Pölöskei Gáborné

Megváltozott tartalom és módszerek a szakképzésben

kiadvany2023-image210.png

Négy évvel ezelőtt a Szakképzési Innovációs Tanács és az ágazati készségtanácsok megalakulásával indult a szakképzési rendszerünk átalakítása. A gazdasági szereplők szakképzéssel szemben megfogalmazott elvárásainak figyelembevételével készült Szakképzés 4.0 stratégia, a jogszabályi alapokat megteremtő új szakképzési törvény és végrehajtási rendelete alapján 2020. szeptember 1-jével megkezdődhetett az iskolákban az új rendszer bevezetése.

Elindult az ötéves technikumi és hároméves szakképző iskolai képzés, valamint a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését célzó, alternatív tanulási utakat jelentő programok. A képzési kínálat 2021. szeptembertől kiegészült az okleveles technikusi, a kreatív technikumi, majd 2022. szeptembertől az oktatási ágazati képzéssel. Az általános szakképzési ösztöndíj bevezetése mellett 2022-ben meghirdettük az Apáczai ösztöndíjprogramot, amelyre rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján pályázhatnak a tanulók.

A mostani időszak feladata a bevezetés óta eltelt két év tapasztalatai alapján a szabályozás finomhangolása, a szakképzés tartalmi, módszertani, minőségi megújulását célzó fejlesztések folytatása, kiterjesztése.

kiadvany2023-image211.png A közel 800 szakképesítést és részszakképesítést tartalmazó Országos Képzési Jegyzéket felváltó Szakmajegyzékre 175 szakma került fel. Ezek részben a régi OKJ-n is szerepeltek, részben azonban a változó, új technológiákat használó gazdaság igényeinek megfelelő új szakmák.

A Szakmajegyzéken szereplő szakmák kizárólag szakképző intézményben oktathatók. A szakmai oktatással szemben támasztott legfontosabb követelmények a korszerűség, a rugalmasság, az elméleti és a gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a munkaerőpiacon alkalmazható tudás és ismeretek megszerzésének elősegítése.

Ennek megfelelően a dinamikus változás lehetőségét, a szakmák körének és tartalmának folyamatos felülvizsgálatát biztosítani kell. Az újszerű oktatási tartalmakat pedig újszerű módszertannal kell oktatni, amihez az oktatóinknak a szükséges támogatást meg kell adni.

kiadvany2023-image212.png

Amikor új képzési területekről, képzési formákról beszélünk, a technikumi oktatásban három új lehetőséget mindenképpen ki kell emelni.

kiadvany2023-image213.png

A Kreatív ágazatba azok a szakmák kerültek összegyűjtésre, amelyek a kreatív ipar, a könnyűipar szakember utánpótlását hivatot-tak biztosítani. A képzések népszerűségét igazolja a harminc százalékos túljelentkezés. A kreatív technikumok értékelését és fejlesztését támogató szempontrendszer a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködésben került kidolgozásra.

Az Oktatás ágazatban idén indult el a képzés, és jövőre a tapasztalatok felhasználásával kerül kiszélesítésre a képzést indító intézmények köre.

A technikusi képzésben jelentős újdonságot jelent a 2021. szeptemberben bevezetett, a technikum és egy felsőoktatási intézmény együttműködésén alapuló, közösen meghatározott többlet ismeretanyag átadására irányuló okleveles technikusképzés.

kiadvany2023-image214.png

Az okleveles technikusképzés egy nagy kihívás, hiszen az egyetemen oktatott tartalmakat kell összehangolni a technikumban oktatott tartalmakkal, amelynek eredményeként a diákok tanulmányaikba akár 30 kreditpontot is beszámíttathatnak, ha az adott felsőoktatási intézmény szakirányú képzésén tanulnak tovább. Ez azt jelenti, hogy a képzési idő akár fél évvel lerövidülhet. Jelenleg közel húsz egyetemmel vannak kapcsolatban a technikumaink, és nagyon-nagyon előremutatóak a fejlesztések, a képzés pedig rendkívül népszerű.

A legjobbak számára biztosított lehetőségek mellett ugyanakkor a lemaradók számára is meg kell teremtenünk a továbblépés lehetőségét. A cél minden képzési forma esetében az, hogy a munkaerőpiacra olyan tudással rendelkező embereket bocsásson ki a szakképzés, akik nagyon gyorsan be tudnak kapcsolódni a termelésbe. A legnagyobb kritika ugyanis az volt a cégek részéről az átalakítás megkezdése előtt, hogy az iskolából kikerülő fiatalok csak fél-egy év után vonhatók be érdemben a munkába. Az elvárt készségeket, kompetenciákat (például a munkaszervezés vagy az együttműködési készség) a vállalatok tudják meghatározni, és velük együttműködésben kell meghatározni az oktatási tartalmakat is. Ezeket a készségeket, kompetenciákat pedig gyakorlatorientált oktatással lehet jól elsajátítani, ami a szakképzésnek nagy előnye, sajátossága. Az oktatást tehát egészen máshogy kell megszervezni, mint a köznevelésben – ez indokolta a két rendszer jogszabályi szinten történt elválasztását is. A szakképzésnek sok esetben sokkal rugalmasabban kell működnie, mint a gimnáziumi oktatásnak.

Kifejezetten rugalmas, alternatív tanulási utakként kerültek bevezetésre az orientációs év, a dobbantó program és a műhelyiskola. A tapasztalatok, a magas lemorzsolódási arányok azt mutatták, hogy a Szakképzési Hídprogram nem töltötte be a célját. Az újonnan bevezetett alternatív utak lényege, hogy a kompetenciák felmérésére alapulnak, és a kompetenciákat fejlesztik, nem az általános iskolai tananyagot ismétlik. Ezekben a programokban nincsenek tantár-gyak, más az értékelés, más – elsősorban mentori jellegű – az oktatónak is a tevékenysége. Ez nagyon nehéz oktatói feladat, teljesen más szemléletet, más módszereket, más tudást feltételez.

kiadvany2023-image215.png

Változtatnunk kellett a felnőttek szakmai oktatásának megszerve-zésén is.

Azt tapasztaljuk, hogy a szakképzés elfogadottsága, presztízse nőtt az utóbbi időben, már a jobb tanulók közül is sokan választják a szakképző intézményeket, ami minőségi javulást is jelent. A körülbelül 350 KIM fenntartású szakképző intézményből 128-at nevezhetünk „bajnok intézménynek”. Ezek olyan iskolák, amelyekbe túljelentkezés van, amelyeket első helyen jelölnek meg a diákok a jelentkezéskor. Feladatunk, hogy a továbbiakban ezt a kört kibővítsük 200–250 olyan intézményre, amelyik tud olyan minőségi oktatást nyújtani, hogy híre megy és szeretnének odajönni a gyerekek. Mert úgy látjuk, hogy a gyerek alapvetően iskolát választ, nem pedig ágazatot.

Ugyanígy a felnőttek körében is sokan döntenek úgy, hogy szakmát, vagy új szakmát tanulnak, mert lehetőséget látnak benne. Az ő esetükben fontos, hogy felmérjük, milyen előzetesen megszerzett tudással, tapasztalattal rendelkeznek, és ezáltal a ténylegesen megszerzett (és nem a papíron igazolt) tudásuk, tapasztalatuk beszámításra kerülhessen a tanulmányaikba, lerövidítve a képzési idejüket. A felnőttek jelentős része így egyénre szabott, rugalmas képzésben vehet részt.

A szakképzés minőségét érintően a módszertani kihívásokról mindenképpen szükséges beszélni. A gazdaság által elvárt kompetenciák fejlesztését nem tudjuk elérni frontális oktatással. Ezért a tartalmi fejlesztésekhez módszertani fejlesztésnek is kell társulnia. Nem csak a gazdaság változott, változott a tudás, változott az eszköz, de legfőképpen változtak az elvárások, és változtak a tanulók is. Máshogyan kell tanítani, és ahhoz, hogy máshogyan tanítsunk, ahhoz a megfelelő szabályozási környezetet is meg kellett teremteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a kerettanterv helyett kimeneti szabályozást alkalmazunk, hiszen a rugalmasságot ez adja meg.

kiadvany2023-image216.png

A szakképzés tartalmi szabályozóit a képzési és kimeneti követelmények, a programtantervek és az intézmények szakmai programja, valamint a duális képzőhelyekkel közösen kidolgozott képzési programok alkotják.

kiadvany2023-image217.png

Ahhoz, hogy a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően oktassuk a tanulókat, le kell tudni követni a gazdasági környezet és a technológiák gyors változását, és kompetenciákat kell fejleszteni. Ezt segíti elő a projektszemléletű oktatás, amely jogszabályi szinten beemelésre került a szabályozásba. Ez az oktatóknak nagyon nagy kihívás, de elengedhetetlen, hogy kialakuljon a gyakorlata.

kiadvany2023-image218.png

kiadvany2023-image219.png

A kompetenciaelvű oktatás lényege az elmélet és a gyakorlat öszszekapcsolása. Ezzel összhangban az új szakképzési rendszerben nem különböztetjük meg a közismereti tanárt és a gyakorlati oktatót, hiszen az oktatók tudása szintén egymásra épül. Csak hogy egy példát mondjak, a Turizmus-vendéglátás ágazatban például a szakmai ismereteket oktatók mellett különösen nagy szerep jut egy történelemtanárnak.

Az alkalmazható tudás megszerzését támogatja a digitalizáció, ahogy a tanulók együttműködését támogató módszerek is, hiszen a munka világába kilépve ezekre a kompetenciákra is szükségük lesz. A projektmódszertannak a legfontosabb része, hogy a tanulók értéket teremtenek, hasznos munkát végeznek. Ez olyan hozzáadott érték az oktatásukban, ami életszerűvé, gyakorlatközpontúvá teszi azt. A létrehozott produktum sikerélmény, és ezek a sikerélmények teszik lehetővé a kitűzött cél elérését.

kiadvany2023-image220.png

Mindezt támogatják a digitális tananyagok, amelyből mostanra 226 darab került kifejlesztésre, ebből 40 már a tankönyvjegyzéken is szerepel.

kiadvany2023-image221.png

A digitális tananyagok használatához, a projektoktatás bevezetéséhez pedig az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ által működtetett oktatói továbbképzési rendszer nyújt támogatást. A továbbképzési rendszer elindult, de természetesen még szükség van a fejlesztésére, képzési kínálatának bővítésére, elsősorban olyan rövid továbbképzésekkel, amelyek segítségével az oktatók minél hamarabb be tudják építeni oktatási gyakorlatukba az új módszereket.

A digitális tananyagok esetében nem szakmákban gondolkodunk, hanem tananyagegységekről beszélünk. Ez egyfajta mátrixként képzelhető el, vagyis az egyes tananyagok különböző ágazatokban és szakmákban, egyes tananyagok (ilyen például a munkavállalói ismeretek vagy a munkavédelem) pedig ágazattól és szakmától függetlenül használhatóak.

kiadvany2023-image222.png

Folyamatosan bővül a Digitális Szakképzési Tananyagtár is, amelyet a COVID miatti digitális oktatás hívott életre. Ez az oktatók tudásmegosztó felülete, ők töltik fel a tartalmakat, amelyekhez a többi oktató, valamint a köznevelésben tanító pedagógusok is hozzáférnek. A felhasználási adatok nagyon jól mutatják a tananyagtár sikerességét.

kiadvany2023-image223.png

Végül egy olyan eredményről szeretnék beszélni, amely már a változásokra adott reakciót tükrözi. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által elindított pályakövetési rendszer keretében készült egy felmérés a szakképző intézményekben tanulók körében arról, hogy miért választották a szakképzést. Legnagyobb részük azt a választ adta, hogy azért, mert itt olyat tanulhat, ami érdekli őt. (Csak tizenhat százalékuk jött a szakképzésbe az ösztöndíj miatt.)

kiadvany2023-image224.png

Az előadásomban elhangzottakat talán ezzel az idézettel tudnám legjobban összefoglalni:

kiadvany2023-image225.png

A sok energiának, amit a szakképzésben dolgozók munkájukba be-lefektetnek, megvan az eredménye. Kívánom, hogy mindenki, aki részt vesz a tanulók oktatásában, sikeres legyen! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.