Kapusi János

Napjaink kihívásai a kétnyelvű oktatásban,
aktuális kutatások az idegennyelvű tantárgyoktatásban

Hazánk középiskoláiban a kétnyelvű oktatási formának jelentős tradíciói vannak. Több mint 120 iskolában 10 idegen nyelven működnek két tanítási nyelvű, nemzetiségi és nemzetközi tanrendű programok, amely – iskolatípusok, tannyelvek és képzési tartalmak terén – rendkívül színes, közép-európai összehasonlításban is kiemelkedő sajátossága a magyar iskolahálózatnak. A kétnyelvűséget képviselő iskolák népszerűsége széles körben ismert, ennek ellenére az eredményességüket megalapozó idegennyelvű tantárgyoktatás gyakorlata és hozzáadott értéke viszonylag kevés figyelmet kap a köznevelést érintő kutatásokban, sőt az oktatásirányítás felől sem övezi különösebb érdeklődés. Közel 40 évvel a rendszerváltást övező oktatási reformtörekvések keretében létrehozott két tanítási nyelvű oktatás beindítását követően, 30 évvel a tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL) európai modelljének megalkotása és 20 évvel a kétszintű érettségi rendszer elindítása után a témaválasztás továbbra is releváns és időszerű.

Az előadásban egy olyan, földrajzot idegen nyelven tanító szaktanárok részvételével megvalósított vizsgálat első eredményeit mutatom be, amelyre korábban még nem volt példa a közoktatást érintő kutatásokban. A két tanítási nyelvű oktatást érintő tanulmányokat, valamint az egyes tantárgyak szakmódszertani hátteréhez kapcsolódó anyagokat leszámítva a téma szakirodalmi feldolgozottsága meglehetősen hiányos, az utóbbi évtizedekben alig született publikáció ebben a témakörben. A bemutató alapját egy készülőben lévő, korábban publikált részkutatásokkal rendelkező doktori disszertáció képezi, melynek kérdéseit, célkitűzéseit az idegen nyelvű földrajzoktatásban gyakorló tanárként szerzett tapasztalataimra (18 év két tanítási nyelvű, 11 év nemzetközi tanrendű oktatásban, két debreceni középiskolában) és a témában végzett vizsgálataimra alapozom. A kutatás elsődleges célja az idegen nyelvű középiskolai földrajzoktatás gyakorlatának megismerése és megismertetése, a szaktanári munka eredményességét meghatározó tényezők feltárása. Alapvetően oktatásföldrajzi kutatásról van szó, melyben a neveléstudományi és tantárgypedagógiai vizsgálatok módszerei és szempontjai is megjelennek.

Az előadásban bemutatásra kerülő felmérésre 2022 augusztusa és 2023 júniusa között, kérdőíves adatfelvétel formájában került sor, melyet néhány esetben egyéb informális adatgyűjtéssel, interjúkkal, iskolalátogatással, videokonferenciával egészítettem ki. Ebben az országos lefedettségű attitűdvizsgálatban 77, a földrajzot két tanítási nyelvű, nemzetiségi vagy nemzetközi tanrendű képzésben idegen nyelven (angol, német, francia, olasz, spanyol, szerb és horvát) tanító középiskolai tanár vett részt. A minta nagysága a potenciálisan elérhető tanárok számához viszonyítva számottevő, területiség, település- és iskolatípus, tannyelv és életkor vonatkozásában pedig egyenletes eloszlású. A felmérés az iskolai és iskolán kívüli pedagógiai tevékenységek széles spektrumára kiterjedt: a tanárok szakmai hátterén túl a szakmódszertan, a taneszköz- és a nyelvhasználat, a nyelvi tudatosság kérdései, valamint az érettségi, a tanárképzés és a tehetséggondozás témái is megjelentek a kérdőívekben.

A földrajz idegen nyelven történő tanításának gyakorlata mindhárom képzési formában jelen van évtizedek óta, sőt a földrajz idegen nyelven is a legnépszerűbb választható érettségi tantárgynak számít. A válaszadók döntő többsége szerint a földrajz idegen nyelven tanítása rendkívül motiváló, tanár és tanuló számára egyaránt kihívást jelentő feladat, amely során a szaktárgyi tudás megszerzésén túl széleskörű nyelvi fejlesztésre is lehetőség nyílik. Ugyanakkor az idegen nyelvű tantárgyoktatás köznevelésben elfoglalt helyével, a taneszköz-ellátottsággal, a tanárképzés „felkészítő” szerepével kapcsolatban jóval szélsőségesebb a válaszadók véleménye. Sőt, a földrajzoktatás gyakorlatát érintő szaktanári tapasztalatok képzési formától és tannyelvtől függően jelentős különbségeket mutatnak.

A kutatás eredményei azt igazolják, hogy a tanárok gyakorlatában már határozottan megjelennek a tartalomalapú nyelvoktatás módszertani vonásai, ugyanakkor a tudatosság alacsony fokú és csak a tanórák egy részében valósul meg. A válaszadók 65%-a tartalomalapú nyelvoktatás szempontjából ideálisnak tartja a földrajzot, bár mindössze 31%-uk találkozott erre vonatkozó ismeretekkel tanulmányai során. A megkérdezettek 56%-a szerint kiegészítő képzés vagy felsőfokú nyelvvizsga is elegendő lenne a földrajz idegen nyelven tanításához, döntő többségük viszont támogatná, hogy a földrajz-nyelv szakos tanárjelöltek szakmai gyakorlatuk legalább egy részét a tantárgy idegen nyelven történő oktatásával – és a CLIL-szemlélet megismerésével – töltenék, egynegyedük pedig akár szerepet is vállalna a tanárképzés-mentorálás folyamatában.

Az eredmények alátámasztják azt a hipotézist is, hogy a kerettantervi előírások, valamint a földrajzi készségek és az idegennyelvi kompetenciák kiegyensúlyozott fejlesztését elősegítő, kétnyelvű oktatásra fejlesztett taneszközök hiányában a szaktanárok jellemzően külföldi módszertani továbbképzések, tematikus kurzusok (pl. Erasmus+ mobilitás) keretében, valamint online forrásokra építő önképzés formájában jutnak hozzá azokhoz az ismeretekhez, amelyekre alapozva nyelvtudásukat és tanítási gyakorlatukat fejleszthetik. A földrajzórák számának csökkenése szoros keretek közé szorítja a tanári gyakorlatot és törekvéseket, a szaktárgyi kommunikációs kompetenciák fejlesztése csak korlátozottan valósul meg.

A vizsgálat tanulságai szerint a tanári munka eredményességét elősegítené a szakmai eredmények, jó gyakorlatok bemutatási lehetőségeinek bővítése, a tematikus képzések elérhetővé tétele, a szaktanárok tanárképzésbe történő hangsúlyosabb bevonása, valamint a jellemzően szigetszerű tanári közösségek közötti hálózatosodás és közös taneszközfejlesztés. A kutatás oktatásföldrajzi jelentőségén túlmenően célom, hogy a fenti eredmények publikálásával, az idegennyelvű tantárgyoktatásban zajló gyakorlatok és eredmények „láthatóvá” tételével egy széleskörű diskurzus induljon el a kétnyelvű programokat működtető és fenntartó intézmények, szaktanárok, valamint az egyetemi képzőhelyek és egyéb szakmai közösségek részvételével.

A kutatásból készült pályamunka 2024 őszén MTA Pedagógus Kutatói Pályadíjat nyert.

A szerző Földrajztanítás idegen nyelven címmel kurzust tart a Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Intézetében, amely hallgatók és érdeklődő tanárok számára is látogatható.

A szerző érdeklődésre további tájékoztató anyagokat küld az e-mailen bejelentkezőknek, de egyéb, a kutatási témával – és általában a kétnyelvű oktatással összefüggő – megkeresést, felkérést is szívesen fogad:

• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szakirodalom

Kapusi, J. (2021a). A földrajzoktatás egyedi vonásai és a hazánkkal kapcsolatos földrajzi ismeretek megjelenítési lehetőségei a Nemzetközi Érettségi (IB) Diploma Programjában. GeoMetodika, 2021(2), 37–51., online:
https://geometodika.hu/2021/05/31/a-foldrajzoktatas-a-nemzetkozi-erettsegi-diploma-programjaban/

Kapusi, J. (2021b). A kétszintű földrajz érettségi vizsgálata a célnyelvűség szemszögéből – eredmények, kihívások, tapasztalatok. Modern Geográfia, 16 (4), 25–47. online: https://moderngeografia.eu/hu/a-ketszintu-foldrajz-erettsegi-vizsgalata-a-celnyelvuseg-szemszogebol-eredmenyek-kihivasok-tapasztalatok/

Kapusi, J. (2022). The multilingual nature of Geography final examinations in Hungary – achievements and challenges. Geobalcanica Proceedings 2022 (ISSN 1857-7636) online: http://geobalcanica.org/wp-content/uploads/GBP/2022/GBP.2022.29.pdf; https://doi.org/10.18509/GBP22377k

Kapusi, J. (2024). Az idegennyelvű földrajzoktatás jelentősége az észak-alföldi régió két tanítási nyelvű középiskolai programjaiban. Régiókutatás Szemle, Debrecen, 46–60. online: https://ojs.lib.unideb.hu/regiokutatasszemle/article/view/13067/12017