Dr. Török Balázs
A Komplex Alapprogram számokban
Áttekintő összefoglalásunk célja, hogy az országos köznevelési adatbázisok (KIRSTAT, Korai Jelzőrendszer, Országos Kompetenciamérés) alapján bemutassuk azt az intézményi kört, amely az európai finanszírozású „A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében” projekt keretében kimunkált Komplex Alapprogram révén pedagógiai módszertani támogatást kapott. (A program eredményeire vonatkozó részletes áttekintések elérhetők a portálon az „Eredmények” rovatban.)
Az Eszterházy Károly Egyetem szervezésében megvalósuló Komplex Alapprogram négy tanévet felölelő folyamatban válik a magyar köznevelés rendszer részévé. A 2018 szeptemberében kezdődött bevezetési folyamat első éve kipróbálási szakasz volt, melynek során a Mérés, Értékelés, Minőségügy Munkacsoport gyűjtötte és elemezte az iskolák (intézményegységek) visszajelzéseit. A program ennek megfelelően korrigált formában valósult meg 2019 szeptemberét követően.
A program bevezetésére vonatkozó tervszámokat is alapul véve a 2018-as évet követő négy év folyamán összesen 447 intézményegység – feladatellátási hely – kerül bevonásra. (24. táblázat). Ezzel a magyar köznevelési rendszer 12,4 százaléka válik érintetté a fejlesztési programban.
A Komplex Alapprogramba bevont intézményegységek fenntartók szerinti megoszlását áttekintve látható, hogy a tankerületi központok teszik ki az érintett intézményi kör 93,3 százalékát. Egyházi jogi személy 6 százalékban fenntartó. (25. táblázat) Az állami felsőoktatási intézmények (0,4%), illetve a települési nemzetiségi önkormányzatok (0,2%) fél százaléknál kisebb arányban vonódtak be a megvalósítói körbe.
- 24. táblázat: A Komplex Alapprogramban részt vevő és a részvételt tervező intézményegységek
|
Bevezetés éve |
Intézményegység |
Országos arány |
|
2018 |
69 |
1,9 |
|
2019 |
89 |
2,5 |
|
2020 |
142 |
3,9 |
|
2021 |
147 |
4,1 |
|
Összesen |
447 |
12,4 |
- 25. táblázat: A Komplex Alapprogramban részt vevő és részvételt tervező intézményegységek fenntartók szerinti megoszlása
|
állami felsőoktatási |
egyházi jogi |
tankerületi |
települési nemzetiségi |
|
|
2018 |
2 |
17 |
49 |
1 |
|
2019 |
0 |
1 |
88 |
0 |
|
2020 |
0 |
7 |
135 |
0 |
|
2021 |
0 |
2 |
145 |
0 |
|
Összesen |
2 |
27 |
417 |
1 |
|
Arány (447 iskolára vetítve) |
0,4 |
6,0 |
93,3 |
0,2 |
A Komplex Alapprogram területi kiterjedése
A Komplex Alapprogram 13 megyében és Budapesten van jelen az országban. Az intézményegységek területi – megyék szerinti – megoszlását három tényező befolyásolta.
- Leginkább meghatározó szerepe a konzorciumi partnerek közötti megállapodásnak volt, amely rögzítette, hogy az Eszterházy Károly Egyetem Heves, Nógrád, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyékben valósítja meg a korai iskolaelhagyást érintő prevenciós programját, a Komplex Alapprogramot.
- Az intézmények bevonásának további szempontja volt, hogy részt vettek-e más EFOP programban. A fejlesztő hatások szinergiájának növelése érdekében 109 olyan intézmény kapott meghívást a programba, amelyek vagy az EFOP-3.1.5 vagy az EFOP-4.1.2 kiemelt projektben voltak érintettek. Köztük 69 olyan intézményegység volt, amelyek az Eszterházy Károly Egyetem projektben rögzített megyei illetőségén kívül estek (26. táblázat). Ebből érthető, hogy az Eszterházy Károly Egyetem például Zala megyében kilenc, Vas megyében 12 intézményegységet vont be a Komplex Alapprogramba. (27. táblázat)
- Az intézményegységek bevonásának harmadik szempontja volt az intézmény önkéntes jelentkezésének figyelembevétele. A megyén belül hat, a megyén kívül 10 intézményegység jelentkezett a programba mindenfajta előzetes felkérés és tájékoztató megkeresés nélkül.
- 26. táblázat: A Komplex Alapprogramban résztvevők fejlesztéspolitikai szempontok alapján
|
EFOP 3.1.5-ös megyén belüli |
15 |
|
EFOP 4.1.2-es megyén belüli |
25 |
|
EFOP 4.1.2-es megyén kívüli |
69 |
|
Összesen |
109 |
- 27. táblázat: A KAP programban részt vevő és részvételt tervező intézményegységek megyénként (2020. 10. 02-ai állapot)
|
KAP bevezetésének éve |
|||||
|
A feladatellátási hely megyéje |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
Összesen |
|
Baranya |
0 |
0 |
14 |
0 |
14 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
7 |
4 |
5 |
9 |
25 |
|
Budapest |
1 |
2 |
0 |
0 |
3 |
|
Bács-Kiskun |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Békés |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Csongrád-Csanád |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fejér |
4 |
11 |
17 |
21 |
53 |
|
Győr-Moson-Sopron |
0 |
0 |
7 |
5 |
12 |
|
Hajdú-Bihar |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Heves |
32 |
25 |
7 |
6 |
70 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
3 |
1 |
3 |
0 |
7 |
|
Komárom-Esztergom |
6 |
0 |
23 |
18 |
47 |
|
Nógrád |
2 |
7 |
6 |
8 |
23 |
|
Pest |
14 |
31 |
39 |
77 |
161 |
|
Somogy |
0 |
0 |
5 |
0 |
5 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Tolna |
0 |
2 |
2 |
0 |
4 |
|
Vas |
0 |
2 |
10 |
0 |
12 |
|
Veszprém |
0 |
0 |
0 |
2 |
2 |
|
Zala |
0 |
4 |
4 |
1 |
9 |
|
Összesen: |
69 |
89 |
142 |
147 |
447 |
A Komplex Alapprogram eltérő jellegű pedagógiai feladatot jelent az intézmények számára az iskola tanulói összetételének függvényében. A hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók esetében a magyar iskolarendszer kompenzációs támogatásokat nyújt, ellensúlyozandó az iskolai előrehaladás szempontjából kedvezőtlen szociális hátteret. A Komplex Alapprogram – a korai iskolaelhagyás megelőzése során – az oktatási rendszer kompenzációs kapacitásait is erősíti, miközben pedagógiai eljárásrendi javaslatai révén a tanulói tapasztalatok kedvező irányú befolyásolását célozta meg.
A Komplex Alapprogram 13 megyében és Budapesten van jelen az országban. Ha a hátrányos helyzet (HH) arányokat vizsgáljuk megyénként, az látható, hogy Fejér megye kivételével minden megyében kedvezőbb az átlagos HH arány, mint a Komplex Alapprogram intézményeiben (28. táblázat). Néhány megyében a Komplex Alapprogram kifejezetten kedvezőtlen feltételek között működő iskolákat támogat. Somogy megyében például 9,8%-os a HH arány, míg a Komplex Alapprogramba bevont öt intézményegységben 24,8%.
A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók alapján vizsgálva az iskolák tanulóösszetételét hasonló kép alkotható: a Komplex Alapprogram intézményeiben magasabb a HHH arány, mint a megye intézményeire számított arány. Ez alól kivétel Fejér megye, ahol 0,6%-kal, Győr-Moson-Sopron megye, ahol 0,2%-kal, Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol 1%-kal és Vas megye, ahol 0,7%-kal kedvezőbb a Komplex Alapprogramba bevont intézmények tanulóösszetétele, mint az a megyei intézményekre jellemző.
- 28. táblázat: Hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya
megyénként, összevetésben a Komplex Alapprogramban érintett intézményi körrel
|
Megye |
Összes |
KAP |
Megyei |
KAP |
Megyei |
KAP |
|
Bács-Kiskun |
37 229 |
7,4 |
4,5 |
|||
|
Baranya |
25 350 |
4 327 |
8,5 |
9,0 |
8,9 |
10,1 |
|
Békés |
22 552 |
8,1 |
7,1 |
|||
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
51 835 |
4 541 |
12,7 |
16,8 |
24,3 |
36,5 |
|
Budapest |
122 032 |
1 115 |
1,5 |
2,4 |
0,8 |
1,1 |
|
Csongrád-Csanád |
27 428 |
4,8 |
2,0 |
|||
|
Fejér |
30 951 |
15 634 |
4,3 |
3,1 |
2,3 |
1,7 |
|
Győr-Moson-Sopron |
34 675 |
1 204 |
1,2 |
3,2 |
0,7 |
0,5 |
|
Hajdú-Bihar |
39 466 |
8,8 |
13,4 |
|||
|
Heves |
22 308 |
12 058 |
9,6 |
11,7 |
12,3 |
15,1 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
28 139 |
1 220 |
11,3 |
14,8 |
12,7 |
11,7 |
|
Komárom-Esztergom |
22 547 |
12 279 |
2,6 |
3,5 |
2,8 |
2,8 |
|
Nógrád |
13 355 |
3 743 |
11,7 |
12,9 |
19,2 |
20,2 |
|
Pest |
103 818 |
46 972 |
3,4 |
4,7 |
2,3 |
3,7 |
|
Somogy |
21 053 |
743 |
9,8 |
24,8 |
10,7 |
17,4 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
45 343 |
13,4 |
23,3 |
|||
|
Tolna |
15 161 |
489 |
10,1 |
16,8 |
6,0 |
11,9 |
|
Vas |
17 166 |
1 730 |
2,8 |
4,6 |
1,9 |
1,2 |
|
Veszprém |
24 494 |
375 |
3,0 |
2,0 |
||
|
Zala |
18 384 |
1 795 |
5,5 |
9,8 |
4,2 |
5,2 |
A Hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók egybeszámításával képzett arányok alapján egyedül Fejér megyéről mondható el, hogy a Komplex Alapprogram intézményei kedvezőbb helyzetben lennének. A megyei HH és HHH együttes átlag 6,6%, a Komplex Alapprogram intézményegységekben ugyanez 4,9%, ami 1,7%-os különbség.
- 29. táblázat: Hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók egyesített aránya
megyénként, összevetésben a Komplex Alapprogramban érintett intézményi körrel
|
Megye |
Összes tanuló |
KAP tanuló |
HH és HHH |
KAP HH és HHH |
|
Bács-Kiskun |
37 229 |
11,9 |
||
|
Baranya |
25 350 |
4 327 |
17,4 |
19,1 |
|
Békés |
22 552 |
15,2 |
||
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
51 835 |
4 541 |
37,0 |
53,3 |
|
Budapest |
122 032 |
1 115 |
2,3 |
3,5 |
|
Csongrád-Csanád |
27 428 |
6,8 |
||
|
Fejér |
30 951 |
15 634 |
6,6 |
4,9 |
|
Győr-Moson-Sopron |
34 675 |
1 204 |
1,9 |
3,7 |
|
Hajdú-Bihar |
39 466 |
22,2 |
||
|
Heves |
22 308 |
12 058 |
21,9 |
26,8 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
28 139 |
1 220 |
24,0 |
26,5 |
|
Komárom-Esztergom |
22 547 |
12 279 |
5,4 |
6,3 |
|
Nógrád |
13 355 |
3 743 |
30,9 |
33,0 |
|
Pest |
103 818 |
46 972 |
5,7 |
8,3 |
|
Somogy |
21 053 |
743 |
20,5 |
42,1 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
45 343 |
36,8 |
||
|
Tolna |
15 161 |
489 |
16,1 |
28,6 |
|
Vas |
17 166 |
1 730 |
4,7 |
5,8 |
|
Veszprém |
24 494 |
375 |
5,0 |
|
|
Zala |
18 384 |
1 795 |
9,7 |
15,0 |
A korai iskolaelhagyásban veszélyeztetett tanulók arányának vizsgálata alapján látható (30. táblázat), hogy a Komplex Alapprogram által támogatott intézményi körben 2017 és 2019 között minden mérési időszakban magasabb volt a korai iskolaelhagyásban veszélyeztetettek aránya, mint a nem KAP-os intézményegységekben.
- 30. táblázat: Korai iskolaelhagyásban veszélyeztetett tanulók arány (VTA) a KAP-os
és a nem KAP-os iskolákban (országos összevetés)
|
Átlag |
N |
||
|
VTA 2018-19. 2. félév |
Nem KAP-os |
12,73 |
2219 |
|
KAP-os |
17,06 |
380 |
|
|
VTA 2017-18. 2. félév |
Nem KAP-os |
14,78 |
2191 |
|
KAP-os |
19,84 |
378 |
|
|
VTA 2016-17. 2. félév |
Nem KAP-os |
16,59 |
2131 |
|
KAP-os |
21,45 |
372 |
A 2019-es országos kompetenciamérés átlag adatai ugyancsak arra utalnak, hogy a Komplex Alapprogramba bevont intézményegységeken keresztül a projekt azon tanulókat érte el, akik alacsonyabb készségszintjük miatt a korai iskolaelhagyás tekintetében magasabb kockázati besorolásúnak tekinthetők, mint azok a tanulók, akik a nem KAP-os iskolákba járnak (31. táblázat).
- 31. táblázat: A 2019-es országos kompetenciamérés eredményei a KAP-os és a nem KAP-os iskolákban (országos összevetés)
