Kapcsáné Németi Júlia

Az Alkotópedagógia – A tanulás élmény
szekció összefoglalója

A szekció témaválasztásával a szakemberek figyelmét szeretnénk ráirányítani a nemzetközi pedagógiai kultúrában egyre inkább jelen lévő, tudatosan használt, de a hazai iskolai gyakorlatban még kevéssé ismert, korszerű pedagógiai eszközökre.

A 21. század felgyorsult ütemű fejlődése, folyamatos változásai az iskolarendszerre is számos külső hatást gyakorolnak. Változnak a munkaerőpiac igényei, a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák, átalakul a tudásszerzés folyamata, eszközrendszere. Elengedhetetlen, hogy a pedagógiai gyakorlat erre válaszokat adjon. Bemutattuk és a résztvevőkkel együtt közösen értelmeztük, hogy érdemes a tanulásról is másként gondolkodni, túllépni a hagyományos pedagógiai kereteken és korszerű (nem csak fizikai) eszközökkel, megoldásokkal segíteni a tanulók sikeres iskolai, tanulási pályáját egészen a pályaválasztásig.

A téma feldolgozása során alkalmazott módszertani megoldások is túlmutattak a szokásos szekcióbeli kereteken. Modelleztük, hogyan lehet a tanulás folyamata élmény és motiváció, a tudásszerzés egyben tudáscsere a közös célért, közös munkával, egy kollaborációs térben.

Hangsúlyoztuk, hogy fontos túllépni a formális oktatási kereteken is, hiszen a tudásszerzés komplex folyamat. Megmutattunk olyan lehetőségeket, amelyeket a non formális oktatás keretei, eszközei, gyakorlata tud kínálni.

Megismertettük a szekció résztvevőit a közelmúltban létrejött digitális tudásközpontok céljaival és szolgáltatásaival. Bemutattuk, hogy az országban hat helyszínen – Békés, Kaposvár, Oroszlány, Kecskemét, Nyíregyháza, Veszprém – működő digitális tudásközpontok milyen korszerű pedagógiai eszközrendszerrel dolgoznak és azt is, hogy a központok innovatív, alkotó környezete hogyan segíti a saját élményű felfedezést, tervezést, megvalósítást, vagyis a saját tudás felépítését. Kitértünk arra is, hogy a formális és non formális szereplők együttműködése, illetve a korszerű pedagógiai eszközrendszer révén hogyan hatványozható az egyén, a tanuló eredményessége, hozhatók felszínre az erősségek, fejleszthetők az egyéni sikerességet hozó kompetenciák, továbbá mindezek hogyan járulnak hozzá a biztos pályaválasztáshoz.

Alkotópedagógiáról a pedagógiai gyakorlat szemszögéből (Genáhl Krisztina)

Az alkotópedagógia kereteiről, alapelveiről való gondolkodás lehetőséget teremt az oktatás előtt álló kihívások egy meghatározó részének áttekintésre, a rendelkezésünkre álló eszközök, lehetőségek megtalálásra. Az alkotva tanulás lehetőséget kínál a bennünket körülvevő világ megértésére és olyan készségek, képességek fejlesztésére, amelyek segítségével a gyerekek saját jövőjük formálóivá válhatnak.

Az alkotópedagógia olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek a hagyományos – frontális – oktatásnál sokkal mélyebb azonosulási lehetőséget, bevonódást biztosítanak a gyerekeknek. Az alkotópedagógia egyik lényegi eleme, hogy az új ismeretek átadását kerettörténetbe ágyazza. A történet keretei között zajló alkotás a gyerekeknek olyan motivációt ad, ami nemcsak lehetővé teszi a megszerzett ismeretek elmélyítését, de további ismeretszerzésre is sarkallja őket.

A csoportmunkára épülő, interdiszciplináris projektfeladatok fejlesztik a technikai és szociális készségeket, lehetővé teszik a tantervi ismeretek integrált, komplex alkalmazását. Emellett a gyerekeket pályaorientációs szemléletre és az őket körülvevő világ működésének átfogó megértésére sarkallják, ami segít helytállni a jövő munkaerőpiacán és az élet egyéb területein is.

Egy, a fenti elemeket ötvöző megoldás, jó gyakorlat a Maker’s Red Box (továbbiakban MRB) is, amely mára az ország több száz iskolájában jelen van, integrált részét képezi a mindennapi oktatási gyakorlatnak. A Maker’s Red Box egy kerettörténetre épülő, komplex oktatási programcsomag, amely minden szükséges tartalmat és útmutatást biztosít a projektalapú tanuláshoz. 16 alkalmat (90/120 perces alkalmak) lefedve részletes tanári kézikönyvvel, útmutató videókkal, óravázlattal és osztálytermi készlettel biztosítja a tanárnak az eredményes megvalósítást, 19 kompetencia területen, a 11–17 éves korosztály számára.

Példákon keresztül mutattuk be, hogyan illeszthető mindez a magyarországi oktatási rendszerbe, hogyan tud a mindennapi gyakorlatban megvalósulni? Fontos megvizsgálni, hogy az ilyen – vagy ehhez hasonló – jó gyakorlatok bevezetéséhez milyen eszközrendszere, lehetősége van egy vezetőnek, hogy intézményi szintű változást indíthasson el és milyen nehézségekre kell választ találniuk az intézményeknek a változási folyamat során. Mikor tud egy ilyen innováció eredményesen beépülni és mindennapi oktatási gyakorlattá válni?

Két intézmény – a Bajai Eötvös József Általános Iskola és a Szobi Fekete István Általános Iskola – példáján keresztül láthatták a résztvevők és olvashatják a kiadványt kézbe vevők, hogy az ilyen típusú jó gyakorlat intézményi integrálásához elengedhetetlen a vezetői elhivatottság, elszántság a feltételek megteremtésére és a kreativitás, rugalmasság a rendelkezésre álló keretek kitágításához.

Radnóti Miklós – a Bajai Eötvös József Általános Iskola vezetője – hisz abban, hogy a sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a tanulásban mintaadó és korszerű tartalmakat biztosítani képes iskolákra. Az új lehetőségek keresése, a megújulási igény záloga a sikeres oktatási intézményeknek. Ennek eredményeként jutott el a bajai intézmény is az alkotópedagógia – és az ezt komplexül használó jó gyakorlat – a Maker’s Red Box megismeréséhez.

Számukra az egyik legnagyobb kihívást az alkotóműhelyben megvalósuló tevékenységek oktatásszervezése jelentette. Végül az órarendbe való beépítés, vagyis a délelőtti tanórákban való megjelenés lett a célszerű megoldás. Az MRB a NAT területeinek való megfeleltetését követően, félévenkénti csoportbontásban valósul meg, a Technika és tervezés, valamint a Digitális kultúra tantárgy keretében, az 5–8. évfolyamon, így biztosítva a folytonosságot az alkotópedagógia folyamatoknak.

Moór Róbert, a Szobi Fekete István Általános Iskola intézményvezetője. Ez az iskola a székhelyintézmény mellett három tagintézménnyel és két telephellyel rendelkezik. 2018-ban a fenntartó, a Váci Tankerületi Központ támogatásával sikerült kialakítani az egyik telephelyük használaton kívüli helyiségeiben egy alkotópedagógiai műhelyt.

Az intézményben a kezdeti nehézségek, rögös utak vezettek el, 2020-ban a Makerspace Központi Digitális Közösségi Alkotóműhelyhez, melynek keretében először pilot projektként, majd a 2021/2022. tanévtől a tantervbe beépítve használják a Maker’s Red Box tananyagokat. Az intézmény sajátosságai lehetőséget adnak, hogy a Technika tárgyat egyhetes projektekben, 35 órában sajátítsák el a gyerekek az alkotóműhelyben. A tagintézményeket is bevonva a 4-–7. évfolyamon 22 tanulócsoportot tudtak kialakítani, így egy pedagógus teljes státuszban tudja tanítani a technika tárgyat, kéthavi munkaidőkerettel tervezve.

Az alkotópedagógiai módszerek bevezetése mind a tanulók, mind a szülők részéről pozitív visszhangra talált. Konkrét mérések nem készültek az alkalmazott módszerek hatásairól, de a tanulók szemmel láthatóan motiváltabbak, lelkesebbek, nyitottabbak, ha ilyen módszerrel feldolgozandó feladatokat kapnak.

Lépjünk ki az osztályteremből! – Non formális tanulás és élménypedagógia a digitális tudásközpontokban (Fehér Ákos)

Az ország hat pontján megnyitott digitális tudásközpontok egyik kiemelten fontos tevékenysége, hogy az osztálytermi kereteket kinyitva valósítsák meg a technológiával támogatott oktatást. A tudásközpontok túlmutatnak azon a célon, hogy a technológia legyen a tanulás fókusza: az alkotópedagógia, az élménypedagógia és a játékosítás (gamifikáció) módszereivel olyan közeget kívánnak nyújtani, ahol a tanulás fogalma újraértelmezhető.

A szekcióban bemutatott rövid tevékenység – mely a tudásközpontok foglalkozásaiba engedett betekintést – mintegy kivonatként szolgált az élmény- és alkotópedagógia megtapasztalására.

Mindemellett a szekció résztvevői a saját élményű tanulás, tapasztalás után azonosíthatták azokat az élménypedagógiához, alkotópedagógiához köthető eszközöket és módszereket is, amelyek a digitális tudásközpont tevékenységeit, foglalkozásait jellemzik és innovatív módon beépíthetők a formális oktatás pedagógiai gyakorlatába is.

A digitális tudásközpontok programjai és tevékenységei is nagyban építenek arra, hogy a foglalkozásokon résztvevők maguk választhassák meg azokat a részfeladatokat, amelyekben sikeresek lehetnek. Ez lehet egy szerepválasztás az adott tevékenységben, de akár egyfajta önismeret is, amikor a tevékenység jellegét vagy nehézségét ismerve saját készségeinek megfelelően választja meg.

A szekcióprogramban bemutatott rövid tevékenység jól modellezte azt a non formális tanulási közeget, amelyet a digitális tudásközpontok igyekeznek megteremteni annak érdekében, hogy a tanulás élményszerű, kompetenciaalapú lehessen, mindezt pedig a modern (alkotó)technológiák segítségével ismertessék meg a tudásközpontba látogató diákokkal és pedagógusokkal.

Alkossunk tudást! Felfedezés, tervezés, alkotás innovatív környezetben
Tar József

Hatalmas kihívások előtt állunk, amikor a jelen fiataljait készítjük fel a jövő munkaerőpiaci és felnőttéleti szerepköreire, hiszen a változások mértéke és üteme sokkal intenzívebb, minthogy azt az iskolarendszerek képesek legyenek időben lekövetni. Ahhoz, hogy sikeresek lehessenek és stabil pozícióik legyenek a munka világában, már ma is olyan készségeket, képességeket, kompetenciákat követel meg tőlük, mint például a komplex problémamegoldás, a kreativitás és a fejlett alkotóképesség, az együttműködés, a csapatmunka, a fejlett kommunikációs képességek, a matematikai, a természettudományos, a mérnöki és az informatikai gondolkodás.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a készségek, képességek csak az ún. aktív tanulás során alakulnak ki, azaz olyan tanulási helyzetekben, amikor a tanulók aktív tevékenységeket folytatnak, produktívan alkotnak (csoportban vagy egyénileg) és nem passzív hallgatóként vesznek részt a tanítási folyamatban. Az aktív tanulás új szemléletű pedagógiai módszertant és megközelítést kíván meg. A digitális tudásközpontok foglalkozásai ezt a módszertant és megközelítést követik eszközrendszerükben és munkaformájukban egyaránt.

A szekcióban bemutatott robotika-kihívás többek között azt kívánta bemutatni, miként lehetséges a robotokkal matematikai és mérnöki ismereteket fejleszteni.

A játékos robotika azok számára is érthetővé teszi a kódolást, az algoritmizálást, akik talán nem is érdeklődtek az informatika vagy a robotika iránt. A tudásközpont foglalkozásain alkalmazott technológiai eszközök paraméterezhetők. Ez lehetővé teszi azt is, hogy látogatóink különböző verziókat kipróbáljanak – és akár hibázhassanak is. A hibák fontosak, mert azokból nem csak sokat lehet tanulni, hanem olyan készségeket is fejleszt, amelyek hatással vannak az egész személyiség fejlődésére is.

A digitális tudásközpontokban előtérbe kerül az eltérő tanulói adottságok differenciált kezelése, az egyéni szükségletekhez igazodó, eltérő tanulási útvonalak meghatározása. Hiszen minden gyermek egy önálló galaxis, a digitális tudásközpontok pedig ajtót nyitnak a világ megismeréséhez.

A jövő jelen van – Élményalapú tanulással a sikeres pályaválasztásért
Karmacsi-Szabó Anikó

A Maker’s Red Box innovatív tananyagának segítségével felépülhet a Jövő városának egy lehetséges változata. A gyerekek lelkesedése, együttműködése, a társadalmi kérdésekre adott válaszaik és elképzeléseik inspirálták, hogy a jövő városának technológiai megoldásai mellett a munkaerőpiac kihívásaira is reagáljunk. A kaposvári digitális tudásközpontban a pedagógiai eszköztárat egy új pályaorientációs fókuszú foglalkozástervvel bővítették. Ennek bemutatása keretében a szekció résztvevőit a jövőről való közös gondolkodásra és alkotásra hívtuk meg, ezáltal rövid időre az általuk elképzelt jövőbeli város aktív munkaerőpiaci szereplőivé válhattak.

Hogyan egészült ki mindez a digitális írástudással? A tanulók a foglalkozás során elkészíthetik saját figurájukat, megismerkednek a grafikai tervezés és a lézervágás világával, tervezhetnek 3D-ben, eközben a fizikai törvényszerűségekre, a méretekre, arányokra és egymásra is figyelniük kell.

Az alkotás, az együttműködés és közös gondolkodás, a kreativitás – ami megjelenhet a hibázás mozgatórugójaként is – a digitális tudásközpontokban megvalósuló foglalkozások alapelveit szemléltetik. A pályaorientáció a technológiai és alkotóműhelybeli foglalkozásainknak is a szerves részét képezi. A modern technológiai és korszerű pedagógiai eszközrendszer használata felszínre hozza az erősségeket, lehetőséget teremt az egyéni sikerhez nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésére és hatékonyan hozzájárul az életpálya tervezéséhez.

A pályaorientáció támogatására az egyéni készségek, érdeklődés feltérképezésére is lehetőséget biztosítanak a digitális tudásközpontok. A PractiWork mérőrendszer segítségével egyéni keretek között a tanulók/fiatal felnőttek megismerhetik a kognitív képességeik mellett személyiségjegyeiket, valamint érdeklődési területeikre is objektívebb rálátást kaphatnak. A mérést követően személyes konzultáció keretében támogatjuk a döntési folyamatot, alternatív jövőképeket vázolunk fel, ezzel is segítve a tanuló egyéni életútját, a sikerhez vezető utat a munkaerőpiac gyorsan változó világában.