Tímár Borbála

A digitális gyermekvédelem üzenetei

A digitális átalakulás egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan tudjuk az internetet, különösen a fiatalok hogyan tudják biztonságosan, tudatosan és értékteremtő módon használni. A digitális gyermekvédelem a gyermekeket az online térben fenyegető kockázatok és veszélyek csökkentésére irányuló különféle megközelítések összesége.

A Digitális Jólét Program (DJP) keretében a szakmai és társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködve elkészült Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának (DGYS) célja, a gyermekek védelme az internet káros tartalmaitól és módszereitől, a kockázataitól, valamint összehangolt lépésekkel a gyermekek, szüleik és tanáraik felkészítése a tudatos és értékteremtő internethasználatra.

Korunk egyik alapvető kihívása, hogy releváns válaszokat tudjunk adni azokra a gyorsan változó lehetőségekre és kockázatokra, amelyeket a digitális médiakörnyezet, az online kommunikáció és nyilvánosság jelent mindannyiunk számára. Ezért a DGYS abból indul ki, hogy felelős szülőként, tanárként, felnőttként – és nem utolsósorban felelős kormányként – sürgős válaszokat kell találni arra, hogy milyen szemlélettel, milyen prioritásokkal és milyen módon minimalizálhatóak az online környezetben a kockázatok úgy, hogy közben maximálisan kiaknázzuk a digitális kultúrában (kapcsolatokban, munkaformákban, együttműködésekben) rejlő, ma még szinte beláthatatlan lehetőségeket. Az elmúlt években megannyi tudástranszfer, kutatás, workshop és pedagógiai konzultáció kapcsán nemcsak a Stratégiát valósítottuk meg és fejlesztettük tovább, de újabb projektjeinkkel folyamatos válaszokat adunk a hazai társadalmi igényekre is.

A tudatos internethasználat fogalmán egyfelől az online világban rejlő lehetőségek maximális kihasználásának képességét értjük, másfelől azt a készséget is, amelynek birtokában a médiahasználat során felmerülő lehetséges veszélyeket, kockázatokat felismerjük. Az online médiatudatosság mindezeken túl magában foglalja a biztonságos internethasználathoz szükséges védelmi megoldásoknak, valamint azoknak az eszközöknek és intézményeknek az ismeretét, amelyekhez a sérelmes helyzetek nem várt bekövetkezte esetén fordulhatunk.

Miért van szükség a védelemre? Azért, mert a gyermekek – életkori sajátosságaik miatt – a felnőttekétől eltérő befogadási, élményfeldolgozási képességgel rendelkeznek.

• Az interneten megjelenő egyes tartalmak károsan befolyásolhatják szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésüket.
• Életkorukból, eltérő tapasztalataikból, ismeretanyagukból fakadóan másképp dolgozzák fel az online információt.
• A gyerekek egyre fiatalabb koruktól használják egyre aktívabban az internetet, különösen a közösségimédia-platformokat, amelyek eredetileg nem az ő számukra készültek, és amelyek használatához szociálisan még nem elég érettek, így kockázataiknak is jobban ki vannak téve.

A biztonságos internetezéssel kapcsolatos tudatosítás ahhoz szükséges, hogy elkerülhetőek – legalábbis csökkenthetőek – legyenek a gyermekek és fiatalkorúak egészséges fejlődésére leselkedő veszélyek, káros hatások. A médiatudatosság mindezeken túl kiterjed az internet biztonságos használatát lehetővé tevő védelmi megoldások, illetve a sérelmes helyzetek nem várt bekövetkezte esetén igénybe vehető eszközök, intézmények létének, elérésének ismeretére is. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának célja tehát a tudatos, biztonságos és értékteremtő internethasználat terjesztése.

Kinek kell biztosítania a gyermekek online védelmét?

A védelmi háló három pillérre épül. Az állam feladata elsősorban a gyermekek védelmét célzó szabályozási környezet megteremtése, aktualizálása, valamint a szabályok ellenőrzését és betartatását biztosító intézmények működtetése. Emellett az államnak az is feladata, hogy rendszeres kutatások segítségével feltárja az online kockázatokat, továbbá elősegítse a médiatudatosság fejlesztésének általánossá válását az oktatásban.

Az iparági szereplőknek (például a nagy tévétársaságok, telekommunikációs cégek) amellett, hogy betartják a gyermekvédelmi rendelkezéseket, óriási szerepük van abban, hogy a szülők és gyermekeik megfelelő információkkal rendelkezzenek a tartalmak természetét, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó védelmi eszközök működését illetően.

Az állam, illetve az iparági szereplők közreműködése azonban csak akkor eredményez hatékony védelmet, ha a családok is aktívan részt vesznek a védelem feltételeinek megteremtésében, amely részben megfelelő tájékozottságot, részben tudatosságot jelent. A három pillér egymást kölcsönösen figyelembe véve és támogatva képes csak a megfelelő védelem biztosítására.

Tudatosítás és médiaműveltség: Digitális gyermekvédelmi textspotok

A digitális gyermekvédelem hatásköre szerint beazonosított kockázatcsoportokhoz tartozó legfontosabb üzenetek szakmailag releváns, fogalomhasználat szempontjából egységes, egyszerű, de hatékony eszközökkel vizualizált és hivatkozható gyűjteménye.

Az előadáson bemutatásra kerültek plakátok, infógrafikák és animációk is.

A kockázatok csoportosítása az alábbi szempontok mentén történik: tartalmi, használaton/magatartáson alapuló és részvételi/kommunikációs kockázatok.

Biztonságos, gyermekbarát és minőségi tartalmak
és platformok választása: ajánlók

A kiskorúak értékorientált internethasználata fejlesztésére szükséges a magyar nyelvű tartalomkínálatból a szolgáltatói kínálatban kiemelten ajánlott, időszakonként frissített, korosztályosan tagolt, az életkornak megfelelő fejlesztésre alkalmas tevékenységeket segítő, releváns szempontok alapján kialakított, nem kizárólag magyar nyelvű lista. A szempontrendszer kialakítása, bemutatása segít a szülőknek, pedagógusoknak az önálló, tartalomválasztásban, a biztonsági szempontok figyelembevételével.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kamaszkorú gyermekek és szüleik számára a húsz, leggyakrabban használt közösségimédia-platform és játék tájékoztatóját készítettük el, amelyek honlapunkról is elérhetők.

A családok támogatása – nem csak a koronavírus okozta veszélyhelyzet idején

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája folyamatos támogatást nyújtott a szülőknek, családoknak a digitális munkarendre való átállásban, a saját felületein és média-megjelenéseken keresztül is. Több ajánlás, és kommunikációs anyag készült el a témában, amelyeket a honlapon és a Facebook-oldalunkon kerültek publikálásra, illetve a Digitális Jólét Program oldalán is elérhetőek.

 

Biztonságban online – GY. I. K.[1]: A családok felkészítésére elkészült egy a szülők által leggyakrabban feltehető kérdésekből és az ezekre adott válaszokból álló tájékoztató csomag. A veszélyhelyzet idején előrejelzésünk alapján elsősorban a képernyőidő növekedésével (ezzel összefüggésben a nem megfelelő tartalmakhoz való hozzáférés), az online zaklatással (cyberbullying), a személyes adatok és a magánszféra védelmével és a dezinformációval kapcsolatos kockázatok jelentették.

Tájékoztatók szülők, családok számára: A koronavírus okozta veszélyhelyzet kezdetén tettük nyilvánossá honlapunkon a Digitális Médiaműveltség Szülőknek Program keretében elkészített, a leggyakoribb online kockázatokat bemutató, letölthető anyagainkat.

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája oktatási programjairól, illetve a hivatkozott anyagokról további információt kaphat a honlapunkon.