Bagdán Boglárka

A kiművelt emberfők képzése a legfontosabb befektetés a jövőbe. Az agrárszakképzés emelkedő presztízse

Bevezető gondolatok

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntök mindenkit és nagyon szépen köszönöm, hogy meghívtak erre a konferenciára! Minden alkalmat megragadok, hogy az agrárium fontosságát és benne az agrárszakképzést minél inkább népszerűsítsem.

Azt gondolom, hogy az elmúlt időszak az agráriumot is a társadalom fókuszpontjába helyezte. Mindenki számára világossá vált, hogy Magyarország élelmiszerbiztonsági ellátásának kulcsa az agráriumban van. A magyar agrárszakképzés az évszázadok során folyamatosan alakult, mindig fejlődött: továbbadja a múlt tudását és alkalmazkodik a jelen kihívásaihoz, miközben felneveli a jövőt. Ma különösen igaz ez, hiszen az agrárium és benne az agrárszakképzés, jelentős változásokon megy keresztül.

A XXI. század elején az Ipar. 4.0 hatása az agrárium területén is megjelent, melynek nyomán ma már a „Mezőgazdaság 4.0 forradalomról” beszélhetünk. Az agráriumban megjelenő új technológiai megoldások alkalmazása, a hálózati rendszerek megjelenése, a precíziós gazdálkodás előtérbe kerülése a mezőgazdaság teljes vertikumára átalakító hatással van. A folyamat magával hozza az agrárkompetenciák változását is, amelyre az agrártársadalom jelenlegi és jövőbeni tagjait is fel kell készíteni.

Tudjuk jól, hogy a gépek, a rendszerek csupán eszközök, amelyek használatát, alkalmazását szükséges elsajátítani ahhoz, hogy az a termelésben a XXI. századi elvárásoknak megfelelő minőségi és mennyiségi módon megjelenjen. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő szakember, a kiművelt emberfő, aki képes kinyerni és feldolgozni a rendelkezésre álló adatokat, és a megfelelő döntéseket meghozni. Az agrárszakképzésnek erre a kihívásra kell megtalálnia a maga válaszait.

Az előadás tematikája

Előttem helyettes államtitkár asszony részletesen beszélt a szakképzés átalakításáról, ezért ezt most nem ismétlem meg, így az előadásomban az alábbi témák alapján e megújulást kívánom bemutatni.

• Az agrárszakképzés megújítása 2020–2022.
• A duális képzés jelentősége a mezőgazdasági szakképzésben.
• Az ágazati képzőközpont (ÁKK) és az ágazati tudásközpont (ÁTK) szerepe a duális képzés fejlesztésében.
• A következő időszak feladatai.

Az agrárszakképzés megújítása 2020–2022

A középfokú agrárszakképzés szerves része Magyarország szakképzési rendszerének, ennek okán a területet érintő fejlesztéseknek szükségszerűen összhangban kell lenniük a kormány szakképzés-fejlesztési céljaival. Már a 2019-ben elfogadott Magyarország digitális agrárstratégiája (továbbiakban DAS) című dokumentum is megállapította: „a mezőgazdasági termelésben a digitális technológiát alkalmazni képes és változásokat támogató munkaerő iránt nő meg az igény. A robotok és az automatizált folyamatok alkalmazása elsősorban az alacsony képzettségű, vagy képzetlen munkaerő kiváltását eredményezi. Így az informatikai ismeretekkel is rendelkező technikusok, gépkezelők iránti igény bővül a legnagyobb mértékben.”[1]

Ahhoz tehát, hogy képes legyen kiszolgálni a mezőgazdaság XXI. század igényeit, az agráriumnak óriási szüksége van jól képzett, középfokú végzettségű szakemberekre. Ehhez – ahogyan azt a bevezetőben is említettem – az agrárszakképzésnek is meg kell újulnia. Meg kell jegyeznem, hogy az agrárszakképzést folytató szakképző intézmények különböző intézményfenntartók koordinációjával működnek, amelyek között az állami fenntartók mellett megtalálhatóak egyházak, alapítványok és gazdasági társaságok is.

Magyarországon jelenleg 136 olyan intézmény működik, amelyben középfokú agrárszakképzés folyik. Az agrárszakképzést folytató intézmények több, mint 70 százaléka két minisztériumi fenntartás alatt álló intézményekben zajlik, amelyből 55 intézmény tartozik az AM-hez, 40 intézmény pedig az KIM-hez.[2]

Ugyanakkor az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézményekben tanul az agrárszakképzésben résztvevő összes tanuló csaknem 70 százaléka. Ezért is az Agrárminisztérium felelősségének érzi, hogy az általa fenntartott szakképző iskolák és technikumok intézményei a megújulási folyamat élén járjanak.

Az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézmények esetében a költségek racionalizálása, a kapacitások optimalizált kihasználása érdekében az iskoláit agrárszakképzési centrumokba szervezte. Az átalakítást a gazdaságossági szempontok mellett főként az indukálta, hogy a centrumok szervezeti egységeként működő szakképző intézményekben az ország egész területén lehetőleg azonos tanulási környezetben és minőségben részesüljenek a tanulók. A tanulói létszám, a kapacitás, az egyenletes lefedettség biztosítása, a beiskolázási lehetőségek, a földrajzi adottságok optimalizálását követően 2020. július 1-jén öt agrárszakképzési centrum létrehozására került sor.

Az öt centrum összesen 57 feladatellátási helyen 55 agrárszakképző iskolát foglal magába. A megalakult agrárszakképzési centrumok helyi szinten tudják feltérképezni a gazdaság igényeit, ezáltal is elősegítve, hogy a végzettséget szerzők az adott településen, régióban tudjanak elhelyezkedni. Iskoláink kiszámítható életpályát kínálnak a diákoknak a tisztes gyarapodás, a családalapítás, a szülőföldön maradás lehetőségével.

Az egyes agrárszakképzési centrumok egységes rendszerként kezelik a hozzájuk tartozó iskolák képzési struktúráját, így az iskolák egyéni érdekeiken felülemelkedve tudnak a kihasználtsággal és költséghatékonysággal kapcsolatos döntéseket hozni, ezáltal a centrumba szervezett iskolák tevékenységének összehangolhatósága, koordinálása révén nem riválisai egymásnak, hanem kiegészítői, támogatói lettek mind a beiskolázási, mind a termelési, gazdálkodási tevékenységükben.

Az agrárszakképzési centrumok kialakításának további célja az intézmények szakmai és pénzügyi alapon történő munkájának összehangolása. hiszen az intézmények működése szempontjából alapvetően meghatározó a számukra nyújtott költségvetési támogatás összege.

Az agrárszakképzési centrumok megközelítőleg 5500 hektár földterülettel rendelkeznek, a tanulók gyakorlati képzésének nagy része itt valósul meg. 19 oktatási helyen élelmiszeripari képzés is folyik, ahol kilenc intézményben tanbolt, 11-ben pedig a képzéshez kapcsolódó élelmiszerfeldolgozó tanüzem működik. 28 iskola tangazdasága állattartó telepet és növénytermesztési tanüzemet is működtet, 21 tangazdaság pedig kertészeti tanüzemmel is rendelkezik.

A szakképző iskolákban tanulók összlétszámának növekedése érinti az AM által fenntartott agrárszakképző intézményeket is, ahol a tanulói összlétszám két százalékkal, a beiskolázás összességében 9,3 százalékkal növekedett.[3]

A duális képzés jelentősége a mezőgazdasági szakképzésben

Az agrárszakképzésnek minden szinten jelentős szerepe van az ágazati felelősségvállalás maradéktalan érvényesítésében. A XXI. század mezőgazdasági kihívásaira adandó közös válaszok kialakítás érdekében kiemelt feladatunk a duális képzés támogatására a középfokú agrárszakképzésben.

Célok:

• a duális képzési rendszer megerősítése az agrárszektorban;
• növelni a duális képzésben résztvevő tanulók számát;
• a területi szerepvállalások erősítése, a duális partnerek bevonása az agrárszakképzésbe;
• kialakítani az agrárvállalkozásokban a duális képzéssel kapcsolatos olyan új szemléletet, melyben a tanulók képzését, oktatását a befektetési stratégia részének, a termelés elhagyhatatlan elemének tekintik.

Ezt segíti az új szakképzési rendszer, melyben alapvetően megváltozott a duális képzés, illetve annak megvalósítása. A duális, gyakorlatközpontú képzési forma lehetőséget ad a speciális, adott munkahelyi technológiák és elvárások szerinti szakemberképzésre. Ebben a képzési formában a szakirányú oktatást biztosító agrárgazdasági szereplőnél a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a valós gazdasági környezetet, vállalati kultúrát. Az intézményben, illetve az agrár vállalkozásokban, gazdaságokban folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. A szakmát tanuló fiatalok korszerű szakmai gyakorlati ismereteket és munkahelyi tapasztalatot szerezhetnek, amely alapján rövidebb idő alatt lesznek képesek teljes értékű munkavégzésre. A duális képzőhely sok előnyt jelent a képzésben részt vevő diákok és az agrárium szereplői számára is. A képzők és a képzésben résztvevők számára egyaránt fontos a valós piaci tudás megszerzése. A diák – a tanulmányai befejezése után – versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra, a gazdasági szereplők új, modern tudással rendelkező munkaerőt kapnak.

Az ÁKK és ÁTK szerepe a duális képzés fejlesztésében

Az agrárszakképzésben és azon belül a duális képzésben fontos szerep hárul az Ágazati Képzőközpontra és Ágazati Tudásközpontra.

Az ÁKK létrehozásának egyik kiemelt célja lehet a duális képzőhelyek követelményeinek való együttes megfelelés. Az ÁKK kialakításakor figyelembe vehető az agrár ágazat érdekeinek minél hatékonyabb érvényesítése. A mikró, a kis- és a középvállalkozások duális képzésbe való bekapcsolódásának ösztönzésével saját érdekeik mentén hozhatnak létre ÁKK-kat.

A XXI. század mezőgazdasági kihívásaira adandó közös válaszok kialakítása érdekében pedig olyan ÁTK létrehozásában vagyunk érdekeltek, amely hidat képezve egyszerre szolgálja a hazai agrár középfokú oktatásban tanuló diákokat, az agrár felsőoktatásban részt vevő hallgatókat, az oktatási intézmények oktatóit és kutatóit, valamint az ágazat gazdasági szereplőit.

Mindezek mellett a duális képzésben minél nagyobb tanulólétszám foglalkoztatása érdekében – az agrárszakképzés speciális viszonyaira tekintettel – szükséges volt az egyes agrárszakképzési centrumok tanműhelyeinek, tangazdaságainak akkreditálása is. Az akkreditációs folyamatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara folyamatosan végzi.

Az agrár ágazatban eddig létrejött, illetve megalakulás előtt álló ÁKK és ÁTK:

• 2022. május 1-jével a Déli Agrárszakképzési Centrum vezetésével létrejött a Déli Agrárszakképzési Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft.
• 2022. május 12-én az Északi Agrárszakképzési Centrum engedélyt kapott, hogy létrehozza az Északi Agrárszakképzési Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft-t.
• 2022. augusztus 30-án engedélyezték az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft. létrehozását a Soproni Egyetem vezetésével, ebben valamennyi agrárszakképzési centrum részt vesz.
• 2022. augusztus 31-én a KIM engedélyezte a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrumnak a Kisalföldi Agrár Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. létrehozását.
• 2022. október 14-én megalakult az Alföldi Agrárszakképzési Centrum vezetésével az Alföldi Agrár Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft.

A következő időszak feladatai

A már meglévő ÁKK és ÁTK nonprofit kft-k szakmai segítése. A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum segítése az ÁKK megalakításában.

A felsőoktatási partnerekkel történő kapcsolatfelvétel, annak kialakítása, hogy mely technikusi végzettséget adó szakmák esetében érdemes ÁTK-t létrehozni. A felsőoktatási partnerek segítése az ÁTK-k kialakításához.

A leendő duális partnerek feltérképezése, és bevonása az agrárszakképzésbe.

Összegzés

Ahogyan az látható az agrárium és benne az agrárszakképzés megújul.

Ezért egyre inkább érdemes elfelejteni a mezőgazdasággal szembeni sztereotípiákat, és a gondolkodásmódunkban egyre inkább az innovatív mezőgazdaság fogalma kell, hogy megjelenjen. Az innovatív mezőgazdaság kialakításához, működtetéséhez, fenntartásához pedig szükség van jól képzett, kiművelt szakemberekre. Úgy vélem egyre több fiatal csodálkozik rá az agráriumban meglévő technológiai potenciálra, mely izgalmassá, változatossá teszi e szakmát. Ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy az agrárszakképzés és egyáltalán az agrárium új szemléletmóddal jelenjen meg a közgondolkodásban, emelve annak társadalmi presztízsét.

Természetesen ehhez jól működő agrároktatásra, intézményhálózatra, képzett oktatókra és elkötelezett diákokra van szükség. Ennek feltételei megteremtéséért dolgozunk, bízva abban, hogy egyre több fiatal ismeri fel az agráriumban a lehetőséget, amely a kihívások mellett biztos megélhetést, egzisztenciát kínál az abban résztvevők számára.

Köszönöm, megtisztelő figyelmüket!

[1] Magyarország digitális agrárstratégiája

[2] Forrás: SzIR adatbázis

[3] Forrás: KSH adatok