Verses István

Az új Erasmus program: Inkluzív,
digitális, zöld és hozzáférhető

Jó napot kívánok, én is köszöntöm a konferencia résztvevőit és köszönöm szépen a bevezető szavakat. Valóban, a mi feladatunk az, hogy behozzuk azokat a tapasztalatokat az országba, illetve akár megosszuk a külföldi partnereinkkel az Erasmus+ program keretében, amely többek között az oktatási rendszert, a pedagógusokat, tanulókat hozzásegítik ahhoz, hogy a digitalizáció által támasztott kihívásoknak meg tudjanak felelni.

Engedjék meg, hogy azok után, hogy a digitális eszközökről hallhattunk az elmúlt percekben, bemutassak Önöknek egy programot, amelynek természetesen része a digitalizáció is – bár ennél azért sokkal többről szól az Erasmus+.

Elöljáróban néhány szót hadd mondjak arról, hogy a jelenlegi szakasza az Erasmus+-nak amely 2020-ban zárul le, milyen eredményekkel zárult és mit lehet róla tudni, miért fontos ez a program a magyar oktatás és képzés világában. Az Erasmus+ az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja, ez 2014-ben indult; ez az uniós tervezési ciklusokkal és programciklusokkal együtt fut, és azzal a céllal hozták létre a tagállamok, hogy támogassa a tagállamoknak az oktatás, az ifjúság, a humánszféra fejlesztése iránti cselekvési programjait, azt kiegészítse, egy pluszt, egy európai többletet adjon ehhez hozzá. Korábban létező, meglehetősen elaprózott kisebb programokat vontak egybe 2014-ben és egy nagy oktatás, képzési, ifjúsági program indult el ekkor. Ha röviden kellene megfogalmazni, akkor azt tudnám mondani, hogy a program célja a nemzetközi tapasztalatcsere támogatása az érintett ágazatokban, tehát ahogy említettem is, oktatás, képzés, ifjúság és sport területén, az egyéni tapasztalatszerzés támogatásával, illetve intézményi hálózatok, intézményi együttműködések létrehozásával és támogatásával. Az Erasmus mint márkanév egyébként 1987 óta működik, ezt talán sokan tudják, hogy akkor egy felsőoktatási programként, ösztöndíj programként indult el, de ma már az Erasmus+ ennél sokkal többet jelent: egy átfogó humán erőforrás fejlesztési, intézményfejlesztési programról beszélünk. A program ugyan még nem ért véget, hiszen az idén támogatást nyert projektek 2023-ig még futnak és zajlanak, de a részvételi adatok és célcsoportoktól érkező visszajelzések alapján látszik, hogy ez egy nagyon eredményes és sikeres program. Nem csak Európában, de hazai szinten is, hiszen látjuk azt, hogy azok a szakpolitikai célkitűzések, amiket a magyar ágazatok, a magyar oktatásfejlesztés kitűzött maga elé, azok megfelelő támogatásra találnak az Erasmus+ programban. A dián látják jobb oldalt az idézetet: ezt Charles Michel, akkor még belga miniszterelnökként írta az akkori európai vezetőknek 2017-ben. Nagyon jól kifejezi azt, hogy mennyire fontos Európában ez a brand, ez a márkanév, és hogy mennyivel többet jelent ez, mint egy oktatásfejlesztési program: egy kicsit Európa szép arca, ha úgy tetszik, Európa népszerű programja, az európaiság, az európai értékek kifejezője is.

Vessünk néhány pillantást arra, hogy ha már ilyen számvetés előtt állunk, a program lezárultával, hogy milyen eredményeket hozott a különböző oktatási, képzési szektorokban. Amint már említettem, a program nem egyszerűen egy pályázati program, hanem a tagállamok által támogatott és a tagállamok által megvalósított szakpolitikák mentén kijelölt közös célkitűzések és cselekvési utak támogatására szolgáló program. Tehát nem egyszerűen pályázni lehet intézményeknek különféle egyedi tevékenységek megvalósítására, hanem mindig olyan célok, olyan tevékenységek valósulnak meg benne, amelyek az oktatási miniszterek, ágazati szakminiszterek által közösen, európai szinten kijelölt célok irányába hatnak. Azt tudni kell, hogy az oktatás-képzés, illetve az ifjúság terén nincsenek EU-s kompetenciák, tehát ezek az ágazatok a tagállamok irányítása alatt működnek, de az együttműködés európai szinten nagyon intenzív, és az oktatási, az uniós cselekvések az oktatás terén is kiegészítik és erősítik a tagállami politikákat és intézkedéseket. Néhány adatot látnak ezzel kapcsolatban a dián, melyeket nem szeretnék tételesen felsorolni. Talán csak egyet emelnék ki: a köznevelés terén a mobilitásban részt vett tanárok 91 százaléka nyilatkozott úgy, hogy új ötletet emelt be a munkájába – természetesen ezt nagyon nagy mértékben a digitális eszközök használatára, a digitális pedagógia meghonosítására is vonatkozik.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról, hogy a jelenlegi helyzetben, a járványhelyzetben mi történik a programmal, hiszen sokan kérdezik tőlünk, hogy vajon leállt-e a program. Egy olyan program, ami alapvetően mobilitásról, külföldi utazásokról és tapasztalatszerzésről szól, hogyan tud tovább menni jelen körülmények között? Tavasszal azt láttuk, hogy a programban zajló mobilitási, kiutazási tevékenységek többségét felfüggesztették, megszakították, és a tervezett mobilitások jó része nem indulhatott el. Ugyanakkor a programgazda Európai Bizottság nagyon gyorsan reagált erre a helyzetre és rugalmas intézkedéseket vezetett be, amelyek segítették a nehéz helyzetbe került pályázókat: kiterjedt lehetőség nyílt arra, hogy az úgynevezett vis maior klauzula alkalmazásával a költségek elszámolhatók legyenek, olyan esetben is, amelyek esetében eredetileg erre nem lett volna lehetőség, illetve nagyon nagy mértékben nyílt lehetőség a tevékenységek halasztására, a projektek futamidejének a meghosszabbítására. Új pályázati kiírásokkal is előrukkolt az Európai Bizottság, éppen a héten, a múlt héten volt az a pályázati benyújtási határidő, aminek keretében stratégiai partnerségi pályázatokat lehetett benyújtani, az oktatási digitalizáció terén, ezeknek az eredményeire a jövő év elején lehet számítani. Végeztünk egy felmérést is a mobilitási tevékenységekről a járványhelyzet alatt. Itt az látszik, ennek a legfontosabb tanulsága talán az, hogy a résztvevők nagy része el tudja ugyan képzelni azt, hogy a jelenlegi helyzetben is valamilyen otthoni digitális, virtuális mobilitással kombinált tevékenységben vegyen részt, de a többség egyértelműen azt mondja, hogy várja azt, hogy a helyzet megváltozzon és a fizikai mobilitás a hagyományos formában a jövőben sor tudjon kerülni. Erre a program lehetőséget ad és a jelenlegi futó projektek meg tudják hosszabbítani a tevékenységeiket, és ennek a szünetnek az időszakára, amelyre kényszerültünk a vírushelyzet miatt, erre is lehetőség van, tehát nem kell megszakítani, nem kell visszafizetni a támogatásokat.

Néhány szót hadd mondjak itt a prezentáció második részében a program jövőjéről, hiszen ez az egész konferencia egy picit a jövőről szól: a programnak is lesz jövője, méghozzá 2021-től, a programozási ciklus következő időszakában, egy új hétéves program indul. Erről azt tudom elmondani, hogy nagyon sok változást, érdemi változást nem fog hozni, hiszen azt látjuk, hogy a célcsoportok megszokták és megszerették ezeket a pályázati lehetőségeket, az iskolák, egyetemek várják, számítanak rá, hogy részt tudnak venni az Erasmusban. Azok a fő pillérei a programnak, amelyeket mindannyian megszoktunk, hogy lehet egyéni tanulmányi célú mobilitásra utazni, lehet intézményi partnerséget, hálózatokat, fejlesztéseket megvalósítani, illetve a szakpolitikai, az Európai Uniós szakpolitikai reformok keretében is különböző tevékenységeket végezni, ezek a fő pillérek nem fognak megváltozni.

Ami újdonságot hoz a program, azt néhány mondatban összefoglalnám:

• inkluzív,
• digitális és
• zöld

lesz a program. Inkluzív abban az értelemben is, hogy mindenkinek kínál majd pályázati lehetőségeket: kezdőknek és haladóknak egyaránt, mindenki megtalálja a saját tapasztalatainak, a saját kompetenciájának, szakértelmének és anyagi felkészültségének megfelelő lehetőségeket a programban. A felkészülés a jövőre a digitalizáció és a zöld, a környezetbarát megoldások előtérbe helyezésén keresztül fog elsősorban megvalósulni. Természetesen lesznek új tevékenységek is és a források is bővülni fognak. Mivel a hétéves keret európai uniós szinten még nem ismert, ezért nem tudjuk, hogy pontosan mekkora mértékben, milyen forrásokkal fog majd bővülni, illetve megindulni a következő hétéves program. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a mobilitást szervező intézményeknek egy új lehetőséget, egy akkreditációs pályázati lehetőséget tartalmaz majd a program. Ez arról fog szólni, hogy azok az iskolák, szakképző intézmények, egyéb oktatásszervező intézmények, amelyek rendszeresen valósítanak meg mobilitást, tehát rendszeresen küldenek oktatókat, tanulókat, szakembereket külföldre, ők egyfajta könnyített pályázat keretében, könnyített forrásszerzés keretében tudnak majd majdhogynem automatizált módon támogatáshoz jutni, amennyiben ezt az akkreditációt megszerzik.

Néhány mondatban részletesebben is szólnék az új programnak ezekről az elemeiről. Azt már említettem, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az Európai Bizottság és a nemzeti irodák arra, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező és új pályázó szervezetek még könnyebben tudjanak részesei lenni a programnak. Ezt célzott támogatásokkal tudják elérni, illetve akár olyan mobilitási tevékenységekkel, amelyeknek a minimális időtartama rövidebb, mint amit eddig megszoktunk, hogy ezáltal is egy adminisztratív korlátot le tudjuk bontani azok előtt, akik nehezebben tudtak részt venni a programban. A támogatások a kis léptékű egyszerű tevékenységektől akár a fejlesztő projektekig terjednek, ahogy említettem tényleg mindenki meg tudja találni majd a saját tapasztalatának és kapacitásainak megfelelő lehetőségeket. A köznevelés területén hadd említsem meg, hogy új kapukat nyit majd meg a tanulói mobilitás: jelenleg is van lehetőség arra, hogy iskolai együttműködések keretében tanulók utazzanak, tapasztalatot szerezzenek, de lesz majd a következő programban egy olyan akció, egy olyan pályázati lehetőség, ami kifejezetten arról fog szólni, hogy tanulók egyéni és csoportos mobilitását támogassa.

A digitalizációról beszélünk hangsúlyosan ezen a rendezvényen, ezen a konferencián, hadd osszak meg tehát néhány információt, példát arról, hogy a programnak mi a digitális arca, mi a digitális jellege.

Egyrészt azt már láttuk az elmúlt hónapokban, hogy nagyon gyorsan tudott a program reagálni a járványügyi helyzetben arra, hogy a fizikai mobilitásnak a korlátai hirtelen megjelentek. Így a program tudja támogatni azt, hogy a tanulmányokat, szakmai gyakorlatot is – természetesen bizonyos korlátozott mértékig – digitális, virtuális eszközökkel lehet elvégezni, a következő programban ezeknek a vegyes típusú mobilitásoknak a széles körű alkalmazására lesz majd lehetőség, ami azt jelenti, hogy részben fizikai, részben pedig virtuális, digitális formában lehet majd ezekben a programokban részt venni. Magában a pályáztatásban is előtérbe kerülnek a digitális megoldások, ami azt jelenti, hogy egy pályázatot benyújtani és támogatáshoz jutni teljesen papírmentesen lehet majd, lényegében csak a támogatási szerződés az, ami hagyományos formában marad meg, de a teljes folyamatot, a projekt végigkövetését, a beszámolók, információk benyújtását, a támogatóval való kapcsolattartást végig digitális eszközök használatával lehet majd elvégezni. Fontos, hogy itt is az EU digitális stratégiájában foglalt új technikák jelennek majd meg, tehát mindig az európai szakpolitikákat követi, arra reflektál a program.

Projekt példákat nagyon sokat lehet említeni, már akár a jelenlegi programszakaszból is, a korábbi évekből is. Természetesen a program keretében is nagyon nagy hangsúlyt kap az, hogy a hazai pedagógia, a hazai iskolák tapasztalatot tudjanak szerezni arról, hogy okoseszközöket hogyan használnak máshogy a tanteremben, hogyan lehet akár digitális játékok által tanulni, hogyan lehet a tanulásszervezésben a digitalizációt felhasználni, nem csak mint eszközt, hanem mint pedagógiát, mint módszertani szervezőkeretet.

Végül néhány szót hadd mondjak arról, hogy ez nem csak digitális és inkluzív, de zöld program is, ami azt jelenti, hogy azokra a kihívásokra reagálva, amelyek az Európai Unió előtt állnak, a programnak is reagálni kell. Ezért előtérbe fognak kerülni a zöld megoldások, egyrészt magukban a projektekben, tehát bátorítani fogjuk, ösztönözni fogjuk, hogy papírmentes, zöld megoldásokban gondolkodjanak a pályázók, illetve a mobilitásban létrejön majd a zöld utazási támogatás, ami arról szól, hogy a környezetbarát közlekedési módot választóknak plusz támogatás, többletforrás lesz igényelhető a kiutazások megszervezéséhez. Ezeknek a részleteiről majd később fogunk többet megtudni.

Azt hadd mondjam el, hogy az új programszakasz előkészítése részben a vírushelyzet, részben pedig az európai szakpolitikai térben zajló a jogszabály-előkészítések kapcsán zajló tárgyalások függvénye, tehát az új program részleteinek kidolgozása egy picit várat magára, hiszen el vagyunk késve a jogszabály, illetve az új hét éves pénzügyi keret elfogadásával.

Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy – picit keretes módon, ismét a belga politikus idézetére visszatérve – a legfontosabb cél az, hogy az Erasmus+ jövője olyan legyen, hogy a kínált lehetőségekben részesülni ne kiváltság legyen; ez ne egy elitet támogató program legyen, hanem valóban váljon a mindennapok részévé. Ehhez igyekezett hozzáigazítani a támogatási lehetőségeket az Európai Bizottság, és ennek érdekében teszünk meg mindent nemzeti irodaként, hogy ezt a magyar oktatás és képzés valóságában is minden szereplő érezze, és minden szereplő ezzel azonosulni tudjon. Köszönöm szépen a figyelmet.