Hámori Éva

Kompetenciamérés a szakképzésben 2020

Bevezetés

A foglalkoztatottság növelése érdekében régóta kiemelt cél a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a szakképzésben tanulók továbbtanulási esélyeinek és végzettségi szintjének javítására. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című kiemelt projektje (a továbbiakban: a projekt) keretében a szakképzésben tanuló diákok körében országos felmérésekre került sor, amelyeknek célja a tanuláshoz és a mindennapi életben szükséges tudáshoz nélkülözhetetlen képességek mérése révén a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűrése. Az elért eredmények alapján célzott, a tanórák keretén belüli vagy tanórán kívül egyéni és csoportos fejlesztésekre kerül sor.

A program keretében megvalósult mérést és a kidolgozott módszertanok, továbbképzési programok alapján a szakképzési centrumokban megvalósuló beavatkozásokat a GINOP-6.2.3-16 „A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” című felhívás támogatja.

A mérések jellemzői

A méréssorozat a 2018/2019-es tanévben indult, eddig összesen négy alkalommal került megvalósításra. A 2018/2019-es tanévben két, a 2019/2020-as tanévben egy, a 2020/2021-es tanévben pedig szintén egy diagnosztikus felmérés valósult meg, melyek jellemzőit az alábbiakban foglaltam össze.

• 1. mérés ideje: 2018. szeptember 25. (papír alapú)
• 2. mérés ideje: 2019. május 27–31. (online)
• 3. mérés ideje: 2019. szeptember 23–27. (online)
• 4. mérés ideje: 2020. szeptember 14–21. (online)

A szeptemberi (bemeneti) mérésben az ország összes szakképzési centrumának minden intézményéből, valamint egyetem, egyház és tankerületi központ által fenntartott szakképző intézményeiből az adott tanévben belépő 9. évfolyamos tanulók, a nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező iskolák esetén a 9/Ny jelzésű osztályok, a két tanítási nyelvű középiskolai évfolyamoknál pedig a 9/kNy jelzésű előkészítő évfolyam tanulói vesznek részt. A diagnosztikus mérés feltérképezi a tanulók előzetes tudását, készségeit, képességeit, amelyek szükségesek a továbbhaladáshoz, illetve a szakmai ismeretek elsajátításához. A tanulók teljesítménye alapján kiszűri a lemaradókat, valamint lehetőséget biztosít a kiemelkedően teljesítő diákok kiszűrésére. A tanév végi (kimeneti) mérés célja, hogy tájékoztatást adjon a tanulók fejlődésének mértékéről.

A fenntartók részére összehasonlítási lehetőséget ad az ország különböző régióiban található iskolák tanulóinak teljesítményére vonatkozóan.

Mérendő készségek, képességek, vizsgált tudásterületek

A teszt feladatai az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjednek ki:

• anyanyelvi kommunikáció: tantárgyi szóismeret, szókincs, szövegértés;
• alapvető matematikai készségek: számolás, mértékegységváltás, mennyiségi következtetések, becslés, mérés;
• gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, induktív következtetés, problémamegoldás, kreativitás;
• kommunikációs képességek: grafikonok, táblázatok, ábrák értelmezése, ábrázolás, prezentáció, sík- és térbeli viszonyok, szövegértelmezés;
• önálló tanulás kompetenciái: figyelem és emlékezet.

A mérés lebonyolítása

A Covid-19 járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel a 2019/2020-as tanév májusára tervezett kimeneti mérés elmaradt, így az a 2020. szeptember 14-18. közötti időszakban került pótlásra. Ezzel egyidejűleg valósult meg a 2020/2021. tanévre újonnan beiskolázott 9. évfolyamos tanulók bemeneti mérése is.

Az intézmények részére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal útmutatókat és tájékoztató anyagokat küldött:

• útmutató főigazgatóknak, intézményvezetőknek
• útmutató intézményi mérési koordinátoroknak
• mérési útmutató a felügyelő tanároknak
• tájékoztató a mérés informatikai feltételeiről
• tájékoztató a tanulók kódolásához.

A mérés informatikai hátteréről összeállított leírást, valamint a méréshez szükséges programot a rendszergazdák időben megkapták. Az évfolyamokra vonatkozó ütemezést a mérési-koordinátorok készítették elő (az informatika termek tanulói munkaállomásainak függvényében). A pontos és egységes szervezés érdekében a felügyelőtanárok időben kijelölésre kerültek, felkészítésükről az iskolavezetők gondoskodtak.

Az online tesztek kitöltésére osztálykeretben került sor, ez két tanórát vett igénybe:

• 1. tanóra előtti szünet: Online Tanulói Kérdőív kitöltése (10 perc)
• 1. tanóra (45 perc)
• Matematika teszt kitöltése (45 perc)
• 2. tanóra (45 perc) Időkorlát: 12 perc + 33 perc
• Figyelem teszt (tervezett idő 8 perc)
• Emlékezet teszt (tervezett idő 4 perc)
• Anyanyelvi kompetencia teszt
• Tantárgyi szókincs teszt kitöltése
• Szókincs teszt kitöltése
• Szövegértés teszt kitöltése

A mérés során a diákok segédeszközt nem használhattak (számológépet sem), de a feladatok megoldása során az iskola bélyegzőjével ellátott lapon piszkozatot készíthettek. A tesztek kitöltése során a felügyelők megoldásra irányuló segítséget nem adhattak. A diákok a tesztek kitöltése előtt egy háttérkérdőívet (Online Tanulói Kérdőív) töltöttek ki. A különböző osztályokat több napra elosztva is lehetett ütemezni. A tesztelés alól mentesültek azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik szakértői bizottság által kiadott szakértői véleménnyel rendelkeznek.

A felmérés során gyűjtött adatok szigorúan bizalmasak, a beérkező eredményeket kóddal dolgoztuk fel. Minden tanulóhoz rendeltünk egy azonosítószámot, amely alkalmas volt a szakképzési centrum/agrár centrum/egyetem, az intézmény azonosítására (az iskolák számára: az osztály és a tanuló azonosítására). A tanulók eredményeit az iskolák maguk is elemezhették a visszaküldött dokumentumok segítségével. Tájékoztatást adtunk az iskoláknak az objektív teljesítményekről, hogy lehetőségük legyen a tanulási folyamatok hatékony tervezésére.

A projektben megjelölt kiemelt fejlesztési területek

Fejlesztési területek:

• életkornak megfelelő alapszókészlet bővítése,
• ritkábban használt, de az iskolai tanulás követelményeiben megjelenő kiegészítő szókészlet bővítése,
• értő, értelmező olvasás fejlesztése,
• adott szövegből információ-visszakeresés fejlesztése,
• válaszadás képességének fejlesztése,
• összefüggések felismerésének fejlesztése,
• szövegalkotás képességének fejlesztése,
• alapvető matematikai készségek fejlesztése,
• gondolkodási képességek fejlesztése,
• szövegértelmezés, vizuális kommunikáció fejlesztése,
• a figyelem pontosságának fejlesztése,
• a figyelem tartósságának fejlesztése,
• vizuális és auditív emlékezet fejlesztése.

A minta

Az NSZFH által szervezett mérésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium által fenntartott szakképzési centrumok, az Agrárminisztérium által fenntartott centrumok, valamint egyetem, egyház és tankerületi központ által fenntartott szakképző intézmények tanulói vettek részt:

• 1. mérésben: 2061 osztály, 45 061 tanuló,
• 2. mérésben: 2077 osztály, 38 922 tanuló,
• 3. mérésben: 1976 osztály, 40 151 tanuló,
• 4. mérésben: 3690 osztály, 69 396 tanuló eredményei kerültek feldolgozásra.

A 2020/2021-es tanévben végzett mérés létszámadatai

A 2020/2021-es tanév őszén lezajló mérés rendhagyó módon zajlott, ugyanis ekkor került pótlásra a járványhelyzet miatt előző tanév végén elhalasztott (2020. májusra tervezett) kimeneti mérés. Így egyszerre zajlott a 10. évfolyamos tanulók kimeneti és a 9. évfolyamosok bemeneti mérése. Ez szervezésben többletfeladatot jelentett, de előnyeit tekintve, lehetőséget adott a két évfolyam egyidőben, ugyanazzal a mérőeszközzel való tesztelésére.

A 4. mérésben összesen 69 396 tanuló vett részt. Az idén beiskolázott diákok jelölése: „BEMENETI 9. évfolyam” Ők első alkalommal vettek részt a mérésben (37 621 fő). Az előző tanévben beiskolázott diákok jelölése: „KIMENETI 10. évfolyam” Ők második alkalommal vettek részt a mérésben (31 775 fő).

1. 1. táblázat: Tanulók megoszlása a 4. mérésen

	Intézmény (db)	Osztály (db)	Tanuló (fő)
KIMENETI 10. évfolyam	423	1 788	31 775
BEMENETI 9. évfolyam	417	1 906	37 621
Összesen:	–	3 694	69 396

A tesztváltozatok megbízhatósága

A felmérések után először tesztanalízist végeztünk, amellyel a tesztek jóságát, a feladatok megbízhatóságát, nehézségi fokát vizsgáltuk. Az elemzés lefolytatásához az adatok standardizálásra kerültek. A teszt jóságának meghatározásához reliabilitás vizsgálatot végeztünk, amelynek Cronbach-α mutatója alapján hoztunk döntéseket. Az elemzést külön elvégeztük a különböző teszteken egyaránt. A feladatlap-változatok jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltam össze. A tesztek jól differenciálnak, a Cronbach-α értéke a figyelemteszt kivételével eléri a minimális 0,6 értéket, azaz felhasználhatók készségek, képességek mérésére.

2. 2. táblázat: A tesztváltozatok jellemzői

Tesztváltozat	Megoldók száma	Feladatok száma	Itemek száma	Cronbach-α
matematika	69 396	10	64	0,913
anyanyelv	69 396	48	140	0,883
tárgyi szókincs	69 396	100	100	0,832
szókincs	69 396	20	20	0,823
szövegértés	69 396	5	20	0,682
figyelem	69 396	2	14	0,449
emlékezet	69 396	1	8	0,722

Mérési eredmények

Ebben a fejezetben a 2020/2021-es tanévben megvalósult, közel 70 ezer fős vizsgálat eredményeinek bemutatására törekszünk. Ugyanazzal a teszttel mértük a 2020-ban beiskolázott 9. (bemeneti mérés) és 10. (kimeneti mérés) évfolyamos diákokat. Az idei és a tavalyi bemeneti mérés eredményeinek összehasonlítása révén pedig lehetőség adódott a két tanévben alkalmazott teszt nehézségi fokának összehasonlítására. A statisztikai adatok azt igazolták, hogy a két matematikateszt nehézségi foka megegyezik. Az anyanyelvi és a tanulási képességek területekhez tartozó tesztek idén nehezebbre sikerültek, viszont sokkal jobban differenciálnak a tanulók tudásának tekintetében, mint az előző évben. Ezáltal alkalmasak a lemaradó tanulók szűrésére.

A matematika teszt bemutatása

A feladatlap összeállítása során az online válaszadási lehetőségekre való tekintettel kizárólag feleletválasztós, alternatív választásos, rövid választ igénylő kérdéseket alkalmaztunk. Az előző tanévben alkalmazott teszthez viszonyítva a legtöbb feladat tartalma és szerkezete megmaradt, valamint törekedtünk a nehézségi szint változatlanságára. A tanulók ismeretei alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához.

3. 3. táblázat: Statisztikai adatok

Feladatok száma	10 db
Készség- és képességkomponensek	8 db
Itemek száma	64 db
Tanulók száma	69 396 fő
A matematika teszten elért átlageredmény	40,22%
Szórás	17,12%

Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a diákoknak többféle kompetenciát is mozgósítaniuk kell. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kap a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikus gondolkodás, a szabálykövetés, a koncentrálóképesség.

4. 4. Táblázat: A matematika feladatlap tartalmi felépítése

Feladat	Tartalma
Mat_1	Számtan, algebra. Számok és műveletek: Műveletek tetszőlegesen adott racionális számokkal, műveleti sorrend, zárójelek használata, számolás hatvánnyal, pozitív egész kitevőjű hatvány meghatározása.
Mat_2	Valószínűség. Statisztika: Grafikonról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése.
Mat_3	Gondolkodási módszerek, kombinatorika: Kombinatorikus gondolatmenet alkalmazása, lehetőségek felkutatása, összes eset megkeresése. Véges halmaz permutációi lehetőségeinek megadása egyszerű esetben.
Mat_4	Mennyiségek, mérések: Hosszúságok, űrtartalmak, tömegek, idő, szög, terület mértékegységei közötti átváltások, tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete.
Mat_5	Gondolkodási módszerek: Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése. Annak eldöntése, hogy hány elem tartozik egy adott halmazba. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz uniójának felismerése.
Mat_6	Függvények, sorozatok: Induktív képesség, szabály keresése, felismerése, alkalmazása. Sorozat folytatása a felismert szabály alapján.
Mat_7	Függvények, sorozatok: Matematikai szöveg értelmezése. Grafikonnal megadott lineáris függvény értelmezése, szöveggel megadott függvény grafikonjának felismerése, vizsgálata. Derékszögű koordinátarendszer biztos ismerete.
Mat_8	Geometria, mérés, geometriai transzformációk: Test és síkidom megkülönböztetése. A térlátás képességének vizsgálata.
Mat_9	Geometria, mérés: Négyzet, téglalap, háromszög területének kiszámítása. Sokszögek területének kiszámítása háromszögekre, négyzetekre bontással.
Mat_10	Számtan, algebra. Számok és műveletek: Egyszerű szöveges, gyakorlati jellegű feladat megoldása. Arány, arányos osztás, törtrész kiszámítása egész részből, százalékszámítás. Mennyiségi következtetések.

A matematika kompetenciamérés eredményeinek elemzése

A negyedik mérésben összesen 69 396 tanuló vett részt, akik a matematika teszten 40,22%-os átlagos teljesítményt nyújtottak. A tesztet kitöltő diákok több, mint fele 9. évfolyamon tanul, az átlaguk 37,60% lett. A 10. évfolyam diákjai 43,33%-os átlagot értek el, amellyel a bemeneti mérésükön írt 35,46%-os eredményükhöz képest jobban teljesítettek.

A mérésben részt vevő diákok két évfolyam tanulói, akiknek együttes teljesítménye megközelíti a normális eloszlást és az eredmények szórása a teljes mintán 17,12%. A különböző évfolyamokon elért eredmények mediánja is az átlag közelében van, ami szintén azt támasztja alá, hogy a teljesítmények nagyjából egyenletes eloszlást mutatnak. Kiugró teljesítmények egyik évfolyamon sem jellemzőek, 100%-os eredmény nem volt.

A legeredményesebben 55,53%-kal a kommunikációs képesség területén szerepeltek a tanulók, melyhez közelít a gondolkodási képességek 40,58%-os átlaga. Gyenge teljesítménynek mondható az alapvető készségekből elért 27,79%. A teljes mintán a sík és térbeli viszonyokkal kapcsolatos feladatok megoldása volt a legeredményesebb (64,28%), a síkidomok, testek témakörében kellően tájékozottak a tanulók. Hasonlóan jó eredményt értek el a szintén kommunikációs képesség részterülethez tartozó grafikonok, táblázatok, ábrák értelmezésére vonatkozó feladatok megoldásában (50,43%). Az oszlop- és kördiagramokról történő adatok leolvasása és egyszerű statisztikai mutatók meghatározása általában nem okozott problémát, az elsőfokú függvények ábráinak leolvasása esetén inkább az út- idő- sebesség összefüggés hiányos ismerete jelenthetett nehézséget, mint a grafikon értelmezése. A gondolkodási képességek részterülethez tartozó feladatok megoldása általában 40% közeli átlagos eredménnyel sikerült, amelyet még szükséges fejleszteni. A logikus gondolkodás, a rendszerező képesség, összefüggések felismerése és vizsgálata területen még hiányosságok mutatkoznak. A leggyengébben az alapvető készségek részterülethez tartozó feladatok megoldása sikerült. Egyaránt nehezen megy a mértékegységek átváltása (30,01%) és a mennyiségi következtetések (27,59%). A legnagyobb probléma a becslés, mérés készségéhez tartozó feladat megoldásánál látszik (11,08%). A területszámítás a mindennapi életben a mértékegység-átváltáshoz hasonlóan nagyon sok szakma esetén nélkülözhetetlen, készségszintű elsajátításukra mindenképpen szükség van, így ez a terület fejlesztést igényel.

Évfolyamonkénti eredmények

5. 5. Táblázat: Diagnosztikus térkép matematikából, évfolyamonként (százalékpontban)

Készség- és képesség komponensek	Matematika feladatlap
	BEMENETI 9. évfolyam			KIMENETI 10. évfolyam
	Átlag (%)	Szórás (%)	Medián (%)	Átlag (%)	Szórás (%)	Medián (%)
Számolás	39,10	30,86	33,33	46,51	31,24	50,00
Mértékegységváltás	27,56	21,75	33,33	32,91	22,93	33,33
Mennyiségi következtetések	24,59	25,17	16,67	31,15	27,21	33,33
Becslés, mérés	10,51	17,45	0,00	11,75	18,38	0,00
Alapvető készségek	25,44	17,67	20,83	30,58	18,29	29,17
Rendszerezés, kombinativitás	34,25	25,17	36,36	41,70	25,47	36,36
Induktív következtetés	40,70	22,55	40,00	47,43	24,47	50,00
Gondolkodási képességek	37,32	20,39	33,33	44,43	21,47	42,86

Készség- és képesség komponensek	Matematika feladatlap
	BEMENETI 9. évfolyam			KIMENETI 10. évfolyam
	Átlag (%)	Szórás (%)	Medián (%)	Átlag (%)	Szórás (%)	Medián (%)
Grafikonok, táblázatok, ábrák értelmezése	47,77	23,47	50,00	53,58	23,72	50,00
Sík- és térbeli viszonyok	62,70	23,31	71,43	66,15	21,69	71,43
Kommunikációs képesség	53,27	19,76	52,63	58,21	19,43	57,89
Matematika teljesítmény	37,60	16,66	35,94	43,33	17,14	42,19

2020/2021-es tanévben 9. évfolyamosok bemeneti eredménye hasonló, mint az elmúlt évben ugyanezen az évfolyamon lévő tanulóké. A 10. évfolyamosok összesített eredménye a matematika teszten és a három részterületen külön-külön is jobb.

A teljes mintára megfogalmazott hiányosságok mindkét évfolyamra vonatkozóan érvényesek. Eszerint a kommunikációs képességek, s ezen belül a sík és térbeli viszonyok esetén mondható el, hogy ez a leginkább kiépült és begyakorlott készség a tanulóknál (9. évf.: 62,70%, 10. évf.: 66,15%) és az alapvető készségek közül a becslés, mérés a legjobban fejlesztést igénylő terület (9. évf.: 10,51%, 10. évf.: 11,75%). A két évfolyam eredményeit összehasonlítva látható, hogy a kimeneti mérést író tanulók átlagosan jobban teljesítettek mindhárom részterületen.

 

Az anyanyelvi teszt bemutatása

6. 6. táblázat: Statisztikai adatok

Feladatok száma	48 db		Anyanyelvi kompetenciák	Feladat/Item	Összpontszám (pont)
Itemek száma	140 db		Tantárgyi szókincs	1-100	100
Tanulók száma	69 396 fő		Szókincs	1-20.	20
Az anyanyelvi teszten elért átlageredmény	70,21%		Szövegértés	1-5.	20
Szórás	10,41%		Összesen		140

Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése azért is különösen fontos az egész oktatás fejlesztése szempontjából, mert a szókincs bővítése és a szövegértési képességek komolyan befolyásolják az összes többi tantárgy elsajátításának folyamatát, magát a tanulási sikerességet. Így ennek mérése nagy segítséget jelent a fejlesztés megszervezésében, az elérendő kompetenciák kijelölésében, így a projekt lényegi célkitűzését: az oktatást sikeresen befejezők számának növelését jelentősen befolyásolhatja. Az anyanyelvi mérés a korábbi mérések tartalmi és szerkezeti felépítését követte. A tantárgyi szókincshez kapcsolódó feladatok kifejezetten a különböző szaktárgyak elsajátításához szükséges szakszókincsre kérdeznek rá, a szókinccsel kapcsolatos feladatok a kifejezés árnyaltságát, a megértés finomságainak képességét mérik, a szövegértésben pedig a nagyobb struktúrák használatának képessége mérhető.

Az anyanyelvi kompetenciamérés eredményeinek elemzése

Az anyanyelvi teszt eredménye a teljes mintán 70,21%. Az anyanyelvi eredmények gyakorisági eloszlását mutató oszlopdiagram jobbra aszimmetrikus, nagyon jó eredményeket mutat. Ennek elsődleges oka, hogy a mérésben a tantárgyi szókincs az összpontszám 70%-át adja, és ez a feladat a tanulók nagy többségének jól sikerült. A másik két feladat, amely az összpontszám 15–15%-át teszi ki, nehezebbnek bizonyult, a tanulók képességbeli különbségeit reálisan mutatja.

A legnagyobb szórást a szókincset mérő kérdések eredménye mutatta. Ez valószínűleg abból is adódhat, hogy ezt a tudást sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az iskoláztatásból, az otthoni szociális környezetből fakadó hátrány, mint a tanulók tantárgyi szakszókincsét.

7. 7. táblázat: Az anyanyelvi teszt leíró statisztikája

	Tanulók száma (fő)	Minimum (%)	Maximum (%)	Átlag (%)	Szórás (%)	Medián (%)
Tantárgyi szóismeret	69 396	0,0	99,00	75,95	9,96	77,00
Szókincs	69 396	0,0	100,0	55,19	20,23	60,00
Szövegértés	69 396	0,0	100,0	56,54	15,89	55,00
Anyanyelvi teljesítmény	69 396	0,0	97,14	70,21	10,47	71,43

A tanulási képességeket vizsgáló tesztek bemutatása

A figyelni tudás képessége, a monotónia produktív tűrése és a rövid- és hosszútávú emlékezet megléte, minősége kulcskérdése a tanulásnak, az ismeretek megszerzésének és megtartásának. Ahhoz, hogy később a kulcskompetenciák létrejöjjenek, megszerezni és megtartani kell tudni azokat az információkat, amelyekhez az oktatásban a tanulók hozzájutnak. A figyelem és emlékezet teszt ezeknek a képességeknek a pillanatnyi állapotát vizsgálja. Segít kiszűrni azokat a tanulókat, akiknek az ezekkel való nehézségei a tanulás akadályát jelentik.

8. 8. táblázat: Statisztikai adatok

Feladatok száma	3 db
Itemek száma	23 db
Tanulók száma	69 396 fő
A figyelem teszten elért átlageredmény	73,17%
A figyelem teszten elért átlageredmény szórása	17,12%
Az emlékezet teszten elért átlageredmény	68,98%
Az emlékezet teszten elért átlageredmény szórása	25,46%

A figyelem feladat első részében ismétlődő szavakat kellett egy szóláncból kiemelni, a második részben pedig egy szám- és betűhalmazból kellett a meghatározott háromjegyű számot és háromjegyű betűkapcsolatot megtalálni. Ebben a részben az értelmi felismerés nem segített, illetve nagyon kellett vigyázni a hasonló variációk megtalálására és kizárására, ezért jól szűrte a figyelem elfáradását, a monotónia tűrésének elégtelenségét. Mindkét általunk kidolgozott feladat a szelektív figyelmet vizsgálja: meghatározott szavakra, illetve betű- és számcsoportokra kellett tudatosan irányítani a figyelmet a feladat helyes megoldásához. A többször előforduló szavak keresésénél olyan kifejezések is vannak a felsorolásban, amelyek nehezíthetik a releváns és irreleváns információk megkülönböztetését (pl. hasonló alakú szavak; ragozott formák). A számcsoport és a betűcsoport keresésénél is vannak olyan szám-, illetve betűkombinációk, amelyek csak sorrendjükben, vagy egy-egy karakterben különböznek a keresett csoportoktól, valamint a ’b’ és ’d’ betűk összekeverése diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára is utalhat. A feladatok elvégzéséhez olvasni kell a szavakkal, betűkkel és számokkal feltöltött sorokat. A célunk, hogy a tudatos fókuszváltás képességét mérjük fel a tanulóknál, illetve a szelektív figyelmet vizsgáljuk.

Az emlékezet feladatban egy képet kellett egy percig nézni, majd a kérdésekre válaszolva visszaemlékezni a látott információkra. Az általunk összeállított vizsgálatban a vizuális emlékezet két formáját térképezzük fel (a vizuális képi, illetve vizuális szöveg-emlékezetet).

	Tanulók száma (fő)	Minimum (%)	Maximum (%)	Átlag (%)	Szórás (%)	Medián (%)
Figyelem	69 396	0,0	100,00	73,17	21,06	80,00
Emlékezet	69 396	0,0	100,0	68,98	25,46	75,00

 Az anyanyelvi teszt leíró statisztikája

A tanulók figyelme és emlékezete minden iskolatípus esetében fejlesztendő. A tesztben az átlagnál rosszabbul teljesítőknél a fejlesztést megelőzően érdemes lehet megvizsgálni, hogy a figyelem vagy a feladat szövegének értelmezése volt-e a probléma.

Fontos, hogy figyelemzavar is okozhatja a munkamemória alacsony szintű működését, így a figyelmi feladat eredményeit is érdemes megtekinteni azoknál a tanulóknál, ahol a rövid távú memória működése nem megfelelő.

A 2020-as kimeneti és bemeneti mérési eredmények összehasonlítása

Az idei mérés-eredményekből kiderül, hogy legjobban az egy éve középiskolában tanulók teljesítettek. A 10. évfolyamos tanulók minden területen jobb eredményt értek el, mint a 9. évfolyamosok. 

10. 10. Táblázat: A 2020-as mérés eredményei

		20Matematika	20Tantárgyi szókincs	20Szókincs	20Szövegértés	20Figyelem	20Emlékezet
10. évfolyamosok kimeneti mérése	Átlag	43,33%	77,25%	58,77%	57,96%	76,39%	73,56%
	Tanulószám	31 775	31 775	31 775	31 775	31 775	31 775
	Szórás	17,14%	9,74%	19,79%	15,86%	19,63%	24,24%
9. évfolyamosok bemeneti mérése	Átlag	37,60%	74,85%	52,17%	55,34%	70,46%	65,11%
	Tanulószám	37 621	37 621	37 621	37 621	37 621	37 621
	Szórás	16,66%	10,02%	20,10%	15,81%	21,84%	25,82%
Teljes minta	Átlag	40,22%	75,95%	55,19%	56,54%	73,17%	68,98%
	Tanulószám	69 396	69 396	69 396	69 396	69 396	69 396
	Szórás	17,12%	9,96%	20,23%	15,89%	21,06%	25,46%

Bemeneti mérés

A felmérésre rendelkezésre álló időkeret alatt a tesztekbe választott készségkomponensek és az azokat reprezentáló feladatok segítségével a lemaradó, továbbhaladásra kevés eséllyel rendelkező tanulók kiszűrése sikerrel járt, vagyis a mérés elérte a célját. A 37 621 tanuló egyéni teljesítményéről a fenntartók, a centrumok, rajtuk keresztül az iskolák visszajelzést kaptak, így a tanulócsoportok létrehozásának nem volt akadálya.

Matematika

Matematikából a tanulók eredménye egy év alatt jellemzően javult, nagyon sokan felzárkóztak társaikhoz. Az átlageredményeket összevetve az előző évi adatokkal, a matematika teszt igazolta a fejlesztés hatását.

11. 11. táblázat: A matematika mérés eredményei

Mérés ideje	Évfolyam	Számolás	Mértékegység- váltás	Mennyiségi következtetések	Becslés, mérés	Alapvető készségek	Rendszerezés	Induktív következtetés	Gondolkodási képességek	Grafikonok	Sík- és térbeli viszonyok	Kommunikációs képesség	Matematika összesen
2019. szeptember	9.	32,24%	31,85%	23,24%	19,45%	27,01%	37,83%	39,75%	38,75%	38,63%	47,44%	41,71%	35,46%
		40 151 fő
2020. szeptember	9.	39,10%	27,56%	24,59%	10,51%	25,44%	34,25%	40,70%	37,32%	47,77%	62,70%	53,27%	37,60%
		37 621 fő
2020. szeptember	10.	46,51%	32,91%	31,15%	11,75%	30,58%	41,70%	47,43%	44,43%	53,58%	66,15%	58,21%	43,33%
		31 775 fő

Tanulási képességek, anyanyelvi kompetenciák

A statisztikai adatok nem igazolták, hogy az anyanyelvi és a tanulási képességek területekhez tartozó tesztek alkalmasak lennének az előző évi mérés eredményeivel való összehasonlításra, de alkalmasak az idei mérés két részmintájának (9. és 10. évfolyamos tanulók), összehasonlítására, illetve a lemaradók szűrésére. A 10. évfolyamos tanulók eredményei minden területen szignifikánsan jobbak, mint a 9. évfolyamosoké, a különbség jelentős mértékű.

12. 12. táblázat: A tanulási képességek, anyanyelvi kompetenciák mérés eredményei

Mérés ideje	Évfolyam	Figyelem	Emlékezet	Tanulási képességek	Tantárgyi szókincs	Szókincs	Szövegértés	Anyanyelv összesen
2020. szeptember	9.	70,46%	65,11%	68,60%	74,85%	52,17%	55,34%	68,82%
		37 621 fő
2020. szeptember	10.	76,39%	73,56%	75,41%	77,25%	58,77%	57,96%	71,85%
		31 775 fő

A háttérkérdőív kitöltése során a tanulók nyilatkoztak magyar és matematika előző tanévben szerzett osztályzataikról és tanulmányi átlagukról. Megvizsgálva a két tanévben beiskolázott tanulók 8. évfolyamos év végi osztályzatainak átlagát, azt látjuk, hogy a 2020/2021-es tanévben jobb tanulmányi eredménnyel érkeztek a diákok, mint a 2019/2020-as tanévben. Ez még inkább megerősíti a kapott eredményeket, vagyis a 10. évfolyamos tanulók egy év középiskolai tanulmányaik alatt sokat fejlődtek.

Összefüggésvizsgálatok

Az iskolai értékelés és a teszteredmény közti összefüggés

Az iskolában a tanulók tudását osztályzatokkal értékelik. Beigazolódott, hogy a tanulók osztályzata összefüggésben van a teszten nyújtott teljesítménnyel, a táblázatokban feltüntetett adatok szerint megállapítható, hogy a különböző osztályzatok alapján képzett tanulócsoportok teljesítménye között szignifikáns a különbség. A tanulmányi átlag függvényében ábrázolva a teszten nyújtott teljesítményt a diagramokon látható összefüggést kaptuk.

 

A tesztváltozatok eredményei közti összefüggés

Az alábbi pontdiagramok szemléltetik a tanulók anyanyelvi és matematika teszten elért eredménye közti összefüggést. Észrevehető, hogy a matematika tantárgy esetében mind az alacsony pontszámot teljesítő tanulóktól egészen a kiváló teljesítményt elérőkig megközelítőleg egyenletes az eloszlás, míg az anyanyelv esetében a magasabb pontszámot elérő tanulók vannak többségben. Megállapítható, hogy azok a tanulók, akik jól teljesítettek a matematika teszten, azok az anyanyelvi kompetenciák területén is eredményesek. Ez fordítva nem mondható el. Nagyon sok olyan tanuló van, akiknek anyanyelvi kompetenciái jók, de a matematika területén komoly hiányosságaik vannak.

A tanulókat szemléltető körök az előző évben kapott osztályzatok szerint vannak színezve. Viszonylag magas azoknak a tanulóknak a száma, akik jeles, vagy jó osztályzattal rendelkeznek, de a matematika tesztjük gyengén sikerült. Ez nem jelenti azt, hogy a tanárok nem értékelik reálisan tanítványaik tudását, mert a tesztben nem az iskolában elsajátított tudáselemek szerepeltek. Mégis a tesztben levő készségeket mérő feladatokon nyújtott eredmények befolyásolják az iskolai teljesítményt.

A könnyebb értelmezhetőség érdekében a tengelyek felcserélésével is elkészítettük az ábrát, azzal a különbséggel, hogy a magyar osztályzat szerint lettek a tanulói körök színezve.

Korrelációk a teszteredmények, az osztályzatok és a tanulmányi átlag között

16. 16. táblázat: Korrelációk a teszteredmények, az osztályzatok és a tanulmányi átlag között

	20Magyar osztályzat	Átlag	20Matematika	20Tanulási képességek	20Tantárgyi szókincs	20Szókincs	20Szövegértés
20Matematika osztályzat	0,539	0,702	0,449	0,229	0,330	0,323	0,288
20Magyar osztályzat		0,711	0,351	0,229	0,322	0,353	0,304
Átlag			0,453	0,273	0,385	0,399	0,352
20Matematika				0,484	0,600	0,595	0,471
20Tanulási képességek					0,411	0,420	0,310
20Tantárgyi szókincs						0,629	0,411
20Szókincs							0,463
Tanulók száma	69 396	69 396	69 396	69 396	69 396	69 396	69 396

A korrelációs mátrixot elemezve megállapítható, hogy a tantárgyakból kapott osztályzatok, a tanulmányi átlagok és a teszteken nyújtott teljesítmények között pozitív együttjárás van. A legerősebb összefüggés a magyar osztályzat és a tanulmányi átlag (0,711), valamint a matematika osztályzat és a tanulmányi átlag (0,702) között van. Ez azt jelenti, hogy akik jók matematikából vagy magyarból, azok minden területen jó jegyet kapnak. Közepes erősségű kapcsolat látható a két tantárgy osztályzata között.

A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékéről adnak információt, ugyanis a felmérés nem az adott tanévben előírt tananyag ismeretanyagának számonkérése. Azt vizsgálja, hogy a diákok által elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. Ez az oka annak, hogy az iskolai osztályzatok és a mérés eredményei között eltérések lehetnek.

A kompetenciafejlesztés eredményességének vizsgálata

A szakképzésben megvalósuló projekt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás megakadályozása. A bemeneti mérés célja az, hogy kiszűrje azokat a diákokat, akik gyengén (25% alatt) teljesítenek, majd tanulócsoportokban vagy egyéni fejlesztés keretében kapjanak segítséget felzárkózásukhoz. A kimeneti mérés alapvető célja, hogy felmérje a készségfejlesztés hatékonyságát. Az elő- illetve utómérés között a tanulók egy éven keresztül fejlesztésben részesülnek.

A 2019-es és a 2020-as vizsgálat eredményeinek összehasonlítása

Ebben a fejezetben a 2019-ben lebonyolított bemeneti, illetve a 2020-ban végzett kimeneti mérés eredményeit hasonlítottuk össze. Az adatok összevetésével mérjük a kompetencia-elemek fejlődését. Az adatok tisztítása, vagyis a hiányzó eredményekkel rendelkező tanulók adatainak kivétele után került sor az adatok elemzésére.

A 2019-es tanév elején lezajló (bemeneti) mérésben összesen 40 151 tanuló vett részt. A 2020 szeptemberében megismételt vizsgálat (kimeneti mérés) 31 775 tanuló részvételével zajlott. Mindkét mintában voltak olyan diákok, akik csak egy mérési eredménnyel rendelkeznek.

17. 17. Táblázat: A 2019-es és a 2020-as mérések eredményei:
    

év: 2020		20Matematika	20Tantárgyi szókincs	20Szókincs	20Szövegértés	20Figyelem	20Emlékezet
10. évfolyamosok kimeneti mérése	Átlag	43,33%	77,25%	58,77%	57,96%	76,39%	73,56%
	Tanulószám	31 775	31 775	31 775	31 775	31 775	31 775
	Szórás	17,14%	9,74%	19,79%	15,86%	19,63%	24,24%
10. évfolyamosok kimeneti mérése (akiknek van 19-es eredménye is)	Átlag	44,15%	77,58%	59,57%	58,42%	77,20%	73,85%
	Tanulószám	26 637	26 637	26 637	26 637	26 637	26 637
	Szórás	17,21%	9,53%	19,06%	15,63%	19,01%	23,34%
év: 2019		19Matematika	19Tantárgyi szókincs	19Szókincs	19Szövegértés	19Figyelem	19Emlékezet
2019-es mérés Teljes minta	Átlag	35,46%	77,23%	68,40%	62,27%	76,54%	64,43%
	Tanulószám	40 151	40 151	40 151	40 151	40 151	40 151
	Szórás	17,71%	10,15%	20,34%	14,86%	20,83%	28,40%
2019-es mérés (akiknek van 20-as eredménye is)	Átlag	37,72%	78,30%	70,63%	63,63%	78,20%	66,08%
	Tanulószám	26 637	26 637	26 637	26 637	26 637	26 637
	Szórás	17,71%	9,32%	19,08%	14,60%	19,74%	27,73%

A fejlődés mértékét azokra a tanulókra leszűkítve is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek (lásd 91. oldal). Ezen a mintán belül külön elemzést végeztünk a tanórán kívüli fejlesztésben részesülő diákok eredményességére, illetve fejlődésük mértékére vonatkozóan (lásd 92. oldal).

Matematika

A matematika teszten mért valamennyi kulcskompetencia pozitív változása (alapvető készségek, gondolkodási képességek, kommunikációs képesség) statisztikailag szignifikáns (p < 0,05), a legnagyobb változás a sík- és térbeli viszonyok, valamint a grafikonok, számolási képesség részterületek esetén tapasztalható. Nehezen fejleszthető területnek bizonyult a mértékegységváltás és a területszámítás.

18. 18. táblázat: A 2019. és 2020. szeptemberi matematika méréseken elért témakörönkénti eredmények

Mérés ideje	Évfolyam	Számolás	Mértékegység-váltás	Mennyiségi következtetések	Becslés, mérés	Alapvető készségek	Rendszerezés	Induktív következtetés	Gondolkodási képességek	Grafikonok	Sík- és térbeli viszonyok	Kommunikációs képesség	Matematika összesen
2019	9.	32,24%	31,85%	23,24%	19,45%	27,01%	37,83%	39,75%	38,75%	38,63%	47,44%	41,71%	35,46%
Teljes minta	Tanuló	40 151 fő
2020	10.	46,51%	32,91%	31,15%	11,75%	30,58%	41,70%	47,43%	44,43%	53,58%	66,15%	58,21%	43,33%
Teljes minta	Tanuló	31 775 fő

Mindkét mérésben résztvevő tanulók eredményváltozása

Amit arra a dokumentum elején utaltam, lehetőség volt a két tanévben alkalmazott teszt nehézségi fokának összehasonlítására. A statisztikai adatok azt igazolták, hogy a két matematikateszt nehézségi foka megegyezik. Az anyanyelvi és a tanulási képességek területekhez tartozó tesztek idén nehezebbre sikerültek, viszont sokkal jobban differenciálnak a tanulók tudásának tekintetében, mint az előző évben. Ezáltal alkalmasak a lemaradó tanulók szűrésére. A fejlődés összehasonlító elemzését csak azokra a tanulókra vonatkozóan tudjuk elvégezni, akik mindkét vizsgálatban részt vettek. 2020-ban összesen 31 775, 10. évfolyamos tanuló vett részt az országos mérésben. A mintánkban összesen 26 637 olyan tanuló volt, akik mindkét mérésen eredménnyel rendelkeznek.

Matematika

19. 19. táblázat: A mindkét mérésben résztvevők eredményei

	Számolás	Mértékegységváltás	Mennyiségi következtetések	Mérés	Alapvető készségek	Rendszerezés	Induktív következtetés	Gondolkodási képességek	Grafikonok	Sík- és térbeli viszonyok	Kommunikációs képesség	Matematika összesen
2019	34,52%	34,07%	25,23%	21,35%	29,12%	40,44%	42,13%	41,24%	41,29%	48,76%	43,91%	37,72%
2020	47,46%	33,50%	31,95%	12,04%	31,24%	42,89%	48,34%	45,49%	54,48%	66,72%	58,99%	44,15%

A matematika teszttel mért fejlődés átlagos mértéke 6,43%, eloszlása a következő ábrán látható.

 

Tanulási képességek, anyanyelvi kompetenciák

20. 20. táblázat: A 2019. és a 2020. év szeptemberi méréseken elért anyanyelvi eredmények

	Figyelem	Emlékezet	Tanulási képességek	Tantárgyi szókincs	Szókincs	Szövegértés	Anyanyelvi összesen
2019	78,20%	66,08%	73,80%	78,30%	70,63%	63,63%	75,11%
2020	77,20%	73,85%	76,03%	77,58%	59,57%	58,42%	72,27%

Fejlesztésben részesülők eredményváltozása

Matematika

Ebben a fejezetben a tanulók felzárkóztatásának eredményességére vonatkozó vizsgálat kerül bemutatásra. A 2019-es mérésen nyújtott teljesítmény alapján a tanulók körülbelül egynegyede egyéni vagy csoportos fejlesztésben részesült. Közülük az idei mérésben 6648 fő vett részt, a következtetések megfogalmazása az ő eredményeikre épül. Látványos a gyenge teljesítményű tanulók felzárkózása az egyéves fejlesztés hatására, teljesítményük átlagosan 13,45%-kal javult, míg a célzott fejlesztésben nem részesülő tanulók esetében nem látható ilyen mértékű javulás. A teljes minta átlagos fejlődése 6,43%, ebből -8,84%-kal változott a 2019-ben 80% felett teljesítők eredménye.

21. 21. táblázat: A fejlesztésben részesülő tanulók matematika eredményének változása

Matematika kategória	2019-es matematika teljesítmény	Matematika fejlődés átlaga (%)	Tanulók száma (fő)	Szórás (%)
1	0–24,99%	13,45	6 648	13,02
2	25–79,99%	4,35	19 615	13,15
3	80–100%	-8,84	374	11,51
	Összesen:	6,43	26 637	13,79

A 6648 tanuló fejlődésének mértéke változó. Vannak szélsőséges esetek, de jelentős többségük esetén a tanulás támogatása eredményes volt. Az eloszlást az alábbi ábra szemlélteti.

22. 22. táblázat: Matematika-készségkomponensek fejlődésének mértéke a fejlesztett tanulóknál

	Számolás	Mértékegységváltás	Mennyiségi következtetések	Mérés	Rendszerezés	Induktív következtetés	Grafikonok	Sík- és térbeli viszonyok
Átlag	16,09	8,15	10,34	2,90	9,71	14,41	19,51	23,44
Tanuló száma	6648	6648	6648	6648	6648	6648	6648	6648
Szórás	31,31	25,10	22,56	17,86	23,80	23,45	21,34	28,53

Anyanyelv

A 2019-es bemeneti mérés során ebből a mintából 110 tanuló teljesített 25% alatt. Őket szintén fejlesztésben részesítették tanáraik. Eredményeik a következő táblázatban láthatók.

23. 23. táblázat: Anyanyelvi teszteken mért eredmények

19anyanyelvkategoria			20Tantárgyi szókincs	20Szókincs	20Szövegértés
1	0–24,99%	Átlag	69,48%	45,82%	51,59%
		Tanulók száma	110	110	110
		Szórás	11,23%	22,65%	14,62%
2	25–79,99%	Átlag	75,20%	53,93%	54,57%
		Tanulók száma	17 209	17 209	17 209
		Szórás	9,82%	19,29%	15,11%
3	80–100%	Átlag	82,07%	70,14%	65,61%
		Tanulók száma	9 318	9 318	9 318
		Szórás	6,79%	14,90%	14,68%
Összesen		Átlag	77,58%	59,57%	58,42%
		Tanuló száma	26 637	26 637	26 637
		Szórás	9,48%	19,51%	15,86%

A fejlesztés eredményességét szemléltetik a következő dobozdiagramok. A 26 637 tanulóból a legnagyobb mértékű fejlődést a felzárkóztató foglalkozásoknak köszönhetően, azok a diákok érték el, akik az előző évi mérésen a leggyengébbek voltak. Bár ez a teljes minta 0,4%-a, teljesítményük növekedése kimutatható.

További fejlesztési feladatok

A 2019-es matematika teszttel mért eredmények alapján képzett csoportokat különböző színnel szemléltettük. A kék színnel jelöltek azok a diákok, akik egy évvel korábban 25% alatt teljesítettek. A 2020-as teszttel vizsgált teljesítményeket szemléltető ábrán látható, hogy közülük nagyon sokan kerültek a magasabb kategóriába. A piros keretben levő pontok azokat a tanulókat szemléltetik, akiknek a matematika fejlesztése sikeres volt. A bal alsó sarokban helyezkednek el azok, akiknél pedig eredménytelen, így további fejlesztésük szükséges. Szomorú, hogy a zöld színnel jelzettek közül viszont többen lemaradtak (előző évi eredményük a vízszintes tengelyen látható), így további beavatkozások megtételére van szükség. Javasolt új tanulócsoportok létrehozása azok számára, akik az idei szűrés során gyengén teljesítettek.

Az anyanyelvi fejlesztésben részesülő diákok valamennyien kikerültek a 25% alatti sávból. Nem ők voltak azok, akik a 2020-as teszten a leggyengébben teljesítettek. Itt is javasolt az átszervezés, a csoportok bővítése azokkal a tanulókkal, akik mérési eredményeikben gyenge teljesítményt mutattak.