Dr. Bacsárdi László
Érdekel az űrtechnológia, merre menjek? Középiskolás lehetőségek űr iránt érdeklődőknek, űrmérnök mesterképzés a Műegyetemen, űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzés országos együttműködésben
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2022 szeptemberében kezdett az első űrmérnöki évfolyam, idén júniusban záróvizsgáztak és most szeptemberben vehették át a diplomájukat. De nemcsak a felsőoktatásban tanulók számára vannak érdekes lehetőségek az űrtechnológia iránt érdeklődőknek, hanem a középiskolások számára is. Mit tudunk tenni tanárként, ha megkeres minket egy diák, és azt mondja, hogy érdekli az űrkutatás, az űrtechnológia, ezzel szeretne foglalkozni?
Az első kérdés, amire ilyenkor a választ érdemes keresni, van-e értelme ezzel Magyarországon foglalkozni? Ilyen témákkal csak a NASA vagy az Európai Űrügynökség foglalkozik? A válasz a kérdésre: igen, ez a terület Magyarországon is fontos. Hazánkban több mint 60 olyan szervezet van – űripari cég, kutatóintézet, egyetemi kutatócsoport –, amely valamilyen módon foglalkozik űrkutatással. A részletes listájuk megtalálható az ingyenes letölthető Hazai űrkörkép[1] című kiadványban, amit a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) adott ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Ebből láthatják a diákok – vagy még inkább a diákok szülei –, hogy itthon is nagyon sok cég foglalkozik űrkutatással.
Hogyan lehet inspirálni az általános iskolás diákokat? Remek kezdeményezések vannak itthon, amelyekről különböző szakemberek beszélnek a konferencián. Az alábbiakban a Magyar Asztronautikai Társasághoz kapcsolódó lehetőségekről lesz szó.
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) van egy diákoknak szóló oktatási programja, az ESERO, amelynek idén indult el a magyar irodája, az ESERO Hungary. A mögötte álló konzorciumot a Design Terminal vezeti, tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Asztronautikai Társaság. Számos programot szerveznek diákoknak, és különböző továbbképzéseket tanároknak.
Középiskolás táborozók a MANT űrtáborában 2024 júliusában Győrben Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Dr. Bacsárdi László táborvezető és Székely Anna Krisztina táborvezető-helyettes társaságában.
Az űr iránt érdeklődő diákokat lehet biztatni arra is, hogy vegyenek részt különböző versenyeken. A MANT idén immáron negyedik alkalommal szervezte meg az Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatversenyt a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. A Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos által megálmodott versenyen háromfős csapatok vehetnek részt, az első helyezett diákcsapat és tanáruk az Európai Űrügynökséghez nyer egy látogatást. A versenynek két internetes fordulója és egy jelenléti döntője van.
Egy hagyományosabb verseny a MANT diákpályázata, amelyet 1992 óta szervez meg, különböző kategóriákban. Minden évben más a pályázat témaköre, idén „Egy élet az űrállomáson” címmel hirdettük meg. Lehet rajzokat beküldeni, esszét írni, számítógépes programot írni, illetve különböző egyéb alkotásokat készíteni.
Ha a diákok építeni szeretnének valamit, akkor benevezhetnek a Cansat Hungary versenyre, amelyet szintén a MANT szervezi. Az Európai Űrügynökség kezdeményezésére létrejött diákversenyen 3–6 fős csapatok vehetnek részt, és egy kólásdoboz méretű miniműholdat kell építeniük, amit rakétával fellövünk egy kilométer magasra. A magyarországi versenyen tavaly 48 csapat vett részt, és népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy idén 84 csapat nevezett. Gondoljunk bele ebbe a számba: ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon közel félezer olyan diákról beszélhetünk, akik azt mondják, szeretnének valamit alkotni, ami kötődik az űrkutatáshoz, azon belül is az űrtechnológiához.
Egy másik tehetséggondozó programja a MANT nyári tábora: a MANT Űrtábor. Az idei évben 38 diák vett részt, akik a 13–18 éves korosztályból kerültek ki. Ez egy vándortábor, minden évben máshol tartjuk, az idei tábor Győrben volt. Minden évben próbálunk valami extra programmal készülni a táborozóink számára. Idén sztratoszféra ballont engedtünk a magasba, valamint műholdak segítségével kommunikáltunk. 2010-ben Farkas Bertalan volt a vendégünk, 2017-ben a Star Warsból ismert R2D2 tett látogatást nálunk. 2015-ben, amikor Sopronban volt a táborunk, Bécsbe kirándultunk, az ENSZ bécsi központjába, ahol az ENSZ Világűrirodája is működik, s táborozóink találkozhattak egy japán űrhajóssal. Az űrtáborokban résztvevő diákok közül többen űrkutatókká váltak. De, ami oktatási szempontból ennél is jelentősebb: egykori űrtáborozó diákok létrehoztak maguknak egy saját csapatot, MANT Asztronautikai Diákklub (ADK) néven. A csapat a tanév során szervez űrkutatással, űriparral kapcsolatos programokat középiskolások számára.
Űrtáborozók 2017-ben Bakonybélen a MANT által szervezett űrtáborban. A képen a táborozók mellett Solymosi János MANT elnök, Dr. Bacsárdi László táborvezető és Milánkovich Dorottya táborvezető-helyettes, valamint az R2D2 projekt alkotói láthatók.
Ha az a kérdés, hogy egy űrkutatás vagy űrtechnológia iránt érdeklődő, pályaválasztás előtt álló diák milyen szakon tanuljon tovább, akkor a helyes válasz, hogy bármilyen szakot választhat a hazai felsőoktatás kínálatából – a jogtól kezdve a művészeti területeken keresztül a természet- és mérnöki tudományok világán át az orvosi területig bezárólag –, mert az összes tudományterületen tudunk kapcsolódási pontokat találni az űrtevékenységhez. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egy űrtechnológiai kapcsolódási pontot kerestünk, mert azzal szembesültünk, hogy sok olyan hallgató van, aki elvégez egy alap-, illetve egy mesterképzési szakot, utána elkezd dolgozni a hazai űriparban, de ha igazi űrmérnökké szeretne válni, akkor külföldi egyetemen kell továbbtanulni.
Az első hazai űrmérnökök a diplomaosztójukon, 2024 szeptemberében, Dr. Charaf Hassan rektor, Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Dr. Csurgai-Horváth László űrmérnök szakbizottsági elnök és Dr. Bacsárdi László űrmérnök szakfelelős társaságában (fotó: BME SPOT)
2019-ben jelentette be a Műegyetem, hogy élére áll a hazai űrmérnöki mesterszak megalapításának. 2020-ban megtörtént a szak létrehozása – szakszóval a szakalapítás –, innentől kezdve bármelyik hazai egyetem – amennyiben rendelkezik megfelelő kompetenciával – indíthatja ezt a képzést. 2021-ben akkreditáltuk a műegyetemi űrmérnöki mesterszakot. A szak létrehozását Dr. Csurgai-Horváth László egyetemi docens, az űrmérnök szakbizottság elnöke és Dr. Bacsárdi László egyetemi docens, az űrmérnök képzés szakfelelőse koordinálta. A képzés gesztorkara a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) lett. Bár a Műegyetem több karán is zajlik űrkutatáshoz, űrtevékenységhez kapcsolódó tevékenység, a BME VIK-en nagyon sok olyan űrtechnológiai fejlesztés történt, ami felkerült a világűrbe. Itt készült az első magyar műhold, a Masat-1 (2012–2015 között keringett Föld körüli pályán), illetve a világ első működő pikoműholdja, az 5 × 5 × 5 centiméteres SMOG-P műhold is.
 |
 |
Ezekben a fejlesztésekben nemcsak oktatók vettek részt, hanem műegyetemi hallgatók is csatlakoztak hozzájuk. Az űrmérnök mesterképzés egy hiánypótló képzés az országban, az a célja, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik megértik, a világűrben működő rendszerek teljesen másak, mint a földi rendszerek. Maga a képzés négyféléves mesterképzés, 26 tantárgyból áll és 64 oktató vesz részt benne.
A nappali tagozatú űrmérnöki mesterszak mellett egy másik űrtechnológiai képzés is van az egyetemen, Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Műegyetem is csatlakozhatott a 21 felsőoktatási intézményt tömörítő UniSpace hazai űroktatási konzorciumhoz, az űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzés koordinátoraként. Ez háromféléves, levelező tagozatú képzés, amelyet 2022 őszén magyar nyelven, idén ősszel pedig angol nyelven hirdettünk meg. Az oktatásban több mint 10 egyetem vesz részt. Mivel a képzés levelező képzés, így – az életen át tartó tanulás jegyében – olyanok számára is tudjuk kínálni, akik úgy gondolják, hogy a munka mellett, péntek–szombati tanulási renddel szeretnének még egy kiegészítő diplomát szerezni maguknak.
Mindenkit szeretnék arra biztatni a tanár kollégák közül, hogyha megkeresi őt egy diákja azzal, hogy érdekli az űrkutatás, érdekli az űrtechnológia, akkor nyugodtan irányítsa tovább az ezzel foglalkozó hazai szervezetekhez, mert számos programot tudunk kínálni jelen pillanatban az érdeklődő diákok számára Magyarországon.
