Jurecz Emil, Marosi Katalin

Fórum a pedagógusminősítési és a tanfelügyeleti
szakértői munkáról

Moderátor:

• Jurecz Emil, általános alelnök – KÖSZOE.

Az egyesülethez előzetesen több, mint 30 kérdés érkezett, és a helyszínen is több kérdést tettek fel, illetve több hozzászólás is volt.

Folyamatosan, sok szakértői kérdést kaptunk a változásokkal és a szakértői munkával kapcsolatban, illetve egy korábbi (perkátai) szakértői előadás után kialakult spontán beszélgetésen is ebben a témában kaptunk kérdéseket.

Ezért a fórum egyik részén – inkább vitaindítóként – az egyesülethez korábban eljuttatott kérdésekből olvastunk fel, majd Áldási Edit főtitkár a hozzá eljuttatott kérdésekből ismertetett néhányat. Ezután a jelenlévők tettek fel kérdéseket, illetve hozzászóltak a témához.

Nem titkolt cél volt, hogy a megismert problémákat, információkat továbbítsuk az Oktatási Hivatal illetékeseinek, hogy az itt felmerült javaslatok is beépüljenek a további jogszabálymódosításokba.

Marosi Katalin osztályvezető asszony válaszolt az elhangzott kérdésekre, továbbá ígéretet kaptunk arra, hogy az írásban eljuttatott kérdésekre is válaszolni fognak.

Néhány kérdés az egyesülethez érkezettekből

A pedagógus előmeneteli rendszer bevezetése óta számos változás történt az oktatásügy területén. Ez érintette a szakértői közösséget és tágabb értelemben a pedagógustársadalmat is. Többek között a következő gondolatok jelennek meg a szakértők mindennapjaiban:

A szakértők szakmai napjának menedzselése: ki fizeti, ki „munkáltatja” a szakértőt a szakmai napján? Mai napig eltérően értelmezzük a helyzetet.

A pandémia, a pedagógushiány miatt 18 óráról 20 órára nőt az óraszám az elmúlt években. Most visszaáll 18 órára? Jogos-e a csökkentett óraszám?

Az egyenletes terhelés biztosítása a szakértőknél. Van, aki semmit, van, aki erőn felül kap kirendeléseket. Akinek nincs kirendelése, beosztható iskolai órákra? (Van munkáltató, aki követeli, van, aki nem.)

A szakértők utánpótlásának fontossága (miért éri meg szakértőnek lenni?)

Jön a kötelező minősítésre jelentkezés határideje. Aki nem jelentkezik, azzal mi történik?

Bérfeszültségek tapasztalhatók a 25 év alatti és feletti munkavállalóknál. Mi lesz a megoldás?

Mit jelent a komplex tanfelügyeleti ellenőrzés? Az országban évente hány intézményre vonatkozik? Hány tanfelügyelő, mennyi ideig fogja végezni? Melyek a komplex ellenőrzésre vonatkozó kiválasztás szempontjai?

Miért kell a tanfelügyeleti ellenőrzés során minden szempont minden elvárására szöveges értékelést adni? Miért nem lehet a minősítéshez hasonlóan pontokkal értékelni, és csak a kompetencia terület egészéről összefoglaló értékelést adni, megnevezve a fejleszthető és a kiemelkedő területeket?

A pedagógus ellenőrzés a minősítéshez hasonlóan a kilenc kompetencia szerint történik. Mit kell mégis másképpen csinálni a tanfelügyeletnél?

Hogyan kell szakszerűen ellenőrizni és értékelni a tanfelügyelet által látogatott órákat?

Mire figyeljek elsősorban tanfelügyelőként a látogatott órák alkalmával?

Milyen mértékben vegyem figyelembe a meglátogatott órák tapasztalatát az értékelés kitöltésénél?

A tanfelügyeleti látogatás alkalmával fel kell-e tennem az útmutatóban javasolt összes kérdést? Ha nem, milyen kérdések feltétele segítene még az értékelés elkészítésében?

Hogyan, milyen elvek szerint kell elkészítenie a fejlesztési tervét a pedagógusoknak? Mit kell feltétlenül tartalmaznia a fejlesztési tervnek? Mekkora terjedelmű legyen a fejlesztési terv? Hogyan használják ellenőrző munkájuk során a tanfelügyelők a pedagógus fejlesztési tervét? Mire kell különösen figyelni az elemzésük során?

Mennyi időt célszerű az interjúkra szánni?

Mit kell tennie a tanfelügyelőnek, ha a pedagógus, illetve intézmény nem töltötte fel az informatikai felületre a pedagógus fejlesztési tervét?

Mi a teendő, ha a szakértő azt tapasztalja, hogy a saját benyomásai nem egyeznek a pedagógus önértékelésével?

Mennyivel másabb a minősítés óralátogatása a tanfelügyeleti óralátogatásnál?

A sorozatban kiadott kézikönyvek, útmutatók mellett jó lenne egy olyan kiadvány is, amely csak a változásokat tartalmazná.

Számomra ebben a félévben lesz az első „jelenléti” kirendelés. Az útiköltség elszámolással kapcsolatban hasznos lenne egy kis összefoglaló. (Például, ha Budapestre kell mennem olcsóbban kapom a vonatjegyet, ha azt budapesti napijegyhez veszem. Lehet-e ilyet, vagy teljesárú jegy kell + sok vonaljegy? Odafelé kocsival vinne a férjem, hazafelé tömegközlekedéssel jönnék? Miről kell számlát kérni (esetleg elég a jegy)? Minek kell e számlán szerepelnie?)

Most, hogy vezetői tanfelügyelettel küzdök, felmerül bennem, hogy ha már egyszer volt vezetői tanfelügyelete az adott igazgatónak, miért nem mehet vissza hozzá a korábban tanfelügyeletet végző kollega közül legalább az egyik? A korábban felmerülő fejlesztési területekben történt változást igazán ő, de leginkább ők, ha mindketten visszamehetnének látnák.

Még mindig a vezetői tanfelügyelet: a látogatást végző két szakértő közül jó lenne, ha legalább az egyik szakértő intézményvezető lenne. Kicsit hitelesebb lenne a tanfelügyelet.

Jó lenne, ha arányosabb lenne a kirendelések elosztása (pl. novemberben 0, ezzel szemben októberben minden héten van). Az adminisztrációját tekintve ez így nem túl szerencsés.

Azt szeretném kérdezni, hogy a 40 évvel nyugdíjba ment kollégára is vonatkozik a rendelet, hogy erre a nevelési évre foglalkoztatható úgy, hogy a nyugdíját és a besorolási bérét is megkapja? Szabadság jár neki?

Intézményvezető gondja, problémája. Hogyan álljon az alábbi helyzethez?

• Nem hajlandók portfóliót írni a pedagógus kollégák. Inkább elmennek másik intézménybe, ahol két évig nem „zaklathatják” őket, majd tovább állnak egy következő intézménybe, ahol szintén két évig „megúszhatják” a minősítést, tanfelügyeletet.
• Az önértékelést a szakértő helyetti munkának ítélik meg. Az óralátogatást még jobban elfogadják a pedagógusok az ellenőrzés kapcsán.

A helyszínen felmerült hozzászólások

Az a kérdésem, hogy jelen gazdasági helyzetben visszatérhetnénk-e az online minősítésre és tanfelügyeletre?

Javaslataim:

• Több tagintézményvezetői tanfelügyeletben dolgoztam. Nagyon nehéz a tagintézményvezető munkáját a kézikönyv vezetői elvárásainak megfeleltetni. Sokszor nincsenek saját dokumentumai egy tagintézmény vezetőnek. A dokumentumok feltöltésénél az intézményvezető pályázatát, munkatervét és beszámolóit töltik fel, amiből alig tudunk információt gyűjteni a tagintézményvezető munkájával kapcsolatban.
• Talán szerencsésebb lenne, ha egy kicsit specializáltabbak lennének a kirendelések, legalább néhány hónapig. Annyira sűrűn követik egymást a szakértői munkák, hogy szinte kapkodjuk a fejünket, hogy éppen kinél melyik munkafázisban tartunk, ráadásul hol minősítés, hol pedagógus, hol vezetői, hol intézményi tanfelügyelet.
• A tanfelügyelet értékelése aránytalanul megterhelő, főleg, ha valaki tisztességesen szeretné végezni a munkáját.
• A kirendeléseknél is néha aránytalanságot tapasztalok. Én szinte mindig Budapest különböző kerületeibe, agglomerációjába megyek, súrolva vagy meg is haladva a 100 km-t a lakóhelyemtől. Ugyanakkor a szakértő társaim szinte mindig Pestről vagy a közeli településeiről érkeznek.

A következő javaslat előtt a javaslat megfogalmazását motiváló történet hangzott el egy Ukrajnából Magyarországra menekült pedagógusról. A történet személyes, ezért annak tartalmát nem közöljük, csak a megfogalmazott javaslatot:

„Nem tisztem jogszabályokat vagy azok értelmezését vitatni, ezért teszek egy javaslatot a bevezetőben említett célok érdekében”: meg kellene oldani a külföldön végzettséget szerzett, ott tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusok számára, hogy – amennyiben diplomájuk megfeleltetése akadályba ütközik – gyakornoki (vagy ahhoz hasonló) vizsga letételével jogosultságot szerezzenek pedagógus állás betöltésére Magyarországon.