Péterffy Balázs

Adatok a köznevelésben – Az SNI ellátás fejlesztése fenntartói szemmel – A deszegregációs tevékenységek: eredmények és kihívások – Az infrastrukturális helyzet: fejlesztések tegnap és holnap

Nagy tisztelettel köszöntök minden kedves résztvevőt. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról és a deszegregációs tevékenységről lesz szó előadásom első felében, majd a megvalósult, illetve megvalósuló fejlesztésekről szeretnék tájékoztatást adni. De engedjék meg, hogy először egy kis eszmefuttatással nyissak az adatról, mint a fenntartói munka és tervezés alapvető építőkockájáról.

Rögtön az elején trivialitással nyitnék: mit jelent az adat fogalma? Papírízű megfogalmazásban: az adat tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely alkalmas emberi eszközökkel történő értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk, következtetéseket lehet levonni belőlük. Fontos megemlíteni, hogy egy adat önmagában semmit sem jelent, csak és kizárólag egyetlen kontextusban, jól körülírt formában tekinthető értelmezhetőnek és validnak. Ha a leírás vagy meghatározás bármely elemét változtatjuk, akkor már az adat nem tekinthető pontosnak és hitelesnek.

Érdemes egy egyszerű példával is illusztrálni mindezt. Arra a kérdésre, hogy hány pedagógus dolgozik a tankerületi központok által fenntartott intézményekben, egyszerre több számot is lehetne mondani, és mindegyik igaz lenne adott kontextusban. Nem mindegy, hogy a teljes foglalkoztatotti jogviszonyban lévők számát vesszük alapul, vagy a ténylegesen feladatot ellátókét, azaz nem számoljuk bele a tartósan távollévőket. Kizárólag a közalkalmazotti jogviszonyban lévőket nézzük, esetleg az óraadókat is beleszámoljuk? Több jó megoldás is van, ahogy az előbb említettem, de más és más számokat fogunk kapni. Ne legyen vezérlőelv a – minden bizonnyal hamisan, Sir Winston Churchill-nek tulajdonított mondás –, mely szerint „csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”. Ha adatokat vizsgálunk, adatokról beszélünk, akkor mindenképpen fontos a pontos meghatározás.

Az időbeliségre is figyelnünk kell, ha adatokat közlünk, használunk fel. A fentebb említett példánál maradva, nem mindegy, hogy július közepén vizsgáljuk pedagógus létszámot, vagy éppen november elején. Nagyon nagy valószínűséggel lesz különbség az egyes iskolák adataiban, hiszen a nyár a tanárok munkahelyváltásának az elsőleges időszaka. Emiatt egy adat pontos leírásának alapvető eleme az adatfelvétel időpontja is.

Tervezéshez, oktatásirányítói vagy éppen fenntartói feladatok ellátásához szükséges adatokat ma már elsősorban különféle informatikai rendszerekből lehet nyerni, éppen ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő adatokkal töltsék fel és frissítsék folyamatosan az intézmények a KRÉTA, illetve a KIR rendszereket.

Deszegregációs tevékenység

A deszegregációs tevékenység legfontosabb, országos lefedettséget biztosító testületei az antiszegregációs munkacsoportok (továbbiakban: Munkacsoportok), amelyek a tankerületi tanácsok kormányrendelet által kötelezően előírt munkacsoportjai. A Munkacsoportok évente 3-4 alkalommal üléseznek, vezetőjük éves beszámolót készít a munkacsoport tevékenységéről, amelyet a tárgyévet követő év január 31. napjáig megküld a Klebelsberg Központ elnökének. A Klebelsberg Központ elnöke a beszámolót a tárgyévet követő év február 28. napjáig továbbítja az oktatásért felelős miniszternek. A Munkacsoportok célja, hogy továbbra is a tankerületi központok illetékességi területén működő, az esélyegyenlőség biztosításában részt vevő intézmények és szervezetek között egyeztető, javaslattevő fórumok legyenek. Összetételükben minden érintett szakmaterület vonatkozásában reprezentativitásra törekednek, elősegítve a hatékony feladatmegoldást és a problémakezelést.

Az elmúlt esztendőkben egyre több eredménnyel büszkélkedhettek a Munkacsoportok. Az első két évben elsősorban a tényleges helyzet megismerésén, a megoldandó problémák, feltárásán volt a hangsúly, azt követően – a Klebelsberg Központ közreműködésének is köszönhetően – egyre inkább a megoldások felé mozdultak el a Munkacsoportok. A legfontosabb deszegregációs eszköz talán a körzethatár módosítása, amely néhány éve már a tankerületi központok hatáskörébe tartozik teljes egészében. 2021-ben már 64 esetben módosították a körzethatárokat a szegregációs kockázat csökkentése miatt a tankerületek, együttműködve az érintett önkormányzatokkal.

Meg kell említeni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot is, amely fontos tényező abban, hogy a pályakezdők is a tanári pályán maradjanak, hiszen egyre több ösztöndíjas dolgozik tankerületi fenntartású köznevelési intézményben. Egyre több külső szereplővel sikerül szakmai/partneri együttműködést kialakítani, illetve bevonni őket a Munkacsoport tevékenységébe (például egyéb fenntartók, felsőoktatási intézmények).

A tantermen kívüli digitális munkarend tapasztalatai beépültek a pedagógiai munkába a jelenléti oktatás során is, elősegítve ezzel a HH és HHH tanulók fejlesztését, a szegregációval vagy annak veszélyével érintett intézmények vonzóbbá tételét. Meg kell említeni azokat a programokat is, amelyek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében regionális vagy országos kezdeményezésként működtek az elmúlt években és működnek most is, mint például a Lázár Ervin Program, az Iskolaőr Program, vagy éppen a Tanítsunk Magyarországért Program. Ezek nem a Munkacsoportokhoz köthetők, ugyanakkor a tankerületi központok kulcsszerepet játszanak bennük. Folytatva az eredmények felsorolását, kiemelendő az intézményi átszervezésekhez nyújtott specifikus szakmai támogatás, amelyekkel a Munkacsoportok segítik a különleges bánásmódot igénylő tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző és támogató rendszer, valamint a korai iskolaelhagyás KRÉTA rendszer modulja adatai alapján intézményi és fenntartói szintű elemzéseket, javaslatokat fogalmaztak meg a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében.

A Klebelsberg Központ nemcsak a jogszabályban megfogalmazott szerepet vállalja a deszegregációs feladatokban, hanem a hatékonyság érdekében folyamatos szakmai támogatást biztosít a tankerületi központoknak, emellett koordinációs szerepet is betölt, országos szintű javaslatokat tesz a szegregációs kockázatok mérséklésére, tartja a kapcsolatot az irányító szervvel és a nem állami fenntartókkal is.

Az eredmények dacára nem mondhatjuk el, hogy akkor most már hátra lehet dőlni, hiszen nincs több feladatunk. Vannak tennivalók, megoldandó kérdések továbbra is, vannak problémák, nehézségek, amelyek egy része azonban sokszor túlmutat a Munkacsoportokon, sőt vannak olyanok is, amelyek az ágazaton is.

Az alábbi térképen jól látszik, hogy a tavaly október elsejei statisztika alapján mely járásokban a legmagasabb a HH és a HHH tanulók aránya a tankerületek által fenntartott intézményekben.

HH+HHH tanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva,
 tankerületi központi fenntartású köznevelési intézményekben, járási szintre vetítve.

Ki kell emelni, hogy feladat és probléma nemcsak ezekben a térségekben van a deszegregációval kapcsolatban, azonban értelemszerűen ezekben a járásokban még nagyobb feladat hárul az ellátórendszerre. A Munkacsoportok beszámolói alapján a nehézségek közé tartoznak a pedagógus korfából és egyes intézményekben bizonyos szaktanárok hiányából, illetve az előbbinek a szakos ellátottság teljeskörű biztosításának befolyásolásából adódó gondok, illetve a szegregációval kisebb-nagyobb érintett intézményekben tanítók számára a többrétű feladatok okozta problémák is. A szabad iskolaválasztás a szegregáció megelőzése, kezelése szempontjából megnehezíti az intézmények helyzetét, hiszen a körzetes iskolák helyett sok településen más, „népszerű” állami, vagy nem állami fenntartású, és ezáltal a tanulók között válogatni tudó iskolákba íratja sok szülő a gyermekét, akár azon az áron is, hogy más településre utaztatják őket. A partneri viszony és a közös gondolkodás éppen ezért elengedhetetlen a nem állami fenntartókkal, akiknek a jelenléte elengedhetetlen a Munkacsoportokban.

Meg kell említeni, hogy a beszámolókban olyan veszélyeket és nehézségeket is megfogalmaztak a Munkacsoportok, amelyek a HH/HHH tanulók esetében fokozottan érvényesül(het)nek, de azok nem a köznevelési intézményekkel vannak közvetlenül összefüggésben, mint például a települési infrastruktúra egyenlőtlensége, a családi háttér problémája, vagy éppen a motiválatlanság. Ezek olyan problémák, amelyek csak globálisan, más ágazatokkal közösen oldhatók meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekek – tanulók ellátása

Az állami intézményfenntartás létrejötte óta központi kérdés az SNI ellátás egyenletességének biztosítása mind a szakszolgálati feladatok, mind pedig a külön nevelhető-oktatható tanulók óvodai-iskolai fejlesztése tekintetében. Az idei tanévre fejeződött be ez utóbbi ellátási formához szükséges intézmények kialakítása, jelenleg nincs olyan tankerületi központ, amely ne rendelkezne EGYMI-vel.

Nagyon fontos cél, hogy minden család számára biztosított legyen elérhető közelségben a gyermekük számára szükséges ellátás. A szakszolgálati feladatellátásban már korábban kialakult a jelenlegi, megyei szintű intézményekre és járási szintű tagintézményekre történő tagozódás.

Kiemelt célunk, hogy az ellátást az egyre növekvő igények miatt tovább tudjuk bővíteni, fejleszteni a rendelkezésünkre álló keretek között. Nagy igény mutatkozik minden évben újabb óvodai csoportok indítására, amely nemcsak igazgatási döntések meghozatalát jelentik, hanem infrastrukturális beruházásokat is, és a szükséges szakemberek felvételét is. Növelni szeretnénk a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók ellátásának intézményi kereteit, és erősíteni az integráltan nevelhető-oktatható SNI tanulók középiskolai ellátását.

Fejlesztések

Mind a tankerületi központok, mind pedig a Klebelsberg Központ uniós és hazai forrásból megvalósuló projektek segítségével folyamatosan fejlesztik az állami fenntartású köznevelési intézményeket.

A tankerületi központok által megvalósított, illetve megvalósítás alatt álló projektek

Infrastrukturális fejlesztések:

• EFOP-4.1.3-17 - 419 projekt. Az összesen 26,988 milliárd forint támogatási összeghez 1,3 milliárd forint többletforrást biztosított a Klebelsberg Központ. Minden projekt befejeződött, összesen 492 helyszínen valósultak meg fejlesztések. Kisebb, legfeljebb 150 milliós, azonban helyben nagyon fontos beruházások valósultak meg ennek a konstrukciónak a keretében.
• EFOP-4.1.2-17 – 110 projekt, 149 helyszínen. Az összesen 60,978 milliárd forint támogatási összeghez további 25,817 milliárd forint többletforrást biztosított az EFOP programok terhére, valamint központi költségvetési forrásból Magyarország Kormánya.
• EFOP-4.1.6-16 - 11 projekt. Összesen 4,161 milliárd forint áll rendelkezésre a tankerületi fenntartású, gyógypedagógiai feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére.
• Tankerületi energetikai projektek: KEHOP-5.2.10-16 (épület energetikai fejlesztések) – 24 projekt 3,741 milliárd forint, valamint KEHOP-5.2.11-16 (fotovoltaikus rendszerek kialakítása) – 12 projekt 54,1 millió forint.
• Magyar Falu Program (MFP-IEF/2020 – 5 milliárd forint és a MFP-ITF/2020 program – 2,5 milliárd forint), a költségvetési forrásból megvalósuló programban kistelepülési iskolában nyílt mód olyan fontos, kisebb összegű fejlesztéseket megvalósítani, amelyek elengedhetetlenek a minőségi oktatáshoz.

Módszertani fejlesztések összesen 511 projektet érintenek 34,805 milliárd forint értékben. Az alábbi feladatokat finanszírozták az érintett programok:

• táboroztatás,
• szakmai tartalmak fejlesztése,
• központban a gyerek és a család,
• esélyegyenlőség és lemorzsolódás csökkentése,
• napi alaptevékenységbe történő integráció,
• pedagógus képzések.

A fenti térképen megyei bontásban látható az uniós forrásból a tankerületek vagy a Klebelsberg Központ által megvalósított fejlesztésekre fordított összegek mennyisége. Látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kapta a legtöbb forrást, ahol igen sok, hátrányos helyzetű térség van, itt találhatók a legmagasabb a HH és HHH tanulók aránnyal rendelkező járások is.

A Klebelsberg Központ által megvalósított, illetve megvalósítás alatt álló projektek

• EFOP-3.2.4-16-2016-00001 „Digitális kompetencia fejlesztése” című projekt – 48,387 milliárd forintból valósult meg. Egyszerre biztosított jelentős méretű digitális eszközparkot a pedagógusok és az iskolák részére, bővítette az internet sávszélességét, valamint nyújtott az eszközhasználathoz szakmai-módszertani ismereteket a program.
• EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001 „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” című projekt 5,7 milliárdos keretösszegből valósult meg, ebből 590 millió forint jutott a Klebelsberg Központra, mint konzorciumi partnerre. Négy járáspár esetében közel 1.400 gyermek került vissza az ellátási rendszerbe, a projekt összesen 106 települést érintett. A fejlesztés keretében hiánypótló diagnosztikai eszközöket szereztünk be 300 millió forint értékben.
• KEHOP-5.2.2 energetikai megújítási projekt. 20 projekt, több mint 70 helyszínen valósult vagy valósul meg, összesen 26,160 milliárd forint keretösszegből. Ez az egyetlen olyan uniós forrásból megvalósuló program, amelyben a Közép-Magyarországi Régió intézményei is bekerülhettek. Jelenleg is gőzerővel zajlanak az olyan energetikai fejlesztések, mint a homlokzat és tetőszigetelések, nyílászárók cseréi a folyamatban lévő építkezéseken.
• RSZTOP-2.1.1-16-2017-00001 „Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára” című projektre 5,197 milliárd forintot költöttünk eddig. A projekt keretében szegény családok számára szereztük be a tanévkezdéshez szükséges tanszercsomagokat. Az első év volt a pilot, majd 2020/2021-es tanévtől immár minden, a projekt kiírásnak megfelelő családot tudtunk támogatni. A számok:
• 2019/2020-es tanév: 30 400 db tanszercsomagot,
• 2020/2021-es tanév: 106 000 db tanszercsomagot,
• 2021/2022-es tanév: 110 480 db tanszercsomagot,
• 2022/2023-as tanév: 101 200 db tanszercsomagot osztottunk ki.
• EFOP-3.1.11-19-2020-00001 „Kedvezményezett településeken működő állami fenntartású köznevelési intézmények munkájának támogatása” című projekt – 6,43 milliárd forint támogatási összegből valósult meg. Az érintett, közel 10.000 pedagógus és nevelő – oktató munkát segítő kolléga kapott a feltételek teljesülése esetén két részletben összesen 500.000 forintot. A hátrányos helyzetű térségekben végzett, a járványhelyzet következtében megnövekedett fejlesztési, felzárkóztatási feladataik elvégzéséért kapták az érintettek a fenti összeget.
• EFOP-4.1.11-21-2021-00001 „Okostanterem, az állami fenntartású köznevelési intézmények digitális tanulást segítő tereinek fejlesztése” című projekt 6,994 milliárd forintból valósul meg. 180 helyszínen alakítunk ki olyan kollaborációs térként működő „okos tantermeket”, amelyek teljeskörű digitális támogatást nyújtanak a pedagógiai munkához.

Bízunk abban, hogy a jövőben is folytatódhatnak az energetikai és egyéb infrastrukturális fejlesztések, elősegítve a minőségi oktatási környezet kialakítását, illetve továbbfejlesztését, a szükséges oktatási szolgáltatások minél magasabb szinten történő biztosítását. A korábbi támogatási ciklusban megszerzett tapasztalatokra építve célunk az esélyteremtő intézkedések továbbvitele kibővített intézményi körben, integrációs módszertanok alkalmazása, célzott pedagógiai-szakmai és módszertani támogatás biztosítása az érintett intézményekben. Célunk továbbá, hogy a lehetőségeknek és a rendelkezésre álló forrásoknak a függvényében folytathassuk a megkezdett munkát, hogy a legtávolabbi településen lévő iskolák is minden szempontból képesek legyenek biztosítani a felemelkedés lehetőségét, a család és a nemzet hasznos és boldog tagjává válás lehetőségét minden tanuló számára.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!