Hajnal Gabriella
KRÉTA fejlesztések és egyéb projektek

Nagy tisztelettel köszöntök minden hallgatót a képernyők előtt. Előadásomban néhány kiemelkedően fontos, az oktatási folyamatokat elősegítő, a pedagógusok munkáját támogató projektünkről szeretnék beszélni, illetve a KRÉTA tanulmányi rendszer nagyobb fejlesztéséről. Nem csigázva tovább az érdeklődést, bele is kezdek a bemutatásukba.

A legaktuálisabb a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program, amelynek nemrégiben zárult le az idei tanévre vonatkozó jelentkezési határideje. A Program alapvető célja, hogy tehetséges és elhivatott fiatalokat vonzzon be a pedagógus pályára, a pályázók havi 25–50–75 ezer forintos ösztöndíj fejében vállalják, hogy az általuk megjelölt megyék valamelyikében lévő állami fenntartású intézményben helyezkednek el a diploma megszerzését követően. A beadott pályázatok száma magasabb, mint az elmúlt években, ami annak is köszönhető, hogy az idei évtől a tanítóképzésben résztvevők is jelentkezhettek ebbe a programba. A Klebelsberg Központ menedzseli indulása óta, most már hét esztendeje ezt a Programot. A mi feladatunk a koordináció, a kapcsolattartás a pályázókkal, az ösztöndíjas hallgatókkal, illetve a Programot felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztériummal is. Emellett a pénzügyi-ügyviteli feladatokat is mi látjuk el. Ki pályázhat? Az osztatlan tanárképzésben résztvevők, a gyógypedagógusi képzésben résztvevők és az idei évtől a tanítói alapképzési szakot választók jelentkezhetnek a Programba, nemcsak a tanulmányaik kezdetekor, hanem a későbbi egyetemi éveik alatt is bekapcsolódhatnak. A feltétel az, hogy a tanulmányaik befejezése után, az általuk korábban kiválasztott három megye valamelyikében lévő, tankerületi fenntartású intézményben kell elhelyezkedniük. Ebben segítséget nyújtanak az intézmények és a tankerületi központok is azzal, hogy már előre megmondják, várhatóan hol tudnak a friss diplomások számára, képzettségüknek megfelelő állást felajánlani. Feltétel az, hogy legalább annyi ideig kell tanítaniuk állami fenntartású köznevelési intézményben, amennyi ideig felvették az ösztöndíjat. A 2013/2014-es tanévben indult a Program,

jelen pillanatban 3454 szerződésünk van, és eddig több 4,6 milliárd forintnyi ösztöndíjat osztottunk ki. 2018 óta – akkor végeztek az első ösztöndíjas hallgatók – hatszázharmincnégy ösztöndíjas kezdte meg a pedagógusi pályáját, közülük 450 közismereti tanár és 184 fő pedig gyógypedagógus. A gyógypedagógusokkal kapcsolatban ki kell emelni, hogy ők később, három évvel ezelőtt tudtak csak először bekapcsolódni a programba, eredetileg ez csak az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók számára lett meghirdetve. Idén közel hétszáz fő pályázott, ez a tavalyi körülbelül hatszáz fővel szemben egy elég komoly előrelépés, de ahogy látszik is, közülük a tanító alapképzésben résztvevők száma a legmagasabb, 284 fő.

És akkor most áttérnék arra, ami a fő témája lesz ennek a mai előadásomnak, ez pedig a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerrel – közismertebb nevén a KRÉTA – kapcsolatos fejlesztések. Elsőként a hozzá kapcsolódó, az elektronikus ügyintézést támogató, KÖFOP-KAFFEE elnevezésű, uniós forrásból finanszírozott projektről szólnék néhány szót. A fejlesztés lényegi része gyakorlatilag lezárult, ennek köszönhetően különféle tanulmányi ügyeket – összesen 18 ügytípust – a szülők már online is tudnak intézni, mint például az általános iskolai beiratkozás során az adatok megadását, az előzetes jelentkezések leadását. A beiratkozás 2020-ban a Covid vírus miatt is teljes egészében a KRÉTA felületén keresztül, online módon történt. Az elektronikus ügyintézés folyamatos fejlesztés alatt van azóta is, most például a pénzügyekkel kapcsolatban a Simplepay fizetési rendszert próbáljuk bevezetni. Ennek előnye például, hogy az AMI-k esetében befizetendő térítési díjat a szülők ezen keresztül is tudják majd teljesíteni, de lehetőség lesz az eljárási díjak vagy egyéb más kötelezettség teljesítésére is kártyával.

Az alábbi ábrán látszik, hogy valójában, hogyan is néz ki a Központi KRÉTA rendszer, milyen modulokkal dolgozunk mi, illetve az intézmények jelen pillanatban.

Látszik, hogy külön modult kapott a Lázár Ervin Program, ennek oka, hogy, ezt a modult azok az iskolák is tudják használni, akik egyébként a KRÉTA rendszert nem használják, tehát olyan nem állami fenntartású intézmények, akik jelen pillanatban nem a KRÉTA rendszert használják. Miután a Lázár Ervin Program egy országos hatáskörű, fenntartótól függetlenül megvalósuló program, ezen a felületen mindenki eléri.  Az ábrán látható, hogy az intézményi adminisztrációs rendszer hogyan épül föl, milyen modulokból, amelyek természetesen egymással összekapcsoltan, egymást támogatva állnak össze egységes rendszerré. Az e-napló és az e-ellenőrző mellett a legfontosabbak a szakmai munkát igazgatási szempontból meghatározó tantárgyfelosztás és az órarend. És ezen a felületen keresztül lehetőség van az ún. ad hoc jellegű adatszolgáltatások lebonyolítására is. Az e-naplóhoz és az e-ellenőrzőhöz is tartozik mobil applikáció, az előbbi a pedagógusok számára könnyíti meg a munkát, az utóbbi pedig a szülők és diákok számára az érdemjegyeik és egyéb információk megismerését. Látható az a kommunikációs réteg is, amely a más rendszerekkel megvalósuló kapcsolatokat mutatja be, mint a KIR, a KIR-STAT vagy az Magyar Diáksport Szövetség felülete. Van egy órarend szerkesztő program, az ASC, illetve látható, hogy a HR-menedzsmenthez és a gazdálkodáshoz szükséges KIRA és SAP-rendszerekhez is elkészült a kapcsolat és zajlik az adatforgalom a HR és GR modulokon keresztül.

Idén szeptembertől elindult az Iskolaőr Program, amely sikeresen debütált az eddigi visszajelzések alapján. Az iskolaőrök és a pedagógusok közötti kommunikációt, az esetleges szükséghelyzetekben történő gyors beavatkozás lehetőségét biztosító applikáció is elkészült az ősszel. A lényege, hogy mobileszközökről, illetve számítógépről is azonnal értesíteni lehet egyetlen gombnyomással az iskolaőrt arról, ha intézkedésre van szükség, az applikáció jelzi azt is, hogy melyik helyiségbe kell bemennie.

Rátérek a legjelentősebb fejlesztésre, a Digitális Kollaborációs Térre (DKT), amelynek az első fejlesztési szakasza október elseje óta elérhető, és ami azóta is az igényeken alapuló, folyamatos fejlesztés alatt áll. A DKT létrehozását a KRÉTA rendszerben az tette szükségessé, hogy a tantermen kívüli digitális munkarendben folyó oktatáshoz legyen egy komplex támogató rendszer a pedagógusok és a tanulók számára. Korábban nem szerepelt a tervek között, hogy oktatásra is alkalmassá tegyük a KRÉTA rendszert, azonban a tapasztalatok alapján azt láttuk, hogy szükséges ezt a támogató rendszert létrehozni, amellyel az adminisztrációt is csökkenteni lehet. Azt gondolom, hogy segíti most ősszel a kollégák munkáját az is, hogy a tavasz folyamán, a Covid miatt digitális oktatásra tértünk át, és tapasztalatokat szereztek ebben. Már ekkor azt gondoltuk, hogy jó lenne, ha a KRÉTA rendszerben is komolyabb fejlesztés történne, hiszen nagyon sokan használták a digitális oktatás alatt. A KRÉTA képes az üzenetküldésre, alkalmas a házi feladatok kiküldésére, a feladatok feltöltésére, illetve a különböző feladatok kiadására, és annak értékelésére is. Viszont láttuk, hogy félig-meddig ez dupla adminisztrációt jelent, hiszen ha valaki, valamit föltöltött, akkor utána még be kellett vezetnie a KRÉTA adminisztráció rendszerbe. Ennek következtében az volt az elvárás, hogy egyrészt az adminisztrációt mindenképpen csökkentsük, másrészt, ha már hozzányúlunk a KRÉTÁ-hoz – egy Digitális Kollaborációs Teret hozunk létre –, akkor azt a kollégák és a tanulók minél több dologra tudják használni. Október elsejével, amikor megnyílt a Digitális Kollaborációs Tér, mindenki láthatta, hogy jelen pillanatban melyek azok a funkciók, amelyek már elérhetőek, és a későbbiek folyamán beszélek arról is, hogy mit szeretnénk még tovább fejleszteni a DKT-ban.

Az egyik első fejlesztés az volt, hogy megoldható legyen a tanárok és a diákok közötti folyamatos kapcsolattartás akár egy privát beszélgetésben, akár üzenőfalon keresztül. A tanárok kommunikálhatnak a diákokkal, akár egy egész osztállyal egyszerre, akár csak kisebb csoportokkal. Nagyon fontos volt, hogy mindenki tudja használni, attól függetlenül, hogy egy asztali gépen, egy laptopon, egy táblagépen vagy éppen egy mobiltelefonon kezeli a felületet. Fontos, hogy ugyanazt lássa a felületen mindenki. A pedagógusoknak lehetőségük van a házi feladatokat, az órai feladatokat kiadni, akár ezeket lekövetni. Ez a követés működhet élőben, akár negyvenöt percen keresztül is, mint egy tanórán, hogy a csoportok mit tesznek, hogyan végzik el a feladatokat. Nagyon lényeges, hogy ami bekerül házi feladatként a Digitális Kollaborációs Térbe, az megjelenik az e-naplóban is. A Digitális Kollaborációs Térben adott értékelések, akár házi feladatra, akár órai feladatra kapták, megjelenik egyből az e-naplóban, illetve az e-ellenőrzőben, tehát megszűnik az a kettős könyvelés, amit más platformok használata esetében el kellett végezni, például külön kellett a csoportokat, osztályokat felvinni a felületre, ez a DKT-ban automatikusan megtörténik. A diákok számára is nagy segítséget jelent, hogy egyszerűen adhatják be a feladataikat, és nyomon követhetővé válik az értékelés folyamata számukra is. A bejelentkező oldalon egyből lehet látni a pedagógusnak is, a diáknak is, hogy van-e valami üzenete akár tanártól, akár kollégától, akár diáktól. A tanárok azonnal látják, hogy vannak-e elfogadásra váró házi feladatok, illetve elfogadásra váró, a gyerekek által beadott órai feladatok, amelyeket meg kellene néznie.

A profilbeállítások sok lehetőséget rejtenek magukban. A házi feladatok esetében be lehet állítani azt, hogy osztályzattal, szövegesen, százalékosan akarok valamit értékelni, vagy csak egyszerűen vissza akarom igazolni, hogy elfogadtam. Ugyanígy az órai feladatoknál is lehetőség van minderre, illetve az üzenőfali beállítások is teljesen rugalmasan változtathatók. Bármikor, az egyes csoportoknál is, vagy minden tanított osztálynál módosíthatók az alapbeállítások minden területen. A DKT-ban láthatóak az órarendek, amelyekben minden óránál szerepelnek azok a feladatok, amelyeket el kell végezni. Ha egy tanuló rákattint bármelyik órára, akkor abban a pillanatban látja, hogy ott van-e órai munka vagy házi feladat rögzítve. Természetesen a házi feladatnál azt is be lehet állítani, hogy mikor kell beadni, és ezt jelzi is a gyerekeknek.

Belépés után a munkatér, az üzenőfal, a házi feladat, az órai feladat, az órarend, valamint a tudásbázis feliratok láthatók. Ezek jelennek meg egyből, és ezen belül lehet választani, hogy éppen mit szeretne a felhasználó megnyitni. A munkatér tulajdonképpen maga a tantárgyfelosztásban szereplő tanóra vagy foglalkozás. Ezek közül tudnak választani a tanárok. Ezen belül lehet üzenetet küldeni az adott csoportnak vagy tagjainak, itt lehet kijelölni feladatokat a diákoknak is. A tanárok a munkaterek üzenő falain keresztül tudnak egymásnak is, és a gyerekeknek is gyorsan üzenni, van egy privát beszélgetés gomb, amivel ha bárki valakit meghív, az egyből megkapja ezt push üzenetként is. Az, hogy melyik osztályból vagy csoportból választok ki gyereket, az minden esetben külön-külön megjelenik. Ha több diákot akarok kijelölni, akkor azt is meg tudom tenni. A tanári üzenőfalon ugyanígy ki lehet választani, hogy kivel szeretnénk kommunikálni, mint a gyerekek esetében.

A házi feladatok esetében látható mi a házi feladat címe, mi a beadási határidő, hány ember adta már be a feladatokat, hány ember van, aki elkezdte, de még folyamatban van a feladatok beadása, és hány ember van, akit már értékelt a tanár. Ezeket különféle színekkel jelöli a felület, éppen ezért pillanatok alatt átlátható, hogy egy-egy csoportnál hogyan is áll egy házi vagy órai feladat elvégzése. Nagyon lényeges, hogy lehetőség van fájlokat vagy hivatkozásokat is csatolni egy-egy órai vagy házi feladathoz. A beadás után a házi feladat platformján a kolléga azonnal látja, hogy ki az, aki már megnyitotta, ki az, aki hozzákezdett a feladathoz, és ki az, aki visszaküldte, de még értékelésre vár és ki az, akit már értékelt. Ha

valaki beküldte, de nem akarja/tudja értékelni a pedagógus, mert hibásnak találja, akkor vissza tudja küldeni a gyereknek, és a gyerekek újra hozzá tudnak kezdeni. Mellékelni tudja a tanár azt is, hogy mi az, amire jobban oda kell figyelni ahhoz, hogy a feladat megoldható legyen, mi az, amit az előző megoldás során elrontott. Ugyanez történik az órai feladatoknál is. Ki lehet adni csoportoknak feladatot, a negyvenöt percet gyakorlatilag föl lehet úgy osztani, hogy tíz percig kell ezt a feladatot csinálniuk, a következő tizenöt percben pedig egy másik feladatot és így tovább. Meg lehet határozni, milyen produktumot vár el az oktató a csoporttól, mi az, amit be kell adni, és ebből mit és hogyan fog értékelni, milyen munkaformákban végezzék el az egyes tevékenységeket a diákok – azaz mit kell csoportosan csinálni és melyek az egyéni feladatok.

Érdekesség, hogy új órai feladat hozzáadásánál, illetve a házi feladat megadását írásban és szóban is lehet rögzíteni, ez utóbbi esetben írásban is megjelenik az elmondott feladat.

Néhány gondolatot szeretnék még mondani a továbbfejlesztés irányairól. A legfontosabb a digitális tanóra megvalósítása, ami azt jelenti, hogy online lehet majd a gyerekekkel kommunikálni, és teljeskörűen órát tartani. Célegyenesben vagyunk, csak ennyit árulhatok el, már zajlik a tesztelés folyamata. Emellett az e-mail értesítéseknek és a push üzenetküldés teljeskörű lehetőségének a kialakítása is folyamatban van, ahogy korábban jeleztem, ezek közül egyes elemek már most is működnek. A tananyagtárról kell még szót ejtenem. Ez a jelen pillanatban meglévő könyvek digitalizált változatait tartalmazza majd, nem összekeverendő a digitális tananyaggal. A tankönyvek digitális elérhetősége meg fogja könnyíteni az órákon a pedagógusok számára a feladatok kiadását, mert rögtön hozzá lehet rendelni az adott tankönyvi részt, amelyet a tanuló azonnal meg is tud nyitni a felületen.

Áttérek a Klebelsberg Központ, illetve a tankerületi központok által megvalósított egyéb projektekre, amelyek idén megvalósultak, illetve folyamatosan valósulnak meg. Az egyik az RSZTOP-2.1.1 kódjelű program, amelyben már tavaly is részt vettünk. Leegyszerűsítve a projekt feladata, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára biztosítja az iskolakezdéshez szükséges tanszercsomagokat. A Központ feladata volt a koordináció és a beszerzési eljárás lebonyolítása, a tankerületeké pedig az érintettekhez történő eljuttatása. Tavaly valamivel több, mint harmincezer tanszercsomagot osztottunk ki, idén ez a szám százhatezerre emelkedett, ami annyit jelent, hogy mindegyik halmozottan hátrányos helyzetű, és hátrányos helyzetű gyerek kapott ingyenes tanszercsomagot, függetlenül attól, hogy az ország mely szegletében lakik. A tanszercsomagok természetesen nem egyformák, az egyes évfolyamok szükségletei alapján lett összeállítva a tartalmuk. Alsó tagozaton minden évfolyam esetében különbözik kisebb-nagyobb mértékben a tartalom, a felsős diákok azonban minden évfolyamon ugyanazt a csomagot kapták meg, hiszen ott már a füzetek vonalazása között nincs különbség 5–8. évfolyamokon. Arra is figyelünk, hogy fiú-e vagy lány az, aki kapja a csomagokat, hiszen például a tolltartó esetében eltérő színűeket kaptak. Mind a hatvan tankerületi központ érintett volt és részt vett a koordinációban, illetve a kiosztásban. A pályázatban összesen 2481 állami és 555 nem állami fenntartású iskola vett részt, ahogy az előbb említettem is, fenntartótól függetlenül mindenhol a tankerületi központok végezték a helyi szintű koordinációt.

Évek óta fut az EFOP-3.2.4 kódnevű digitális fejlesztési projektünk, amely időközben több ráemelést is kapott, és több mindennel kiegészült. A pedagógusok részére, személyes használatra 45 630 darab notebookot osztottunk ki, emellett nyolcszáz köznevelési intézménybe közel huszonnégyezer tabletet és nyolcszáz tablet-tárolószekrényt, háromezer darab interaktív panelt vittünk ki. Elkezdődtek a pedagógusok számára a továbbképzések, amelyek négy blokkból állnak. A notebookokat kapó pedagógusok ugyanis vállalták, hogy részt vesznek digitális kompetenciájuk fejlesztő továbbképzéseken is. Az alapozó képzést közel 39 000 fő végezte el, és aki ezt nem tette meg, vagy nem teljesítette sikeresen, annak egy kontakt-képzésben kell részt vennie, amely szintén elindult már. Lesz egy középhaladó és egy haladó képzés is, amelyek jelentős részben online zajlanak, de személyes konzultációra is sor kerül. Akik sikeresen teljesítették az alapozó képzést, azoknak a kontaktképzésben nem kell részt venniük csak a haladó, illetve középhaladó képzéseken. 2020 novemberében elkezdődnek a középhaladó és a haladó szintű továbbképzések. A kezdő szintű kontakt továbbképzés elkezdése azonban a járványhelyzet függvénye. A projekthez kapcsolódó eszközbeszerzések közül folyamatban van jelen pillanatban 5010 darab projektor, 15 955 Lego robot, és hozzájuk ugyanennyi tablet, illetve a tabletekhez tárolószekrények. Kiírás alatt áll a humanoid robotok, a drónok és a 3D-nyomtatók beszerzése is, valamint folyamatban van közel 10 000 tanulói notebook, illetve személyi számítógép, továbbá ezerkétszáz darab tanári notebook beszerzése is.

Az EFOP-3.1.11 egy idei projekt, amely azokat a pedagógusokat érinti, akik hátrányos helyzetű térségben tanítanak, ezen belül is a jogszabályban meghatározott, kedvezményezetti településlistán szereplő helységekben. Az érintettek két részletben, összesen bruttó ötszázezer forintos juttatást kapnak. A tantermen kívüli digitális munkarend a legnagyobb problémát pontosan a fenti településeken okozta a diákoknak, hiszen sok esetben a szociális helyzetükből fakadóan nehézséget jelentett részt venniük ebben az eszközhiány, vagy az internetelérés hiánya miatt. Éppen ezért vélelmezzük, hogy jóval nagyobb ezeknek a gyermekeknek a lemaradása, mint ahol rendelkezésre állt a szükséges feltételrendszer, éppen ezért ezeken a településeken a pedagógusokra nagyobb feladat hárult abban, hogy pótolják a hiányokat és behozzák a lemaradást. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a differenciálásra, a változatos módszertanra és munkaformákra, az élményalapú oktatásra. Ezeknek a gyerekeknek még fontosabb, hogy folyamatos támogató jellegű visszajelzést kapjanak a haladásukról, a fejlődésükről. Ezért is gondoltunk arra, hogy ezt a többletfeladatot meg kell támogatni egy projekttel, amelynek az időszaka 2021. január végéig tart. Ennek alapján két részletben történik a kifizetés is. Az első részletet a szeptembertől novemberig terjedő időszakra decemberben kapják meg a feladatban résztvevők, a december–januári időszakra vonatkozó részletet pedig februárban.

Következő projektünk, amelyről beszélnék, az EFOP-1.9.5-ös projekt, amely a koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztéséről szó. A célja, hogy felismerhetők és kiszűrhetők legyenek a hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek fejlődésbeli elmaradásai és rendellenességei a gyermekek korai életszakaszában. Ebben a projektben a Klebelsberg Központ konzorciumi partnerként vesz részt, hozzánk tartozik a szakmai feladatok koordinálása, az ágazatközi együttműködések kialakítása, a konzorciumi partnerekkel, különösen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal történő együttműködés. Négy, az ellátásban résztvevő kollégákból álló koordinátori team dolgozik négy járáspárban: Salgótarján–Szécsény, Kunhegyes–Tiszafüred, Encs–Gönc, illetve Sellye–Barcs. Egy kicsit ugye ezt is át kellett alakítani az elmúlt félévben, hiszen a járványhelyzet miatt a személyes kontakttal járó tevékenységeket a projekt egyes szakaszaiban szüneteltetni kellett, de a terveknek megfelelően reményeink szerint meg fogjuk tudni valósítani a feladatokat.

Néhány szót mondanék az uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseinkről is. A KEHOP-5.2.2 projekt már régebb óta megy, ez a középületek – jelen esetben a tankerületi fenntartású iskolák – kiemelt épületenergetikai fejlesztését biztosítja, összesen 22,43 milliárd forint keretösszegben. Eddig hat helyszínen készült el a kivitelezés és további hat helyszínen van folyamatban. Huszonnyolc iskola esetében folyamatban van a kivitelezői közbeszerzés, kilenc helyszínre vonatkozóan készen vannak a tervek, a többi huszonhét helyszín esetében a tervezés zajlik. A projekt által biztosított forrásból fűtéskorszerűsítést, napelem telepítést, homlokzati hőszigetelést, tetőszigetelést, nyílászárócserét, árnyékolás technikai fejlesztést és légtechnikai korszerűsítéseket lehet megvalósítani. Az EFOP-4.1.3 és az EFOP-4.1.2 projekteknek a tankerületi központok a kedvezményezettjeik, akik igen komoly munkát végeztek az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak. Az EFOP-4.1.3 keretében kiírt beruházások elkészültek, összesen mintegy 28 milliárd forint értékben, ebből egy milliárdot, a Klebelsberg Központ tett hozzá az uniós kerethez. Az EFOP-4.1.2 projektek közül, bár több már elkészült, a többség még folyamatban van, és van egy-kettő, ami még a közbeszerzés alatt áll. Erre összesen 61 milliárdos keretösszeg állt rendelkezésre, amelyet eddig további 11 milliárddal egészített ki a Kormány, hogy meg lehessen kezdeni, illetve be lehessen fejezni az egyes beruházásokat. Összesen mintegy 640 helyszínt érint a két projekt. Az EFOP-4.1.6 projekt szintén egy infrastrukturális fejlesztést takar, amely a súlyosan és halmozottan fogyatékkal élő gyermekeket ellátó intézményekre íródott ki. A teljes keretből közel négymilliárd forint értékben nyertek el tankerületi központok a fenntartott intézmények fejlesztésére támogatást. Megemlíteném a Magyar Falu Program keretében megvalósuló iskolafejlesztést is, amelyet a költségvetés finanszíroz. A két, tankerületeket érintő felhívásra ötvenegy tankerület adott be támogatási igényt, összesen több, mint 12,8 milliárd forint értékben.

A módszertani–szakmai fejlesztési programok is legalább olyan fontosak számunkra, mint az infrastrukturális vagy éppen a digitális fejlesztések. Ezek közé tartoznak a táboroztatással, a szakmai tartalmak fejlesztésével, az esélyegyenlőség elősegítésével, a lemorzsolódás csökkentésével kapcsolatos, valamint a pedagógusok képzését/továbbképzését támogató programok/projektek is. A központban a gyerek és a család, az esélyegyenlőség és lemorzsolódás csökkentése, a napi alaptevékenységbe történő integráció, illetve a pedagógusképzések. Ezek közül idő hiányában csak egyet emelnék ki, a Csodaszarvas Programot, amely szintén megtorpant sajnos a járvány miatt, de a határideje meghosszabbodott, így természetesen folytathatjuk 2021-ben a huszonhatodik-huszonhetedik héten, június huszonegytől július négyig. A projekt végrehajtási időtartamát a támogató pedig éppen ezért szep-tember harmincadikáig kitolta.

Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet!