Smizsánszkyné Marján Ida

A mai magyar óvodai nevelés helyzete szakmai,
módszertani és pedagógus ellátottság terén,
a köznevelés-fejlesztési stratégia rendszerében

Tisztelt Kollégák, Kedves Résztvevők!

Tisztelettel köszöntöm a szakértői konferencián az óvodai szekció résztvevőit ebben a szokatlan, újszerű online helyzetben.

Köszönöm a szervezőknek, hogy megoszthatom gondolataimat az érdeklődő szakértőkkel a mai magyar óvodai nevelés aktualitásával kapcsolatos szakmai, módszertani témában. Az előadás anyaga rendszerezve és objektíven tartalmazza a szakmai működést meghatározó jogszabályokra vonatkozó módosításokat.

Az aktualitások közül a digitális fejlesztés témakörét csak érintem, részletesen Veres Jánosné szakértő óvodavezető kolléganő ismerteti.

Az óvodai nevelés feladatait a jelenlegi járványügyi helyzetben soha eddig nem tapasztalt nehézségek között tudjuk megvalósítani, és arra a kérdésre, hogy mit hoz a jövő, a köznevelési stratégia dokumentumaiban keressük a választ.

A Köznevelés-fejlesztési stratégia 2014–2020 nagymértékben figyelembe veszi az Európai Unió és az OECD nemzetközi kutatásainak elemzéseire építkező szakmapolitikai ajánlásokat, a sikeres boldoguláshoz szükséges képzettségekre vonatkozó, valamint az oktatás és képzés egyéni és közösségi hasznait felölelő elvárásokat.

A Köznevelés-fejlesztési stratégia prioritásai és keretei alkalmasak arra, hogy a magyar köznevelés sajátos problémáira és kihívásaira, az európai szintű célkitűzésekkel egyező, szakszerű megoldási irányokat jelöljenek ki, és a fejlesztések ezekben a tervezett irányokban haladjanak tovább. Amint az a dátumokból is látható, a jelenlegi időszakban a két ciklus határán tartunk. A következő ciklusra vonatkozó terveinket a korábbiakban összegyűjtött tapasztalatainkra építjük.

A Köznevelési stratégia 2021–2030 célja olyan intézményi kultúra kialakítása, amelyben az intézmény és a benne dolgozó pedagógusok, vezetők önreflexivitása, a kívülről kapott jelzések és értékelési eredmények értelmezése segíti a folyamatos tanulást, fejlődést, problémaérzékenységet és motivációt a hatékony problémamegoldásra.

Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében készített, az ezen időszakhoz kapcsolódó feltételeknek is eleget tevő köznevelési stratégia a 2021 és 2030 közötti időszakra fekteti le a magyar köznevelési rendszer fejlesztésének magas szintű stratégiai irányait.

A kora gyermekkori nevelést és gondozást is vizsgáló OECD kutatásokból kitűnik, hogy az OECD országok jelentős ütemben haladnak előre az intézményes nevelés legfiatalabbakra való kiterjesztésében. Az OECD tagállamok pozitívan viszonyulnak a kora gyermekkori intézményes nevelés-oktatás fejlesztéséhez. Az elmúlt években a kisgyermekkori nevelés bővítése egyre nagyobb hangsúlyt kapott az OECD tagállamok oktatáspolitikájában. A kutatási eredmények szerint az óvodai nevelésben való részvétel a későbbiekben jobb iskolai teljesítményt eredményez, ezért az intézményes óvodai nevelés teljeskörű kiterjesztését az európai tagállamok az esélyteremtés egyik legfontosabb oktatáspolitikai eszközének tartják.

Az Európai Unió számára készített Köznevelési stratégia 2021–2030 átfogó célja a méltányos, korszerű, nemzeti köznevelés:

„A társadalmi kohézió erősítéséhez, a gazdasági fejlődés fenntartásához és a polgárok életminőségének folyamatos növeléséhez szükség van az oktatási rendszer minőségi fejlesztésére, versenyképességének fokozására, és a vele szemben támasztott társadalmi-gazdasági elvárásokra való felkészítésére, az átadott tudás társadalmi hasznosságára, a tehetséggondozására."

A dokumentum szerint a következő időszak fontos feladata az intézményi infrastruktúra, és a pedagógusok felkészültségének további fejlesztése is.

A Köznevelési stratégia 2021–2030 specifikus célkitűzéseket is tartalmaz, melyek közül kiemelendő:

• az óvodai nevelés további fejlesztése,
• a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése,
• az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentése,
• a digitális kompetenciák és az idegen nyelvi tudás fejlesztése,
• a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítása.

Az oktatás kiemelt célja a tehetséggondozás mellett a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi mobilitásának elősegítése, a hozott egyéni hátrányok mérséklése, vagyis a társadalmi felzárkózás lehetőségének biztosítása.

A hátrányos helyzetű, illetve különleges bánásmódot igénylő gyermekek tehetsége a köznevelés hagyományos keretei között sok esetben rejtve marad. Ez az egyik oka annak, hogy a tehetséggondozó programokban is alulreprezentáltak. A szociokulturálisan vagy más szempontból hátrányos helyzetű tehetségek, az oktatási-fejlesztési háttér hiánya miatt nem tudnak megfelelő számban megmutatkozni a speciális, nekik szánt programok ellenére sem. A köznevelési rendszer esélyteremtő, felzárkózást támogató, tehetségsegítő szerepének erősítése megjelenik a Köznevelési stratégia 2021–2030 rendszerében is. A köznevelés tartalmi szabályozói hangsúlyozzák a készség- és kompetenciafejlesztést, kiegyensúlyozzák a kötelező tudáselemek és készségek arányát.

Nézzük meg, hogy a Nemzeti köznevelési törvény hogyan rendelkezik az óvodai nevelésről. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egyértelműen tartalmazza az alábbiakat:

8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet. A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő pedagógiai ellátását, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.

(6) Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető. Ha a fenntartó engedélye alapján az óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető. Ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás nem teljes összegben illeti meg a fenntartót, a támogatás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

Napjainkban változások történnek az óvodai feladatok ellátásában, melynek oka az óvodapedagógus hiány. Az elmúlt időszakban az óvodákban – főként a hátrányos kistérségekben lévő kistelepüléseken – egyre gyakrabban jelentkezik az óvodapedagógus hiány, mert a meghirdetett óvodapedagógus álláshelyekre sok esetben egyetlen érdeklődő sem jelentkezik. Az óvodákban egyre gyakrabban megjelenő részleges óvodapedagógus hiány gátolja a gyermekek szakszerű nevelésének, és folyamatos pedagógiai ellátásának biztosítását.

A szakmai és a politikai döntéshozók hosszú éveken át tartó törekvésének eredménye, hogy főiskolai végzettségű, széleskörű általános műveltséggel rendelkező óvodapedagógus szakemberek nevelik az óvodákban a 3–7 éves korú gyermekeket.

Fokozatosan alakult ki, hogy óvodapedagógus szakirányú főiskolai végzettséggel, a teljes nevelési időben – azaz nyitástól – zárásig jól képzett óvodapedagógusok végezzék ezt a nehéz és felelősségteljes munkát, a dajkák és pedagógiai asszisztensek, mint a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak együttműködésével.

Az óvoda nevelő intézmény, a nevelés a nyitva tartás teljes időtartamában megvalósul. Az eddigiekben az óvoda nyitva tartása alatt végig kötelezően óvodapedagógusnak (illetve a fedési időben két óvodapedagógusnak) kellett jelen lennie az óvodai csoportban a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 2020. augusztus 31-ig hatályban lévő rendelkezései szerint.

A Magyar Közlöny 2020. évi 196. számában jelent meg a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról a 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet, amely tartalmazza az alábbiakat:

„18. § (5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.”

Ezzel párhuzamosan módosult a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról:

„12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.”

A 12. § korábbi szövege hatályon kívül került. A hatályon kívül helyezés jogszabályi vonatkozását a 31/2020. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza: 20. § (1) hatályát veszti a

12. §-ban az „oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel” szövegrész.

A fentiekkel azonosan került módosításra a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról:

„33/B. § (5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.”

Mindezekből következően, az előállt új helyzetben szükség van a dajkák és a pedagógiai asszisztensek mint nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkaköri leírásának frissítésére, hiszen felelősségi körükbe be kell emelni a gyermekek önálló felügyeletét abban az esetben, ha a gyermekcsoportban nem tartózkodik óvodapedagógus.

Nézzük meg az óvodai nevelésre vonatkozó elvárásokat az Óvodai nevelés országos alapprogramjában.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja – (363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet – általános érvényű szakmai, minőségi, jogi keret, amely fenntartótól függetlenül rögzíti azokat a tevékenységi, fejlesztési területeket, amelyek biztosítják, hogy valamennyi, óvodai nevelésben részesülő gyermek ugyanazon alapelvek, szakmai értékek, minőségi keretek között sajátíthassa el azokat az ismereteket, képességeket, amelyek alkalmassá, éretté tehetik őt, az iskolai évek sikeres megkezdéséhez. Megalapozza az óvodás gyermek számára a köznevelési törvényben biztosított rugalmas iskolakezdést, valamint a teljes óvodai életet átfogó tevékenységek, foglalkozások rendjében a játékba, azon belül a szabadjátékba, a gyermek egyéni sajátosságaira, eltérő fejlődési ütemére és szervezett tanulási tevékenységekbe ágyazott tevékenységközpontú, differenciált nevelés érvényesítését.

Mindezekkel összhangban alapvetésként rögzíti az óvoda óvó–védő, szociális, nevelő–személyiségfejlesztő funkcióját, a családdal való együttműködésben hátránycsökkentő, illetve a családi nevelés kiegészítő szerepét.

A nevelési folyamatot holisztikus módon közelíti meg, hogy meg tudjon felelni minden egyes gyermek – kognitív, szociális, érzelmi, pszichikai és fizikai – sajátosságainak, valamint, hogy szoros együttműködés valósulhasson meg a gyermek otthona és a gyermeket nevelő óvodapedagógus, illetve intézmény vezetése között, hogy zökkenőmentes lehessen az átmenet az iskolába.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a következőket tartalmazza az óvodapedagógus szerepéről:

„Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.”

A hazai óvodapedagógia elismertségét bizonyítja, hogy évek óta magas az óvodai ellátásban részesülő gyermekek aránya. Ezt a magas arányt növeli tovább a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezése.

2015. szeptember 1. napjától 3 éves kortól kötelező az óvodai ellátás az alábbiak szerint:

„8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.”

A teljeskörű monitorozásnak köszönhetően valamennyi óvodaköteles korú gyermek három vagy legkésőbb négy éves korától részesül óvodai nevelésben.

2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal vezeti az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartását.

Az óvodaköteles gyermekek és tanköteles tanulók nyilvántartása:

• komplex nyomon követő rendszer,
• adattartalma alapján megállapítható az óvodakötelezettség/tankötelezettség teljesítése, illetve nem teljesítése, valamint a halasztásra vonatkozó információk (óvodakezdés/tankötelezettség megkezdésének halasztása, illetve külföldön történő teljesítése).

Az Oktatási Hivatal honlapján teljeskörű információ érhető el a tankötelezettség halasztására vonatkozóan. A 2021/2022. tanév vonatkozásában a kérelmeket 2021. január 1. napjától 2021. január 15. napjáig lehet benyújtani.

A tankötelezettség halasztására vonatkozó eljárás a szülő kérelmére indul. A szülő bármilyen indok alapján vélelmezheti, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt. Az eljárást megindító kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül sor.

A szülő a kérelméhez bármilyen, általa lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, elkérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek. Az óvoda által kiállított és a gyermek óvodai fejlődését nyomon követő nyomtatványnak a kérelemhez csatolása nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, amelyet ez a dokumentum támaszt alá.

Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás. Ha az Oktatási Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megalapozott döntéshez különleges szakértelemre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul, amelynek munkatársai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy megítéljék a gyermek fejlettségét. A szakértői bizottság komplex pedagógiai – gyógypedagógiai – pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálat alapján alakítja ki szakvéleményét, és az Oktatási Hivatal ez alapján dönt.

A tankötelezettség kezdetével kapcsolatos eljárásra az alábbi jogszabályok rendelkezései az irányadók:

• Nkt. – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
• Ákr. – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• Okt. Hiv. rendelet – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
• Nkt. vhr. – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
• EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
• Ped. rendelet – a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

A Nemzeti köznevelési törvény 45. § (2) bekezdése értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő vagy gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

A jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggésben, a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt (azaz január 15. napjáig) kiállított szakvéleménye tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek maradjon további egy nevelési évig óvodai nevelésben.

Ha a szakértői bizottsági szakvélemény a gyermek esetében nem áll rendelkezésre, az Oktatási Hivatalhoz 2021. január 1. napjától 2021. január 15. napjáig lehet kérelmet benyújtani.

A kérelem benyújtásával kapcsolatos fontosabb szabályok a következők:

• A szülő vagy gyám a kérelmet kizárólag az Oktatási Hivatalhoz nyújthatja be, legkorábban 2021. január 1-jétől. Az Oktatási Hivatalnak a 2021. január 1-je előtt érkezett kérelmeket nem áll módjában elbírálni.
• A kérelem benyújtására legkésőbb 2021. január 15-ig van lehetősége a szülőnek vagy gyámnak. Azt a kérelmet, amelyen a postai bélyegzőn a feladás dátumaként 2021. január 15. szerepel, az Oktatási Hivatal még elbírálja, ám az azt követően postára adott kérelmeket nem fogadja be.
• A szülő vagy gyám a kérelmet az Oktatási Hivatal által a honlapján elérhetővé tett informatikai támogató rendszer segítségével kitöltött, majd kinyomtatott és aláírt vonalkódos adatlapon, papíralapon nyújthatja be.
• A kérelmeket postai úton várják, kizárólag az alábbi címre: Oktatási Hivatal, Budapest 1982

A járványügyi helyzet várhatóan hatással lesz a tankötelezettség halasztására vonatkozó eljárás szervezési feladatainak lebonyolítására is. Az óvodák a veszélyhelyzetben az eddig is elkötelezetten teljesítették feladataikat az alábbi intézkedésekkel összhangban:

• Veszélyhelyzet – digitális fejlesztés bevezetése az óvodákban:
• 2020. 03. 11. Veszélyhelyzet kihirdetése
• 2020. 03. 13. Oktatási Munkacsoport
• 2020. 03 .14. 1102/2020. Korm.határozat – 03.16-tól új munkarend elrendeléséről
• 2020. 03. 14. OH ajánlás, fenntartók és intézmények értesítése
• 2020. 03. 16. Új munkarend és gyermekfelügyelet elindítása
  Óvodák: polgármesteri hatáskörben történt döntés

A pedagógusok, a diákok és a szülők jól vették a digitális átállással járó feladatokat. Az adatok alapján a veszélyhelyzet időszakában is komoly munka folyt a köznevelés területén. Jellemző volt:

• A pedagógusok elkötelezett, felelősségteljes helytállása.
• Pár hónap alatt több évnyi módszertani fejlődés és innováció.
• A szülők aktívabb bevonódása gyermekeik nevelésébe.

Az óvodáskorú gyermekek digitális fejlesztésében példát mutattak óvodapedagógusaink a szakmai elhivatottságban, a kitartásban és az innovációban.

Az enyhülő járványhelyzet lehetővé tette az óvodák újranyitását az alábbi rendszerben:

• Május eleje: minden óvodában felügyelet max. 5 fős csoportokban szülői igény esetén (152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet)
• Május 25-étől vidéken (Budapesten június 2-től) normál működési rend (215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet)

Köszönet illeti az óvodai dolgozókat a veszélyhelyzetben és a járványkezelés folyamatában tanúsított, illetve a jelenlegi kitartó és elismerésre méltó munkáért!

A járványügyi helyzet érinti a pedagógusminősítés és a tanfelügyelet rendszerét is. A 8/2020. (IV. 02.) EMMI határozat rendelkezett a pedagógusminősítési és tanfelügyeleti eljárások országos veszélyhelyzettel összefüggő eltérő megszervezéséről. Ugyanezen határozat alapján az Oktatási Hivatal a 2020. évi tanfelügyeleti eljárások közül a meg nem valósultakat törölte és a 2021. évben szervezi újra. A 2021. évre elkészült az országos tanfelügyeleti terv, arról az érintetteket az Oktatási Hivatal a határidő betartásával értesítette.

A köznevelésnek meghatározó szerepe van a felnövekvő nemzedékek egyéni, személyes fejlődésének elősegítésében. A Köznevelési stratégia elvei vonatkoznak a gyermekek alapkészségeinek fejlesztésére is. A kutatások azt bizonyítják, hogy az iskola előtti, kisgyermekkori nevelés, valamint a célzott korai intervenciós programok az egész életen át tartó tanulás és a jövőorientált, egészségtudatos, aktív életvitelre nevelés teljes folyamatában – különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok és ezáltal a társadalom egésze számára – hosszú távon a legnagyobb megtérülést biztosíthatják.

Az óvodai nevelésben az esélyteremtés értelmezéséhez foglalkoznunk kell a hátrányos helyzetet kiváltó okok feltárásával. Nézzük, milyen kérdések fogalmazódhatnak meg az elemzés során. A depriváció újratermelődésére vonatkozó alapvető kérdések:

• Milyen helyzetekben befolyásolja a társadalmi mobilitás az életesélyeket, és hogyan jelenik meg mindez az oktatás szűrőjén keresztül?
• Hogyan termelődnek újra a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségek?
• Mi az a gyakorlat, amely ezt az újratermelődési folyamatot lehetővé teszi?
• Milyen „nem tudatos” stratégiák fokozzák a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartását és újratermelődését?
• Miért fogadják el a rossz státuszú társadalmi csoportok hosszú távon is az őket deprivációikban újratermelő rendszereket?

A Kormány határozott célja volt az elmúlt években is, hogy minden gyermek teljesítse tankötelezettségét, és vegyen részt a kötelező óvodai nevelésben. Mindezeknek a hátránykompenzációban és a korai iskolaelhagyás megelőzésében is fontos szerepe van.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben hangsúlyozza: „Az oktatás alapvető célja a társadalom, és ezen belül az egyén jólétének elősegítése, a társadalom összetartó erejének előmozdítása, a nemzeti összetartozás és identitás megerősítése.” A Köznevelési stratégiának megfelelően fontos cél:

• a tehetséggondozás,
• a magyar oktatás versenyképességének, színvonalának erősítése,
• a felzárkóztatásra szoruló gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének további javítása,
• az innovatív és digitális fejlesztések mellett
• a nemzeti kultúra és identitás megőrzése.

A köznevelésben tett eddigi lépések is ezeket a stratégiai célokat szolgálják.

Ehhez kívánok a következő években jó munkát annak érdekében, hogy a köznevelési stratégia céljai az oktatási rendszer egészében, minden oktatási fokozaton megvalósuljanak.