szülők egy jelentős része akkor sem engedi vissza a gyermekét az iskolaépületekbe, ha egyébként már nagy mértékben elfáradt az otthoni összezártságtól és kritikusan szemléli az új munkarendben megvalósuló oktatási formákat. A Kormánynak azt kellett mérlegelnie, hogy oktatási szempontból, a pedagógiai eredményesség szempontjából mi sikeresebb:

      • a tanulók szinte teljes körét elérő új munkarend fenntartása, vagy
      • az újranyitás a tanulók 20–25%-os részvétele és jelentős konfliktusok felvállalása mellett.

      A döntés során figyelembe kellett azt venni, hogy az adatok az új munkarend működőképességét támasztották alá, egyben tartották az osztályokat, megkönnyítve így a tanév folyamán már összeszokott osztályok együttműködését és lehetővé téve a megalapozott tanári értékelést (ez például az osztrák újranyitási modellről nem volt elmondható). A pedagógusok munkaerő-kihasználtsága szempontjából is eredményesebbnek tűnt, ha inkább a tanulók szinte teljes körét oktatják az új munkarend szerint, mintha az iskolák újranyitásával csak a tanulók kisebbik hányadának tartanak hagyományos órákat.

      Járványügyi szempontból az újranyitás objektív lehetősége május végére, június elejére állt fenn, a döntésben ekkor már azt is figyelembe kellett venni, hogy Magyarországon június 15-én zárul a tanév, azaz komolyan fel kellett tenni a kérdést, hogy érdemes-e az utolsó két hétre változtatni a kialakult struktúrán. Végül az a döntés született, hogy a normál működésre való visszatérés az óvodák kapcsán indokolt, így ez ezen intézmények esetén vidéken május 25-étől, Budapesten június 2-ától történt meg, az iskolák esetén azonban fennmaradt a tantermen kívüli, digitális munkarend azzal a változtatással, hogy június másodikától akormány lehetővé tette az iskolaépületek használatát, egyéni vagy kiscsoportos konzultációk megtartását elsősorban a felzárkóztatás céljából. Ez lehetővé tette az iskoláknak, hogy célzottan azokat a tanulókat keressék meg és hívják be, akiknél az új munkarend szerinti oktatás nehézkesen alakult, ilyen módon azonban megteremtődött a lehetősége annak, hogy velük differenciáltan, célzottan foglalkozni tudjanak, így számukra is eredményes lehessen a tanév zárása.

      Gyermek- és tanulófelügyelet

      A gyermekfelügyelet Magyarországon a teljes vészhelyzeti időszakban biztosított volt a köznevelési intézményekben: ezt minden tankerület, illetve szakképzési centrum területén, valamint az óvodák esetében ügyeletes intézmények kijelölésével kellett megoldani ebben az időszakban a kormány vonatkozó határozata alapján. Fontos feladat volt, hogy azokban a családokban, ahol a szülők nem otthoni munkavégzést folytattak ebben az időszakban, ne okozzon gondot a gyermekek nappali felügyelete. Az időszak alatt folyamatosan elemeztük az adatokat, melyeket a 21. ábrán jelenítettünk meg óvoda–iskolai adatok összevont formájában.

      Elmondható az adatok alapján, hogy a felügyeletet igénybe vevők száma az időszak folyamán tendenciaszerűen emelkedett. A köznevelés ezt a feladatát is sikeresen el tudta látni, és ahogy a vírussal kapcsolatos országos helyzet javult, egyre több szülő és gondviselő kérte a felügyeletet gyermeke számára. A diagram baloldali skálája az óvodai, a jobboldali skála pedig az iskolai felügyeleti számot mutatja be.

       

      21. 21. ábra: Iskolai vagy óvodai felügyeletet igénybe vevők száma (2020. 03. 18–06.26.)

      Az iskolai felügyelet különálló adatait a 22. ábra is mutatja. Kiválóan látszik rajta a nagyon lassan növekvő tendencia, amely csak az iskolaépületek 2020. június 2-i újranyitásával ugrik meg jelentősen.

       

      22. 22. ábra: Iskolai felügyeletet igénybe vevők száma (2020. 03. 18–06.26.)

      Az óvodai felügyelet adatait a 23. ábrán mutatjuk be, a vidéki intézmények újranyitásáig. Ebben az esetben is érzékelhető a növekvő tendencia, május végén már napi átlagban több, mint 30 ezer gyermekre felügyeltek az intézmények.

       

      23. 23. ábra: Óvodai felügyeletet igénybe vevők száma (2020. 03. 18–05. 21.)61

      Összességében elmondható, hogy a köznevelés intézményei a gyermek- és tanulófelügyelet feladatait biztosították, segítették azon családok életét, amelyek nem tudtak otthoni munkavégzésre berendezkedni és a gyermek felügyeletét az intézményrendszer segítségével oldották meg. Az adatokból azonban az is megállapítható, hogy a felügyeletet igénybe vevők aránya tartósan alacsony szintet mutatott: kezdetben az összes óvodás (330 539 gyermek) körülbelül 1%-a, az iskolások (összesen 1 220 046 tanuló) 0,03%-a vette csak igénybe a gyermekfelügyelet lehetőségét, ami május 21-re az óvodások körében 9,97%-ra, a tanulók körében 0,25%-ra emelkedett. Az adatokat és az alakulásukat a 24. ábrán szemléltettük.

      

      24. 24. ábra: Óvodai vagy iskolai felügyeletet igénybe vevők aránya (2020. 03. 18–06.26.) 

      Az óvodák normál munkarendre történő visszaállásával június elejére az intézményeket látogatók aránya 50%-ra ugrott, az iskolások esetén az arány 3%-os átlagos értéket mutatott. A folyamatosan alacsony szinten maradó adatok egyszerre mutatták a családok gyermeküket féltő gondolkodását, illetve azt, hogy a családok a nehézségek ellenére összefogással oldották meg gyermekük felügyeletét.

      Mindez összhangban állt a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott kormányzati intézkedésekkel. A kezdeti mindenki, aki teheti „maradjon otthon” kampány idején nagyon kevesen vették igénybe az ügyeletet, míg a szigorú intézkedések május végén történő feloldásának köszönhetően megsokszorozódott a munkahelyeikre visszatérő szülők száma, ezáltal az intézményi gyerekfelügyeleti kapacitások kihasználtsága is.

      Kiemelendő még, hogy a Kormány döntése értelmében az iskolák gyermekfelügyeleti tevékenysége nem ért véget a tanév végén, ez valamennyi iskolában két további héten át fenn kellett tartani 2020. június 26-ig, a nyári, az önkormányzatok által biztosítandó szokásos gyermekfelügyelet csak június 29-én vette kezdetét. Ebben az időszakban is átlagosan, naponta 25 685 tanuló vette igénybe ezt a szolgáltatást, a teljes tanulói létszám 2%-a. A nyári felügyelet biztosítása érdekében a Kormány azt is elrendelte, hogy az egyes óvodák 2020. augusztus végéig csupán két hétre zárhatnak be, az intézkedés célja ugyancsak a családok segítése. Június második felében az óvodákban naponta átlagosan 143 000 gyermek, azaz a teljes létszám 43,26%-a vett részt.

      Tanévzárás, értékelések

      A tanévzárás – az eredeti terveknek megfelelően – 2020. június 15-én megtörtént, a pedagógusok az évet a diákok értékelésével lezárták. Egyes európai országokban az értékelés során külön jogszabályok rendelkeztek arról, hogy az értékelést a járványügyi időszakban született eredmények figyelmen kívül hagyásával kell elvégezni, ez azonban az álláspontunk szerint értéktelenné tette az adott időszakban végzett tanulói és tanári munkát, kifejezetten demoralizáló hatása lett volna, ha így járunk el, nem ezért dolgoztak megfeszített munkával a köznevelés szereplői hónapokon át. A Kormány egyetlen intézkedést vezetett be ezen a téren: a második évfolyamon is lehetővé tettük a szöveges értékelést ebben a tanévben, a második évfolyamon ugyanis félévkor még szöveges értékelés van, ezért úgy véltük, hogy az esetükben nem minden esetben könnyű az érdemjegyekkel történő év végi értékelés megvalósítása, a megengedő szabály azonban alkalmas volt arra, hogy ebben a kérdésben a helyi adatok fényében szülessenek helyi döntések. A felsőbb osztályokban a tanulók a szokásos módon osztályzatokat kaptak.

      Elemzés céljából a tankerületi központoktól megkaptuk az első évfolyamon évismétlésben érintett tanulók előzetes statisztikai adatait, eszerint a 2019-es 3389 főről 2020-ban 2449 főre csökkent, azaz 940-el kevesebb az évismétlésben érintett elsős tanulók száma. A bukások – illetve az első évfolyam esetében az évismétlésre kötelezések – számát összesítettük a tankerületi iskolák esetében, mind a 12 évfolyam adatait figyelembe véve, így elmondható, hogy a 826 066 tanulói jogviszonyhoz viszonyítva a megbukottak száma az idei évben 12 479 fő, ez százalékos értéken 1,5%. A 2018/2019-es tanévhez viszonyítva a bukások és évismétlésre kötelezések száma 22 693-ról 12 479-re csökkent, ami 45%-os csökkenést jelent. Fontos kiemelni, hogy ez a csökkenés úgy ment végbe, hogy a második évfolyamos szöveges értékelés lehetővé tételén túl a Kormány nem vezetett be az értékeléssel, az évismétléssel kapcsolatos intézkedéseket, hanem az intézményekre, a pedagógusokra bízta ezeket a feladatokat.

      A tanévzárás hagyományának megfelelően a hagyományostól eltérő módon, a tömeges rendezvények mellőzésével megtörténtek az év végi ballagások, illetve egyedi, intézményenként eltérő rendben került sor a bizonyítványok kiosztására. Az érettségi vizsgák sikeres lezárását követően az intézmények június 17-ig beküldték a vizsgaeredményeket az Oktatási Hivatalnak, ezzel minden akadály elhárult a felsőoktatási felvételi elől, az egyetemek, főiskolák fel tudják venni új hallgatóikat a nyár folyamán.

      Összegzés, konklúziók

      A köznevelés területén a koronavírus helyzettel kapcsolatos védekezés összességében sikeresen zajlott, az adatok tanulsága alapján még a vártnál is jobban sikerült átállni a tantermen kívüli, digitális munkarendre. Sok Európai Uniós országgal szemben Magyarországon egy napra sem állt le az oktatás, meg tudtuk szervezni az érettségit, a szakmai vizsgákat és minden adott a felsőoktatási felvételi sikeres eljárásához. Ahogy a Mandinernek adott interjúban is elmondtam, ebben nagy szerepe volt annak, hogy Magyarországon az internethez való hozzáférés uniós viszonylatban is nagyon jónak számít, 98 százalék felett van. A kompetenciamérésből tudjuk, hogy a számítógép-ellátottság a családokban meghaladja a 90 százalékot, okostelefonja szinte mindenkinek van, ráadásul az iskolákban a KIR statisztikai adatai alapján összesen 340 000 informatikai eszköz állt rendelkezésre, így az informatikai lefedettség jellemzően garantálva volt. A teljes lefedettségű tankönyvellátás, a rendszerszinten használt Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉ-TA), melybe naponta átlagosan több mint 900 000 jegyet írtak be, a megnyitott Nemzeti Köznevelési Portál, melyre körülbelül nyolcvanezren léptek be naponta, sikerrel támogatták az átállást az új munkarendre. Még hétvégenként is, amikor elvileg nincs tanítás, jelentős aktivitást tapasztaltunk mind a pedagógusok, mind a tanulók részéről a tanulási platformokon. Az érettségi eredmények statisztikai szemmel nem tértek el az előző évben megszokottaktól, az elégtelen jegyek aránya 0,89%-ra csökkent. A tankerületi fenntartású köznevelési intézményekben 45%-kal csökkent az évismétlésre kötelezettek száma és aránya úgy, hogy több Európai Uniós országtól eltérően a tananyag csökkentésére nem került sor.

      Azért, hogy ez így legyen, hősies munkát végeztek a diákok, szüleik és gondviselőik, a pedagógusok, az intézményvezetők és az oktatási szakemberek egyaránt. A Kormány kézben tartotta az eseményeket a szabályozás és a védekezés konkrét megszervezésének oldaláról is, maximálisan kihasználva a veszélyhelyzeti jogalkotás lehetőségeit.

      Elmondható, hogy a köznevelés rendszere sikeresen vette az akadályt, és semmilyen szinten nem kisebb értékű ez a vészhelyzettel érintett 2019/2020-as tanév, mint bármelyik korábbi. Sőt, az elindított innovációs folyamatok a digitális, tantermen kívüli munkarend bevezetésével maradandó javulást okoznak majd a következő évek oktatási munkájában 

      Felhasznált források

      Oktatási Hivatal statisztikai adatai

      KRÉTA rendszer statisztikai adatai

      SZÁZADVÉG Szülői Fókuszcsoportos felmérés, hat db fókuszcsoport alapján 2020. június

      SZÁZADVÉG Pedagógus felmérés KRÉTA rendszeren keresztül 2020. július 1-i adatbázis a teljes pedagógus populáció megkérdezésével (Teljes N elemszám = 9353)

      2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

      40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet

      45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet

      101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet

      119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet

      215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet

      220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet

      1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat

      1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat

      2/2020. (III. 13.) EMMI határozat

      3/2020. (III. 14.) EMMI határozat

      4/2020. (III. 16.) EMMI határozat

      6/2020. (III. 21.) EMMI határozat

      7/2020. (III. 25.) EMMI határozat

      8/2020. (IV. 02.) EMMI határozat

      11/2020. (VI. 04.) EMMI határozat

      ITM miniszteri határozat JEF/29359/2020-ITM (2020. III. 16)

      ITM miniszteri határozat JEF/36644/ITM-2020 (2020. IV. 24)