Veres Jánosné

A pandémiás időszak alatti digitális munkarend megvalósítása

a Nyírbátori Kerekerdő Óvodában, tapasztalatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye óvodáiban

Veres Jánosné vagyok, a Nyírbátori Kerekerdő Óvoda intézményvezetője, mesterpedagógus, vezető szaktanácsadó és a Nyírbátori Óvodaszövetség elnöke. Azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy a pandémiás időszak alatti digitális munkarend megvalósításával kapcsolatosan előadást tartsak. Örömmel fogadtam el a felkérést. Köszönöm.

A Nyírbátori Kerek Erdő Óvoda

Nyírbátor Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található, egy történelmi, kulturális ékszerdoboz. A Kerekerdő Óvoda az önkormányzat legnagyobb intézménye.

A székhely óvodához két tagóvoda tartozik, 52 dolgozó 375 férőhellyel, 15 osztatlan csoportban látja el a gyermekek nevelését. Óvodáinkba jelenleg 336 gyermek jár, ebből 16 fő hátrányos helyzetű, 109 fő halmozottan hátrányos helyzetű, és 6 fő sajátos nevelési igényű.

Örömmel mondhatom, hogy a tárgyi feltételeink maximálisan biztosítottak. A tisztálkodási felszerelésektől a vizuális eszközökön át, az óvónők által igényelt játék és fejlesztőeszközök mind beszerzésre kerülnek, minden biztosított az óvodáinkban. Nagyértékű fejlesztő eszközcsaládokkal is rendelkezünk, mint a Mozgáskotta, Okoskocka, az infokommunikációs eszközök valamennyi tárházát megtalálhatjuk. Csoportonként egy laptop, a DIOO digitális óvodai oktató játék, amelyik a gyerekeket nyolc képességterületen fejleszti. A saját felületükre egyéni tokennel lépnek be, és ott oldják meg a feladataikat, amit hetente és havonta a rendszer automatikusan értékel, és elküldi az eredményt a szülőknek és az óvodapedagógusoknak. A városban és minden óvodánkban szélessávú internet lefedettség van, az önkormányzattól a rászorulók az internet használathoz támogatást kapnak.

A székhely óvoda a XXI. század óvodája, 350 négyzetméter nagyságú fából készült fedett terasszal, sószoba homokozóval, az udvarunk gyepszőnyeggel borított, műfüves futballpálya található, ivókutak biztosítják a gyermekeknek az ivóvíz szükségletét napközben, és nagyon sok játékeszköz található. A hét csoportban 158 gyermek nevelését végezzük, három fő közülük hátrányos helyzetű, öt gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, és két fő sajátos nevelési igényű. Helyi pedagógiai programunk sajátossága a hagyományőrzés és a környezettudatos nevelés. Az idén második alkalommal pályáztunk és nyertük el az Oktatási Hivatal Bázisintézményi címet, „Zöld Óvoda” címet is megnyertük, most a második „Zöld” Óvoda pályázatunk van bent, viselhetjük az Örökös Boldog Óvoda címet.

A szegregátumban két tagóvoda található. Az egyik a Százszorszép tagóvoda, ahol négy csoportban 84 gyermek nevelését biztosítjuk. Kilenc gyermek hátrányos helyzetű, 59 halmozottan hátrányos helyzetű és két fő sajátos nevelési igényű. A helyi pedagógiai program sajátossága a környezettudatos nevelés. Az EFOP-3.1.3 pályázatban Módszertani Központ volt, az idén első alkalommal elnyerte az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet. Mindkét szerepkörben jó gyakorlatok bemutatására került sor a HHH gyermekekkel. Rövidtávú céljaink között szerepel egy szuper sportudvar kialakítása.

A szegregátumban található a Nyitnikék tagóvoda is, ahol szintén négy csoportban jelenleg 94 gyermek nevelését biztosítjuk. Négy fő hátrányos helyzetű, 45 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, egy fő sajátos nevelési igényű. A helyi pedagógiai program sajátossága a hátrány kompenzáció. Az EFOP-3.1.3. pályázatban Esélyteremtő óvoda voltunk és vagyunk, az idén elnyertük a „Kincses” Kultúróvoda címet. Itt a „roma” kultúrával, valamint a kortárs művészettel ismerkednek a gyermekek, amit lehet, beépítik a nevelő munkába. „Boldogóvodaként” nagy hangsúlyt fektetünk a gyermek érzelmi nevelésére. A tagóvoda belső felújítására várunk pályázati lehetőséget, vagy önkormányzati támogatást.

Minden óvodában vegyes életkorú csoportokban dolgozunk, megvalósul a folyamatos életszervezés, az elmélyült kötetlen szabad játék. Nagyon sok saját készítésű játékeszközünk van. Nagy hangsúlyt fektetünk a játékba integrált ismeretátadásra, és a készségfejlesztésre. Valamennyi tevékenységet természetes környezetben tapasztalatszerzés és cselekedtetés útján ismertetünk meg. Kiemelt feladatunk

• az anyanyelvi nevelés;
• az érzelmi és szociális fejlődés segítése;
• az egészséges életmódra nevelés – zöldség/gyümölcsnap;
• a család és az óvoda kapcsolata – különböző rendezvényeket szervezünk, pl. nyílt napok, ünnepek, családi nap;
• a tehetséggondozás, valamint a felzárkóztatás. Tehetségműhelyeink: a néptánc, mazsorett, Bozsik program, Tűzmanók, Sakkjátszótér, kézműves tevékenységek, és a gyermek jóga. Jelenleg a vírushelyzet miatt szüneteltetjük;
• digitális kompetenciák megalapozása (DIOO) digitális óvodai oktató játékkal.

Intézményünkben helyi és városi szintű munkaközösségek működnek, ahol egymás munkájába betekintést nyerünk. Az adott év kiemelt témájában az ismereteinket felelevenítjük, elmélyítjük, elméleti és gyakorlati bemutatók formájában. Nevelőtestületünk elkötelezett a folyamatos tanulás mellett, továbbképzéseken vesz részt. Az ECDL és az internet tanfolyamot emelném ki, több dolgozónk rendelkezik ezekkel az ismeretekkel, amit a pandémiás helyzetben hasznosítottak. Megtörtént a vezetői és intézményi tanfelügyeletünk.

A főiskola gyakorlati képzési helyszíne vagyunk, a harmadéves óvodapedagógus jelöltek óvodáinkban töltik a gyakorlati idejüket, és nálunk szerzik meg a gyakorlati államvizsgát. Dolgozóink képzettek, elkötelezettek, jelenleg a nevelőtestületben egy mesterpedagógus, kilenc pedagógus II. fokozatot szerzett, nyolc fő szakvizsgázott, három fő gyakornok.

Mint korábban említettem, szélessávú internet hozzáférésünk van, második éve OVPED elektronikus naplóban dolgozunk, amely nagyban megkönnyíti az óvodapedagógusok munkáját. Komoly számítógépparkkal rendelkezünk, laptop található minden egyes csoportban az óvodapedagógusi munka segítésére.

A digitális munkarend tapasztalatairól

A továbbiakban a pandémiás időszak alatti digitális munkarend megvalósításáról lesz szó. Gondolom – mint az országban mindenhol – a fenntartóval folyamatosan egyeztettek az intézményvezetők, ezt tettük mi is, az intézményvezetői tanáccsal mindig megbeszéltük az új információkat. Az intézményvezetői tanács tagjai a helyetteseim és a tagóvoda vezetők.

Márciusban Intézkedési tervet dolgoztunk ki, a megváltozott munkarendről, és a távmunkavégzésről. A dolgozókkal ismertettük a kialakult helyzettel kapcsolatos tudnivalókat, hiszen őket nagymértékben érinti, munkájukat befolyásolja az új helyzet. Elkészítettük a munkaidő-beosztásokat, itt külön kell vennem a dajkák és az óvodapedagógusok munkáját. A szabadságokat részarányosan kiadtuk, a nyárra tervezett karbantartási, felújítási munkálatokat előre hoztuk erre az időszakra. Örömmel mondhatom, hogy minden egyes óvodában megtörtént az épületek, a csoportszobák, a helyiségek festése, így a dajkáknak is tudtam megfelelő munkát adni, a fertőtlenítésen kívül.

Átgondoltuk, kik az idősebb korosztály, kik a krónikus betegek, és azok a dolgozók, akik nagyon félnek a vírustól. Számukra lehetőséget biztosítottunk az online munkavégzésre. A többi kolleganőt pedig csoportba osztottuk be, hiszen valamennyi óvodánk folyamatosan nyitva volt, mivel a szülők nagy része dolgozik, így biztosítani kellett számukra a gyerekek elhelyezését.

10 fő felett csoportot bontottunk, hogy biztosítsuk az egészséges és biztonságos körülményeket. A gyermekeket a bejárati ajtóban vettük át, illetve adtuk át a szülőnek, ezzel is védve dolgozóink egészségét. Idegen az épületbe nem léphet be. Az óvodai nevelést csak egészséges gyermek veheti igénybe, és a dolgozók is csak egészséges állapotban dolgozhatnak. Kiemelten figyelünk a fertőtlenítésre, kézmosásra, a higiénia szabályok fokozott betartására. A dajkák napi szinten lemosták a használatban lévő eszközöket, játékokat, a textil, a plüss, a fa építő játékokat egyhetes karanténba tettük, és a következő héten cserélődtek. Figyeltünk az ágyak lerakásánál a távolságra, a naposi munkát mellőztük, hogy ne fogdossák össze a gyerekek egymás evőeszközét. A törölközőket is távol raktuk egymástól, hogy ne érintkezzenek, most viszont mivel teljes a létszámunk, papírtörölközőt használunk. Rendszeresen szellőztettünk, a gyermekek az időjárástól függően minél több időt töltöttek az udvaron. Antibakteriális szappannal mosunk kezet mindenütt. A dolgozók részére gumikesztyű biztosítottam. A szülőket folyamatosan tájékoztattuk, az aktuális változásokról.

A beíratás is erre az időszakra esett, nagyon megnehezítette a helyzetünket és a szülők helyzetét is, hisz szerették volna megnézni a leendő csoportszobát, az udvart, az épületet, de fájó szívvel azt kellett mondani, hogy most nem jöhetnek be az épületbe, majd ha feloldják a vészhelyzetet, a vírus enyhül, akkor lehetőség lesz rá. Központilag beírtuk a gyerekeket. Az Oktatási Hivataltól megkapott adatbázist használtuk fel a beíratásra.

Az Intézkedési terv óvodapedagógusokra vonatkozó fejezetével folytatnám.

2020. 03. 16-ától 2020. 03. 20-áig egy házi informatikai képzést szerveztünk, hiszen a nevelőtestület nem minden tagja rendelkezik megfelelő online ismeretekkel. Átadtuk az ismereteket, jó gyakorlatokat egymásnak, megosztottuk tudásunkat. A jártasabb kolleganők segítettek a kevésbé jártas kolleganőknek, beavatták őket az internethasználat rejtelmeibe, mit hol találnak meg, hogyan kell rákeresni, hogyan kell letölteni, menteni, kivágni, tovább küldeni stb. Ez azért nem volt egyszerű feladat. Ezt követően óvónői Messenger csoportot hoztunk létre, és videóhívásokat kezdeményeztűnk, kipróbálva, hogyan fog majd zajlani élőben a szülőkkel történő videóhívás, hisz nem akartunk szégyenben maradni a szülők előtt. Ez természetes is. Tehát ezeket gyakorolták, és ekkor derült ki, hogy egyszerre a Messenger csoportban az óvónővel együtt 8 gyerek tud jelen lenni, 8 gyerekkel tud foglalkozni. Megbeszéltük, hogy 20 perces váltással – ez az idő intervallum a gyerekek számára is kedvező – váltakoztak a csoportok, a résztvevő gyerekek a videó hívásokban. Így tudtunk mindenkivel kapcsolatot létesíteni. Az óvodákban a kolleganők mikrocsoportokban kidolgozták a közös tematikus tervet, amit használtak a pandémia ideje alatt.

Ezt követően zárt Messenger csoportokat hoztak létre az óvodai csoportokban is, minden szülőt felvettek a csoportba, tájékoztatták őket a Messenger csoportról, és a hívásokról, az itt folyó munkáról. Mindenképpen segíteni akartunk nekik, a gyerekeket otthoni fejlesztésében, a szabadidő hasznos eltöltésében. Ötletekkel, tanácsokkal láttuk el Őket, ami feltétlen fontos volt ahhoz, hogy fenntartsuk a megváltozott helyzetben is a minőségi kapcsolatot, és ne maradjanak le a gyerekek a megszokott óvodai tevékenységekről.

Megbeszéltük azt is, hogy ha első próbálkozásra nem férnek be az első nyolcas csoportba, nyugtassák meg a gyermeket, hogy a következő csoportba már be fognak tudni jelentkezni. Nyilván próbálgatták, és a puding próbája az evés, és nagyon jól sikerült a végére.

Az óvodapedagógusok heti ütemtervet valósítottak meg online, és az óvodában is. Ugyanis azokat a gyerek, akiket a szülők nem tudtak elhelyezni, igénybe vették az óvodai nevelést. Az óvodában is aszerint a hetirend szerint dolgoztunk, mint az online kapcsolatban. A szülőket tájékoztattuk, hogy nemcsak gyermek megőrzésről van szó, hanem fotókkal, videó anyagokkal leptük meg őket, hogy megfigyelhessék gyermeküket az óvodai élet tevékenységeiben a megváltozott helyzetben is. Hiszen az épületbe nem léphettek be.

Az online munka rendje végül is úgy alakult, hogy 9–11 óráig, 20 percenkénti videóhívásban a délelőttös óvónő foglalkozott a gyerekekkel. A hét adott napjának tevékenységét dolgozták fel. Ugyanúgy kell elképzelni, mint egy óvodai délelőttben, meg volt adva előre az adott téma, és annak megfelelően tartotta a tevékenységet.

Déltől egy óráig mesemondás következett, folyamatosan hallgathatták a gyerekek, amint az óvónéni élőben mesélt. Amikor véget ért a mese, várt egy pár percet, és újra kezdte, főleg amikor látta, hogy újabb gyerekek jelentkeztek be a Messenger csoportba. Ha nem volt újabb igény, akkor volt olyan gyerek, aki továbbra is maradt, és még egyszer, vagy háromszor is meghallgatta az óvónéni meséjét.

Három órától öt óráig a délutános óvónéni jelentkezett be és negyedóránként, 20 percenként kezdeményezett videóhívást, annak megfelelően hogyan volt rá igény. Itt a délelőtti tevékenység ismétlése történt. Énekeltek, verseltek, kézműveskedtek, szobában, minimális eszközzel megvalósítható mozgásos játékokat játszottak, találós kérdéseket, nyelvtörőket gyakoroltak.

A szülők élőben megfigyelhették az óvónőt. Hogyan beszélt, foglalkozott a gyermekkel, mennyire figyelt mindenkire, mivel tudta megvigasztalni, megnyugtatni azt a gyereket, aki esetleg egy kicsit el volt szomorodva. Ugyanakkor mi is meg tudtuk figyelni a szülő–gyermek kapcsolatát, helyzetét a családban, a családi környezetet is láttuk, akarva-akaratlanul, hogy szól az anyuka, vagy apuka, hogy segíti, vagy hogyan reagálja le a gyermekkel kapcsolatos tevékenységeket.

A szülőket előző héten tájékoztatták a kolleganők a következő heti tevékenységekről, a szükséges eszközökről. Mindennap elküldték a másnapra szóló tervet, hogy a szülő a sok elfoglaltsága mellett ne felejtse el az aktuális teendőt, amivel segíthet. Például nézzék meg a kisfilmet, amiről másnap beszélni fognak. A többség lelkesen segítette a munkát. A témához kapcsolódóan internetes kisfilmeket, linkeket, képeket, saját videót, munkalapot, online feladatlapot, képkirakókat, fejlesztő játékokat töltöttünk fel, különböző alkalmazások hivatkozásait küldtük el.

A hátrányos helyzetű családok részére a város egységcsomagot biztosított, amely írószerekből állt: színes ceruza, rajzlap, színes papír, vízfesték, zsírkréta, gyurma, feladatlapok. Ennek az eljuttatását több módon oldottuk meg: vagy a szülő becsengetett az óvodába és elvitte, vagy az ebédosztásnál letettük névre szólóan és elvitték a szülők. Ezzel segítettük az otthoni tevékenykedést, hiszen a többségnek nem nagyon van otthon írószere.

A tagóvodákban az online munka nem tudott olyan szinten megvalósulni, mint a székhelyóvodában, hiszen ott a gyerekek 60–70%-a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Az online munkát nagyon nehezítette, hogy korlátozottan állt rendelkezésükre az internethozzáférés, az IKT eszköz. A többség telefonról jelentkezett be. Azt is több felnőtt használta, az iskolás gyermeknek is kellett adott esetben. Ezért a kolleganők az élő bejelentkezések mellett, több saját készítésű videót töltöttek fel, hogy a gyermek találkozzon az óvónővel, a hangjával. Amikor lehetőség volt rá, a szülők lejátszották, közösen meghallgatták és még feladatlapot is küldtek vissza. Ez a forma volt a népszerűbb, kevesebben éltek az élő bejelentkezés lehetőségével.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése is megvalósult. Akik óvodába jártak, ahhoz bejött a fejlesztőpedagógus, akik pedig nem vették igénybe az óvodai nevelést, azokat Messenger csoportban, telefonon segítette a fejlesztésben, természetesen a szülők bevonásával. Feladatlapot juttatott el számukra.

A visszaküldött munkák, képek, videók folyamatosan értékelve lettek, személyre szólóan jeleztek vissza a kolleganők smileyval, giffel, matricával. Minden gyermek nagyon örült neki, szinte versenyeztek, hogy minél több feladatot küldjön vissza, vagy éppen egy fotót hogy mit tevékenykedik otthon. Rengeteg élményről számoltak be, küldtek fényképet.

Okostelefonon megoldható feladatokat is küldtünk, melyeket a pinterest online felületről, és a wordwall.net oldalról válogattunk: például képválasztó, párosító, logikai fejlesztőjátékok. A telefon alkalmazásával a DIOO gép működéséhez hasonlóan, az érintő képernyőn tudták a feladatot megoldani. A módosítás művelettel lehetett vonalvastagságot és színt választani, és ráadásul még az időt is mérte a telefon a játék vagy feladatmegoldás során. Így az eredmények könnyen összehasonlíthatóvá váltak. A szülő a képernyőfotóval lefotózta és elküldte a Messenger csoportba ezeket a feladatlapokat. Volt még egy nagyon jó applikáció a jigsawplanet.com oldalon, ahol különböző nehézségű képkirakót játszhattak a gyerekek. A sikeres megoldást, itt is képernyő fotóval igazolták.

Kísérleteket is végeztek az óvónőkkel közösen, különböző témákban: például úszás, lebegés, hullámzás, keveredés. A táncoló csepp volt a legnépszerűbb, ahol színes cseppek képződtek, majd vándoroltak a kémiai kölcsönhatás eredményeként.

Az online munkavégzés során sikerült valamennyi pedagógus kompetenciát megvalósítani. Néhány indikátort kiemelnék:

• A meglévő ismeretekre építve új információforrásokat találtak, új módszereket, eszközöket alkalmaztak a kollégák.
• A módszerek, eszközök, munkaformák tervezésekor alkalmazkodtak a családok lehetőségeihez.
• A megvalósítás során rugalmasan változtattak az elképzeléseken. Komplexen, differenciáltan terveztek. Megvalósult az egyénre és feladatra szabott értékelés, a közösségi nevelés. Például a születés és névnaposokat közös énekléssel felköszöntötték, a betegeknek rajzokat készítettek.
• A minta értékű kommunikációt a gyermekkel, szülővel már korábban említettem.

Értékátadásra adott lehetőséget a kiválasztott dal, mese, vers, zene anyaga. Látta a család az óvónő személyiségét, hogyan fordul a gyermekéhez, hogyan segíti a munkában, hogyan beszél, hogyan kommunikál vele, és ez mindenképpen példaértékű, pozitívan hatott a szülő-gyermek kapcsolatra.

Az online óvodai nevelés lehetőségét volt aki igényelte, és volt aki nem. Néhány általános ok: Például: nem igényelte, mivel

• folyamatosan járt a gyermek óvodába;
• nem állt rendelkezésre eszköz, internet;
• az iskolás testvérnek kellett az eszköz, vagy éppen a home officeban dolgozó anyukának vagy apukának.

Az eltérő napirend nemcsak a halmozottan hátrányos helyzetű családoknál fordult elő. Például késői felkelés stb. Akik igényelték a lehetőséget

• általában segítségként fogadták;
• többen „énidőnek” élték meg, mert addig tudtak mással foglalkozni, míg a gyermek az óvónővel dolgozott;
• volt szülő, aki aktívan, tevékenyen, örömmel részt vett a videóhívásos tevékenységekben.

Az óvodapedagógusok gyakorlati tapasztalatait összegeztük a nevelési év végén. Ez alapján általában összefüggést, egyenes arányosságot mutatott, hogy a gyermek milyen gyakran kapcsolódott be az online bejelentkezésbe, és hogy küldött e vissza elkészült munkát vagy feladatlapot. Volt, aki nem, vagy ritkán kapcsolódott be, de naponta küldött vissza munkát, feladatlapot, fotókat, videó anyagokat, ahogyan énekelt, verselt. Ennek nemcsak az eltérő napirend, a szülők munkahelyi elfoglaltsága volt az oka, hanem volt olyan család, aki nem engedett betekintést személyes életterébe, intim szférájába.

Eltérés tapasztalható a hátrányos helyzetű, és a normál szociokulturális helyzetű családok aktivitása között is, de erről már beszéltem.

Ha nehezen is, de minden tevékenységi formát meg tudtunk valósítani online módban, természetesen nem olyan intenzitással vagy hatékonysággal, mint ahogy azt a mindennapi életben, az óvodában meg tudjuk valósítani.

Siker és nehézség

Összegeztük mi volt sikeres az online munkavégzésben:

• Meg tudtuk valósítani! Hurrá! Amennyire féltünk, annyira belejöttünk idővel a feladatvégzésbe.
• Lehetőséget adott, hogy a munkát folytassuk biztonságos körülmények között.
• Erősödött a kapcsolat a családokkal, élő maradt a kapcsolat a gyermekekkel, hisz találkozott az óvónővel. Sok szülő elmondása szerint alig várták a bejelentkezési időt, már ott ültek a monitor előtt és várták, hogy az óvónéni bejelentkezzen.
• Kreatív megoldások születtek, a családok is adtak ötleteket.
• A linkgyűjteményt, videótárat, a gyermekhez kapcsolódó új tapasztalatokat, a sikeres jó gyakorlatokat felhasználhatjuk majd a való világban, hasznosítható a mindennapi munka során.
• A szülők átfogó képet kaptak az óvodai nevelő munkáról, megerősítettük őket szülői szerepükben.

Akadtak nehézségeink:

• Váratlanul ért bennünket ez az online feladat.
• Nagyon éreztük a személyes kontaktus hiányát, nem tudtuk megölelni, magunkhoz szorítani a gyermekeket, nem tudtunk igazán a szemükbe nézni, mosolyogni, kevés volt az a videóhívásos időszak. Nem pótolt egy napot, amikor együtt vagyunk a gyermekeinkkel.
• Az IKT kompetencia új oldalait kellett megismerni, és használni.
• Zavaró volt a háttérben a mindennapi élet. Beleláttunk a családok életébe. Lehet a videóhíváskor még reggeliztek, pizsamában volt a gyermek, vagy éppen ebédeltek a mesénél, de a gyermek már ott állt, mert ő a mesét akarta hallani.
• Az eszközök, az internet korlátozottan és nem egységesen álltak rendelkezésre.
• Egy időben nyolc személy tudott bejelentkezni. Azóta már sokkal okosabbak lettünk, mert a pandémia alatti sok konferencia során, sok új online megoldást ismertünk meg, ahol sokkal több gyermek elférne, bár lehet, hogy akkor nehezebb lenne kezelni.
• Az óvodába járó gyermekek is hasonló energiát igényeltek, velük egész nap teljesen élőben kellett foglalkozni és nekik is biztosítani kellett a feltételeket.
• Nehezebb volt a motiváció, az érdeklődés fenntartása és az egyéni fejlesztés is a videón keresztül, hiszen rengeteg elterelő inger volt a háttérben.

Az online munka hatása a nevelőtestületre:

• hatékony tudás megosztás,
• fokozott együttműködőkészség, összetartó kollektíva;
• infokommunikációs kompetenciák fejlődtek;
• megújult a módszertani kultúránk;
• megismertük egymás erősségeit, és saját magunknak is elraktároztuk;
• az óvónői Messenger csoporttal egy új, hatékony kommunikációs csatornát ismerhettünk meg, amit bármikor lehet használni.

Az Oktatási Hivatal Nyíregyházi Oktatási Pedagógiai Központja vezető szaktanácsadóként felkért, hogy az óvodai szaktanácsadók által beküldött 60 online munkát szakmailag nézzem át és értékeljem, valamint ellenőrizzem a linkek, a hivatkozások valódiságát, a tényleges meglétét. Lehet elírás és akkor már nem jön be az oldal. Ebből szeretnének a jövőben feltenni a honlapra, hogy mindenki tudjon belőle dolgozni.

Az Óvodaszövetség elnökeként nagyon sokan megkerestek ebben az időben, hogy segítsek nekik mit csinálunk, hogyan csináljuk, ők hogy tudnák megvalósítani. Tapasztalatokat cseréltünk, ötleteket adtunk egymásnak, így ráláttam, beleláttam a megyei óvodák online munkájába. Napi rendszeres bejelentkezés tudtommal Nyírbátoron kívül nem valósult meg sehol. Valamennyi óvodában viszont megvalósult a pandémia alatti protokoll, a fertőtlenítéssel és az óvodai élettel kapcsolatosan, amit korábban a Nyírbátori Kerekerdő Óvoda vonatkozásában ismertettem.

A szülőket mindenütt folyamatosan tájékoztatták. Ahol volt rá lehetőség, mert a településen és a falvakban volt internet elérhetőség, ott mindenhol zárt csoportokat hoztak létre, vagy Facebook-csoportot vagy Messenger-csoportot, esetleg e-mailen, Skypeon vagy telefonon tartották a kapcsolatot a szülőkkel és a gyermekekkel.

Vannak olyan hátrányos települések, ahol nincs internet és ott az anyagok eljuttatása sokkal körülményesebb volt. Ők postás és közmunkások segítségét kérték, papíralapon eljuttatták a feladatlapokat, feladatokat a szülőkhöz, hogy tudjanak foglalkozni a gyerekekkel.

Sok linkgyűjteményt készítettek ők is, saját készítésű videó anyagot juttattak el amin báboztak, meséltek és énekeltek a videóra, ezzel is segítették a kapcsolattartást, és az online munkát. A munkaterv szerinti rendezvényeiket több helyen online módon megtartották, online versenyekre invitálták az óvodákat, az óvónőket, és a gyerekeket. Volt ahol a „Dalolj velem” térségi dalversenyt rendezték meg, és sikeresen meg is valósult online. Ajándékokkal, emléklappal kedveskedtek a gyerekeknek. Megtartották online a „Roma kultúra napját” is, megosztották a cigány cipó, a bodag receptjét, hogy otthon is készítsék el, valamint a cigány zászlót, cigány kendőt készítettek gyümölcs nyomdával, vagy virág nyomdával a gyerekek otthon a szülőkkel közösen. A Költészet Napján versmondó versenyt hirdettek, (egyébként a nyírbátori óvodákban is) és rajzversenyt is rendeztek, ahová online kellett a munkákat elküldeni. Természetesen ezek nagyobb településen, városban valósultak meg, ahol megfelelő internet lefedettség volt.

Végezetül szeretném megköszönni minden óvodapedagógusnak, az elkötelezett, lelkiismeretes, erőn felüli munkát, amellyel segítették a gyermekek fejlődését ebben a nehéz időszakban is. Gratulálok valamennyiteknek, valamennyiünknek, hisz ezt ilyen lelkes, maximalista hozzáállással csak az óvónők tudják megcsinálni! Engedjétek meg, ha ebben egy kicsit elfogult vagyok!

Egy Reményik László idézettel szeretném zárni:

„A nehézségek azért vannak, hogy megoldjuk azokat. Minél embert próbálóbb az utunkat eltorlaszoló akadály, annál nagyobb erő kell leküzdéséhez. De ha vesszük – és miért is ne vennénk – egyre jobban erősödik önmagunkba vetett hitünk.”